Az ifjúsági szervezetek tevékenységei kiválóan illeszthetők egyéb szakmai programok megvalósí-tására kiírt pályázatokhoz, a „jövő nemzedéke” számos területen prioritást élvez. Ilyenek a sport, az oktatás, a környezeti nevelés, a kultúra, az egészségügy, a szociális felzárkóztatás, stb.
Könnyen elérhetőek számukra a szabadidősport támogatások, amelyek egyike a Nemzeti Olimpiai Bizottság által meghirdetett sportprogramokat támogató pályázatok (4. táblázat). A keretért folyó verseny növekedésével egyre nehezebb kisebb szabadidősport programokra forráshoz jutni, jelen-tősége így egyre csökkenő a szakmacsoport állami finanszírozása terén.
Támogatás hatóköre 2013/2014 2014/2015 2015/2016
Helyi jelentőségű események 127 300 000 102 000 000 Országos jelentőségű események 61 750 000 55 000 000
TÁMOGATÁSI KERET ÖSSZESEN: 189 050 000 157 000 000 még nincs kiírás 4. táblázat: A NOB forrásai (forrás: pályázati kiírások)
A szabadidősport pályázataihoz hasonlóan a lehetőségek csökkenésével a Zöld Forrás pályázatok is elérhetőek voltak az ifjúsági civilek számára környezeti nevelési programjaikhoz. Keret reálér-téken csökken, és a hozzáférés egyre nehezebb (5. táblázat). Míg 2013-ban prioritást élvezett a környezettudatos szemlélet és gondolkodásmód erősítése, melyben számos lehetőség volt az ifjúsági szervezetek számára, mára leginkább állami feladatot átvállalók részére érhető el nagy versenyben, mely helyzet tulajdonképpen ki is szorította az ifjúságügyet.
Támogatás jellege 2013 2014 2015
Szakmai támogatás 85 000 000 70 000 000 70 000 000
5. táblázat: Zöld program források (forrás: pályázati kiírások)
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma kezelésében működik a drog-prevenciós támogatási rend-szer, mely a fiatalokkal foglalkozók körében nem megkerülhető terület, így sikerrel fordulhatnak támogatásért programjaik megvalósításához. Bár a keret nagysága nincs összhangban a probléma méretével (6. táblázat). A szakmacsoportba tartozók nem szívesen foglalkoznak ezzel a politikai-lag és társadalmipolitikai-lag stigmatizált területtel, annak ellenére sem, hogy szinte minden tevékenység, melyet folytatnak a fiatalokkal foglalkozó közösségek, alternatíva a drogfogyasztással szemben, a létrehozott tevékeny közösségek biztonságot jelentenek a csatlakozó fiataloknak. Mint ilyenek, két-séget kizáróan drog-prevenciós tevékenykét-séget is folytatnak a leginkább veszélyeztetett célcsoport érdekében.
Támogatás jellege 2013 2014 2015
Szakmai támogatás 65 000 000 155 000 000 155 000 000
6.táblázat: drog-prevenciós támogatások (forrás: http://ncsszi.hu/palyazatok)
Szintén az Emberi Erőforrások Minisztériuma kezelésében működik a Nemzeti Kulturális Alap, mely számos területen jelentet meg pályázatokat, melyek jó lehetőséget jelentenek a fiatalokkal foglako-zó, kulturális tevékenységet is végző szervezeteknek (7. táblázat).
Az Alap 10 állandó szakmai kollégiumából 9 kollégium ír ki olyan pályázatokat, melyen az innovatív ifjúsági szervezetek művészeti és kulturális programjaikkal sikeresen juthatnak forrásokhoz.
Támogató kollégium 2014.I. félév 2014.II. félév 2015.I. félév 2015.II. félév
Folyóirat-kiadás 0 292 400 000 0 88 096 000
Könyvkiadás 146 000 000 110 000 000 140 000 000 100 000 000
Közművelődés és
Nép-művészet 83 000 000 260 000 000 83 000 000 156 000 000
Kulturális fesztiválok 526 000 000 0 331 000 000 Szépirodalom és
Isme-retterjesztés 36 000 000 50 000 000 78 000 000 80 000 000
Színház- és
Táncmű-vészet 231 000 000 170 000 000 221 800 000 248 737 000
Vizuális művészetek 146 000 000 47 000 000 139 000 000 30 000 000
Zenei (Cseh Tamás
programmal) 227 600 000 552 000 000 380 500 000 429 500 000
Kulturális turisztikai
fesz-tiválok 300 000 000 0 300 000 000
ÖSSZESEN: 1 695 600 000 1 481 400 000 1 673 300 000 1 132 333 000 7. táblázat: az NKA forrásai (forrás: ww.nka.hu)
Az Alap nyílt pályázatokon elérhető keretösszege láthatóan csökkenésnek indult. A változatlansá-ga ellenére stabil forrásnak tekinthető, azzal együtt, hogy a költségek előteremtése érdekében a programok részvételi-, belépő díjának emelésére kényszerülhetnek a szervezők. Az emelések ha-tása ahhoz vezethet, hogy a minőségi kultúrához jutás az egyre fogyó középosztály számára válik elérhetővé, ez csökkenő fizetőképes keresletet jelent, amelynek további árfelhajtó hatása várható.
