p. 21-53
Gyöngyös településszerkezete
Molnár József
ABSTRACT: The settlement structure of Gyöngyös. The author presents the development of the settlement structure of Gyöngyös from the ancient times till the present.
The surrounding of the town was inhabited from the prehistoric age, even the peoples of the migration settled here. At the time of the conquest of the Carpathian BasiTi, in 895 the ,,kabars" got the Mátra region.
Gyöngyös lies in the greatest valley of the Mátra hills, the Bene valley, parallel with the Bene Brook.
On the basis of the land distribution document of the Csobánka family we can see a village with four streets.
The streets lied according to the four cardinal points, and they met in a cross shape.
In the centre of the settlement a big area emerged, to which the church was built in the 17th - 18th century.
The markets were held here as well even in the 20th century.
In the 1950's as a result of the industrialisation new quarters, housing estates were built.
First, in the southern part of the town on a plough-land, the so called ,,Eighty" (housing estate for eighty families) and later buildings started in the eastern, western and northern part of the town as well, in many cases after pulling down old houses.
Besides the housing estates the small houses and bungalows also changed the settlement structure o f Gyöngyös.
G y ö n g y ö s t e l e p ü l é s s z e r k e z e t é n e k mai alakja közel egy é v e z r e d e s .
G y ö n g y ö s és k ö r n y é k e é v e z r e d e k óta lakott. G y ö n g y ö s k ö z i g a z g a t á s i t e r ü l e t é n a Sár
hegyen k ő e s z k ö z ö k e t , M á t r a f ü r e d e n a H a n á k kilátónál bronzkori e d é n y e k e t , G y ö n g y ö s t e r ü l e t é n b r o n z e s z k ö z ö k e t találtak.1 A szkíták is megtelepedtek G y ö n g y ö s ö n .2 A k e l t á k j e l e n l é t é t p é n z e i k b i z o n y í t j á k .3 A z atkári h o m o k b á n y á b ó l hun c s e r é p e d é n y került az Egri D o b ó I s t v á n V á r m ú z e u m b a .
A h o n f o g l a l á s k o r idején G y ö n g y ö s és a k ö r n y e z ő falvak területét e r d ő borította, mely az Alföldig, a mai N a g y f ü g e d , Visznek, Tarnaörs határáig húzódott. A M á t r á b a n tisztások, mocsarak, tavak szakították meg az összefüggő erdőséget. A z utak, a patakok, folyók v ö l gyeiben alakultak k i . A h o n f o g l a l ó k e l s ő s o r b a n a f o l y ó v ö l g y e k e t szállták meg, ahol fél
n o m á d á l l a t t e n y é s z t é s ü k h ö z a l e g k e d v e z ő b b feltételeket t a l á l t a k .4
A h o n f o g l a l á s k o r (896) Anonymus szerint Á r p á d fejedelem a M á t r a v i d é k e t Ed, E d ö m e n (kun? kabar?) v e z é r e k n e k adta, t ő l ü k s z á r m a z i k az A b a n e m z e t s é g .5 A X . század m á s o d i k
1 K.ALICZ Nándor 1969. 32. 33.
2 PÁSZTOR József - STILLER János 1909. 81.-117.
3 K A L I C Z Nándor 1969. 35. 36.
4 DRASKÓCZY István 1984. 91.
5 Béla király névtelen jegyzőjének könyve a Magyarok tetteiről é.u. 12.
felében épült meg Pata (Gyöngyöspata) vára nemzetségi központként.6 Valószínűleg Pata vezér fia volt Aba Sámuel (Abasáron bencés apátságot alapított),7 a harmadik magyar királyunk.
G y ö n g y ö s területe v a l ó s z í n ű l e g a honfoglalástól kezdve lakott. G y ö n g y ö s a M á t r a leg
nagyobb v ö l g y é b e n , a Bene patak v ö l g y e v é g é b e n kialakult t ö r m e l é k k ú p o n fekszik. A patakok m e n t é n vezettek az utak. A z Alföld felől j ö v ő útvonal a Nagypatak m e n t é n ért a mai G y ö n g y ö s területére, és a l e g r é g i b b település itt keletkezhetett.
