Mielőtt áttekintjük, hogy milyen forrásszerzési lehetőségei vannak azoknak a civil szervezetek-nek, melyek elsődleges célcsoportja az ifjúság, vegyük szemügyre, hogy az előző két lezárt évben (2013-ban és 2014-ben) milyen forrásszerkezetről számoltak be a szervezetek.
Az érintett célcsoporttal foglalkozó egyesületek három fő bevételi forrása az alaptevékenység ár-bevétel, a központi költségvetésből, valamint a közösségi alapokból kapott támogatások. Ha ezt összevetjük a klasszikus civil szervezetek együttes adataival (KSH, 2013), lényegesen nagyobb arányú az állami és közösségi támogatás és csekély mértékben magasabb a szolgáltatási bevétele ebben a szakmacsoportban.
Az is jól látható, hogy rendkívül alacsony az adományok és a személyi jövedelemadó 1%-os fel-ajánlások aránya a bevételi szerkezetben. A magántámogatások aránya a klasszikus civil szerve-zetek átlagához képest tetemes elmaradást mutat. Persze ebben minden bizonnyal szerepe van annak, hogy az ifjúsági szerveztek nem nagyon működtek közre önerőt is igénylő infrastrukturális beruházásokban.
Ahhoz, hogy a fiatalokkal foglalkozó civil szervezetek biztonságosan folytathassák szakmai tevé-kenységüket, jelentősen növelniük kell az államtól független forrásaikat, ebben a körben főként az üzleti és magán adományokat. A számok tükrében ezen a területen nagy tartalékai vannak a szervezeteknek.
A szerkezetváltás jelei – vélhetően inkább kényszerből – fellelhetőek. A nagy jelentőséggel bíró közösségi támogatások csökkenése ellenére a szakmacsoport bevétele emelkedni tudott, és a bevételi szerkezet változásban látható az államtól független támogatók és az adományozók nö-vekvő szerepe. Ezen a területen jelentősebb változásokra van szükség, a közösségi támogatások
csökkenése - az átmeneti időszakban - jelentős lehet, aminek ellensúlyozására főként az intézmé-nyesült szervezeteknek kell aktív forrásteremtésbe fogniuk tevékenységeik fenntartása és kapaci-tásaik megőrzése érdekében.
Az 1. táblázat bemutatja az elérhető beszámolók alapján, hogy ebben a csoportban milyen változá-sok történtek az utóbbi két év évben:
Bevételek
megosz-lása Bevételek változás az összes bevétel száza-lékában
Bevételek 2013 –> 2014 2013 2014
Alaptevékenység
árbevétele 19,5% 26,0% 27,2%
Vállalkozás
árbevé-tele 25,9% 0,3% 0,4%
Egyéb és rendkívüli
bevételek 11,4% 73,0% 71,1%
ebből
- Tagdíj 28,7% 0,5% 0,6%
- Támogatások -6,7% 67,2% 54,8%
ebből
= Központi
költség-vetés 16,9% 16,3% 16,6%
= Helyi önkormányzat 64,6% 1,4% 2,1%
= EU támogatás -26,5% 39,3% 25,2%
= Normatív támogatás 1,7% 4,1% 3,6%
= SZJA 1% -7,8% 0,5% 0,4%
= Közszolgáltatási
bevétel 16,2% 1,1% 1,1%
= Nem besorolt
támo-gatások 44,7% 4,5% 5,7%
- Adományok 66,9% 1,7% 2,5%
Különféle egyéb
be-vételek 168,9% 0,6% 1,4%
Összes bevétel 14,5% 100% 100%
1. táblázat: bevételek megoszlása az összbevétel százalékában (forrás: szervezetek közzétett 2014. évi beszámolója, www.birosag.hu)
ii. á llaMi források k ÖltségVetési források
A fiatalokkal foglalkozó civil szerveztek szerteágazó szakmai tevékenységei alapján szinte bár-milyen szakterületen kereshetnek pályázatokat, tekintettel arra, hogy a különböző társadalmi te-vékenységeknek nem sok olyan területe van, amely ne lenne kapcsolható a fiatalok helyzetéhez, közösségeik jövőjéhez, vagy csak egyszerűen a jövő nemzedékéhez (Nagy et al, 2007).
