A 2014. március 15-én hatályba lépett új Polgári Törvénykönyv (2015. évi V. törvény, továbbiakban:
Ptk.) szabályai jelentősen módosították a civil szervezetek – különös tekintettel az alapítványok – létrehozására és működésére vonatkozó rendelkezéseket. A Ptk. hatályba lépése után megala-kuló civil szervezeteket már csak ezen új jogszabály alapján lehet létrehozni, a hatálybalépéskor pedig már nyilvántartásban lévő, vagy bejegyzés alatt álló civil szervezeteknek is kötelező a léte-sítő okiratát módosítani. Ezt azonban legkésőbb 2016. március 15-ig van lehetőségük megtenni13 . Mindezek mellett a másik kiemelendő változás, hogy az új Ptk. az eddigi szabályozással szem-ben alapvetően változtatta meg a jogi személyek vezető tisztségviselőinek harmadik személyekkel
12 Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a Nemzeti Ifjúsági Tanács tagszervezetei a szervezet cselekvési tervébe foglalták egy ilyen törvény megalkotásának szükségességét, továbbá a fontosabb szakmai műhelyekben (Ifjúság Szakmai Társaság, Ifjúságszak-mai Egyeztető Tanácskozás) is napirenden maradt a téma.
13 Civil szervezet 2016. március 15. napját követően csak az új Ptk. rendelkezéseinek megfelelő létesítő okirat alapján és a Ptk.
rendelkezéseinek megfelelően működhet.
szembeni kártérítési felelősségét. A felelősségi szabályok szigorodása visszatartó erővel is bírhat a civil szervezet vezetésében való részvételre, de a bírói jogalkalmazás a jövőre nézve döntő lesz ebben az esetben.
Képzeljük csak el, ha egy szervezet megvalósít egy pályázati programot, de az elszámolás technikáját tekintve nem sikeres, azt a pályáztató visszautasítja. Ez esetben a pályáztató eláll a szerződéstől, amely szerint az eredeti helyzetet kell visszaállítani. Ez viszont nem lehetséges:
részben a projektbeli esetleges társadalmi változás nem visszakövetelhető a „fejekből”, részben a rendelkezésre álló forrást a szervezet elköltötte. Ez esetben a szervezet „bedől”, végül fel-számolás alá kerül (hacsak nagy tartalékai nincsenek, de ez, mint tudjuk nem valós lehetőség, hovatovább az esetleges tartalékok vélhetőleg más feladatokat hivatottak szolgálni). A felszá-molás után a mögöttes felelősség miatt pedig a gondos állami pénzek gazdájaként fellépő pá-lyáztató nem tehet mást, mint pereli a szervezet vezetését, hogy magánvagyonából álljon helyt.
A civil joganyag újraszabása másfelől a 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról (továbbiakban: Ectv.) szóló törvényben található. Az új Ptk. hatályba lépésével a két törvény összehangolása és harmonizálása elkerülhetetlenné vált. Továbbá ekkor nyílt lehetőség a már több mint két éve hatályban lévő Ectv.
gyakorlati tapasztalatainak levonására és továbbfejlesztésére is. A benyújtott törvényjavaslat jelen-tősen megosztotta a civil szakmát és a szervezeteket. Többen nehezményezték az egyeztetésre nyitva hagyott rövid határidőt, mivel az csak kezdetben 2014. szeptember 24. és október 1. között állt rendelkezésre, amit a Nonprofit Információs és Oktató Központ Alapítvány(NIOK) nyílt levelére október 7-ig meghosszabbítottak. Többen pedig a javaslatból hiányolták a civilek által már régóta szorgalmazott érdemi változtatásokat (pl. közhasznúság kérdéskörének rendezése, támogatáspo-litikai rendszer újragondolása stb.).
Az Ectv. legfontosabb változásai kapcsán kiemelendő a közhasznúság kérdése. A változtatások kapcsán sok szervezet vesztette el ilyen jellegű besorolását és az ezzel járó előnyöket. A szerve-zetek ugyanis 2014. május 31-ig kezdeményezhették a 2012. január 1-je előtt közhasznú, vagy kiemelkedően közhasznú civil szervezetként történő újbóli nyilvántartásba vételüket. Jelentős vál-tozás, hogy a közhasznúság egyfokozatúvá vált (megszűnt a kiemelkedően közhasznú kategória), emellett az Ectv. nem bizonyos kiemelt tevékenységeket támogat, hanem minden, a civil törvény-ben közfeladatként definiált tevékenységet meg lehet jelölni közhasznú tevékenységként (csak-hogy a törvények – lásd még kapkodó jogalkotás – meglehetősen eklektikusak a tárgyban, (csak-hogy épp tartalmazzák-e a közfeladat megnevezést egy adott állam által ellátott nem hatósági tevékeny-ség kapcsán, vagy sem).