Egy 1261-ből s z á r m a z ó oklevél említi először G y ö n g y ö s t G y ö n g y ö s p ü s p ö k i k ö z s é g n e v é n e k előtagjaként. Ez az oklevél felsorolja azt a 10 falut, melyet István király a d o m á n yozott az egri p ü s p ö k s é g n e k , és ezek egyike G y ö n g y ö s p ü s p ö k i .8 Ha a falu G y ö n g y ö s r ő l kapta a nevét, - a p ü s p ö k úr birtoka G y ö n g y ö s mellett - ekkor G y ö n g y ö s t e l e p ü l é s - mái-István k o r á b a n létezett. A G y ö n g y ö s szó v a l ó s z í n ű l e g a tölgyfákon é l ő s k ö d ő f a g y ö n g y t ő l s z á r m a z i k , erről n e v e z t é k el az itt folyó patakot, róla pedig a partjára települt helységet.
A honfoglalás után a Mátra alját az Aba nemzetség szállta meg, e nemzetségből keletkezett különböző ágak - családok- birtokolták e területet. A X I I I . században a környéken királyi birtokok is voltak. Halász (Gyöngyöshalász) királyi birtok v o l t .9 A X I I I . század közepén Csobánka c o m e s é a benei völgy. Két fia János és Péter 1274-1275. körül megosztották birtokai
kat, és János lett a benei völgy Bene és G y ö n g y ö s falvak egyedüli birtokosa.1 0 Ekkor m á r állt a Bene vára, hogy mikor, ki építette, nem tudjuk, de m é g a tatárjárás (1241-1242) előtt épült fel, mert régészeti kutatás során I I I . Béla rézpénzét találták meg."
C s o b á n k a J á n o s v a l ó s z í n ű l e g G y ö n g y ö s t tette meg birtokai k ö z p o n t j á v á . G y ö n g y ö s és Bene t e l e p ü l é s e k viszonyaira a l e g r é g i b b adatokat C s o b á n k a J á n o s fiainak, L á s z l ó n a k , D á v i d n a k , és S á m u e l n e k az 1301-ben készült b i r t o k m e g o s z t ó o k l e v e l é b ő l n y e r h e t j ü k ,1 2 sőt m é g k ö v e t k e z t e t n i is tudunk az osztozást m e g e l ő z ő helyzetre is.
B e n é n (Mátrafüred) 3 részre osztották a várat, az e g y u t c á s falut, és a 13 v í z i m a l m o t is.
G y ö n g y ö s esetében a ma is m e g l é v ő épületek, és a patak segít az o s z t ó l e v é l b e n a testvérek részére juttatott falurészek elkülönítésére. A patak, a mai Nagypatak, amely a G á l y a déli oldalán, és a K é k e s nyugati lejtőjén ered és keresztül f o l y i k G y ö n g y ö s ö n . A z e g y h á z a mai Szent Bertalan templommal azonos, a Corpus Cristi k á p o l n a pedig a Szent O r b á n -- templommal a z o n o s í t h a t ó . A templom szentélye v é g é b e n a nyugati oldalon g ó t i k u s k ő k a p u keret található, mely v a l ó s z í n ű l e g az egykori k á p o l n a eredeti bejárata volt, a k á p o l nát v a l ó s z í n ű l e g C s o b á n k a J á n o s építette a X I I I . század v é g é n .1 3 Ez az épület G y ö n g y ö s l e g r é g i b b építészeti e m l é k e .
