Huszti Szabó István nem tartozik a 17. század fontos irodalmi személyiségei közé, de szerepel a legtöbb írói lexikonban és többen is foglalkoztak már munkásságával: Spielmann József,142 Tóth Béla143 és Font Zsuzsa144 nevét lehet vele kapcsolatban kiemelni.
Életéről a legfontosabb tudnivalók, hogy 1671-ben született Huszton (Máramaros vm.), 1682-től Debrecenben, majd Kolozsváron tanult négy-négy évig. Ezután peregrinációs útra indult: orvostudományt hallgatott Odera-Frankfurtban, Franekerben, Leidenben,
140PUKÁNSZKY, A magyarországi német irodalom története (A legrégibb időktől 1848-ig), Budapest, 1926, 238.
141 Friedrich Wilhelm Beer Gotthilf August Franckénak: „Von hieraus kan Ew. Hochehrwürden versichern, daß das Arndische Wahre Christentum und Paradiesgärtlein in Oedenburg fleißig gedrucket werde.” a levelet kiadta CSEPREGI, Magyar pietizmus…, i.m., 218–220, itt: 219.
142SPIELMANN József, A közjó szolgálatában, Kriterion, Bukarest, 1977, 166–176. (Az okkazionalizmus erdélyi híve: Huszti Szabó István c. fejezet)
143TÓTH Béla, Egy jeles debreceni kartéziánus, Huszti Szabó István, A debreceni Déri Múzeum Évkönyve, 66(1987), 285–293 és TÓTH Béla, Orvosírók Debrecenben a 18. században, Orvostörténeti Közlemények, 33(1987), 183–189.
144 FONT Zsuzsa, Erdélyiek Halle…, i. m., 134–137.
41 Lipcsében és Halléban,145 egy rövid időre pedig Londonba is ellátogatott. Hazatérése után II.
Apafi Mihály udvarában gyógyított, feleségének, Bethlen Katának is orvosa volt. A fejedelem halála után végül Debrecenben telepedett le, ahol a kollégium tanára és a város első hivatalos doktora lett, és 1704-ig tanított. Sokáig csak eddig volt ismert életútja, de Esze Tamás kutatásai feltárták, hogy 1705-től csatlakozott a Rákóczi szabadságharchoz mint tábori orvos, és diplomáciai feladatokat is ellátott Moldovában, feltehetőleg 1710-ben halt meg.146
Élete során főként tudományos, latin nyelvű írásai jelentek meg nyomtatásban: hat egyetemi disszertáció 1693 és 1695 között Leidenben, Lipcsében és Halléban, egy beiktatási beszéd és egy értekezés 1700-ben Debrecenben.147 Tudományos munkái mellett két fordítása jelent meg nyomtatásban, először az ennek a dolgozatnak is tárgyát adó Keresztyéni jóságos cselekedetekkel tellyes Paradicsomkertecske (1698, Kolozsvár), majd Az égre kézen fogva vezető Kalauz (1705, Debrecen).
Spielmann József orvostörténeti elemzése rávilágított, hogy Huszti egyetemi értekezései magas színvonalú tudományosságról tanúskodnak, a szövegek összehasonlítása után különböző tendenciákat vélt felfedezni az írásokban. Míg, véleménye szerint, Huszti leideni disszertációira a jatrokémikus és okkazionalista szemlélet volt jellemző, ezen a hallei értekezésében már változtatott (valószínűleg Friedrich Hoffman befolyására) a racionalista-mechanicista elvek irányába.148 Spielmann nem veszi figyelembe, hogy az egyetemi disszertációkat gyakran inkább a témavezető szellemi tulajdonaként kell értékelnünk, így Huszti szemléletváltása mögött valójában témavezetőinek eltérő álláspontja állhatott.
Egységesen szemléli viszont Huszti gondolatvilágát szövegkiadásában Waczulik Margit, aki Huszti leideni disszertációjára irányítja a figyelmet és ebből közöl fordításrészleteket.149 Ő összességében a karteziánus vonásokat emeli ki Huszti munkásságából.
Wolfram Kaiser150 és Font Zsuzsa kutatásaikban Huszti hallei tevékenységére helyezték a hangsúlyt, ezeknek köszönhetően ma már tudjuk, hogy Huszti volt az első magyar származású hallgató Halléban, aki orvosi doktorátust szerzett. Font volt az, aki megnyugtatóan tisztázta: abban, hogy Huszti a Paradiesgärtleint fordításra választotta ki, egyértelműen a hallei pietizmus szellemisége játszott döntő szerepet, ahogy abban is, hogy az
145 Itt avatták orvosdoktorrá 1695. augusztus 25-én.
146ESZE Tamás, Egy fejezet a Rákóczi-szabadságharc könyv- és irodalomtörténetéből. A debreceni topográfia termése 1703–1705, 1964 [Különlenyomat, Könyv és Könyvtár, 4.] 98–101.
