Gyöngyös város belterületének változása
B. Huszár Éva
ABSTRACT: The Changing Inner-City of Gyöngyös. This essay summarises a period of 1000 years, it describes how the Arpadian (i.e. from the age of the Arpáds) village became a manorial market-town, its functional changes, changes in population and area.We put the emphasis on the changes in its area. The millenium is projected in space in 10 phases, with the help of 9 maps. The accompanying illustrations include the enlargement of the first surviving map of Gyöngyös and the first reconstructed military photograph.
A G y ö n g y ö s településtörténetével a m ú l t század óta t ö b b szerző foglalkozott.1 M e g á l lapításaik egy részét az újabb k u t a t á s o k m ó d o s í t o t t á k .2 A z eddigi m u n k á k alapján m á r pon
tosabban ismerjük a várost kialakító t é n y e z ő k e t és ezek hatását a belterület a l a k u l á s á b a n .
A település k i a l a k u l á s á n a k és fejlődésének tényezó'i Term észetföldrajzi tényezők
A mai országterület honfoglalás kori rekonstruált tájtípus térképén G y ö n g y ö s és k ö r n y é k e az alföldperemi erdős sztyepp síkságon és a k ö r n y e z ő d o m b s á g i tájon található, a barna erdőtalajú lösztölgyes és tatárjuharos t á j t í p u s o k b a n .3 A K á r p á t - m e d e n c e honfoglalás kori n ö v é n y t a k a r ó j á t Prinz Gyula n y o m á n b e m u t a t ó térkép G y ö n g y ö s v i d é k é n vegyes lombos erdőket ( t ö l g y e s e k ) j e l ö l .4 A terület s z u b k o n t i n e n t á l i s és s z u b m e d i t e r r á n éghajlatú d o m b s á g , kiterjedt e r d ő i r t á s o k k a l .5 A tengerszint feletti m a g a s s á g o t illetően ezt a területet m é g betelepítették és m ű v e l é s alá v o n t á k a honfoglalás idején.6
Gyöngyös m e g l é t é r e és t e l e p ü l é s n e v é r e először IV. Béla 1261/1271. évi oklevele utal, amelyben az egri p ü s p ö k t u l a j d o n á b a n l é v ő Gunguspispuky1 s z o m s z é d o s falut e m l í t i . A
1 Ethei Sebők László, Horner István, Dezséri Bachó László voltak a téma úttörői.
2 Soós Imre, Fekete Lajos, Molnár József, Sereg József, Horváth Mihály, Draskóczy István, Misóczky Lajos, E. Kovács Péter, Gál Edit, Horváth László munkái újabb és egzaktabb ismereteket adtak Gyöngyös történetére vonatkozóan.
3 SOMOGYI Sándor 1988. 864-865., 1. ábra.
4 FRISNYÁK Sándor 1990. 10.
5 FRISNYÁK Sándor 1990. 9.
6 SOMOGYI Sándor 1988. 867.
7 H M L XV-5 M E 831.
v á r o s n e v é n e k első okleveles előfordulása Gungus alakban az 1271/1284. évi o k l e v é l b e n v a n .8 A v á r o s belterületén átfolyó patak Gyungus alakban 1301-ből ismert.9
A mai M a g y a r o r s z á g területén Vas, Zala, Somogy, Baranya és Heves m e g y é b e n van Gyöngyös víznév, h e l y s é g n é v k é n t csak Heves és Somogy m e g y é b e n fordul e l ő .1 0 A Somogy megyei N é m e t l a d h o z tartozó G y ö n g y ö s puszta, az itteni fűzfákon g y a k o r i / a g v ö ^ g - v r o l kapta a n e v é t , ezen a tájon e g y é b helyen nem volt a fákon parazita." B á r X I V századi okleveles adat van az ilex (tölgy) = Gyungiusfa {gyöngyös fa) e l n e v e z é s r ő l ,1 2 de ez t ö b b e k szerint inkább a tölgyfákon t e n y é s z ő fakín-va (esetleg fagyon]gy-re) vonatkozhat.1 3
A G y ö n g y ö s n e k e s e t ü n k b e n a folyóvíz fizikai tulajdonságáról, a gyöngyözéséről v a l ó e l n e v e z é s e kizárható. T e r ü l e t ü n k ö n a Gyöngyös p a t a k n é v írásos forrásokban az 130l-es első e m l í t é s e után is h a s z n á l a t o s , p l . az I . katonai felvételen, de a patak neve a l k a l m a n k é n t e l h a l v á n y u l t , a múlt századi szakirodalom szerint p é l d á u l ismeretlen volt a k ö r n y é k e n .1 4 A s z ó b a n forgó patakot Nagy patakként ismerték, amit úgy é r t é k e l h e t ü n k , hogy nem v o l t az itt elfolyó v í z n e k tipikus fizikai tulajdonsága a g y ö n g y ö z é s sem.1-*'
A földrajzi nevek l e g r é g i b b csoportját a folyók nevei k é p v i s e l i k .1 6 V í z n e v e i n k nagyobb r é s z e h o n f o g l a l á s előtti ó e u r ó p a i n é v a d á s . T ö b b v í z n e k a szlávok, illetve a h o z z á n k csatla
kozott n é p e k adtak nevet. A Gyöngyös jellegzetesen magyar v í z n é v .1 7 S z á m t a l a n t e l e p ü l é s ü n k a k ö z e l é b e n lévő vízről kapta n e v é t , így G y ö n g y ö s i s .1 8
E l g o n d o l k o d t a t ó , hogy egy adott település miért pont az adott földrajzi helyen vette fel a k ö z e l é b e n , vagy a rajta átfolyó folyóvíz nevét. G y ö n g y ö s t ő l E-ra ( G y ö n g y ö s ) S o l y m o s , D-re ( G y ö n g y ö s ) P ü s p ö k i , ( A r o k ) S z á l l á s , Visznek t e l e p ü l é s e k t e l e p ü l t e k a G y ö n g y ö s patak partjára. A G y ö n g y ö s patak Visznekig erdővel ö v e z e t t terület volt a h o n f o g l a l á s i d e j é n .1 9 G y ö n g y ö s k ö r n y é k é n v a l ó s z í n ű l e g nagyobb a r á n y b a n lehetett jelen a tölgyfák parazitája a fakín, mint a patakot kísérő e r d ő s é g e k b á r m e l y e g y é b s z a k a s z á n .2 0. A G y ö n g y ö s p a t a k n é v
8 H M L XV-5 M E 2.
9 AO I . 3. Ez az oklevél azonos az 1301 -es osztálylevéllel.
10 MIKESY Sándor 1945-46. 254-255. A szerző munkálkodása óta Gyöngyös elő-, vagy utótagú településnevek születtek a településnevek módosításai kapcsán.
11 Mikesy Sándor 1945-46. 257. A gyöngy szó a régi nyelvben önállóan is előfordult fagyöngy jelentésben. A M A G Y A R N Y E L V Történeti Etimológiai Szótára. 1967. 827.
12 MIKESY Sándor 1945^6. 253, 256. 258.
13 Vannak olyan álláspontok, melyek a "gyöngyösfii" kifejezést a tölgyfára értik és tévesnek tartják a "gyöngyös fii" fagyönggyel való azonosítását. (Horner, Soós) A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Növénytani
Intézetének munkatársa, Dr. Papp Mária szíves szóbeli közlése alapján a mai tudományos álláspont ismertetésére is mód van. A fagyöngyfélék családjába két faj a sárga bogyójú fakín (Loranthus europaeus) és a fehér bogyójú fagyöngy (Viscum album) tartozik. Lombos fákon, így a tölgyön nagyobb gyakorisággal a fakín a parazita, elvétve támadja meg a fagyöngy. A fagyöngy lombos és tűlevelű fákon él, kivéve a bükk, szil és gyertyánfát. Szerinte nehezen eldönthető, hogy a két verzióból melyik állhat a Gyöngyös névadásra, a tölgy termését képviselő makk, vagy a télen a fa alá lehullott fakín sárga "gyöngye".
14 ETHEY SEBŐK László 1880. 27.
15 Később utalunk arra, hogy maga a névadó ok is megszűnhetett. Jó példa éppen a város K - i oldalán elfolyó Mérges patak, mely erős folyásáról kapta nevét és mindvégig meg is tartotta. Úgy gondoljuk, ha a város Ny-i oldalán átfolyó patak is rendelkezett volna tipikus fizikai tulajdonsággal, az a nevében szintén tartósan kifejeződik.