A z osztólevélből egy t ö b b utcás falu k é p e bontakozik ki előttünk. A dél felől j ö v ő útvonal a patak mellett volt, m í g egy m á s i k ezzel p á r h u z a m o s a n vezetett. Ez lehetett G y ö n g y ö s első utcája, észak-déli irányú volt, és a t e m p l o m n á l v a l ó s z í n ű l e g kiszélesedett. A délről j ö v ő út templomig tartó szakaszát, mely a mai F ő teret is m a g á b a foglalta, a Jókai (egykor C s a p ó ) u t c á n a k tekinthetjük, m í g a t e m p l o m t ó l északra m e n ő t pedig a Petőfi (a X V . s z á z a d k ö z e p é t ő l Solymosi) u t c á n a k . Persze a m o s t a n i t ó l j ó v a l s z é l e s e b b e k voltak. A z okirat említi Benedek I s p á n u d v a r h á z á t , mely a templom k ö z e l é b e n lehetett, kb. a mai OTP Bank h e l y é n ,
6 KOVÁCS Béla 1974. 237.-239. 243.
7 DRASKÓCZY István 1984. 92.
8 KOVÁCS Béla 1987. 27.
9 DRASKÓCZY István 1984. 92.
10 DRASKÓCZY István 1984. 95.
1 1 SZABÓ .1. József 1990. 165.
12 A.O.I.3. DL 1626, 73460 Draskóczy István 1984. 95. 24. jegyzet 13 MOLNÁR József 199/12. 24.
melynek é p í t é s e k o r régészeti e m l é k e k e t találtak. A templom k ö z e l é b e n pedig Prysil pincéjét említik, melyet a Szent Bertalan templom régészeti k u t a t á s a k o r 1992. áprilisában az északi torony első pillérénél találtak m e g .1 4 Tehát az oklevélben szereplő t á m p o n t o k valósak. Ez a két utca a patak keleti oldalán található. A házak v a l ó s z í n ű l e g elég távol állhattak e g y m á s t ó l , nem ú g y mint ma, e g y m á s mellett.
A templom közelében kis tér alakult k i , ez volt a település központja, mert itt keresztezte a m á r említett északi-déli ú t v o n a l a t a kelet-nyugati irányú un. P á s z t ó i út. C s o b á n k a J á n o s birtok-központja G y ö n g y ö s ö n volt, v á r á h o z B e n é r e el kellett jutnia, azért a Szent Bertalan t e m p l o m t ó l keletre lévő, a mai Szent Bertalan és Kossuth Lajos utcák ú t v o n a l a kezdetleges formájában m á r a X I I I . s z á z a d v é g é n - a X I V . század elején kialakulhatott. Erre utal az utca régi neve is: Bene. B e n é r e v e z e t ő - utca, mely a mai Pampuk sarokig tarthatott, itt é s z a k n a k fordult, és a M é r g e s patak m e n t é n érte el a Bene várat.
A t e m p l o m t ó l nyugatra lévő mai Vachott S á n d o r - régen Tó, vagy Tót utca - ú t v o n a l a m á r 1301-ben meglehetett, mert a Nagypatakon átkelve (kb. ott, ahol a mai híd is van) nem messze találjuk, a m á r említett Corpus Cristi kápolnát, mely egy s z ő l ő d o m b alján épült, és körülötte a domborzathoz igazodva p á r házból álló kis település volt.
A z osztólevélből G y ö n g y ö s ő s é n e k egy 4 utcás falut t é t e l e z h e t ü n k fel a X I V . század elején, melynek k ö z e p é n nagyobb térség található. A z u t c á k a 4 világtájnak m e g f e l e l ő e n kereszt alakban a település k ö z e p é n a templom körül találkoztak. A z északi utca - a Soly-mosi - vak út, mert csak a k ö v e t k e z ő faluig, S ó l y m o s i g vezet, ezután pedig m á r a M á t r a e r d ő s é g e található.
