Az egyes intézmény(ek) feladata(i)

Ismételten hangsúlyozzuk annak fontosságát, hogy minden intézmény számára biztosítani kell a lehetőséget arra, hogy az elismerési eljárás bevezetéséről autonóm döntést hozhas-son. Ehhez hozzátartozik a döntéshozatalhoz szükséges kompetenciák megszerzésének a lehetősége is. Fontos ugyanis, hogy az intézményi döntés kellő elköteleződés alapján születhessen meg. Az alábbi feladatok az intézmény különböző vezetési szintjein jelennek meg, illetve az egyes intézményekben létrejött belső irányítási folyamatoktól függően a különböző szinteken eltérő módon fogalmazódnak meg. Ezek feltárása és pontosítása a bevezetés egyik fontos előkészületi munkálatát jelentik.

112

A felkészülés egyik fontos eleme az 5.5.1 alfejezetben leírt főbb eljárási szereplők (min-denekelőtt az elismerési tanácsadók, referensek) felkészülése, a szükséges kompetenciák megszerzése, amelyet az intézménynek szükséges biztosítania. A felkészülés másik fontos eleme az elismerés alkalmazásával kapcsolatos intézményi szándékok és célok tisztázása, illetve beillesztése az intézmény stratégiájába.

Az intézményi céloknak és stratégiának megfelelően célszerű meghatározni azokat a kép-zési területeket, tagozatokat, szegmenseket, amelyeket az intézmény először kíván meg-nyitni az elismerés előtt.

A kiválasztott képzési programokat fel kell készíteni az elismerésre, ami a tantervek, okta-tás- és tanulásszervezési eljárások áttekintését jelenti. Ennek során el kell dönteni, hogy a tanterv mely elemeit nyitja meg az intézmény az elismerési eljárás számára, majd meg kell vizsgálni, hogy a megnyitott elemek követelményleírásai alkalmasak-e arra, hogy az elismerési eljárásban referenciaként használják fel. Ebben a munkafolyamatban megha-tározó tényező a tanulásszervezéssel kapcsolatos oktatói álláspont: milyen tanterv-épít-kezési filozófia jellemzi a program gondozásáért felelős oktatókat, hogyan gondolkodnak a tantervi felépítésről, a tantárgyak sorrendiségének és tematikájának meghatározottsá-gáról, tanulástámogató szerepéről. Szükség esetén módosítani kell a követelmények le-írását, tanulási eredményekben megfogalmazva azokat. Szükséges továbbá az értékelé-si módszerek, eljárások hasonló szempontú felülvizsgálata és továbbfejlesztése is. Nem maradhat el annak meghatározása sem, hogy az egyes elemekben foglalt tudások milyen hamar évülnek el, azaz hány évvel korábban megszerzett tudások elismerését lehet kez-deményezni. Mindezek beépítése a tájékoztatási és a tanácsadási folyamatokba szintén feladatot jelent.

Az elismerési eljárás megtervezése közben döntéseket kell hozni az 5.5.2 és 5.5.3 alfe-jezetekben bemutatott telepítési, hatás- és feladatköri megosztásokról, elrendezésekről, továbbá a bevezetés és a működtetés költségeinek megosztási módjáról és a forrásokról.

A feladatmegosztásról való döntést követően meg kell kezdeni a közreműködők felkészítését feladataik ellátására, amelynek szintén hatékony módja a további felkészülésbe történő aktív bevonásuk.

Érdemes a tervezésnek már ebben a szakaszában megvizsgálni, hogy az intézmény mely funkciókat, eljáráselemeket lát kitelepíthetőnek/megoszthatónak a „köztes elemben”

megvalósítható valamelyik együttműködési forma létrejötte esetén a külső validációs/el-ismerési szereplővel.

113

Itt két sajátos szempontra is fel kell hívni a figyelmet. A validációval/elismeréssel való is-merkedés, az intézmény felkészülése az eljárás bevezetésére egy olyan folyamat, amely-nek során fontos szervezeti tanulás is történik. Az intézményi, intézményközi együttmű-ködések, amelyre az előző alfejezetben és a 4.5 alfejezetben is utaltunk, jó terepe ennek a szervezeti tanulásnak. Azaz nem szabad csupán egy hagyományos, kölcsönös érdekeken alapuló kooperációként tekinteni rá, hiszen nemcsak az eredménye, hanem maga a fo-lyamat is az intézmény, a felsőoktatási szektor fejlődésének fontos eleme. Ugyanakkor kétségtelen kockázatokat hordoz magában, hogy az eljárás minél több elemét, tevékeny-ségét szervezi ki az intézmény, annál kevesebb szervezeti tanulás jön létre. Nyilvánvalóan érdemes szakértőkkel együtt dolgozni, egyes feladatokat a hatékonyság és egyéb szem-pontok miatt külső partnerekhez telepíteni vagy velük megosztani, de figyelni kell a továb-bi fejlődést megalapozó szervezeti tanulás fenntartására ezeken a területeken is.

Elkerülhetetlen az eljárás beágyazása az intézményi folyamatokba, azaz az intézményi fo-lyamatirányítási és minőségbiztosítási eljárások kiterjesztése az elismerési gyakorlatra.

Mindezek alapján pedig az eljárással kapcsolatos intézményi és szervezeti egység szintű szabályzatok módosítására, kiegészítésére is sort kell keríteni. Érdemes figyelni azonban arra, hogy az alacsony számú kérelmeket váró területek, intézmények esetén az előzetes szabályozás túlzott befektetés lehet, ilyen helyzetekben a jó iránynak az eljárási keretek kialakításán túl a megvalósult esetek transzparenssé tétele tűnik, és a lassan létrejövő gyakorlat fejleszti majd a részletesebb szabályokat.

A bevezetés előkészületeinek ebben a szakaszában már sort kell keríteni az eljárás időzíté-sének, az egyes lépések határidőinek meghatározására, továbbá az eljárást támogató esz-közök, űrlapok, iratminták, tájékoztatók, adatbázisok, weblapok stb. kialakítására, teszte-lésére. Sok energiát takaríthat meg az intézmény, ha az űrlapok és iratminták valamilyen szabványt követnek. A minőségbiztosítás, adatvédelem szempontjai is ezt diktálják. (Ezt elősegítendő, a projekt tudástárában közzéteszünk külföldi mintákat.)

A felkészülést, az eljárás bevezetésével kapcsolatos munkaszakaszokat széles körű külső és belső tájékoztatásnak kell kísérnie, azaz nem csak az elindítására való felkészülést követően érdemes megindítani a saját közösség, a partnerek és a célcsoportok informálását.

Végül itt is hangsúlyozandó a fejlesztés során nyert tapasztalat: az elismerési eljárás beve-zetésében a fokozatos nyitás (funkcionális és/vagy területi alapon) javallt az intézmények számára, a tapasztalatok óva intenek az egyszerre, az intézmény összes programjára vo-natkozó nyitást illetően. Egy valamely területen vagy programban és képzési tagozaton bevezetett eljárás a belső kipróbálás tapasztalatai és gyakorlata alapján finomított

eljá-114

rásrend és szabályozás után terjeszthető ki más irányokba. A Magyar Rektori Konferencia szakértőivel történt konzultáción fogalmazódott meg lehetőségként a doktori képzésben, illetve a szakirányú továbbképzésekben történő kísérleti alkalmazás, mint amelyek jó te-repei az eljárás kipróbálásának.

A kipróbálás során olyan szempontokra is lehet megoldásokat találni, mint például az ok-tatók és hallgatók (felvételizők) eljárásba való belépésének ösztönzése.

115