Huszti fordítását huszonhat évvel ez eredeti megjelenés után, 1724-ben Nürnbergben Peter Conrad Monath nyomdájában Bél Mátyás másodszor is kiadta, 1720-ban pedig a munka szlovakizáló cseh fordítását is elkészítette. Az, hogy Bél Mátyás (1684‒1749) miért vállalkozott Huszti fordításának újrakiadására, nem szorul különösebb magyarázatra. Bél sokoldalú tudományos munkássága mellett jól ismert pietista elkötelezettsége is (1704-től August Hermann Francke fiának házitanítója is volt Halléban), így Johann Arndt munkájának népszerűsítése, amit a hallei pietisták is programjuk részének tartottak, Bél számára is nyilvánvalóan nagy fontossággal bírhatott.
Bél Mátyás kegyességi munkái tudós levelezése és földrajzi, nyelvtörténeti írásai mellett a szakirodalom kutatóitól nem sok figyelmet kaptak. Négy imádságoskönyv köthető Bél nevéhez:185 lefordította, illetve egy munkacsoportot szervezett Arndt Paradiesgärtleinjának szlovakizáló cseh nyelvű fordítására 1720-ban,186 1724-ben átdolgozva kiadta Huszti fordítását, 1728-ban Lipcsében megjelentetett egy latin imádságoskönyvet Preces christianae ad excitandum promovendumque verae resipiscentiae, fidei, renovationis solidaeque pietatis studium comparatae címmel, 1729-ben pedig szintén Lipcsében egy német imádságoskönyvet (Die Gottsuchende Seele) is kiadott. A latin és a német kötet Bél nevének feltüntetése nélkül jelent meg, utóbbi a Mit Beter megjelölés kezdőbetűivel utal szerzője
184 MOLNÁR József, Misztótfalusi Kis Miklós, Budapest, Balassi, 2000, 300.
185 BÉL Mátyás, Magyarország népének élete 1730 táján, vál., kiad., bev., WELLMANN Imre, Bél Mátyás kiadott műveinek jegyzéke: 481‒488.
186ARNDT, J., Záhradka Ragská, plná Křesťanských Ctnostj genž skrze wraucné nábožné a potěssitedlné Modlitby do Dussi wsstjpené býti magj; K Obnowenj obrazu Božjho Provkazowánj prawé Wjry a k wzdělánj nowého duchownýho Žiwota S Pomocy Milosti Božj (…) Wytisstená Roku Páně M.DCC.XX
51 nevére. Ezen imádságoskönyveiről eddig egyetlen elemző írás sem született a magyar szakirodalomban, kizárólag regisztrálásuk történt meg.187
Senki sem végezte el eddig Bél szlovák Paradiesgärtlein-fordításának elemzését sem, legújabban viszont egy, a szlovák pietizmus történetéről szóló cseh disszertáció nagyon röviden ismertette a munkát.188 Eszerint Bél egy utószóban beszél a művet együttesen fordító munkacsoportról, aminek Daniel Krmann is tagja volt, akinek külön kiemeli és dicséri a cseh nyelv megjobbításában elért érdemeit.189 Nyilván ez a közös munkájuk lehett az előzménye az 1722-ben Halléban közösen kiadott szlovakizáló cseh nyelvre lefordított Bibliának.190 Jaroslav Mad’ar idéz az imakönyv előszavából is, ami Bél saját kiegészítésének tűnik:191 Eszerint két út van, amelyen az emberek járnak, az ájtatatos, bűnbánó emberek útja és az istenteleneké, akik egyenesen a pokolba lépkednek. Sokan megvetik Isten szavát, ennek ellenére vasárnap és ünnepnapokon csoportosan özönlenek a templomba, bár valódi javulás nem történik bennük. Bűzlő kecske megy így a templomba, azért, hogy Krisztus nyájának jámbor báránykáit elronthassa, hogy aztán a templomból ők is büdösen távozzanak. Az otthonukban is sokan vannak, akik lelki bágyadtságban élnek, nem imádkoznak, Isten szavával nem törődnek. Sokan vannak, akik még a Miatyánkot sem ismerik. Az egyház drága tanítói régtől fogva igyekeztek megakadályozni a romlást és pusztulást, ezzel a hamis kereszténységgel Arndt is szembeszállt.