1301-ben kihalt az Á r p á d - h á z , és A n j o u K á r o l y R ó b e r t került hatalomra. A C s o b á n k á k a politikai helyzet változása után a h a t a l o m é r t folyó k ü z d e l e m b e n az A b á k oldalán harcoltak a király ellenében. A z 1312. j ú n i u s 15-i rozgonyi ü t k ö z e t b e n Csák M á t é oldalán harcoltak, ekkor esett el C s o b á n k a D á v i d .1 5 A csatából m e n e k ü l ő lázadók egyik s e r e g r é s z e G y ö n g y ö s felé h ú z ó d o t t , m e g t á m a d t a a települést, és az így keletkezett harc során t ö b b ember vesztette é l e t é t .1 6
A C s o b á n k á k vissza akartak térni a királyhoz, ezért C s á k M á t é b o s s z ú b ó l 1320-ban feldúlta g y ö n g y ö s i birtokaikat, és a mai Szent Bertalan templom h e l y é n álló templomot felgyújtotta, és a s e k r e s t y é b e n őrzött okleveleiket elrabolta.1 7
A rozgonyi csata a C s o b á n k á k bukását jelentette, elvesztették birtokaikat. A C s o b á n k á k birtokait, köztük G y ö n g y ö s t , és B e n é t , a király h ű s é g e s hívének, a csata egyik v e z é r é n e k S z é c s é n y i T a m á s erdélyi vajdának a d o m á n y o z t a 1327. május 2 1 - é n kelt o k l e v e l é b e n .1 8
A király ezen birtok a d o m á n y o z á s á v a l a Szécsényi család közel 100 é v i g e g y e d ü l birtok
olta G y ö n g y ö s t , és m e g k e z d ő d ö t t a település fejlődése.
S z é c s é n y i T a m á s 1334. május 5-én ( P ü n k ö s d v a s á r n a p ) K á r o l y R ó b e r t királytól 3 birtok k ö z p o n t j á n a k : S z é c s é n y n e k , G y ö n g y ö s n e k , és Rimaszombatnak Buda v á r o s kiváltságait tar
t a l m a z ó oklevelet szerzett.1 9 A budai j o g v a l ó s z í n ű l e g vásártartási j o g o t jelentett, G y ö n g y ö s t fallal - mint ahogy az oklevél biztosítja - sohasem v e t t é k körül. A v á r o s k ö z ö s s é g e a v á r o s határain belüli birtokokat ( s z á n t ó , s z ő l ő , legelő stb.), és Bene pusztát k ö z ö s e n bírta, és saját
14 MOLNÁR József 1993.) 7-8. 23.
15 Dezséri BACHÓ László 1943. 61.
16 CSEMEGI József - Bártfai SZABÓ László 1937. 117.
17 CSEMEGI József - Bártfai SZABÓ László 1937. 117.
18 Dezséri BACHÓ László 1943. 65.
19 A.O. I I I . 71-76.
céljaira használta fel. A kiváltságlevél é r t e l m é b e n a bírót, és a lelkészt is szabadon v á l a s z t h a t t á k meg. M i n d e z azonban csak papír, ha a k ö z ö s s é g nem tud élni a k i v á l t s á g o k k a l .
G y ö n g y ö s az Alföld, és a h e g y v i d é k találkozásánál kialakult v á s á r v o n a l o n fekszik. A X I I I . század v é g é n a B u d á t az o r s z á g északkeleti részével ö s s z e k ö t ő főútvonal északra h e l y e z ő d ö t t át. 1280-ban említik a kompolti v á m o t . Ha budai k e r e s k e d ő k ezt el akarták kerülni, ha Egerbe, vagy Pásztora mentek vásárba, G y ö n g y ö s ö n kellett á t m e n n i ü k . Ez G y ö n g y ö s s z á m á r a k e d v e z ő volt. A g y ö n g y ö s i szerdai hetipiacról az első ismert adatunk 1363-ból v a l ó .2 0 A X V . század elején a B u d á r ó l K a s s á n át L e n g y e l o r s z á g b a v e z e t ő út r é s z é v é vált G y ö n g y ö s .2 1 Ez hozzájárult a településszerkezet fejlődéséhez is.
