21 Vö. Megyeri-Pálffi: Wagner Gyula törvényszéki…, i. m., 207, 209–210.
22 Wagnerről lásd Dobrotka Katalin: A magyar börtönügy arcképcsarnoka. Wagner Gyula (1851–1937), Börtönügyi Szemle, 2012/4, 93–96.;
Zoltán Megyeri-Pálffi: „Following a Model” as an Element of the Hungarian Legal Culture with Special Regard to Gyula Wagner’s Judicial Architecture = Law and the Arts. Elective Affinities and Relationship of Tension, eds. Werner Gephart, Jure Leko, Vittorio Klostermann, Frankfurt am Main, 2017, 363–393.; Megyeri-Pálffi Zoltán: Az egri Törvényház. The Eger Courthouse, Országos Bírósági Hivatal, Buda-pest–Eger, 2018, 28–32.
23 Jablonszky Ferencről lásd Baráth Attila: Élő kövek. Emlékek a Körmendi Járásbíróság múltjából, Szombathelyi Törvényszék, Szombathely, 2015, 26–29.; Megyeri-Pálffi Zoltán: A Püspökladányi Királyi Járásbíróság megszervezésének és elhelyezésének története = A jogszolgál-tatás története Püspökladányban, szerk. Megyeri-Pálffi Zoltán, Debreceni Törvényszék, Debrecen, 2021, 83–84.
24 Aigner Sándor munkásságáról lásd Horváth Zsuzsa: Aigner Sándor (1854–1907). Az Örökimádás-templom tervezőjének életműve = Épí-tőművészek Ybl és Lechner korában, szerk. Rozsnyai József, Terc, Budapest, 2015, 166–195.
25 Vö. Bódiné Beliznai Kinga: 120 éves az Igazságügyi Palota, HVG-Orac, Budapest, 2016.
26 Lásd bővebben: Pusztai: i. m., 33–49.
Az igazságügyi épületek tervezése speciális építészeti tudást feltételezett, ennek megfelelően kialakulhatott a tervezőknek egy olyan köre, amelybe a bírósági épüle-tekre szakosodott építészek tartoztak. Az egyik legter-mékenyebb közülük Wagner Gyula (1851–1937) volt, aki büntetés-végrehajtási21 és törvényszéki épületeiről vált ismertté.22 Hozzá hasonlóan kiemelkedő szerepet töltött be Jablonszky Ferenc (1864–1945),23 aki az első világ-háborúig terjedő időszakban elsősorban járásbíróságo-kat tervezett. Jelentősek Aigner Sándor (1857–1912),24 Kiss István (1857–1902), Tóásó Pál (1870–1927) bírósági épületei is a korszakból, valamint a Budapesti Királyi Törvényszék és a Magyar Királyi Kúria épületével25 Hauszmann Alajos (1847–1926) beírta a nevét az igazság-ügyi építészek közé is.26
A korszak elején az igazságügyi tárcától kapott köz-vetlen megbízással terveztek bíróságokat az építészek, így válhatott a minisztérium „házi építészévé” Wagner Gyula. A századfordulót követően azonban megjelen-tek ezen épülettípusok vonatkozásában is az építészeti
Wagner Gyula
pályázatok,27 ekképpen színesedett a paletta a terve-zők terén.
Erdély bírósági épületeinek többségénél is az említett nevesebb tervezők nevével találkozhatunk. A legtermé-kenyebb28 ebben a régióban is Wagner Gyula volt. Első erdélyi épületei között szerepel az 1894–1895-ben épült dési törvényszék, amelyen megjelennek Wagner jellegze-tes formaelemei. Ezek a korszak kedvelt neoreneszánsz stíluselemeit jelentik, amelyek ugyanakkor a bécsi épüle-tekről29 ismerős „hellén reneszánsz”30 ízvilágot tükrözik:
a dór és ión oszlopfejezetek, az akantuszlevelek, a – ma már csak néhány ablakszemöldökön látható – palmettás akroterionok. E hellén íz nem véletlenül érezhető Wag-ner Gyula épületein, hiszen mesterétől, Theophil Hansen (1813–1891) dán építésztől leshette el ezeket a formákat bécsi akadémiai évei alatt.31
1896-ban két épülettel is gyarapodott Wagner tervezésé-ben az erdélyi bírósági épületállomány: a máramarosszi-geti és a szatmárnémeti törvénykezési épületek készül-tek el ekkor, amelyek úgyszintén jellegzetes darabjai a Wagneri „repertoárnak”. Mindkettőhöz nagyon hasonló formájú bíróságokat találhatunk más városokban, így a Máramarossziget igazságügyi palotájának középrizalit-ját koronázó manzárdkupola kisebb formában például Makó (1896) járásbírósági épületén is megjelenik, de na-gyobb méretben a szombathelyi törvénykezési épületen
27 A témáról lásd bővebben Székely Márton, Marótzy Katalin: A pályázat mint jelenség a késő historizáló építészet korában, Építés – Építé-szettudomány, 2018/1–2, 93–116.; Székely Márton, Marótzy Katalin: Magyar közigazgatási épületek pályázatai a dualizmus korában. Stí-lusirányzatok a Földművelésügyi Minisztérium 1907-es átépítési tervpályázatán, Építés – Építészettudomány, 2019/1–2, 103–133.; Székely Márton: Építészeti tervpályázatok Magyarországon 1891–1918 között (Doktori disszertáció), BME-ÉPK, Budapest, 2020.