Nyilvánvaló, hogy a Paradiesgärtlein szlovák és magyar kiadása szorosan összetartozik és egy összefüggő vállalkozásnak tekintendő. Bél már 1722 januárjában, két évvel a végleges megjelenés előtt tájékozta Daniel Krmannt az imádságoskönyv magyar megjelenéséről.192 Ez is azt bizonyítja, hogy Bél valószínűleg párhuzamosan dolgozott a két fordításon. Ez megmagyarázza Bélnek a későbbiekben bemutatandó azon javításait, amelyeket Huszti szövegén végzett, amelyek ugyanis arról árulkodnak, hogy Bél szóról-szóra újraolvasta a szöveget, és ha úgy ítélte jónak, akkor pusztán egy kötőszót vagy egy módosítószót változtatott egy mondaton belül, de változtatott.
187Például Haan Lajosnál, HAAN Lajos, Bél Mátyás, Budapest, 1879, említi, 31.
188Jaroslav MAD’AR, Dìjiny slovenského pietizmu a jeho vplyv na spoloènost [History of Slovak pietism and its influence on society and culture ], disszertáció, 2011, Praha. A cseh és szlovák szakirodalom és források feldolgozásában Papp Ingrid segítségére támaszkodtam, ezt ezúton is köszönöm neki.
189 MAD’AR, i. m., 125.
190 HAAN, i. m., 33‒34.
191 MAD’AR, i. m., 124‒125. Papp Ingrid fordítása alapján foglalom össze a szöveget.
192 BÉL Mátyás levelezése, kiad. SZELESTEI N. László, Budapest Balassi, 1993 (Magyar tudósok levelezése, 3), 161. levél, 93‒94.
52 Exkurzus – Die Gottsuchende Seele
Bél 1729-es német imádságoskönyvéből ma már csak két példány ismert,193 mivel a szakirodalomban korábban még senki sem ismertette részletesebben a tartalmát, indokoltnak látom, hogy röviden bemutassam a kötetet. A nyomtatvány tehát a szerző megjelölése nélkül jelent meg, teljes címe pedig:
Die Gottsuchende Seele, Oder Kutzgefaßte und Schrift-mäßige Andachten, bestehend in Morgen- und Abend-, Buß- und Glaubens-, Creutzes-, Zeit-, Stands-, Berufs-, und Sterbe-Gebeten, wie auch in anderen Bitten, Gebeten und Fürbitten.
Zu Beförderung Gottsuchender Andacht, zusammen getragen und entworfen von einem dürstigen Mit-Beter.
A kötet Lipcsében jelent meg Samuel Benjamin Walther nyomdájában 1729-ben, ahogy a címlapon megadják, auf Kosten guter Freunde. A kötet valójában egy ima-énekeskönyv; az imádságoskönyv után saját belsőcímlappal (Kern Alter und Neuer Geistlicher Lieblicher Lieder) énekek következnek. A nyomtatvány két illusztrációt tartalmaz, az első a frontispizen található, egy térde ereszkedve imádkozó vándort ábrázol, akit Isten sugarai megvilágítanak, a metszett alatt pedig egy zsoltáridézet található.194 A második illusztráció az énekeskönyv címlapja előtt található metszet, ezen a hárfázó Dávid király látható, szintén megvilágítva Isten sugaraival és szintén egy zsoltáridézettel kísérve.195 Az, hogy a kötet Bél Mátyás szerzeménye, úgy tűnik, már a kortársak számára is ismert volt. Ezt bizonyítja egy, az OSZK példányában található kéziratos bejegyzés is. A kötet egyik tulajdonosa ugyanis amellett, hogy feljegyzi, kitől kapta a kötetet ajándékba,196 az imádságoskönyv szerzőjét is megnevezi: „Ex dono Cl[arissimi] D[omini] Professoris Mezö-Berényiensis Andrae Skolka. Libri Auctor est Mathias Bel, quod initiales Literae in vocibus Mit-Beter indicant”.
Az imádságoskönyvhöz Bél előszót is írt,197 amelyben elmondja az okokat, amelyek az imakönyv megírására ösztönözték. Szerencsére az evangélikus egyház nem szűkölködik a kegyes és hasznos imakönyvekben – írja –, elég csak Johann Arndt Paradiesgärtleinjára
193 Az Országos Széchényi Könytárban és az egykori pozsonyi líceum könyvtárának gyűjteményében (Ustredná knižnica Slovenskej akadémie vied, Lyceálna knižnica). A dolgozathoz az OSZK példányát használtam, jelzete:
329. 294.
194 Die Gott suchen, denen wird das Hertze leben (Ps. 69. v. 33.).
195 Ich will den nahmen gottes loben mit einem liede. (Ps. 69. v. 31.).
196 Az előzéklapon két bejegyzés is található, az alsó felén egy rövid possessor-bejegyzés: Preß[burg], Andreas Skolka d[ie] 22. Juni 1798. Felette pedig annak a bejegyzése, akinek Andreas Skolka a kötetet ajándékozta.