16 KISS Lajos 1996. 965.
17 KISS Lajos 1996. 965-966.
18 KISS Lajos 1996. 969.
19 SOMOGYI Sándor 1988. 865.
20 Ismertek a környező növényzetről elnevezett víznevek Eger (égerfa), Almás, Füzes Kökényes stb.
Valószínűleg ez esetben is kimondhatjuk, hogy ha településnevet is adott a pataknév, mindenképpen az adott növényföldrajzi tényező döntő megjelenésével kell számolni, sőt a patak névadására is okot adó jelenséggel.
i d ő k ö z b e n i e l h a l v á n y u l á s á t ezen növényfóldrajzi j e l l e m z ő k m e g s z ű n é s e , vagy j e l e n t é k t e l e n n é válása okoz(hat)ta.
G y ö n g y ö s m e g t e l e p ü l é s é b e n d ö n t ő t é n y e z ő volt az, hogy olyan h e g y v i d é k és medencer
endszer találkozásánál fekszik, amely tennészetföldrajzi t é n y e z ő hatására k é s ő b b kialakult vásárvonal l á n c s z e m é v é lett a t e l e p ü l é s .2 1 Egy völgyi település természetföldrajzi k ö z l e k e d é s i adottságai is itt voltak adottak, mert ettől E-ra m á r a G y ö n g y ö s (Nagy) patak kanyarulatai m e g n e h e z í t e t t é k volna az á t k e l é s t .2 2
A település kialakulása és a várossá válás előzményei
Egyes kutatók feltételezik, hogy G y ö n g y ö s n e k m á r a honfoglalás előtt volt települési e l ő z m é n y e .2 3 Tekintettel arra, hogy a környékről csak avar-kori ( G y ö n g y ö s p a t a - E l ő m á l y ) és honfoglalás-kori leleteket i s m e r ü n k ( G y ö n g y ö s p a t a - C s á k b e r e k , Visonta-Felsőrét, ) csak e két n é p e s s é g itteni letelepedését tudjuk régészeti anyaggal bizonyítani. A k r ó n i k á s h a g y o m á n y szerint az A b a - n e m z e t s é g ősei voltak az első foglalók, és feltételezhetjük, hogy a mai v á r o s területe lakott volt ebben az időben.
G y ö n g y ö s X I I I . századi m e g l é t e oklevelekkel bizonyított, j o b b á g y f a l u jellege feltételezhető. A változást az hozta, hogy a település a földesúri család lakóhelye és uradalmi központja lett. Földesurai tudatosan fejlesztették. T ö b b e k között v a l ó s z í n ű l e g ezen a v i d é k e n m á r r é g e b b e n ismert s z ő l ő m ű v e l é s r e telepeseket hoztak be, amely egyik e l ő z m é n y e lehet a területen k é s ő b b kialakult m o n o k u l t ú r á s s z ő l ő m ű v e l é s n e k .2 4
A z Aba-nembeli C s o b á n k a u n o k á k o s z t o z k o d á s á t rögzítő 130l-es oklevél szerint m á r t ö b b utcája v o l t G y ö n g y ö s n e k .2 5
A mezőváros kialakulása és fejlődése
Jogállás szerint földesúri m e z ő v á r o s 1334-ben lett G y ö n g y ö s .2 6 A magyar városfejlődés sajátos j e l e n s é g e i voltak a m e z ő v á r o s o k .2 7
G y ö n g y ö s t uradalmi k ö z p o n t jellege és kiskereskedelmi szétosztó funkciója tette v á r o s s á .2 8 A X I I I . századtól lett a C s o b á n k á k uradalmi központja, majd azok kegy-v e s z t e t t s é g e után K á r o l y R ó b e r t Szécsényi T a m á s n a k a d o m á n y o z t a G y ö n g y ö s t , m a g á t a városi státust is az ő kérésére kapta a j o b b á g y f a l u .
A m e z ő v á r o s o k l e g t ö b b s z ö r kereskedelmi utak mellett f e k ü d t e k ,2 9 így G y ö n g y ö s is, de a X I V . s z á z a d b a n kereskedelmi forgalma m é g nem volt s z á m o t t e v ő . A k é s ő b b n ö v e k v ő át
m e n ő kereskedelem n ö v e l t e a v á r o s i a s o d á s fokát. A X V . századtól G y ö n g y ö s ö n m á r a B u d á t K a s s á v a l ö s s z e k ö t ő főkereskedelmi útvonal haladt át, ami egyben a L e n g y e l o r s z á g b a és O r o s z o r s z á g b a irányuló kereskedelem fővonala volt. Ennek előtte m á s o d r e n d ű utak találk
o z á s á b a n f e k ü d t .3 0 A v á r o s a X V s z á z a d b a n m á r ismert k e r e s k e d e l m é r ő l . M e g h a t á r o z ó
21 CHOLNOKY Jenő 1935. 70.
22 DRASKÓCZY István 1984. 97.
23 DEZSÉRI BACHÓ László: 1943. 14., 18., 21., 22.
24 HORVÁTH Mihály MOLNÁR József (Szerk.) 1990. 28. A telepítést IV. Béla adók elengedésével ösztönözte.
25 DRASKÓCZY 1984. 95-97., 1. kép. (Gyöngyös első rekonstruált térképvázlata.) 26 E. KOVÁCS Péter 1984. 17. A szerző közli a város privilégiumlevelét.
27 K U B I N Y I András 1983. 284-287.
28 MENDÖL Tibor 1963. 377., 393.
29 MARKÓ László (Szerk.) 1990. 102.
30 E. KOVÁCS Péter 1984. 12-13., 16.
s z e r e p ü k lett a b e t e l e p ü l ő z s i d ó , g ö r ö g és az albán k e r e s k e d ő k n e k .3 1 A kereskedelmi kapcso
latokat a borforgalom határozta meg, de a g y ö n g y ö s i e k p o s z t ó i m p o r t ő r ö k is ebben az i d ő b e n .3 2 A X I V . s z á z a d b a n kiterjedt s z ő l ő s k e r t e k voltak h a t á r á b a n , de j e l e n t ő s volt a g y ü m ö l c s t e r m e l é s is. A szőlő- és g y ü m ö l c s t e r m e l é s h e z pálinkafőzés is k a p c s o l ó d o t t .3 3 Vásártartási joggal rendelkezett, forgalmát rendszeres o r s z á g o s és heti vásárai biztosították, ami az ipar és kereskedelem fejlődését alapozta meg. í g y lett G y ö n g y ö s a k ö r n y é k g a z d a s á g i k ö z p o n t j a .3 4 A városi rang több népességet vonzott. Legnagyobb hatása a városi státus m e g s z e r z é s é n e k az volt, hogy lehetővé tette a k é z m ű i p a r k i a l a k u l á s á t .3 5 A c é h e k , a me
sterségek é r d e k v é d e l m i szervezetei a X V I . s z á z a d b a n alakultak m e g .3 6 A m e z ő v á r o s o k v é d e l m e nem volt hasonlítható a magasabb városi fokú t e l e p ü l é s e k é h e z . G y ö n g y ö s t is k ö r ü l v e t t e s ö v é n y k e r í t é s és árok, de m e g é p í t é s é n e k időpontja ismeretlen. A m e z ő v á r o s i rang v á r o s i k i v á l t s á g o k a t ad ugyan, de a település jellege falusias marad. Szabadon választott bírája, tanácsa volt, de megmaradt a földesúri bírói j o g h a t ó s á g és a v á r o s fizette a j o b b á g y s z o l g á l t a t á s o k a t .3 7 L a k ó i j o b b á g y n a k s z á m í t o t t a k .3 8 A X V . s z á z a d b a n m á r ö n k o r m á n y z a t t a l (magistratus) rendelkezett, és újabb a d ó k e d v e z m é n y e k e t kapott. A z 1332—37-es pápai t i z e d j e g y z é k e k b e n a Szent Bertalan p l é b á n i a t e m p l o m m á r szerepel.3 9 Mellette 1301-ben fallal é s árokkal körülvett plébániai iskola á l l t .4 0
A v á r o s fejlődése összefügg az egyik városi funkció a g a z d a s á g i szerep n ö v e k e d é s é v e l .4 1 M e g h a t á r o z ó v á r o s k é p z ő g a z d a s á g i t é n y e z ő , amely v á r o s s á tette a települést a szőlő
m o n o k u l t ú r a v o l t .4 2 A m e z ő g a z d a s á g i árutermelés is fejlődött. A v á r o s l é n y e g e s kiváltsága volt, hogy saját borával szabadon rendelkezett.4 3 A m e z ő v á r o s i létet a ferences k o l d u l ó r e n dek m e g t e l e p ü l é s e is jelezte, akik a X V . században G y ö n g y ö s ö n is megjelentek.