28 Wagner Gyula nagyszámú magyar igazságügyi épület tervezője volt. Kutatásaim és a rendelkezésre álló adatok alapján 3 ítélőtáblai, 22 törvényszéki (benne járásbíróság is), 4 járásbírósági és 7 önálló büntetés-végrehajtási épület tervezése kapcsolódik a nevéhez.
29 Vö. Megyeri-Pálffi Zoltán: A bécsi neoreneszánsz Debrecenben. Wagner Gyula igazságügyi palotái, Régiókutatás Szemle, 2017/1, 37–52.
30 Vö. Renate Wagner-Rieger, Mara Reissberger: Theophil von Hansen (Die Wiener Ringstrasse Bild einer Epoche. Band VIII. Die Bauten und ihre Architekten. 4.), Franz Steiner Verlag, Wiesbaden, 1980, 50.
31 Andreas Zeese: Theophil Hansen als Lehrer an der Akademie der bildenden Künste 1868–1884 = Theophil Hansen. Architekt und Designer, Hg. Cornelia Reiter, Robert Stalla, Verlag Bibliothek der Provinz, Wien, 2013, 93.
32 Vö. Megyeri-Pálffi: A bécsi neoreneszánsz… i. m., 43–44.
33 Vö. Megyeri-Pálffi Zoltán: A debreceni Magyar Királyi Törvényszék egykori épülete = Interdiszciplinaritás a régiókutatásban IV, szerk. Bar-tha Ákos, Szálkai Tamás, Hajdú-Bihar Megyei Levéltár, Debrecen, 2014, 31–46.
(bővítve 1903-ban), vagy a szintén ebben az évben elké-szült debreceni királyi Ítélőtáblán is látható ez a tetőfor-ma.32 Debrecenben pedig megtalálható a szatmárnémeti törvényszéki palota (iker)testvére. E két épület hasonló-sága talán nemcsak az azonos építési időnek köszönhető, hanem annak is, hogy a telekméret és -forma is egyezett a két városban. (Mára már csak a szatmárnémeti épület áll teljes formájában, a debrecenit a második világháborús bombázások jelentős részben elpusztították.33)
Arad századforduló előtt elkészült (1893–1895) igazság-ügyi palotája sem nélkülözi Wagner szeretett manzárd-kupoláját, s ez az épület talán az egyik leginkább olyan, amelyen a figurális díszítés nagyobb hangsúlyt kapott, legalábbis feltűnőek a timpanonos ablakszemöldökökön nyugvó nőalakok, akik az igazságszolgáltatási rendel-tetésre utaló tárgyakat tartanak kezükben, így például könyvet, de a félköríves záródású főbejárat ívzugában kardot tartó nőalak is megpihen, egyértelműen utalva Justitia hajlékára.
Lugos is Wagner Gyulának köszönheti bírósági épületét, amely 1902 és 1903 között épült fel. E neoreneszánsz let is jellegzetesen Wagner Gyula-i munka, mind az épü-lettömeg, mind a homlokzat kialakítása tekintetében. Sőt ez utóbbi még több „hellén formát” hordoz magán: akan-tusz- és pálmalevelek sorakoznak a középrizalit oszlopfői között. Maguk az oszlopfők pedig Wagner mesterének,
Hansennek a formáit idézik: a Lüszikratész-emlékmű-höz készített rekonstrukciós rajzának34 utánérzései.
Wagner legösszetettebb erdélyi épülete a kolozsvári igaz-ságügyi palota (1898–1902), amely három igazságszolgál-tatási fórumnak is helyet adott, így falai között működött a királyi ítélőtábla, a törvényszék és a járásbíróság egy-aránt. E tömegelemeiben leginkább megmozgatott Wag-ner-épület jeles példája az építész munkásságának, és a jellegzetes hellén karakterű neoreneszánsz építészeti for-mavilága szinte minden elemben megtalálható a palota homlokzatán, de leginkább a ión elemek dominálnak a neoreneszánsz közegben.
