(8 4 -8 7 . f.)
84. Ugyanazon nyáron **) Brasidas visszatérőben ***) khalkisi harczosokat is véve magához, kevéssel szüret előtt f ) Akanthos,
*) Az eredeti eltérő tájszón alapuló szójátékot tartalmaz: a t r a k t o s az attikainak o r s ó t , a lakonnak n y i l a t jelentett, de kicsinylő, mellék értel
met törekedem vissza adni. Jowett o r s ó t tesz, mi helytelen, mert csak szótár szerint igaz. Zsoldos n á d-at tesz Ciassen után, mi szótár szerint nem igaz.
**) Kr. e. 424-ben.
***) Lynkosból a makedón földről. — f ) Augusztus végén.
ezandrosi*) gyarmat ellen fordul. Folyt a versengés a felett, ha befogadják-e, a khalkisiakkal egyetértő olygarkhák és a köznép közt. Végre még is a népet, mely a még le nem szűrt termést félté, ráveszi Brasidas, hogy fogadja őt be egymagában és majd az ő meg
hallgatása után hozzanak határozatot. Ekkor a nép elé lépve (la- kedaimoni létére sem volt rossz szónok), a következő beszédet tartá:
85. >Akanthosiak, az én és hadseregem küldetése a lakedai- moniak részéről azért történt, hogy igazolja a háború kezdetén tett kijelentésünket, miszerint Helias felszabaditása érdekében fogunk az athéniekkel harczolni. Ha későn érkezőnk el, csalódván abbeli reményünkben, melyet az ottani háború kimenete felől tápláltunk, hogy a ti koczkáztatásotok nélkül a magunk erején gyorsan végez
hetünk az athéniekkel, ezért senki ne hibáztasson. íme most eljöt
tünk, mihelyt alkalom adódott és együtt megkísértjük őket legyőzni.
Csodálkozom, hogy a kaput előttem bezárjátok és nem fogadtok örömmel. Mert hiszen mi lakedaimoniak azt hivők, hogy már meg
érkezésünk előtt érzületben szövetségeseink valátok és hozzátok mint ilyenekhez jövünk és ti örömmel fogadtok; ezért mentünk szembe ekkora veszélylyel, idegen területen tévén több napi utat, a legnagyobb lelkesedést tanusitva irántatok. Szörnyű dolog volna, ha ti máskép gondolkodtok vagy ha ellene dolgoznátok a magatok és az összes hellenek szabadságának. Mert nem csak hogy magatok szegültek ellen, hanem bármely néphez fordulok, nehezebben csat
lakozik hozzám, megütközvén azon, hogy ha ti, kikhez először jöt
tem, kiknek tekintélyes városotok van és belátó emberek hírében állótok, nem fogadtatok be és egyéb okot el sem hinnének, mint hogy vagy a szabadság, melyet hozok, nem valódi, vagy pedig hogy gyenge és erőtlen lennék a támadó athéniekkel szemben. Pedig ép ezzel a sereggel, midőn vele Nisaia **) segítségére jöttem, nem mer
tek az athéniek, bár nagyobb számmal valának, megmérkőzni, te
hát annál kevésbbé hihető, hogy tengeren a Nisaia melletti sereg
gel egyenlő haderőt küldenek ellenetek.
86. »Én magam nem a hellenek bántalmazására, de felszaba
dítására jöttem, miután a lakedaimoniak elöljáróit a legnagyobb esküvel köteleztem arra, hogy azok az államok, melyeket szövetsé
gesekül megnyerendek, megőrzik függetlenségüket; nem czélom a
*) Az Athos-Akte földnyelv közelében Khalkidikében.
**) Megarisban Megara kikötője.
ti szövetségieket akár erőszak, akár ámítás utján megszerezni, sőt ellenkezőleg titeket az athéniek igája alól fölszabadítani. Nem ér
demiem meg, sem hogy kételkedjetek bennem, midőn ép a legna
gyobb biztosításokat nyújtom, sem hogy tehetetlen oltalmazónak nézzetek, hanem inkább bátran csatlakozzatok hozzám. És ha va
laki személyes okból tart attól, nehogy egy pártra bízzam az állam kormányzását és e miatt nyugtalankodik, az épen teljesen meg- nyughatik. Mert nem azért jöttem, hogy a pártviszályban részt ve
gyek, mert azt hiszem, hogy nem biztosítanám a szabadságot, ha a honi viszonyokra tekintet nélkül akár a többséget a kisebbségnek, akár a kisebbséget az egész népnek segítenék alárendelni. Ugyanis ez tűrhetetlenebb volna az idegen uralomnál és mi lakedaimoniak fáradalmaink fejében nem hálát, hanem tisztelet és hírnév helyett kárhoztatást vonnánk magunkra. És a mely vádakkal az athénieket ostromoljuk, azoknál gyűlöletesebb vádaknak tennők ki magunkat inkább, mint azok, kik az erénynyel nem törődnek. Mert tisztes fér
fiaknak gyalázatosabb dolog szép színű ámítással vívni ki előnyt, mint nyílt erőszakkal; mert erre jogczimet ad a szerencse nyújtotta hatalom, de amaz az álnok jellem szándékára vall.