Gyöngyös a török hódoltság idején
1536-ban majd 1540-ben (Szapolyai) János király, 1655-ben I I I . F e r d i n á n d erősítette meg a v á r o s j o g a i t .4 4 1544—46 között G y ö n g y ö s szultáni (kincstári, khász) tulajdon lett. M í g a török h ó d o l t s á g m e z ő v á r o s a i n a k nagy része elnéptelenedett, addig a k h á s z - b i r t o k o k helyzete k e d v e z ő b b , e l s ő s o r b a n ezért, mert kevesebb a tulajdonosváltás és ö n á l l ó s á g u k is n a g y o b b .4 5
A t ö r ö k ö k k e l zsidó és g ö r ö g k e r e s k e d ő k is érkeztek a v á r o s b a .4 6 K é z m ű i p a r a is fejlődést mutat a h ó d o l t s á g e g y é b területeivel szemben, a k é z m ű v e s e k s z á m a 1 5 9 .4 7 A török meg
szállás alatt kifejezetten fellendült a s z ő l ő m ű v e l é s G y ö n g y ö s ö n , mivel a k ö r n y é k r ő l
beme-31 HORVÁTH László 1995. 68. Megköszönöm a szerző munkámhoz nyújtott kollegiális segítségét.
32 HORVÁTH Mihály, MOLNÁR József (Szerk.) 1990. 37.
33 FRISNYÁK Sándor 1990. 44., 79.
34 HORVÁTH Mihály, MOLNÁR József (Szerk.) 1990. 18.
35 MOLNÁR József (Szerk.) 1990. 31.
36 HORVÁTH Mihály, MOLNÁR József (Szerk.) 1990. 32.
37 KOVÁCS Béla (Szerk.) 1984. 3.
38 K U B I N Y I András 1983. 283.
39 GYÖRFFY György 1987. 95.
40 DEZSÉRI BACHO László 1944. 9.
41 K U B I N Y I András 1983. 290-91.
42 F ÜKÖM Levente - HORVÁTH László 1995.5.
43 HORVÁTH Mihály, MOLNÁR József (Szerk.) 1990. 28.
44 HORVÁTH Mihály, MOLNÁR József (Szerk.) 1990. 19.
45 MARKÓ László (Szerk.) 1990.102.
46 HORVÁTH Mihály, MOLNÁR József (Szerk.) 1990. 37.
47 HORVÁTH Mihály, MOLNÁR József (Szerk.) 1990. 32.
n e k ü l ő k az eddig m ű v e l e t l e n területeken is szőlőskerteket alakítottak k i .4 8 A v á r o s borait külföldre ( L e n g y e l o r s z á g b a , E r d é l y b e ) szállíthatta, ami t o v á b b fokozta a s z ő l ő t e r m e l é s é n e k a j e l e n t ő s é g é t .4 9
A XVIII. századi fejlődés
A X V I I I . s z á z a d b a n a majorsági g a z d á l k o d á s m u n k a e r ő i g é n y e miatt a m e z ő v á r o s o k he
lyzete romlott, a földesurak ragaszkodtak a lakosok j o b b á g y i j o g á l l á s á h o z , amit az úrbér
r e n d e z é s is e l ő s e g í t e t t .5 0 A század m á s o d i k felében a B u d á t az ország É K - i részével ö s s z e k ö t ő főútvonal É-ra h e l y e z ő d ö t t á t .5 1 A közlekedés-földrajzilag k e d v e z ő b b fekvés t o v á b b n ö v e l t e a v á r o s i a s o d á s i fokot. 1727-ben újabb országos v á s á r o k tartására kapott j o g o t G y ö n g y ö s a m e g l é v ő n é g y m e l l é .5 2 2 5 0 iparos család dolgozott a v á r o s b a n . A v á r o s m e g é l hetését 1300 hold szántó, azon belül 300 hold szőlő biztosította, valamint a k ö r n y e z ő fal
vakban bérelt f ö l d t e r ü l e t e k .5 3
A G y ö n g y ö s t á b r á z o l ó 1750-es első v á r o s t é r k é p 3 v í z i m a l m o t , n é g y templomot, egy kápolnát, egy k ó r h á z a t (hospitale) és kettő t e m e t ő t (cemeterium) tüntet fel (I. ábra).54
1783-ben az I . katonai felvétel a v á r o s o n belül öt v í z i m a l m o t , n é g y katolikus templomot, franciskánus kolostort, nemesi udvart (udvarházat) tüntet fel (2. ábra).55
Az önálló mezőváros és a polgári korszak
1848-1871 között G y ö n g y ö s j o g á l l á s a önálló m e z ő v á r o s . 1872-1929 k ö z ö t t rendezett t a n á c s ú , 1929—1949 között megyei v á r o s .5 6 A z 1852. évi örökváltsági s z e r z ő d é s elősegítette a t á r s a d a l m i és gazdasági f e j l ő d é s t .5 7 A kapitalizáció alapja a s z ő l ő - és b o r g a z d a s á g volt, viszont az ipari kapitalizáció elmaradt. A z ipar m é g céhes keretek között m ű k ö d ö t t , illetve a c é h e k ipartársulattá v a l ó átalakítása nem e r e d m é n y e z e t t gyáripari termelést is egyben. A kisipar mellett megjelent ugyan a részvénytársasági forma is a X I X . s z á z a d m á s o d i k felében ( c e m e n t g y á r , bútorgyár, faipari r é s z v é n y t á r s a s á g , g ő z m a l o m , gőztéglagyár, g ő z f ű r é s z rész
v é n y t á r s a s á g s t b . ) .5 8 A m e z ő g a z d a s á g egyre k e v é s b é volt k é p e s a n é p s z a p o r u l a t o t foglalk
oztatni. A s z á z a d m á s o d i k felében (1883-88) pusztító filoxéra tönkretette az eddig v i r á g z ó s z ő l ő t e r m e s z t é s t , a teljes szőlőterület elpusztult.5 9 í g y a szőlő- és b o r g a z d a s á g kapitalista k e r e s k e d e l m é t t ö b b évtizedig a k a d á l y o z t a a szőlőterületek kipusztulása.
A z 1870-90 között lezajlott magyar ipari forradalomban nagy szerepet j á t s z o t t az infras
trukturális fejlesztés ( t ö m e g k ö z l e k e d é s , közvilágítás, telefon)6 0. G y ö n g y ö s 1870-ben csak vasúti m e l l é k v o n a l l a l k a p c s o l ó d o t t be az akkori legmodernebb k ö z l e k e d é s b e , ami azt
ered-48 HORVÁTH Mihály, MOLNÁR József (Szerk.) 1990. 28.
49 HORVÁTH Mihály, MOLNÁR József (Szerk.) 1990. 28-29.
50 MARKÓ László (Szerk.) 1990. 102.
51 B. HUSZÁR Éva 1990. 27. Heves megye úthálózata a X V I I I . század végén. Térkép.
52 SEREG József, MOLNÁR József (Szerk.) 1990. 20.
53 HORVÁTH Mihály, MOLNÁR József (Szerk.) 1990. 29.
54 Külön megköszönöm Dr. Gál Editnek, a gyöngyösi Mátra Múzeum történész muzeológusának munkámhoz nyújtott segítségét.
55 Az ábra Gyöngyös I . katonai felvételének rekonstrukciója, melyet 1988-ban B. Huszár Éva készített.
56 MISÓCZKI Lajos 1984. 17.
57 MOLNÁR József 1990. 49.
58 HORVÁTH Mihály, MOLNÁR József 1990. 32-34.
59 HORVÁTH Mihály, MOLNÁR József (Szerk.) 1990. 29.
60 EGYEDI György 1982. 15. Az 1860-as évek magyar ipari forradalma csak a fővárost érintette.
/. ábra. G y ö n g y ö s 1750-ben O L . S. 2 1 . Orczy-család levéltárának térképei 3 1 . sz., részlet
2. ábra. G y ö n g y ö s I . katonai felvételének rekonstruált lapja, X V I I . 17., X V I I . 18.szelvény (1783)
m é n y e z t e , hogy a század v é g é r e az addigi lendületes fejlődés megakadt.6 1 B á r a vasút a k e r e s k e d é s t segítette a kereskedelem h a t ó k ö r e nem változott, csak a v o n z á s k ö r z e t e t szol
gálta. Mindezen t é n y e z ő k a század v é g é r e visszavetették a f e j l ő d é s t .6 2
A kedvezőtlen tendenciák ellenére egy területen mutatkozott fejlődés, a város piaci városból kereskedő várossá v á l t .6 3 A X Í X - X X . század fordulóján G y ö n g y ö s nagy fa- és fűrészipari k ö z p o n t .6 4 A XLX. századi megyében G y ö n g y ö s volt a zsidóság regionális egyházi, gazdasági, kulturális központja, amely nem kis mértékben hatott a kereskedelmi és pénzügyi viszonyokra.6 3 A I I . katonai felvétel 1852-55-ben kastélyt (Sehl.), a v á r o s o n kívül Alaunbad-ot ( t i m s ó s fürdő) jelöl (3. ábra66). A I I I . katonai felvétel jelöl postahivatalt s z e m é l y s z á l l í t á s nélkül, v a s ú t i m e g á l l ó h e l y e t ( H . St.=Haltestelle, 4. ábra).