Hazai költségvetési forráshoz a szervezetek jellemzően az alábbi keretekben jutnak:
• Pályázati kiírások során nyerhetnek el támogatásokat különböző központi költségvetési és önkormányzati alapokból, programokból;
• Nemzetstratégiailag fontos tevékenységeket végző szervezetek egyedi kérelmek során kap-hatnak jelentős támogatásokat központi költségvetésből;
• A szervezetek kaphatnak eseményeikhez támogatást szintén egyedi kérelemmel különböző állami, önkormányzati tisztségviselőkhöz rendelt keretekből;
• Átvállalt feladathoz kapott normatív támogatásként központi és önkormányzati
költségvetés-• Az adományszervezés területéhez kapcsolódóan személyi jövedelemadó 1% felajánlásokból;ből;
• Természetben juthatnak hozzá elsősorban ingatlanok használatához állami, önkormányzati támogatásként.
Az ifjúsági ügyekkel foglalkozó civil szervezetek egyik jelentős bevételi forrása az állami támogatá-sok. Ezek megszerzéséhez jelentős tapasztalattal, tudással rendelkeznek, széles körében indulnak pályázatokon, jól kihasználva illeszkedési lehetőségeiket.
Kifejezetten ifjúságügyi tevékenységek támogatására az Emberi Erőforrások Minisztériuma irányí-tása alatt álló alapok és a nagyobb települések önkormányzatai írnak ki pályázatot.
A következőkben sorra vesszük az ifjúságszakmai szervezetek lehetőségeit állami források bevo-nására.
A Gyermek és Ifjúsági Alapprogram évről évre jelentet meg pályázatokat ifjúsági tevékenységek támogatására. A kiírt pályázatok kereteinek alakulását a 2. táblázat mutatja be. Az adatok alapján a keret kiapadni látszik, hiszen a keretét 2015-re megfelezte a költségvetési törvény, és úgy tűnik, ez megmarad 2016-ban is: 65 millió forint. A szervezetek kedvelt állami forrásai kiesnek, ezeket a tevékenységek fenntartásához más forrásokból kell pótolniuk. Ennek sikeressége azonban kétsé-ges, félő hogy a terület szervezetei kivárásra rendezkednek be a munkás paradigmaváltás helyett.
Tevékenység 2013 2014 2015
Közösségi programok/sorozatok 0 16 000 000 60 000 000
Szervezetfejlesztés 0 20 000 000
Képzési programok 20 000 000 15 000 000
Táborozás 107 000 000 70 000 000
Határon túli szervezetek egyes
tevékenységei 20 000 000 25 000 000
Kétoldalú kapcsolatok 28 000 000 0
ÖSSZESEN: 175 000 000 146 000000 60 000 000
2.táblázat: a Gyermek és Ifjúsági Alapprogram támogatási szerkezete (forrás: http://ncsszi.hu/
palyazatok)
A Nemzeti Együttműködési Alap (NEA), illetve ennek Új nemzedékek jövőjéért kollégiuma (ÚN) nagyobb tételben támogatja az ifjúsággal foglalkozó szervezetek működési és szakmai támogatá-sával. E kollégium támogatási körébe tartozik: a nevelés és oktatás, képességfejlesztés, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet, gyermek- és ifjúságvédelem, egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító, egészségügyi rehabilitációs tevékenység, kábítószer-megelőzés, természet- és környe-zetvédelem területén működő civil szervezetek. A Nemzeti Együttműködési Alap támogatásai fon-tos helyet foglalnak el az ifjúsági szervezetek pályázati bevételei között és az előző forrással ellen-tétben a rendelkezésre álló keret itt növekedni látszik (3. táblázat).
Erre a támogatási alapra igaz lehet az az állítás, hogy stratégiája, működése és mérete miatt fej-lesztésre és a szervezetek fenntartható pályára állítására nagyon kevés, a függőség fenntartására viszont éppen elég.
Támogatás jellege 2013 2014 2015
Működés támogatása 381 254 000 381 254 000 478 164 000
Szakmai programok támogatás 190 632 000 190 632 000 286 898 400
KOLLÉGIUM ÖSSZESEN: 571 886 000 571 886 000 765 062 400
ÖSSZES NEA támogatás: 3 224 459 384 2 782 253 305 3 825 312000 3. táblázat: A NEA ÚN forrásai (forrás: pályázati kiírások)