Beszámolók beadásával és azok letétbe helyezésével (2015. január 1-jétől már elektronikus úton is) kapcsolatosan szabályok is többször változtak a vizsgált időszakban. Emellett szabályozásra került a jelentős költségvetési támogatás fogalma (50 millió forint éves támogatás) és az ezzel járó nyilvánossági kritériumok rendszere is.
2014-ben módosultak a személyi jövedelemadóval kapcsolatos rendelkezések is (1996. évi CXXVI.
törvény), amelyek 2015-től megkönnyítették a kedvezményezett szervezetté válás feltételeit.
A fentebb felvázolt mértékű jogi átalakulásra a civil szervezetek jellegüknél fogva nem lehettek felkészülve, az ilyen gyors változásokat követni tudó szakemberek pedig számukra elérhetetlenek vagy megfizethetetlenek. Bár a jogalkotó többször is hagyott jelentős határidőt a feltételek teljesíté-sére, az egy vagy két (sokszor nem főállású) alkalmazottal vagy kizárólag önkéntessel működő civil szervezetek nehezen tudták ezen változásokat kezelni.
Az elmúlt években sok rossz tapasztalat és példa halmozódott fel a hazai bíróságok működésével, és magával az egész bírósági rendszerrel kapcsolatban. Folyamatosak és jelentősek az eljárási határidőkkel való csúszások; ebben meghatározó az, hogy az adott civil szervezet felett melyik bíróság az illetékes. Sokszor hónapok telnek el (vagy akár évek) egy-egy végzés meghozatala között, ami jelentősen nehezíti és gátolja a civil szervezetek jogszerű működését. Emellett pedig kiszámítható és egységes bírói gyakorlatról sem beszélhetünk. A 2015 előtti szabályozás semmi-képpen sem támogatta a civil szektor bővülését, minél több civil szervezet létrejöttét. Több éves ígérgetés és halogatás után 2015. január 1-jétől fokozatosan több újítást is bevezettek. Ennek ke-retében lehetőség nyílt – sőt egyes szervezetekre nézve kötelezővé is vált – a civil szervezeteknek elektronikus eljárás keretében intézni ügyeiket. Itt külön kiemelendő az egyszerűsített nyilvántar-tásba vételi (változásbejegyzési) eljárás, amely akkor választható, ha a mintaokirat alapján készül a létesítő okirat. Ekkor – hiánytalan bejegyzési kérelem benyújtása esetén – legfeljebb 15 napot kell várni a szervezet nyilvántartásba vételére, illetve a szervezettel összefüggő változás bejegyzésére.
Természetesen a rendszer indulása kapcsán több technikai és jogszabályi ütközésekkel kapcsola-tos hiba is előkerült, ezek javítása folyamakapcsola-tosan zajlik.
Az újonnan bevezetett intézkedések sikeressége – az eddig beérkező kevés visszajelzés miatt – nehezen mérhető.
Szervezetünk 1998 óta rendelkezik közhasznú fokozattal. Az új civil törvény hatályba lépését követően kb. a közhasznú jogállásunkat megújítani csak az alapszabályunk módosításával volt lehetséges; így a közhasznúságunk megtartása érdekében a szervezet alapdokumentumát az új Ptk. és Ectv. törvényt követve módosítottuk. Szervezetünk önkéntes munkán alapszik, fizetett alkalmazottja nincs. Külsős segítséget anyagi okok miatt nem állt módunkban segítségül hívni.
A szükséges módosításokhoz kevés információ volt elérhető a különböző fórumokon. Önkéntes vezetőink több napon keresztül készítették az alapszabály módosításának javaslatát, melyet az áprilisra összehívott közgyűlés elé terjesztettek. A közgyűlés a módosításokat elfogadta, így az elkészült dokumentumot, a vezetők nyilatkozatival együtt 2014. május 29-én postára adtuk a Fővárosi Törvényszéknek.
2015 márciusában érkezett a hiánypótló felszólítás és ezzel egy időben a közhasznú fokozat megszűnését igazoló végzés. Az indoklás: a dokumentum a megadott határidőre (2014. május 31.) nem érkezett meg, annak érkeztetési dátuma csak június 3-a volt. A végzés értelmében a 2014 májusában beadott kérelmet, új kérelemként kezelik. A hiánypótlási felszólításra beküldött módosított alapszabályra a Törvényszék ismételt hiánypótlási felszólítással válaszolt, melyben a módosítási pontok az első felszólítástól teljesen eltérő, azonban az alapszabályban ugyanúgy szereplő pontok változtatását kérték. Az alapszabály módosításának eljárása a mai napig nem zárult le (14 hónap után).