A X X . s z á z a d a l a p v e t ő változásokat hozott a v á r o s életében. 1920-ban a lakosság 23 %-a élt i p a r b ó l .6 7 A z 1920-30-as évekre A m e r i k á b ó l s z á r m a z ó , a fertőzéseknek ellenálló d i r e k t t e r m ő t ö v e k k e l , szakképzett szőlészek segítségével újraültették a v á r o s m ú l t s z á z a d b a n elpusztult s z ő l ő t e r ü l e t e i t .6 8 A m e g h a t á r o z ó g a z d a s á g i profil így t o v á b b r a is a szőlő- és b o r t e r m e l é s maradt.6 9
A szocializmus korszaka
G y ö n g y ö s j o g i l a g 1950-1954 között v á r o s , 1954-1971-ben járási j o g ú v á r o s , 1971—
1990-ben v á r o s .7 0
A v á r o s g a z d a s á g á b a n 1945 u t á n az iparfejlesztés került előtérbe, a l e g k ü l ö n b ö z ő b b á g a z a t o k b a n ( m a g a s é p í t ő , é r c b á n y a vállalat, fém- és f a t ö m e g c i k k , mikroelektronika, s z e r e l v é n y - és g é p , v á l t ó - és k i t é r ő g y á r t ó , h ő e r ő m ű , cipész, s z a b ó , szesz- h ú s f e l d o l g o z ó , malom, t e j ü z e m ) .7 1 A szocialista i d ő s z a k b a n a l a k o s s á g közel fele az iparban d o l g o z o t t .7 2 A m e z ő g a z d a s á g b a n a szőlő- és b o r t e r m e l é s i profd m e l l é a d í s z n ö v é n y k e r t é s z e t és a p r i m ő r z ö l d s é g t e r m e s z t é s fejlődött k i .7 3 A m e z ő v á r o s o k lényegét a funkcióváltás h a t á r o z z a meg, amely a m e z ő g a z d a s á g i és az ipari á g a z a t o k között k ö v e t k e z i k be. Ez a váltás G y ö n g y ö s ö n a szocialista korszakra esett. M é r v a d ó s z a k v é l e m é n y e k szerint a l e g n é p e s e b b v i d é k i v á r o s o k nagy része azonban t o v á b b r a is m e z ő v á r o s maradt. A 80-as é v e k b e n az agrár-ipari integráció b ő v í t e t t e az é l e l m i s z e r g a z d a s á g i szektor foglalkoztatási k é p e s s é g é t .7 4
61 SEREG József. MOLNÁR József (Szerk.) ! 990. 21.
62 MOLNÁR József 1990, 49.
63 SEREG József, MOLNÁR József 1990. 21-22., 49.
64 FRISNYÁK Sándor 1990. 149.
65 HORVÁTH László 1995. 71. Eger megtiltotta az eretnekek és a zsidók betelepülését 1840-ig.
66 Sajnálatos, hogy a I I . katonai felvétel rossz minőségű, de amiért felhasználtuk annak oka az, hogy a város kontúrjait kitűnően mutatja és a mi vizsgálódásunk szempontjait szolgálni tudja. A város belterülete azért láthatatlan, mert a piros színt, amivel a belvárost jelölték a fekete-fehér fotó nem tudja visszaadni.
67 MOLNÁR József 1990. 51.
68 HORVÁTH Mihály, MOLNÁR József (Szerk.) 1990. 29.
69 SEREG József, MOLNÁR József (Szerk.) 1990. 27.
70 KOVÁCS Béla 1991. 84.
71 HORVÁTH Mihály, MOLNÁR József (Szerk.) 1990. 34-37.
72 MOLNÁR József 1990. 51.
73 HORVÁTH Mihály, MOLNÁR József (Szerk.) 1990. 30.
74 ENYEDI György 1982. 12-13., 17.
3. ábra. G y ö n g y ö s I I . katonai felvétele, X X X V I . 47. (1852-1855) A belterület változásai
Egy v á r o s l é n y e g e : térbeli kiterjedése, n é p e s s é g é n e k n a g y s á g a és funkcionális szerepe.7 5 Ezt a h á r m a s e g y s é g e t szem előtt tartva az eddigiekben a város funkcionális szerepét és a funkcióváltásokat e l e m e z t ü k mintegy 800 éves intervallum alatt. A t o v á b b i a k b a n a n é p e s s é g n ö v e k e d é s és a térbeli kiterjedés alakulását ú g y vizsgáljuk meg, hogy a ren
d e l k e z é s r e álló statisztikai adatok és térképek e g y ü t t e s e l e m z é s é v e l j u t u n k el G y ö n g y ö s területi és népességi v á l t o z á s a i n a k b e m u t a t á s á h o z .
75 RÁNKI Dezső Év n. (1979) 6.
4. ábra. G y ö n g y ö s I I I . katonai felvétele, 4864/3c szelvénynegyede (1883) Egy t e l e p ü l é s n e k a létrejötte folyamat e r e d m é n y e , növekedésének pedig a t e r m é s z e t e s t á j e l e m e k h e z kell igazodnia. G y ö n g y ö s völgyi település, E-on és K-en h e g y s é g k e r e t t e l .
A z Á r p á d - k o r i falu helye, valamint a t e l e p ü l é s k e z d e m é n y a G y ö n g y ö s (Nagy) patak bal partján, a mai b e l v á r o s területén k e r e s e n d ő (5. ábra). Eredetileg orsós falu volt, a Szent Bertalan templom körüli kiszélesedéssel, és k é s ő b b i n ö v e k e d é s e után érte el a település a M é r g e s patakot ( B e l s ő - M é r g e s ) .7 6
Irányítással történő, tervszerű n é p e s s é g n ö v e l é s é r e , a t e l e p í t é s r e7 7 m á r a X I I I . s z á z a d b a n vannak utalások. F e l t e h e t ő e n szőlőtelepeseket telepítettek (a C s o b á n k á k ) G y ö n g y ö s ö n , amely v a l ó s z í n ű l e g t e l e p ü l é s n ö v e l ő t é n y e z ő lett. Ettől az időtől tehát nagy v a l ó s z í n ű s é g g e l telepített faluval kell s z á m o l n i G y ö n g y ö s esetében és n y o m á s o s g a z d á l k o d á s s a l , mai a telepített falvak j e l l e m z ő j e v o l t .7 8. Ekkor m á r kidomborodik az a v á r o s k é p z ő funkció, amely várossá tette a települést.
A z akkori területi e l h e l y e z k e d é s r e és kiterjedésre az 5. ábra u t a l .7 9 A z ábrán a terület
n ö v e k e d é s első, r e k o n s t r u k c i ó segítségével igazolható periódusa fogható meg. Tehát a v á r o s a X I V . század elejére, a I X - X I . század közötti, v a l ó s z í n ű l e g csak r é s z b e n s p o n t á n t e l e p ü l é s ből, telepített faluvá vált.
