Az Összebeszélünk – I. Ifjúságügyi Kongresszus a fiatalokkal foglalkozó diszciplínák és szakmák közötti diskurzus erősítését és az ifjúságügy integratív megközelítésének elősegítését kívánta szol-gálni. A 2014. október 30-31-én megtartott kongresszus megszervezését az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar, az Ifjúságszakmai Egyeztető Tanácskozás, valamint a Nemzeti Ifjúsági Tanács kezdeményezte. A rendezvény teret adott az ifjúságügy: az ifjúságszociológia, pedagógia-kultúra-közvetítés, ifjúsági szociális munka, ifjúságpolitika legújabb innovációinak bemutatására. Emellett hozzáférési lehetőséget kíván biztosított a szakpolitikák célkitűzései, a tudományos nóvumok és a szakmai gyakorlat megismerésére, szembesítésére. Kétségtelenül ez a kongresszus volt a 2014-es év legmeghatározóbb ifjúságszakmai 2014-eseménye. A 150 fősre tervezett kongr2014-esszuson végül 212 fő vett részt, ami jól mutatja a szakemberek elhivatottságát. A rendezvény konferenciakötetbe szerkesztett összefoglalója külön elismerést érdemlő munka.
Az Ötletpiknik – Helyben vagyunk! a Veszprémi Egyetem Hallgatói Alapítvány (VEHA) projektje volt, amivel a Nemzeti Ifjúsági Tanács egyik alapító tagjaként kívánt hozzájárulni a fiatalok igényein alapuló, valós érdekképviselet megteremtéséhez, az alulról építkező jelzőrendszer kiépítéséhez, valamint a döntéshozók, a fiatalok és a NIT közötti párbeszéd elindításhoz, megalapozásához, a fiatalok aktív bevonásának előremozdításához. Az Ötletpiknik projekt keretében két alkalommal ifjúsági találkozót szerveztek ill. országszerte összesen 21 alkalommal „Ötletpiknikek, helyben vagyunk!” címmel rendeztek találkozókat, melyeken összehozták a döntéshozókat és a fiatalokat egy beszélgetésre az aktuális, helyi, fiatalokat érintő kérdésekről. A rendezvény nem kifejezetten szakember találkozó volt, de a méretei és az országszerte együttgondolkozási céllal létrehozott találkozói okán méltán nevezhetjük a 2014-2015-ös év meghatározó szakrendezvényének. A prog-ram keretében minden megyében szerveztek egy-egy roadshow állomást. A rendezvény fő célja az
volt, hogy a szakemberek és a fiatalok közösen határozzák meg a terület problémáit és megoldási lehetőségeket javasoljanak rájuk. Mivel a rendezvény minden megyében lezajlott, egy országos aktuális ifjúságpolitikai helyzetkép rajzolódhatott ki az eredményekből, aminek nyilvánossá tétele kétségtelenül hasznos lehet a szakma egésze számára.
Beszélgetve az egyik megyei koordinátorral a rendezvény megszervezése is számos olyan ta-nulsággal szolgált, ami a szakma egészét jellemezheti, ha tanulni szeretnénk belőle. Minden program megszervezésekor fontos szempont az időpont körültekintő megválasztása, de az if-júsági szakma szűk keresztmetszete okán ez esetünkben kiemelt jelentőséggel bír. Magam is többször tapasztaltam, hogy egy alig ezer fős szakembergárdából sokkal nehezebb egy-egy programra elcsábítani a megfelelő számú résztvevőt. Mindenképpen fontos egyértelműen tisz-tázni a célcsoportot, és annak mentén eldönteni: csak a szűk ifjúsági szakmát várjuk, de keve-sebb résztvevővel számolunk, vagy több embert hívunk meg, de akkor érdemes a meghívottak körét kiterjeszteni egyéb társ- és határterületi szakmák (pedagógusok, pszichológusok, gyer-mek- és ifjúságvédelem munkatársai, szabadidő-szervezők, szociális segítők, közművelődési szakemberek, ifjúsági művészek (Nagy, 2008) felé is. Ezen a ponton az országos koordináció hiánya is megmutatkozik. Több szakmai hálózat dolgozik ugyanazon a terepen, a közöttük lévő egyeztetés viszont sokszor esetleges, zömmel a szervezők közötti átfedések mentén bontakozik ki. Jelen pillanatig nem létezik olyan országos esemény- és rendezvénynaptár, amin legalább a legnagyobb hálózatok rendezvényei összefésülten megjelenhetnek. Egy ilyen belső felület ki-alakítása minden résztvevő számára megkönnyíthetné a szervező munkát, megvalósítása által átláthatóbbá és tervezhetőbbé válna a hosszabb távú munka.