Mivel a bejegyzés Skolkát mezőberényi professzornak nevezi, és ő 1803 és 1809 között volt az ottani iskola rektora, ezidőben történhetett az ajándékozás.
197Vorrede = [BÉL Mátyás], Die Gottsuchende Seele, )(1r‒)(4v.
53 gondolni, és nem szeretné, ha azt hinnék, ő ezeket az imakönyveket nem becsüli. Bél az előszóban főként az igaz és szívből jövő imádság fontosságát emeli ki, és elítéli azokat, akik nem igaz áhítattal imádkoznak. Az, hogy az imának szenvedélyesnek kell lennie, számára is kritérium.198 Bél előszavában két negatívumot emel ki, ami megakadályozza a helyes (rechtschaffen) imádkozást, ezek a képmutatás (Heuchelei) és testi bizonyosság (fleischliche Sicherheit). Ezek vezetik az embereket a hitetlenséghez (Unglauben), ezektől pedig a hívőnek meg kell tisztítaniuk lelkiismeretüket, különben Isten nem hallgatja meg imáikat, bármilyenek is legyenek azok, a megtisztítás a bűnbánat által történik. Bél az előszó nagy részében a bűnbánat fontosságát emeli ki. Ha mindent jól teszünk, a Szentlélek (Geist) imádkozik helyettünk, mert mi igazából azt sem tudjuk, hogyan kell. Bél az előszó végén beszél röviden az imádságoskönyv összeállításának okairól, amelyet hangsúlyosan személyes használatra szánt.199 Az imák eredetéről Bél csak annyit mond, hogy részben más teológusoktól származnak, részben viszont ő szerezte őket.200 Az imák sorrendje a Buße, Glauben, Heiligung-sorrendet követi. Habár imaformulákat ad az olvasó kezébe, kiemeli, nem szabad elfelejteni az előszóban elmondottakat. Bél is elmondja, hogy a legjobb imakönyv az igaz hívő lelke,201 ő csak a helyes imádkozás módját és tárgyát (wornach ein Christ ringen) akarta megmutatni. Habár vannak benne a misztikus szövegekből ismert metaforák,202 Bél nem veszi át Arndtnak a Paradiesgärtlein előszavában ismertetett lépcsőzetes felemelkedésre építő misztikus elméletét, sem a Christliche Tugendennek ugyanitt kifejtett gondolatrendszerét.
Központi motívumok nála a lutheri tradíciónak megfelelően a bűnbánat (Busse) és a lelkiismeret megtisztítása. Bél ezzel a didaktikus hangnemmel érezhetően sokkal inkább már a pietista szellemiséghez kapcsolódik.
198 Denn wer beym Gebrauch dergleichen Gebet-Formuln nicht darnach ringet, daß er durch den Geist des Gebetes zur wahren Hertzens-Andacht angefeuert werde, sondern läßet sich begnügen, daß er die sonst aus einem guten Geiste hergeflossene Gebete ohne Geist und Andacht, auch wohl vielfältig ohne Verstand, herlieset, der begehet einen unverantwortlichen Mißbrauch fremder Andacht, und ist mit unter diejenigen Heuchler zu rechnen, welche unser Heiland, samt ihrem heidnischen Gebete, verwirft, Matth. VI. 5. 7. Gleichwohl ist die Zahl dieser Art Beter allezeit die größte. )(1r‒)(1v.
199 Bár az imák között helyenként vannak mind a privát, mind egyházi használatra szánt imák, az előszóban kifejezetten azt írja: In solcher Absicht, Gott-suchende Seele, ist auch gegenwärtiges Büchlein zusammen getragen worden, und das zum privaten Gebrauch einiger, die Gott zu suchen trachten, damit ihr Hertze lebe, )(4r.
200 Man hat die darinne befindliche Gebete, theils wie solches gebehret worden, aus andern bewährten Theologis zusammen getragen, theils aber durch die Gnade des Gebetes, zu solcher Zeit, da man sein Hertz vor Gott auszuschütten gewohnet gewesen, in die Feder fliessen lassen. )(4r.
201 Ld. a Padicsomkertecske előszavát: „legjóbb Imádságos Könyv légyen a’ megvilágosíttatott hivö lélek, mert az igaz könyörgésnek abból kell kifolyni”.