76 DRASKÓCZY István 1984. 96.
77 MENDÖL Tibor 1938. 314.
78 DRASKÓCZY István 103-104.
79 DRASKÓCZY István 96. Az Árpád-kori falu valószínűsíthető területét a szerző rekonstrukciója alapján jelöltük ki.
5. ábra. G y ö n g y ö s belterületének változásai a X I - X X . s z á z a d o k között
településkezdemény
XIV. század 1301 XVt-XVII. század 1750
1733 1350 ÍS83 1927 1960 1990
•1 Szent Benalan plébániatemplom l Szerű Orbán tempiom
3 Szent Erzsébet templom 4 Ferences tempiom 5 Beáinak temploma
A z i d ő k ö z b e n i településalakító t é n y e z ő k közül csak a tatárjárás okozta pusztítás v a l ó s z í n ű s í t h e t ő ,8 0 valamint a fent említett, tudatos telepítés. G y ö n g y ö s az Á r p á d - k o r v é g é n vált e g y u t c á s , "Markt"-szerű p i a c k ö z p o n t ú településből u t c a k e r e s z t e s s é . Gyakorlatilag ettől az időtől lehet számítani az o p p i d u m m á válás kezdeteit.8 1
A t e r ü l e t n ö v e k e d é s m á s o d i k , r e k o n s t r u k c i ó útján k i m u t a t h a t ó periódusa a X I V - X V I I . s z á z a d o k közötti változás (5. á b r a8 2 ) A v á r o s területe elsősorban K - i és D K - i irányú nagyob-b o d á s t mutat. A X I V - X V I I . századok közötti v á r o s a l a k í t ó és városiasodást m u t a t ó t é n y e z ő k s o r á b a n az első m a g á n a k a városi rangnak a m e g s z e r z é s e , amely új n é p e s s é g e t vonz és új funkciókat teremt.
. A v á r o s i a s o d á s t az új v á r o s r é s z e k m e g j e l e n é s e mutatja. A m e z ő v á r o s o k alaprajzában a piactér h a t á r o z z a meg a v á r o s képét, melyet k ö r ü l v e s z n e k a h á z a k és az ahhoz c s a t l a k o z ó kertek. Ez G y ö n g y ö s t is jellemezte, de a forgalom speciális irányú (Bene, Eger) n ö v e k e d é s e m e g i n d í t o t t a a X I V - X V . s z á z a d b a n a v á r o s terjeszkedését K felé is. A mai Szent Bertalan és Kossuth utca első házai 1301-1322 között épültek, majd ez a K-re h a l a d ó utca ketté vált, ami nagyon érdekes településszerkezeti momentum. Véleményünk szerint miközben az É—D-i irányú utca elvesztette orsós j e l l e g é t8 3, a K - i irányú utca vált orsós j e l l e g ű v é .8 4
A v á r o s a l a k í t ó t é n y e z ő k közül a s p o n t á n és a tervszerű n ö v e k e d é s r e is lehet p é l d á t találni a X V . és X V I I . s z á z a d o k között. A ferences r e n d h á z a X V - X V I . századra lett v á r o s f o r m á l ó t é n y e z ő , a kolostor körül új v á r o s r é s z keletkezett,8 5 amit a magunk részéről s p o n t á n j e l l e g ű n e k tartunk. A ferencesek m e g j e l e n é s e egy-egy településen a m e z ő v á r o s i fejlődés kétségtelen voltát j e l z i . A z 1630-as é v e k b e n a T h ö k ö l y e k és a K o h á r y a k s z l o v á k c s a l á d o k a t telepítettek G y ö n g y ö s r e ,8 6 a Szent E r z s é b e t templom melletti K i s - H ó s t y á r a és G y ö n g y ö s N y - i részén a Tó (ma Vachot S á n d o r ) u t c á b a .8 7 1699-ben szérűs és v e t e m é n y e s kerteknek v a l ó üres beltelkek m é g b ő v e n voltak a v á r o s b a n .8 8
A X V I - X V I I . századi v á r o s határát É - o n a mai Kossuth Lajos utca és telkei, N y - o n a Szent O r b á n templom és k ö r n y é k e , K-en a Szent Erzsébet templom és k ö r n y é k e , valamint a ferences kolostor és k ö r n y é k e , D-en a begina templom jelöli k i . A v á r o s m á r t ö b b ker-esztutcás szerkezetű (pásztói, egri o r s z á g ú t ) .8 9 A z akkorra kialakult hét utcás szerkezet ma is m e g h a t á r o z z a a belvárost. A v á r o s a G y ö n g y ö s (Nagy) pataktól Ny-ra a K á l v á r i a (Szent O r b á n templom) k ö r n y é k é n kis m é r t é k b e n , D K - r e , a B e l s ő M é r g e s irányába viszont a X I V . századi városterület közelítőleg másfélszeresével terjeszkedett. Gyakorlatilag ebben az i d ő s z a k b a n nem a település völgyi jellege erősödik meg, hanem elsősorban a D K - i terület-n a g y o b b o d á s d o m i terület-n á l t .
A X I V - X V I I . század nem b ő v e l k e d i k népességi adatokban. A z első 1550 körüli adat 833
80 DEZSÉRI BACHÓ László 1944. 9. Ez a következtetés abból vonható le, hogy az akkor elpusztult templom helyébe egy újabb templomot emeltek, ami viszont 1320-ban leégett.
81 K U B I N Y I András 1983. 285.
82 DRASKÓCZY István 97. A város közelítő területét a szerző rekonstaikciója alapján jelöltük ki.
83 DRASKÓCZY István 1984. 97., 109.
84 Ennek oka az lehet, hogy az eredetileg orsós jellegű utca elvesztette főirány jellegét. Ismeretes, hogy a közlekedési főirány eltolódást K-re, a földesúr lakhelyének változása (Bene) okozta. Véleményünk szerint Gyöngyös X I - X I I I . századi történetében a vidék urai az Aha nembeli Solymosiak lehettek, akiknek az akkori főirány szintén a lakhelyük lehetett.
85 DEZSÉRI BACHÓ László 1941. 56-59.
86 DEZSÉRI BACHÓ László 1941. 136-137.
87 B. GÁL Edit -SZILCZ Ágnes - DEÁK Endre 1995. 29-30., SOÓS Imre 1978. 14.
88 SOÓS Imre 1978. 16.
89 K U B I N Y I 1983. 284-286.
háztartása alapján mintegy 4000 főre becsülhetjük a v á r o s l é l e k s z á m á t9 0 ( 1 . t á b l á z a t ) . A z 1696. évi a d ó ö s s z e í r á s szerint 308 nem nemes háztartás volt és 190 a d ó k ö t e l e s h á z .
A vizsgált n é g y é v s z á z a d sajátos v á r o s a l a k í t ó t é n y e z ő i n e k tekinthetjük, a G y ö n g y ö s r e oly j e l l e m z ő t ű z v é s z e k e t .9 1 A X I V . s z á z a d b a n 1320, 1334, a X V I . s z á z a d b a n 1526, 1585 és 1587 a t ű z v é s z e k i d ő p o n t j a9 2, a X V I I . s z á z a d b a n pedig 1649-ben, 1674-ben és 1698-ben pusztított t ű z v é s z a v á r o s b a n , ezek közül 1674-ben a v á r o s a rendezetlen, zsúfolt e l h e l y e z k e d é s miatt porrá é g e t t .9 3
A z o r s z á g olyan helyein, melyek a h ó d o l t s á g o t nem sínylették meg, az a g r á r t e l e p ü l é s e k nagy része a X I V - X V I I I . s z á z a d o k között a l a p s z e r k e z e t é b e n változatlan m a r a d t .9 4
V a l ó s z í n ű l e g ezt a m e g á l l a p í t á s t figyelembe v é v e a várost ért s z á m t a l a n pusztítás és t ű z v é s z ellenére egyes kutatók a X I V - X V I I I . századi településforma a z o n o s s á g á t l e h e t s é g e s n e k tart
j á k ,9 5 m á s o k a t e l e p ü l é s f o l y t o n o s s á g o t G y ö n g y ö s esetében k i z á r j á k .9 6
A z első térképes forrás G y ö n g y ö s t 1750-ben á b r á z o l j a .9 7 S z e r e n c s é s eset az, hogy ugy
anebben az é v s z á z a d b a n az I . katonai felvétel a század végi állapotokat is rögzíti. A X V I I I . s z á z a d b ó l m á r népességi adatokkal is r e n d e l k e z ü n k .9 8
1723-ban üres a későbbi Alsóújváros (a mai Egri úttól D-re lévő terület) és a férfi is
potálytemplom felől az ország útja melletti rész (gyakorlatilag a Belső-Mérges jobb partja).
1735-ben a Belső-Mérges (Kis Mérges) és a Sólymos (ma Petőfi) utca között nagy részben szérűskertek és szántóföldek voltak.9 9 1729-ben öt városrész (series) volt, ami 1761-ben négy fertályra m ó d o s u l t .1 0 0 A módosításban nyilván az 1730. évi nagy t ű z v é s z1 0 1 közrejátszott.