Ennek a szakmai területnek a példáján keresztül is látható, hogy azoknak a szervezeteknek, me-lyek társadalmi szolgáltatásaik ellenértékét eddig túlnyomó részt állami támogatásokból fedezték, programjaik fenntarthatósága érdekében mihamarabb innovatív (államtól független) megoldásokat szükséges kidolgozniuk.
Célszerű megemlíteni a nemzetiségi civil szervezetek támogatására elkülönítve rendelkezésre álló forrásokat is (8. táblázat). A nemzetiségi tevékenységgel foglalkozó ifjúsági szervezetek itt is pá-lyázhatnak működésre és táboroztatásra. Az intézménynek nincs ugyan elkülönítetten ifjúságügyre fókuszáló része, de a terület prioritásként jelenik meg a támogatásokban.
Támogatás jellege 2013 2014 2015
Működés támogatása 110 000 000 110 000 000 110 000 000
Nemzetiségi táborok támogatása 30 000 000 30 000 000 90 000 000
ÖSSZESEN: 140 000 000 140 000 000 200 000 000
8. táblázat: a nemzetiségi civil támogatási rendszer (forrás: pályázati kiírások)
A felsorolt népszerű rendszeres keretek mellett számos olyan kisebb szakmai pályázati program érhető el, melyek speciális tevékenységeket végző ifjúsági szerveztek számára segítség lehet.
Ezek figyelemmel kísérése tudatos forrásteremtés menedzsmentet feltételez és jól működő pályá-zatfigyelést igényel, tekintettel arra, hogy jellemzően nehezen beazonosítható lehetőségekről és nem ciklikusan megjelenő (inkább eseti jellegű) kiírásokról van szó.Ebbe a nehezen beazonosítha-tó körbe tartoznak többek között a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (Munkaügyi Központok) támogatott foglalkoztatási lehetőségei, vagy a volt Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet (NAKVI, 2015 II. félévétől Hermann Ottó Intézet) pályázatai.
a transzparencián túl
Van az állami forrásokhoz jutásnak két olyan formája, melynek átláthatósága kifejezetten hiányos.
Az egyik ilyen támogatási forma az egyes állami tisztségviselőkhöz rendelt keretek, melyeket jel-lemzően egyedi kérelmek alapján osztanak ki, nem átlátható szempontok szerint. Ilyen keretek egyaránt vannak a központi és a nagyobb települések, valamint az állami gazdasági társaságok költségvetésében, de legnagyobb mértékben a NEA miniszteri kerete nyomja rá bélyegét a szek-torra, amely a mindenkori NEA keretösszeg 10%-a.
A források nagysága és felhasználása jórészt ismeretlen. Az ilyen típusú támogatások lehetősé-get adnak a döntéshozóknak, hogy helyzetbe hozzanak kiválasztott szervezeteket a szakterületen dolgozó többi civil rovására. Ez a fajta állami intervenció hasonlóan, mint a gazdasági szektorban, jövőromboló hatású, erőteljesen képes rontani a jó kormányzás ethoszába vetett bizalmat.
Hasonlóan nehezen átláthatóak azok az állami támogatások, melyek országos szövetségeken ke-resztül kerülnek helyi hatáskörű civil szervezetekhez. Ezek a megoldások leginkább a szociális szektorra és a sportra jellemzőek. A támogatott célcsoporttal foglalkozó helyi tagszervezetek ki-szolgáltatottsága és a rendszer működtetésének költségei megkérdőjelezik ezt a megoldást, és a központilag támogatott, majd támogatóvá váló szövetségek sokkal inkább hasonlítanak hatóságra, mint tagjait szolgáló érdekképviseleti szervezetre.