járásbíróság)
A XIX. század második felében a főtér sarkán emelt épület első emeletén működött a besztercei magyar ki-rályi törvényszék és a járásbíróság is. Szintén az épület adott otthont az 1874-ben bejegyzett Besztercze vidéki takarékpénztárnak. A M. Kir. Kormány 1903. évi mű-ködéséről és az ország közállapotairól szóló jelentés és statisztikai évkönyv szerint a királyi törvényszékek, ügyészségek és törvényszéki fogházak építési program-jába bekerült a besztercei törvénykezési épület és fogház felépítésének terve is. Az építési telelek kijelölése, meg-szerzése és a nyilvános tervpályázat kiírása azonban több évig húzódott, majd az első világháború kitörése meghiúsította a terv megvalósítását.
A műemlék épület (BN-II-m-B-01464) jelenleg felújítás és átalakítás alatt áll. Benne kap helyet a Kolozsvári Mű-szaki Egyetem kihelyezett képzése. Jelenleg a Beszterce megyei törvényszék és a helyi bíróság az 1990–1991 kö-zött tervezett és 2001-ben elkészült igazságügyi palotá-ban működik.
Brassó
(törvényszék, járásbíróság)
11 Pesti Hírlap, 1900/81. (március 23.)
A brassói igazságügyi palota és a mellette lévő fogház Kiss István építész és műegyetemi tanár tervei alapján készült el 1900–1902 között. A közel 10 000 m2-es telket Georg von Weer, a királyi törvényszék elnökének kérésére adta a város a palota felépítésére. Az épület felépítéséhez több mint 4 millió téglára volt szükség, amit Ugron Gábor téglagyárából szállí-tottak Székelyudvarhelyről Brassóba.
„[…] ajánlatot teszek a brassói törvényszéki épület és fogház építéséhez szükséges téglák szállítására április, május, június, július, augusztus, szeptember, október és november havában szállítandó négy millió téglára. Fele géptégla, másik felében lehet kézzel vetett tégla, jól készítve és égetve Székely-Udvar-hely és Dános állomásokra szállítva ezrenként 13 forint, azaz 26 koronáért, minek ára kéthetenkint lesz fizetendő. A szer-ződés megkötésekor előleg lesz adandó. Budapest, 1900. febr.
28. Ugrón Gábor s. k.”11
Érdekes beszámoló jelent meg az építkezésről a Székely Nemzet 1900. augusztus 25-i számában:
„Összesen 4 és fél millió tégla kell. Ugron Gábor tég-lája kitűnő; eddig már ideszállítottak közel egy milli-ót. Egyébiránt a brassói és brassómegyei téglagyárak is kitűnő téglát gyártanak A czementet ebhez a palotához Csongrádmegyéből szállítják, a meszet Apáczáról, az ál-lásgerendákat, amiből ide nagyon sok kell, a hétfalusi ma-gyaroktól. Ezen állásgerendák már fel is vannak állítva és három gerendán nemzeti lobogók lengenek. […] Egyéb anyagot, pl. kavicsos fövenyt az alap számára és tiszta fö-venyt a mészhez a hétfalusi csángók és a brassói román
12 Székely Nemzet, 1900/126. (augusztus 25.)
szekeresek hordják. Rendkívül nagy mozgás van az egész telken. Ez a kétemeletes palota páratlan lesz Brassóban.”12 Az 1918-as impériumváltást követően az épület megtartot-ta eredeti rendeltetését, itt működött a brassói járásbíróság, törvényszék és ítélőtábla is. A kommunista hatalomátvétel után megváltozik az épület funkciója, és 1964-től a Román Kommunista Párt megyei székhelye lett. Ekkor a törvény-szék és a helyi bíróság az 1900-as évek elején a magyar csendőrség számára épült egykori laktanyába költözött, ahol ma is működik. Az igazságügyi palota a rendszervál-tást követően a megyei tanácsnak, a prefektusi hivatalnak és 2020-ig a brassói ítélőtáblának is székhelyéül szolgált.
Csíkszereda
(törvényszék, járásbíróság)
13 Székely Lapok, 1899/32. (április 20.) 14 Budapesti Hírlap, 1904/25. (november 25.)
„Igazságügyi palota Csíkszeredában. Elkövetkezik tán a sor e kicsiny székely városkára is, mely távol esvén a vi-lágtól, eddig vajmi kevés külső támogatásban részesült.