M i n t látjuk a X V I I I . s z á z a d elején m é g laza a településszerkezet, v á l t o z á s a század m á s o d i k felétől történik, mint m á r említettük amiatt, hogy a B u d á t az o r s z á g É K - i részével ö s s z e k ö t ő főútvonal É-ra h e l y e z ő d ö t t át. G y ö n g y ö s r e j e l l e m z ő z s á k o s - k ö z ö s utcaszerkezet, ami a telkek hosszanti b e é p í t é s e n y o m á n keletkezett a X V I I I . század m á s o d i k felétől ál
talánossá v á l t .1 0 2 A z 1750-es t é r k é p a pataktól Ny-ra csak a Szent O r b á n templom mellett mutat házakat, a két patak között ( G y ö n g y ö s = Nagy patak és a K i s patak = M a l o m árok) csak a hídtól É-ra vannak házak. M é g 1750-ben a l a k ó h á z a k mellett nagy szabad területek voltak. Gyakorlatilag a S ó l y m o s utca e g é s z h o s s z á b a n és a Bene utca a k ó r h á z i g (Hospitale) v o l t b e é p í t v e ( 1 . ábra).
A X V I I I . század v é g é r e az I . katonai felvétel t a n ú s á g a szerint G y ö n g y ö s b e é p í t e t t s é g é t és t e r ü l e t n a g y s á g á t illetően lényeges v á l t o z á s o k k ö v e t k e z t e k be (2. á b r a ) .1 0 3 A S ó l y m o s utca (ma Petőfi S á n d o r ) É-i és D - i irányban t o v á b b épült. Beépült a Nagy- és K i s patak közötti 90 DRASKÓCZY István 1984. 117.
91 Jelzi ezt az ismert mondás: "Ég, mint Gyöngyös"
92 DEZSÉRI BACHÓ László 1941. 16., 60.
93 DEZSÉRI BACHÓ László 1941. 150-151.
94 M A K S A Y Ferenc 1971. 92.
95 M A K S A Y Ferenc 1971. 28. ábra.
96 K U B I N Y I András (1979) T M B 21.8.
97 OL. S. 21. Orczy-család levéltárának térképei 31. sz.
98 Megköszönöm lektorom Kovács Béla nyugalmazott levéltárigazgató népességi adatok kapcsán nyújtott segítségét.
99 SOÓS Imre 1978. 17.
100 SOÓS Imre 1978. 18.
101 DEZSÉRI BACHÓ László 1944. 27.
102 DRASKÓCZY István 1984. 117.
103 Megjegyezzük, hogy az [., későbbiek során a I L , I I I . katonai felvételeken Gyöngyöspüspöki területét egy vastag vonallal leválasztottuk a térképeken, mivel Gyöngyöspüspökit csak 1923-ban csatolták Gyöngyöshöz, de területileg megelőzőleg is közvetlenül kapcsolódott a város területéhez.
és a pataktól Ny-ra fekvő rész. L é n y e g e s , hogy a b e l v á r o s beépítettségét az I . katonai felvétel t ö m b ö s í t v e j e l ö l i , tehát a b e l v á r o s beépült, házai k ő h á z a k .1 0 4 T o v á b b épült a K i s -H ó s t y a és a ferences t e m p l o m t ó l D-re fekvő teriilet. A B e l s ő - M é r g e s t ő l K-re új t e m e t ő t j e l ö l t e k k i , ami nyilván ö s s z e f ü g g é s b e h o z h a t ó I I . J ó z s e f kegyeleti r e n d e l e t é v e l .1 0 5
M í g a század k ö z e p é n az É - D - i irányú n ö v e k e d é s d o m i n á l t , addig a X V I I I . s z á z a d v é g e az az időszak, melynek t e r ü l e t n ö v e k e d é s e a település völgyi j e l l e g é t ú g y erősíti, hogy a G y ö n g y ö s - és a B e l s ő - M é r g e s patakok kettős v ö l g y e épül be É - D - i i r á n y b a n .1 0 6 ( 2 . á b r a ) A v á r o s területe 1750-1783 között, b ő 40 év alatt a duplájára nőtt (5. á b r a ) ! M i n d a lakosság-, m i n d a h á z a k s z á m á n a k n ö v e k e d é s e egyik m e g h a t á r o z ó oka a település térbeli ter
j e s z k e d é s é n e k .1 0 7 A s z á z a d b a n m á r r e n d e l k e z é s r e álló népességi adatok igazolják, hogy a területváltozás a r á n y o s a n é p e s s é g s z á m n ö v e k e d é s s e l .1 0 8 A század közepétől a s z á z a d v é g é i g a l a k o s s á g s z á m a is, k e v é s híján, a duplájára nőtt ( 1 . táblázat). A n é p e s s é g ilyen a r á n y ú n ö v e k e d é s é n e k o r s z á g o s a n is m e g l é v ő oka az, hogy a X V I I I . s z á z a d b a n M a g y a r o r s z á g o n és t e r ü l e t ü n k ö n is h á b o r ú k t ó l mentes időszak volt. K ü l ö n k e d v e z ő helyzetet teremtett m é g a főközlekedési út fentebb említett á t h e l y e z ő d é s e . G y ö n g y ö s ekkor a megye m á s o d i k leg
nagyobb települése, a házak s z á m á t tekintve is a m á s o d i k a m e g y é b e n (2. t á b l á z a t )1 0 9. A X I X . s z á z a d b a n t é m á n k a t illetően térképes anyag és statisztikai adatsorok m á r b ő s é g e sebben állnak a v i z s g á l ó d á s r e n d e l k e z é s é r e .
A l a k o s s á g a X I X . század elejéig a régi beltelkeken helyezkedett el. 1828-ban az o r s z á g o s összeírás zsúfoltságot állapított meg. Ugyanekkor a városi t a n á c s m á r nem tudott h á z h e lyeket osztani, mert erre az időre az üres területekkel a földesurak rendelkeztek csak. 1820-40 között E s z t e r h á z y M i k l ó s a v á r o s harmadik fertályán kívül a S ó l y m o s utcai régi t e m e t ő mellett 22 hold majorsági szántóföldet osztott k i házépítésre. 182l-re a v á r o s harmadik fertálya 130 házzal épült kijjebb. A z új települést Hercegi L^Váro5/íaÁyFelsőújvárosnak/Mik-l ó s v á r o s n a k n e v e z t é k .1 1 0 1838—40 között a Kis patak mellett, ugyancsak E s z t e r h á z y M i k l ó s részén kezdetek építkezni. 1843-ig 31 lakás épült, amely a Víziváros nevet k a p t a .1" Ezek az é p í t k e z é s e k viszont nem a v á r o s területét növelték, hanem a beépítettséget. 1841-ben a G y ö n g y ö s (Nagy) patak mellett fekvő Sziget n e v ű v á r o s r é s z fundusait is k i o s z t o t t á k . "2
A I I I . katonai felvétel és az 1891-es kataszteri t é r k é p K - i és D - i t e r ü l e t n ö v e k e d é s t m u t a t . "3 A t e r ü l e t n ö v e k e d é s 1883-91-re viszonylag c s e k é l y e b b , illetve nem a b e é p í t e t t s é g nőtt, hanem p l . t ö b b s z ö r ö s é r e nőtt a t e m e t ő k területe, melyek kivétel nélkül a K ü l s ő - M é r g e s j o b b
104 BORBÉLY Andor - N A G Y Júlia 1932. I I I . , V I I . tábla. A kőházakat a jelkulcs piros színnel jelöli.
105 GÁL Edit 1995. 31.
106 A Belső-Mérges patak esetében itt valóban a völgyre gondolunk nem a patakpartra. Megjegyezzük, hogy az I. katonai felvétel a Belső-Mérges patakot is Gyöngyös (Gyönges) névvel illeti.
107 A városban 1730-ban és 1772-ben pusztító tűzvész okozója nyilván a zsúfolt, zsákos-közös utcaszerkezet, hatásukat a területnagyság változásában csak feltételezhetjük.
108 Ekkor még a vízszintes beépítettség dominált, csak a belvárosban voltak emeletes házak, azok is, nem nagy számban leginkább egy szintesek voltak.
109 B. HUSZÁR Éva 1995. 61. 1785-ben Gyöngyös lakossága Eger lakosságának 57,5%-a volt (Eger lakosságszáma 17 083, a házak száma 738).
110 H M L Gyöngyös városi prot. X I . 301. 312-313, 362-363. Heves m. mb. tagos ir. Gyöngyös.
1 11 SOÓS Imre 1978. 20.