87. »E szerint legfontosabb érdekeinkre van gondunk, és az eskü mellett nagyobb biztosítékot aligha találhatnátok, mint abban, hogy ha a szavak után megítélt tettek szükségképen a nyilatkozat tevőknek ép úgy van hasznukra, a mint nyilatkoztak. De ha azt ál- litnátok, hogy ajánlatomat ugyan el nem fogadhatjátok, de úgy vé
litek, hogy mint jó barátok az elutasítás miatt nem szenvedhettek és hogy a szabadság szabad koczkázat, mert az az igazság, hogy csak azoknak kell megadni, kik készek azt elfogadni, de senkire akarata ellen rákényszeríteni nem szabad : tanukul hívom föl ez ország is
teneit és herosait, hogy én bár javatokra jöttem, titeket meg nem nyerhettelek és hazátok földét dúlva megkísértem az erőszakot és azt hiszem, hogy eljárásom többé nem jogtalan, de sőt azt két kény
szerítő körülmény igazolja: egyfelől, hogy a lakedaimoniak a ti ba
rátságotok miatt, ha ti a csatlakozásra bírhatok nem lesztek, a tőle
tek az athéniek javára fizetendő segély által rövidséget ne szenvedje
nek, másfelől hogy a hellenek, hibáitok miatt meg ne gátoltassanak fölszabadulásukban. Mert különben e lépést joggal meg nem tehetjük vala, s nem volna szabad nekünk lakedaimoniaknak fölszabadítá
sát kisérteni meg azoknak, kik azt nem akarj-ák, ha nem a közjó érde
kében. Nem vágyunk uralomra, sőt inkább annak megszüntetésére törekszünk és a többség ellen követnénk el igazságtalanságot, ha elnéznők ellenszegülésteket, midőn az összes államok függetlensé”
gét akarjuk kivívni. Gondoljátok hát jól meg a dolgot. Versenyezze
tek, hogy a hellenek fölszabadításában ti legyetek az elsők és sze
rezzetek halhatatlan hírnevet, saját érdekeiteket is megóvjátok és városotokat a legszebb dicsőséggel koszoruzzátok meg.
B r a s i d a s b e s z é d e . Hogy mi mély hatást tett a görög szellemre a sophistika, erre Brasidas e remek beszéde is fényes bi
zonyság. A nyílt, az őszinte, az egyenes és lovagias Brasidas a fegy
vert leteszi és a szó fegyverével harczol: és e harcz észrevétlen csap az álokoskodásnak az időtájt Athénben művészetté fejlesztett modorába. Brasidas azt a kényes tételt akarja bebizonyítani, hogy az akanthosiaknak okvetetlenül el kell fogadniok a lakedaimoni szövetséget, mert a lakedaimoniak az egész Helias felszabadítása érdekében léptek fö l: a szabadságot rákényszerithetik Akanthosra ha ez el nem fogadná, mert 1. Helias közérdeke ellen volna az ellen
szegülés, mert hátráltatná a fölszabadítás nagy munkáját; 2. Akan- thos az athénieknek nyújtana segélyforrást és ez által közvetve Lake- daimonnak ártana. Azt a hamis tételt bámulatos ügyességgel dom
borítja ki a szónok beszéde végén, hogy teljes joggal dúlná föl a közszabadság érdekében Akanthos földjét, ha az akanthosiak nem csatlakoznának Spártához. A s a l u s r e i p u b l i c a e s u m m a l e x e s t o nevében az emberiség történetében újból meg újból gyakoroltak kényuralmat.
Ezen nyugodt a régi tyrannis, ezen Athén okhlokratiája; gya
korolta a hatalmat az egyes és gyakorolta a nép ugyanazon szép czim alatt. Spárta kiváló államférfia: Brasidas e beszédben világo
san szemlélhetővé tette azt a szabadságot, melyet Sparta hozott magával. A rábeszélés érdekében Brasidas még a tényleges igazsá
got is megsérti. Azt mondja az akanthosiaknak, hogy az athéniek nem mertek az ő seregével Nisaiánál megmérkőzni, holott túlnyomó számmal voltak; pedig ugyané könyv 73. f.-ben olvashatjuk, hogy az athéni vezérek ép azt gondolták meg, hogy a lakedaimoniakkal szemben ők vannak hátrányban; továbbá nemcsak a lakedaimoni haderőtől tartottak az athéniek, hanem a szövetségesek csatlakozása által megerősbült lakedaimoni hadseregtől. Korinthosiak, phliasus- beliek és sikyoniak csatlakoztak volt hozzá. (IV, 70.)
E pár megjegyzést azért teszszük Brasidas beszédére, kinek ne
mes jelleméről fentebb megemlékeztünk, hogy ama korbeli szónok
latok egy mintáját ép azon férfi beszédében mutassuk be, kinek egyébként férfias jelleme teljes tiszteletünket érdemli meg.
Thuky-dides kiváló szeretettel rajzolja Brasidast. Alakját mintegy szembe állitja Kleonéval, kivel a végzet játékából együtt esett el Amphipo- lisnál.