34 A rajz elérhető Ein Säulenkapitell des Lysikratesmonuments, Zeichnung Hansen. https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/f/f6/
Theophil-hansen-lysikratesmonument.jpg (letöltés ideje: 2021. 08. 30.) 35 Vö. Megyeri-Pálffi: Az egri…, i. m., 35–42.
36 Vö. Székely: i. m., 68–71.
37 Magyar Mérnök- és Épitész Egylet Heti Értesitője, 1909/26, 272.
38 Épitő Ipar, 1911/10, 98.
39 Épitő Ipar, 1913/31, 345.
40 Vállalkozók Lapja, 1914/27, 16.
Végül nem kerülheti el a megemlítést az 1905-re elké-szült csíkszeredai bírósági épület sem, amely a Wagneri életműben annyiban szokatlan, hogy más épületeihez képest kitekintett a mester a neoreneszánsz formavilág-ból, és a neobarokk felé fordult. (Ez később is előfordult a például a szintén általa tervezett egri Törvényház 1906 és 1908 között emelt épületénél.35)
A kiemelkedő igazságügyi építészek között méltó helyet elfoglaló Jablonszky Ferencnek – eddigi ismereteink sze-rint – nem valósult meg épülete Erdély területén, azon-ban több igazságügyi építészeti tervpályázaton is részt vett eredménnyel.36 Így az 1909-es kézdivásárhelyi terv-pályázaton nyerte el Jablonszky az első díjat,37 s ugyan-ezt a helyezést tudhatta magáénak az 1910-es besztercei tervversenyen.38 1913-ban pedig Székelyudvarhelyre ír-tak ki „törvénykezési épület és fogház” megtervezésére pályázatot, amelyen Jablonszky Ferenc a harmadik díjat szerezte meg pályaművével.39 A következő évben pedig
„mindössze” dicséretben részesült pályaterve a karánse-besi törvényszéki palota építészeti versenyén.40
Ha azonban mégis keresnénk olyan erdélyi bírósági épü-letet, amely jellegzetesen Jablonszky-féle munkának te-kinthető, akkor Medgyes járásbíróságát – téglaszalagos architektúrája miatt – e jelentős igazságügyi építészünknek tulajdoníthatnánk, de ezt a feltételezést adataink (egyelőre) nem támasztják alá.
Aigner Sándor műveit azonban biztosan megtaláljuk Erdélyben, ha nem is olyan nagy számban, mint Wag-nerét, de a nem csak az igazságügyi építészetben ismert nevű mester épületei ma is állnak a térségben. Így Déva, Szászrégen, Tasnád és Mócs bíróságai tulajdoníthatók
Aigner Sándor
Aigner Sándornak, s az épületek „le sem tagadhatnák”
ezt, ugyanis többségük az Aigner Sándor által kedvelt neogótikus (Mócs) és neoromán (Szászrégen, Tasnád) formaelemek felhasználásával készült.
A jelentősebb igazságügyi építészeink köréből Kiss Ist-ván is alkotott Erdélyben. Két törvényszéki palota is az ő nevéhez fűződik. Az egyik Nagyváradon (1898), a má-sik Brassóban (1900–1902) áll. A váradi palota ünnepé-lyesebb, barokk formaelemekkel gazdagított épületéhez képest, a brassói társa szelídebbnek hat, s homorú
hom-41 Köln felsőbírósági épületét (Oberlandesgericht Köln) 1907 és 1911 között építették Paul Thoemer tervei alapján. Vö. Klemmer, Wasser-mann, Wessel: i. m…, 49.
42 Gersterről lásd Papp Gábor György: Gerster Kálmán (1850–1927) munkássága (Doktori disszertáció), ELTE BTK, Budapest, 2007.
43 Székely: i. m., 69–70.
lokzatával a tőle néhány évvel később „született” kölni Reichenspergerplatzon álló igazságügyi palota „nagy-testvérévé” válik.41
Általában nem az igazságügyi épületeiről ismert, de Erdélyben szép törvényszéki palotát tervezett építészünk volt Gerster Kálmán (1850–1927),42 aki a gyulafehérvá-ri törvénykezési épületre kiírt 1904-es tervpályázat első díját nyerte el,43 s (módosított) pályaműve alapján épület fel a palota.
Gerster Kálmán Kiss István