112 H M L Gyöngyös város ir. Szabadalmak nyilvt. C. kötet.
113 A két felvétel közötti nyolc év alatt a város DNy-i, ÉK-i és DK-i határai mentén mutatkozó csekély mértékű területnagyobbodás miatt a területnagyság változásait mutató 5-es ábrán csak a I I I . katonai felvétel kontúrja szerepel.
partja m e n t é n sorakoznak, t e r ü l e t e i k az akkori b e é p í t e t t v á r o s t e r ü l e t e n k í v ü l voltak (5. á b r a ) . A vizsgált i d ő s z a k b a n a v á r o s területi n ö v e k e d é s e a patakok v ö l g y e i ( G y ö n g y ö s , B e l s ő -M é r g e s ) közötti eddig beépítetlen területeken É-D-i irányban, de k ü l ö n ö s e n a B e l s ő - -M é r g e s bal partján (a város akkori K - i szélén) mutatkozik meg. A N y - i n a g y o b b o d á s m i n i m á l i s m é r t é k ű . A t e r ü l e t n ö v e k e d é s és a n é p e s s é g s z á m n ö v e k e d é s a század v é g é r e b e á l l ó stagnálást mutatja.
1828-ban a lakosok s z á m a 14146 fő a X I X . századi utolsó adat 1890-ben 16950 fő ( 1 . táblázat). A X I X . század utolsó h a r m a d á b a n , v i s z o n y í t v a a X V I I I . század v é g é h e z Egei-lakosainak s z á m a 100 év alatt 3586 fővel, G y ö n g y ö s é viszont 6229 fővel n ö v e k e d e t t .1 1 4 M í g G y ö n g y ö s a megye településeinek n é p e s s é g n ö v e k e d é s i ü t e m é b e n a 45. helyet foglalta el, addig Eger a 98. helyen állt a vizsgált i d ő s z a k b a n . "5 Erre az időszakra G y ö n g y ö s lakossága Eger l a k o s s á g s z á m á n a k 92,2%-a l e t t . "6 A közelítőleg 100 év alatt G y ö n g y ö s l a k o s s á g s z á m á n a k n ö v e k e d é s e 163,3%-os, t ö b b mint 40%-kal haladta meg Eger l a k o s s á g á n a k n ö v e k e d é s i ü t e m é t .1 1 7
1880-ban G y ö n g y ö s a házak s z á m á n a k nagysági sorrendjében szintén a m á s o d i k a m e g y é b e n , h á z s z á m - n ö v e k e d é s i ü t e m e 415%-os volt. 1 7 8 5 - h ö z v i s z o n y í t v a , 100 év alatt, erősen m e g k ö z e l í t e t t e Egert, ahol a házak s z á m á n a k n ö v e k e d é s i ü t e m e 420% ugyanebben az időben. A z adatok megengedik azt a következtetést, hogy a lakosság n ö v e k e d é s é t figyelembe v é v e G y ö n g y ö s h á z a i b a n kell nagyobb l é l e k s z á m m a l s z á m o l n i a X I X . u t o l s ó h a r m a d á b a n . A h á z a k s z á m á n a k n ö v e k e d é s e , G y ö n g y ö s ö n főleg t e r ü l e t n ö v e k e d é s t ered
m é n y e z . G y ö n g y ö s területi n ö v e k e d é s e is jóval nagyobb ebben az i d ő s z a k b a n , mint E g e r é . A z Egerrel v a l ó ö s s z e h a s o n l í t á s b a n G y ö n g y ö s a l a k o s s á g n ö v e k e d é s e és h á z s z á m n ö v e k e d é s e k e d v e z ő képet mutat, de ö n m a g á h o z képest a 100 évvel előbbi adatokkal v a l ó ö s s z e h a s o n l í t á s m á r nem a prosperálást, inkább stagnálást mutat. M í g a l a k o s s á g a X V I I I . század v é g é r e fél é v s z á z a d alatt nőtt közelítőleg a duplájára, addig a X I X . s z á z a d b a n az e g é s z é v s z á z a d alatt összesen a l a k o s s á g s z á m csak 2700 fővel nőtt, vagyis a n ö v e k e d é s 50%-os (1 táblázat)! A v á r o s lélekszáma a múlt század m á s o d i k felében s t a g n á l t .1 1 8 A stagnálás okai a fentebb m á r említett g a z d a s á g i , k ö z l e k e d é s i negativitások, de jelezni kell, hogy 183 l-ben G y ö n g y ö s ö n is n a g y a r á n y ú volt a kolerajárvány p u s z t í t á s a , "9 amely j e l e n t ő s n é p e s s é g c s ö k k e n é s t okozott (1 táblázat, figyelmet érdemel az 1828-as és az 1850-es adat).
Most e l ő s z ö r m u t a t h a t ó k i k o n k r é t a n a v á r o s b a n pusztító t ű z v é s z e k hatása a házak s z á m á b a n , az 185l-es, 1870-es, 1880-as és az 1890-es adatok alapján (2. táblázat). A z 1851-1870-es h á z s z á m a d a t az 1851-, 1856-os t ű z v é s z e k e t j e l z i , a h á z a k s z á m á n a k 20 év alatti j e l e n t é k t e l e n n ö v e k e d é s é v e l , m i k ö z b e n 1828 és 1851 között időszak 712 h á z s z á m n ö v e k e d é s t hozott (jóllehet a m á r említett új v á r o s r é s z e k építése r é s z b e n erre az időszakra esik). Ennél e k l a t á n s a b b az 1870-es és az 1890-es adat. E h ú s z éves i d ő s z a k b a n 1872-ben pusztított a v á r o s b a n t ű z v é s z , ezen időszak alatt a h á z a k számszerinti c s ö k k e n é s e 248!
A X X . s z á z a d b a n a v á r o s területe közelítőleg a kétszeresére n ö v e k e d e t t . L á t v á n y o s a v á l t o z á s a m ú l t század végi és az 1927 között i d ő s z a k b a n . B á r 1927-re a t e r ü l e t n ö v e k e d é s t
114 B. HUSZÁR ÉVA 1995. 89-90.
1 15 B. HUSZÁR ÉVA 1995. 89-90.
116 MENDÖL Tibor 1963. 61.
1 17 B. HUSZÁR Éva 1995. 88-89.
118 MENDÖL Tibor 1963. 376.
119 SZŰCS Gyula 1930. 9.
a v á r o s D - i részén részben G y ö n g y ö s p ü s p ö k i n e k 1923-ban k ö z i g a z g a t á s i l a g G y ö n g y ö s h ö z való csatolása e r e d m é n y e z t e .
A s z á z a d e l s ő h a r m a d á b a n a v á r o s területi kiterjedést, b e é p í t e t t s é g é t és h á z a k s z á m á t illetően a t ű z v é s z e k p o z i t í v és n e g a t í v h a t á s á v a l e g y a r á n t s z á m o l n i k e l l . A z 1904., 1908.
évi t ű z v é s z u t á n új u t c á k a t nyitottak. M í g 1881-ben a h á z a k s z á m a 2560 v o l t , 1910-re s z á m u k 2499-re c s ö k k e n t (2. t á b l á z a t ) A z t , hogy a h á z a k s z á m a 1920-ra az 1910-es szintet sem é r t e el, az okozta, hogy az 1917. évi t ű z v é s z p u s z t í t á s a minden eddigit f e l ü l m ú l t . A v á r o s t újjá kellett é p í t e n i , új u t c á k n y í l t a k , új t e l e k s z a b á l y o z á s t ö r t é n t .1 2 0 A z 1908-as és az 1927-es v á r o s t é r k é p e k ö s s z e h a s o n l í t á s á b a n ez k i d e r ü l . 1920-45 k ö z ö t t G y ö n g y ö s k ö z é p v á r o s lett a két v i l á g h á b o r ú közötti újjáépítések e r e d m é n y e k é n t .1 2 1 A b e l v á r o s átalakult, s z é l e s e b b utcák és terek létesültek. Városi k i s l a k á s o k is é p ü l t e k , b e é p ü l t az Epreskert utca a v á r o s E - i r é s z é n , a K ö n y v e s K á l m á n tér a v á r o s K - i felében, a D e á k Ferenc utca a v á r o s N y - i r é s z é n .1 2 2 A v á r o s D - i részén az Ersekfóldet ekkor építették b e .1 2 3 1930-ban 180 utcája van G y ö n g y ö s n e k .1 2 4
A I I I . katonai felvétel (1883) és 1927-ben készült v á r o s t é r k é p t e r ü l e t k ü l ö n b s é g e i jelen
t ő s e k , a v á r o s akkori D - i részén kívül, ahol a legnagyobb t e r i i l e t n a g y o b b o d á s történt ( G y ö n g y ö s p ü s p ö k i ) , D N y - o n , E-on és a k ö z é p s ő K - i r é s z e k e n is terjeszkedett a v á r o s . A l a k o s s á g s z á m egyenes ívű fejlődését a t ű z v é s z e k pusztításai a század első h a r m a d á b a n nem befolyásolták. A törést érthetően a I I . v i l á g h á b o r ú okozta. A z 194 l-es és az 1949-es népességi adat ezt v i l á g o s a n mutatja ( 1 . táblázat) A I I . v i l á g h á b o r ú idején elsősorban a z s i d ó lakosság szenvedett v e s z t e s é g e k e t (közel 2 000 f ő1 2 5) .