A Kell egy csapat! konferenciát 2015. január 14-én tartotta az Ifjúsági Szolgáltatók Országos Szö-vetsége a budapesti H13 inkubátorházban. A konferencia megszervezésébe a civil szervezet mel-lett az Új Nemzedék Központ is bekapcsolódott. A rendezvény kiváló példája a civil és az állami szektor együttműködésének. A rendezvényen 70 fő vett részt. A konferencia témája az ifjúsági szolgáltatók számára készített szakmai irányelvek bemutatásán túl a civil szervezetek erősítése, valamint a szerhasználó kamaszok számára nyújtható újszerű alternatívák és segítségnyújtási le-hetőségek feltárása volt.
A Méltóságkereső Konferenciát 2015. február 5-én tartották a Beke Pál Emlékcím alapítói a Nem-zeti Művelődési Intézetben. A konferencia célja példaértékű kulturális, művelődési és ifjúsági szer-vezetek, intézmények, kezdeményezések bemutatása volt. Arra keresték a választ, hogy miképpen lehet megerősíteni, megadni, megszerezni vagy épp visszaadni, visszaszerezni a meglévő, a vala-ha megvolt, vagy az esetleg még meg nem tapasztalt méltóságot. A konferencia keretében adták át a Beke Pál Emlékcímeket. A konferencián nagyjából 100 vendég vett részt.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) Család- és Ifjúságügyekért felelős Államtitkársága 2015 első felében indította útjára a „Rólad szól” című konzultációsorozatot, melynek célja a fia-talokat bevonni a közéleti kérdések megvitatásába. A sorozat első fázisában 24 helyszínen (19 hazai és 5 határon túli) biztosítottak a fiataloknak lehetőséget arra, hogy találkozzanak kormányzati döntéshozókkal. A személyes találkozók után a program az online térben folytatódott, ahol 2015.
augusztus 31-ig volt lehetőségük a fiataloknak arra, hogy egy kérdőív kitöltésével elmondják vé-leményüket az egyes kormányzati kérdésekkel kapcsolatban. Emellett a „Rólad Szól” program a
legtöbb hazai nyári fesztiválon is megjelent. A kormányzati „Rólad szól” sorozatot egyértelműen egy valós, a fiatalok érintő társadalmi probléma (közéleti aktivitás és részvétel hiánya) hívta életre, azonban a kormányzati kommunikációval szemben sikeressége több szempontból is kérdéses. A személyes találkozókon a legtöbb helyszínen épp azokat a fiatalokat nem sikerült a programnak megszólítani, akik passzivitást mutatnak a közélet iránt. A formátumból adódóan valós szakmai diskurzus és bevonás nem alakulhatott ki, így az esemény inkább szolgált az eddigi kormányzati in-tézkedések ismertetésére. A program pár eseménytől eltekintve (nyitó és záró konferencia) csekély médianyilvánosságot kapott, és a fentiek miatt társadalmi hatása is csekély maradt.
A nemzeti köznevelésről szóló törvény értelmében a Diákparlament összehívásának joga a min-denkori oktatásért felelős minisztert illeti meg. 2011 után (Zánka), 2014-ben Székesfehérvár adott otthont az Országos Diákparlamentnek. A középfokú köznevelési intézményekben tanuló diákok legmagasabb szintű érdekképviseleti fóruma ez, amely, egy felmenő rendszerben épül fel, így elő-ször iskolai, kollégiumi szinten választanak képviselőket, amit követnek a megyei diákparlamentek, és az itt kiválasztott képviselők jelenítik meg a megyei fiatalok érdekeit az Országos Diákparla-menten. A kiválasztással kapcsolatban több kritika is érkezett a kormányzat felé: egyfelől az is-kolai, kollégiumi diákparlamenteket 2014. szeptember 19-ig kellett megtartani, így igen szűk két hét állt rendelkezésre a tanévkezdés után ezek megszervezésére, másfelől az átalakuló és eltérő intézményfenntartói háttér nehezítette a munkát, hátráltatta a határidők betartását. A 2014. nov-ember 21-23. között megtartott rendezvény résztvevői 42 pontban fogalmazták meg ajánlásaikat a kormányzat felé. A fiatalok többek között foglalkoztak a diákönkormányzatok jogi és szervezeti kérdéseivel, a Nemzeti Alaptanterv átalakulásának gyakorlati problémáival (pl: túlterheltség) és az érettségivel kapcsolatban, de többek között megjelentek az iskolai étkeztetés kérdései is (Ajánlá-sok, 2014). A kormányzat több kormányzati szereplővel képviseltette magát a rendezvényen és utána is többször jelezte, hogy számít a diákok véleményére, és az itt megfogalmazott ajánlásokkal foglalkozni is kíván. Azonban felmerül a kérdés, hogy mennyire fogják a diákok véleményét figye-lembe venni a kormányzati szereplők, és nem pedig csak egy törvényben foglalt, három évenként megrendezendő procedúraként tekintenek erre a rendezvényre.
Örvendetes tény, hogy 2015 nyarán párbeszéd indult néhány nagyobb ifjúsági szervezet között, melynek célja a 2016-os évi programjaik, rendezvényeik összehangolása. Ennek az egyeztetésnek a nyilvánosságra hozása 2016 év elejére várható.