202 Ist man durch den Glauben gerecht worden, und hat nun Friede mit Gott durch unsern Herrn Jesum Christ, so wird denn auch die Liebe Gottes ausgegossen in unser Hertz durch den heiligen Geist. Röm. 5. 5.
54 Az énekeskönyv már címében is hasonlóságot mutat Johann Anastasius Freylinghausen hallei énekeskönyvével (Geistreiches Gesangbuch, Den Kern Alter und Neuer Lieder vagy Kern Geistlicher lieblicher Lieder, kiadásoktól függően). A dolgozat elkészültéig Freylinghausen énekeskönyvének csak egy későbbi, 1758-as kiadását tudtam összevetni Bél kiadásával.203 Ennek alapján is nyilvánvalóvá vált, hogy az énekeket Bél Freylinghausen gyűjteményéből (is) kompilálta, méghozzá igen nagy számban, ezért feltétlenül további kutatásokra van szükség a témában.
A kötetre gondos szerkesztés jellemző, a címlapon felsorolt imatípusoknak valós funkciójuk van, mind az imák, mind az énekek hét osztályba vannak osztva, és ezeken az osztályokon belül olykor alcsoportok is előfordulnak (csak néhány példa: külön Allgemeine Morgen-Gebete és külön Besondere Morgengebete, a 4. részben a Heiligungs-Gebetenek között külön szerepelnek a Privat-Andachtenhez és a Kirchen-Andachtenhez) jól strukturált rendben, könnyen átlátható és használható módon. A használhatóságot a különböző mutatók is segítik, az imákhoz egy tartalomjegyzék és egy tárgymutató, az énekekhez pedig egy kezdősor-mutató tartozik.
Mint az előszó ismertetésénél is idéztem, Bél utalt rá, hogy egyes imádságokat más jeles teológusoktól kölcsönzött. Adja magát a feltételezés, hogy ezek között a teológusok között joggal kereshetjük Johann Arndtot is. Eddigi összehasonlításaim szerint Bél hat imádságot vett át a Paradiesgärtleinból, ugyanennyit pedig a Vier Bücher vom Wahren Christentumból. A források keresése során meglepő egyezésekre is bukkantam. Ezek szerint Bél első reggeli imádsága Jakob Böhme Der Weg zu Christo kötetében is megtalálható. Egy másik imája egy Tauler szövegeire is alapozó imádságoskönyv204 szövegével mutat egyezést, végül pedig két imádság forrását az angol Richard Allestree németül megjelent Übung der Gottseligkeit, oder die gantze Pflicht des Menschen című gyűjteményében fedeztem fel.205 Természetesen ezek a vizsgálódások kezdeti fázisai csupán egy részletesebb összevetésnek, de az elvégzendő feladat fontosságára mindenképpen felhívják a figyelmet.
A Gottsuchende Seele mellett egy másik német nyelvű, de magyarországi vonatkozású gyűjteményt sikerült felfedezni, amely imádságokat közölt a Paradiesgärtleinból. A kötet egy pozsonyi ima-énekeskönyv, amiből ma már csak egy 1753-ban Johann Alexander Kämpfnél
203 SLUB Dresden gyűjteményéből, http://digital.slub-dresden.de/id336608330
204 Helleleuchtender Hetzens-Spiegel [...] Alles nach der tieffen Grund- und Krafft-Lehre des hocherleuchteten Johannis Thauleri, Amsterdam‒Franckfurt, 1705.
205 A kötet jelenleg általam ismert elő kiadása: Richard ALLESTREE, Neue Praxis Pietatis, Oder Ubung der Gottseligkeit / genandt Die gantze Pflicht deß Menschen, Franckfurt, Schiele, 1673. További kiadások, 1706, 1715, 1732, 1742 Lipcse.
55 megjelent példányt ismerünk: Auserlesene Gebete und Geistreiche Lieder Für die Evangelische Gemeine in Preßburg.206 Az gyűjtemény előszavában említi, hogy a kötetnek létezett már egy korábbi, 1733-as kiadása is.207 Jelen dolgozatnak már nem lehetett tárgya ennek a gyűjteménynek az elemzése is, de fontos feladat lenne a kötetek (Paradiesgärtlein, Gottsuchende Seele és az Auserlesene Gebete) pontos összehasonlító elemzése, és a pozsonyi imakönyv keletkezési körülményeinek feltárása, mert az előszó sajnos nem ad kiindulópontot a gyűjtemény összeállítójával kapcsoltban. Ha 1733-ban született az első kiadás, akkor létrejöttében akár még Bél Mátyás is közreműködhetett.
II. 6. A fordítás elemzése