1945 után a v á r o s m a g t ó l alaprajzban alapvetően k ü l ö n b ö z ő új v á r o s r é s z e k jöttek l é t r e .1 2 6 A z új v á r o s r é s z e k , a Nyolcvanas, Kálvária-parti, M é r g e s úti, Mátrai úti, az Április 4. körúti (ma K o h á r y út) lakótelepek v o l t a k .1 2 7
A szocialista iparosítás az 1950-60-as években "városrobbanást" eredményezett, de az in
frastrukturális fejlesztés lassúbb ütemű volt. A70-es években országosan ellentmondásos ugyan a településfejlődés,1 2 8 de Gyöngyös esetében egyenletes mértékű növekedés figyelhető meg.
M a a városfejlődés szempontjából M a g y a r o r s z á g o n is d e k o n c e n t r á c i ó s szakaszba jutot
tunk, így a térségben is, ezért csökken a n é p e s s é g ( 1 . táblázat, 1989, 1990 adat!)
A v á r o s területi n ö v e k e d é s e 1927 és 1990 között D N y - o n , D-en és D K - e n volt j e l e n t ő s , É-on kisebb a területi n ö v e k e d é s (5. ábra). A város t e r ü l e t n ö v e k e d é s e 1945 után a szakiro
dalom adatait nem igazolja, mert az nem nőtt a d u p l á j á r a .1 2 9
120 SOÓS Imre 1978. 20.
121 FRISNYÁK Sándor 1990. 187., MOLNÁR József 1990. 24.
122 MOLNÁR József 1990. 24.
123 MOLNÁR József (Szerk.) 1990. 51.
124 SZŰCS Gyula 1930. 18.
125 MOLNÁR József (Szerk.) 1990.52.
126 MENDÖL Tibor 1963. 347.
127 MOLNÁR József 1990. 27.
128 EN Y EDI György 1982. 15-16.
129 MOLNÁR József 1982. 54.
1. t á b l á z a t A l a k o s s á g n ö v e k e d é s e 1 3 0
É v n é p e s s é g s z á m a 1746=100%
1550 (4 000)
1746 5 046 100,0
1707 7 861 155,8
1785 9 832 194,8
1828 14 426 285,9
1850 14 320 283,8
1857 16 851 333,9
1870 16 622 329,4
1880 16 843 333,8
1890 16 950 335,9
1900 17 301 342,9
1910 19 422 384,9
1920 19 647 389,4
1930 21 213 420,4
1941 24 053 476,7
1949 21 969 435,4
1960 28 573 566,3
1970 33 117 656,3
1980 36 282 719,0
1990 36 404 721,4
2. t á b l á z a t A l a k ó h á z a k és l a k á s o k s z á m a
É v H á z a k s z á m a 1785 = 100% L a k á s o k s z á m a
1785 571 100,0
1821 1 811 317,2
1851 2523 441,9
1870 2 595 454,5
1890 2 371 415,2
1910 2 499 437,7
1020 2 489 435,9
130 A népesség növekedésére vonatkozó adatokhoz megjegyezzük: 1550 körül a 81 1 háztartás, illetve 833 család alapján a mintegy 4 000 fős népességszám becsült adat. Pontos adatnak tarthatjuk viszont az 1746. és 1767.
évi egyházlátogatási jegyzőkönyvek, a I I . .lózsef által 1785-ban elvégzett népszámlálás, illetve az 1828. évi adatközlés lélekszám-adatait. 1850-től az országos népszámlálások adatait közöljük, megjegyezve, hogy
1870-1949 között a jelenlévő népesség, 1949-1990 között az állandó népesség számát adtuk meg.
É v H á z a k s z á m a 1785 = 100% L a k á s o k s z á m a
1920 2 489 435,9
1930 3 166 554,5
1930 3 166 554,5
1941 3 734 653,9
1 949 3 779 661,8
1960 4 413 772,9
1970 5 163 904,2 9746
1980 5 226 915,2 12128
1990 5 311 930,1 13236
Ö s s z e g e z v e a várostörténeti funkcióváltásokat, a v á r o s a l a k í t ó és a v á r o s i a s o d á s t m u t a t ó t é n y e z ő k e t , elmondhatjuk, hogy az Á r p á d - k o r i jobbágyfaluból 1334-ben földesúri m e z ő v á r o s s á lett G y ö n g y ö s 1848-ban vált önálló m e z ő v á r o s s á .
A X I V . századi uradalmi k ö z p o n t b ó l a X V századra a v i d é k g a z d a s á g i központja lett. A g a z d a s á g i fejlődést a h ó d o l t s á g időszaka nem törte meg, az a X I X . század utolsó h a r m a d á i g töretlen volt. A k k o r viszont a v á r o s b a a kor szintjén legmodernebb k ö z l e k e d é s , a v a s ú t m e l l é k v o n a l á n a k csak a v é g á l l o m á s a került. A m o n o k u l t ú r á s s z ő l ő m ű v e l é s teljes t e r ü l e t é n e k e l v e s z t é s e közelítőleg 50 évig m e g a k a d á l y o z t a az é p p e n megindult kapitalizálódást. A m e z ő g a z d a s á g i és ipari á g a z a t o k közötti funkcióváltás 1945 után k ö v e t k e z e t t be.
Területének és ezzel a r á n y o s a n n é p e s s é g é n e k n ö v e k e d é s e s p o n t á n és tervszerű elemeket is mutat. A település n a g y s á g v á l t o z á s á v a l kapcsolatban lényeges megjegyezni, hogy a v á r o s falként funkcionáló s ö v é n y k e r í t é s nem volt a k a d á l y a a terjeszkedésnek, mint az a k ö z é p k o r i kőfallal kerített v á r o s o k nagy részénél viszont fennállt (a k ö z v e t l e n k ö r n y e z e t b e n p l . Eger
b e n )1 3 1. A nem koncentrikus t e r ü l e t n ö v e k e d é s is utal arra, hogy nem kőfallal kerített v á r o s ról van s z ó . A területi v á l t o z á s o k n a k a X X . század első h a r m a d á i g k ü l ö n b ö z ő m é r t é k b e n , de kiváltói voltak a t ű z v é s z e k is. A területi n ö v e k e d é s olyan é r t e l e m b e n irányult a v ö l g y e k felé, hogy a X X . század utolsó é v t i z e d é r e a t e r ü l e t n ö v e k e d é s miatt a v á r o s o n átfolyó m i n d a n é g y vízfolyás völgyeit elfoglalta. A terjeszkedés ennek m e g f e l e l ő e n e l s ő s o r b a n hosszanti irányú, de a K - N y - i n ö v e k e d é s is elérte a hosszanti irányú n ö v e k e d é s térbeli kiterjedésének a felét. A z új v á r o s r é s z e k keletkezését kezdetben a n é p e s s é g s z á m n ö v e k e d é s e kívánta meg, a X X . s z á z a d b a n pedig az ipartelepítés. U g r á s s z e r ű t e r ü l e t n a g y o b b o d á s é r z é k e l h e t ő a X V I I I . s z á z a d v é g é r e , a X X . század első h a r m a d á n a k v é g é r e , valamint a század m á s o d i k felétől az
1980-as évek v é g é i g .
A v á r o s t e r ü l e t é n e k változása a r á n y o s volt a n é p e s s é g s z á m n ö v e k e d é s s e l , amely egyen
letes m é r t é k e t mutatott, törés 1831-ben és 1945-ben mutatkozott. Napjainkban a n é p e s s é g c s ö k k e n , v a l ó s z í n ű s í t h e t ő okai rekapitalizálódással j á r ó á t m e n e t i t é n y e z ő k . B i z o n y á r a szerepe lehet ebben a főváros k ö z e l s é g é n e k - 70 k m , a u t ó p á l y á n nincs egy órai utazás —, s ugyanakkor a v á r o s belül esik azon a kritikus 100 km-es sugarú k ö r ö n , amelyen belül a n a g y v á r o s szívóhatása a városfejlődést hátráltatja.
131 Erre a momentumra Dr. Csiffáry Gergely kollégám hívta fel a figyelmem.