147 Huszti munkái RMK III, 3804, 3805, 3806, 3807, 3881, 3941, 3942.
148 SPIELMANN, i. m., 173.
149A táguló világ magyarországi hírmondói XV–XVII. század, kiad. WACZULIK Margit, Bp., Gondolat, 1984, 415, 473–478.
150 Wolfram KAISER, Hungarica medica des 18. Jahrhunderts in den Beständen des halleschen Universitätsarchiv, 1981.
42 orvosi hivatás mellett a hívők lelki ápolását is céljául tűzte ki, amire szintén több példa volt a hallei pietisták között. Font nyomán érdemes kiemelni a jelenségét, hogy a református Huszti fordításával Arndt magyar nyelvű recepciója nem lutheránus körökben kezdődött el.
Husztitól magától is ismerünk egy rövid önéletrajzot 1695-ből, hallei egyetemi doktori disszertációjának évéből. A forrást ritkán hivatkozza a szakirodalom, mivel a nyomtatvány témavezetője, Friedrich Hoffmann neve alatt jelent meg, és az életrajz ennek a kiadványnak a részét képezi (Huszti nem szerepel a címlapon). A nyomtatvány egy meghívó, az egyetemi élethez kapcsolódó tipikus kiadványtípus, amit több alkalomra is nyomtattak (például nyilvános vitára és az avatási ünnepségre is). Ezek a meghívók tartalmaztak általában a témavezetőtől egy rövid tudományos írást, és a tanulmányait befejező diák rövid (ön)életrajzát is. Erre a műfajra hívta fel a figyelmet Dörnyei Sándor,151 aki egy gyűjteményt is megjelentetett ezekből a szövegekből, itt megtalálható Huszti életrajza is.152
Huszti második fordítása a jezsuita Giovanni Bona latin nyelvű elmélkedésgyűjteménye, amit a nyomtatvány címlapja szerint saját költségén jelentetett meg.
Az meditációs kötetnek már volt egy korábbi magyar fordítása a jezsuita Tarnóczy Istvántól (1675, Nagyszombat)153 és 1703-ban Kolozsváron latinul is megjelent.154 Bona írása tehát népszerű volt nálunk is, és hogy a protestáns szerzők is lelkesedtek írásáért, azt Bod Péter jellemzése is jól mutatja: „Ezen könyvetskét méltán lehet mondani Magyar Éthikának, az erköltsökröl tanító jó Mesterségnek; olly hathatóson adja elő a’ Virtusokat, mellyekre kell vágyódni az embernek; és az ellenkezö vétkeket, mellyeknek el-távoztatásokra kell szorgalmatoson vigyázni a’ Keresztyeneknek.”155
Huszti a Bona-fordítás elé saját dedikációt is csatolt, amiben munkáját Vay Ádámnak és nejének, Zay Annának ajánlja, aki, mint írja, nagyon kedvelte Huszti előző fordítását, a Paradicsomkertecskét is. Tarnóczy fordítását legújabban Kónya Franciska elemezte disszertációjában, aki a munka vizsgálata során összevetette Tarnóczy és Huszti fordítását a latin forrásszöveggel.156 Kónya elemzéséből kiderül, hogy Huszti saját fordításához nem használta Tarnóczy szövegét, kettőjüket összehasonlítva pedig az látható, hogy Huszti a latin szöveget szorosabban követő fordítást készített, vele szemben Tarnóczy gyakran élt bővítésekkel, kihagyásokkal, rövidítésekkel, érezhetően más fordítói elveket követve
151 DÖRNYEI Sándor, Egy kis hungarika-csokor = Fata libelli…,i. m., 321‒330.
152 Peregrinálók: Negyvenhárom magyarországi és erdélyi orvostanhallgató életrajza 1683–1783, szerk.
Dörnyei Sándor, ford. előszó. Magyar László András, Zebegény, Borda antikvárium, 2006, 86–89.
153 RMK I. 1701.
154 RMK II. 2154.
155 BOD Péter, Magyar Athenas, 1766, 116.
156 KÓNYA Franciska, Tarnóczy István és a kora újkori…, i. m. A két magyar fordítás összevetését ld. 70–88.
43 szabadabban kezelte a forrásszöveget. Bár azt is meg kell jegyezni, hogy Huszti is bővít a latin szöveg tömörségén új jelzők, szinonimák, felsorolások hozzáadásával, egy esetben új hasonlat beékelésével.157 Mennyiségileg kevesebbet változtat a szövegen, mint Tarnóczy, felekezeti megfontolásokból viszont több helyen is módosít – de ezeknek száma is elhanyagolható (4) –, ilyenek például, amikor a címlapon elhallgatja a szerző katolikus voltát, és németországi nagy tudós emberként mutatja be,158 vagy amikor a gyónás leírásakor protestáns kiegészítést tesz és kihagyja a jó cselekedetek általi bűnmegváltásra vonatkozó részeket.159 Huszti fordításában a latin terminusok esetében, amelyek nem voltak használatosak, gyakran él körülírásokkal, ebben nem tér el a két fordító eljárásmódja, mégha végül más kifejezéseket alkotnak is.160