A napokban ott járt Fáborszky István dr igazságügyi mi-niszteri titkár azzal a küldetéssel, hogy a telek és az épí-tés kérdésében tanácskozzék.”13
Az igazságügyi palota 1905 augusztusára készült el Wag-ner Gyula építész tervei és művezetése alapján a már meglévő fogház közvetlen szomszédságában. A szüksé-ges építési telket a vármegye bocsátotta visszteher nélkül az államkincstár tulajdonába, és az építkezést 1903-ban
kezdték meg. A M. Kir. Kormány 1903. évi működéséről és az ország közállapotairól szóló jelentés és statisztikai évkönyv szerint az építési költségek vállalati összege 385 736 korona és 81 fillér volt. A kivitelezés határidejét 1905.
július 31-ben állapították meg, amit sikerült betartani, így 1905 nyarán az épületbe beköltözhetett a törvényszék, a járásbíróság és az ügyészség.14
A műemlék épület (HR-II-m-B-12734) megtartotta ere-deti rendeltetését, így napjainkban is itt folytathatja mű-ködését a Hargita megyei törvényszék és a csíkszeredai helyi bíróság.
Dés
(törvényszék, járásbíróság)
A dési törvényszék emeletes épületének alap-kövét 1894. június 18-án tették le, és a munká-latokat 1895. szeptember 15-én fejezték be. Az építésre beérkezett ajánlatok közül az igazság-ügyi miniszter Reményik Károly kolozsvári építészmérnök, Reményik Sándor költő édesapjának 300 000 forinttal előirányzott aján-latát fogadta el. Végül az építési munkálatok közel 260 000 forintba kerültek. A törvényszéki palota az akkor még álló Rákóczy-ház északi felén, az Alsó-Rév utca és a Kis-Szamoshídra vezető út sarkán épült fel. Az új épület adott ott-hont a törvényszéknek, a járásbíróságnak és az ügyészségnek is. A 126 helyiséget magában fog-laló törvényházba 1895. október 22-én költöztek be az igazságügyi szervek. Érdekesség, hogy az épület körül alkalmazták először a városban az aszfaltjárdát. Napjainkban a műemlék épületben (CJ-II-m-B-07604) működik a dési helyi bíróság, az ügyészség és a rendőrség.
Déva
(törvényszék, járásbíróság)
A dévai törvénykezési palotát Kiss István építész és mű-egyetemi tanár tervei alapján a nagykanizsai Hirschel, Bachrach és Vaskovits építkezési vállalkozók kivitelez-ték. Az építőmunkára előirányzott összeg a verseny-tárgyalási hirdetmény szerint közel 250 000 forint volt.
Az építkezési telek kijelölésére 1898. február 4-én ke-rült sor a Bethlen Gábor által 1621-ben építtetett Magna Curia (Bethlen-kastély) szomszédságában. Az építési munkálatok 1898 tavaszán kezdődtek el, és annyi bizo-nyos, hogy 1899. július 17-én még tartottak, ugyanis a Magyar Újság ekkor egy építkezési balesetről számolt be.
A rövid híradásból arra következtethetünk, hogy az épü-let már festés alatt állt.
„A most épülő dévai törvényszéki palotának immár öt ál-dozata van. Csütörtökön reggel ½9 órakor nagy robajjal ledőlt egy állvány és a rajta dolgozó munkások az első emeletről lezuhantak a földre. Fekete Ferencz falfestőnek a kéz főcsontja, Breitman Lajos szobafestőnek a lába tö-rött el. Motin András napszámos agyrázkódást kapott s mindannyian kisebb-nagyobb sérüléseket szenvedtek. A szerencsétlenségnek valószínűleg egy össze-vissza vag-dalt gerenda volt az oka, a mely kettétört s ezért omolt
össze az állvány. A rendőrség a helyszí-nén jegyzőkönyvet vett fel az esetről.”15 Az épületben került elhelyezésre a dévai királyi törvényszék és járásbíróság, va-lamint a telekkönyvi hivatal. A törvény-kezési épület funkciója az impériumvál-tás után is megmarad, majd 1963-tól a megyei pártbizottság működik benne.
A rendszerváltást követően, 1990 má-jusában az épület az Igazságügyi Mi-nisztérium igazgatása alá került, és ott működött 2021. június 1-ig a dévai helyi bíróság és a Hunyad megyei törvény-szék. A műemlék környezetben (HD-II-a-B-0321804) található épület jelenleg felújítás alatt áll.
15 Magyar Újság, 1899/195. (július 17.)