A z 130l-es b i r t o k m e g o s z t ó oklevél említi Benedek ispán u d v a r h á z á t , melyet a Szent Bertalan templom k ö z e l é b e n tudunk elképzelni a mai OTP Bank k ö r n y é k é n . Ezen a helyen a X I I I - X V s z á z a d b a n m á r igen j e l e n t ő s h á z állhatott, mert az O T P Bank építése előtt a régi é p ü l e t e k bontása után a f ö l d m u n k á k során szép A n j o u korabeli festett c s e r é p k a n c s ó került elő, amely a M á t r a M ú z e u m történeti kiállításán látható. A z A r a n y J á n o s u. 2 1 . sz. épület 1964- es átépítéskor régi alapfalakat — k ö z é p k o r i pincét — találtak, és egy s z i n t é n A n j o u k o r i kis c s e r é p e d é n y t , mely a M á t r a M ú z e u m kiállításon van. Bártfai S z a b ó L á s z l ó szerint ezen a területen volt S z é c s é n y i Tamás u d v a r h á z a .
A z 1320-ban C s á k M á t é által felgyújtott Szent Bertalan templomot v a l ó s z í n ű l e g S z é c sényi T a m á s , mint k e g y ú r építhette újjá. Valószínűleg ennek e m l é k é r e helyezhette el a templomban saját, és első felesége egyesített c í m e r é t ,2 2 mely mai h e l y é r e , a templom déli oldalára az 1917. évi t ű z v é s z után került. A z építkezésre m é g a X I V . s z á z a d első felében kerülhetett sor, mert Szécsényi T a m á s 1354. szeptember 18-án halt meg.
S z é c s é n y i T a m á s , de az is lehetséges, hogy az u n o k á i Frank és Simon telepítették le a ferenceseket a várostól délkeletre, ekkor puszta területen, a mai Török I g n á c , K o h á r y tér, A l k o t m á n y , Vak B o t t y á n és Páter K i s Szaléz utcák által határolt területen. Ezt é v s z á m h o z nem köthetjük, de a templom szentélye, és hátsó kistornya az 1360-80-as é v e k b e n k é s z ü l hetett.2 3
A ferencesek g y ö n g y ö s i kolostorát először 1466-ban e m l í t i k .2 4
A X V s z á z a d b a n a Budai út g y ö n g y ö s i szakasza a C s a p ó utca, melyhez ekkor a mai F ő tér is tartozott, egyre fontosabbá vált. A z utca s z é l e s s é g e a mainál biztosan nagyobb volt.
A z utca nyugati oldala v a l ó s z í n ű l e g a k ö z é p k o r - v é g i állapotot mutatja, mert a F ő tér 11. sz.
h á z udvari részében k é s ő gótikus keresztbőltozatú helyiséget találunk. A b o r d á s boltozat z á r ó k ö v é n osztott m e z ő b e n csillag, és hold található. Alatta p a t a k k ő b ő l készült pillérű don
gaboltozatos borospince h ú z ó d i k .2 5 Ez az épület volt szerintem a k ö z é p k o r i v á r o s h á z a . 1965- ben a F ő téren az OTP Bank építése előtti szanálás során az egyik h á z tűzfalából elszedett ablakkeretet bontottak k i ,2 6 mely valamikor a templom előtti szabad t é r s é g r e nézett. A F ő téren volt a g y ö n g y ö s i piactér e g é s z e n 1925-ig. A v á s á r o k a t is itt tartották a X V I I I . század elejéig.
A S ó l y m o s (Petőfi) u t c á b a n a X V . s z á z a d b a n fazekas mester is volt, mert a mai 48. sz.
épület v é g é b e n - ma G y ö n g y ö s p a t a k utca 29-31. sz. épületek é p í t é s e k o r 1972-ben X V . 20 DRASKÓCZY István 1984. 106. 49. jegyzet
21 DRASKÓCZY István 1984. 106.52. jegyzet
22 ifj. CSEMEGI J ó s z e f - Bártfai SZABÓ László 1937. 1 17.
23 DRASKÓCZY István 1984. 112.
24 MISÓCZKI Lajos 1984. 26.
25 KECSKÉS Péter 1989. 239.
26 DERCSÉNYI Dezső - VOIT Pál 1978. I I I . 62.
század m á s o d i k feléből való fazekas kemence került e l ő .2 7 A X V . s z á z a d b a n a S ó l y m o s utca házainak telkei a Nagypatak partjáig h ú z ó d t a k , és a mai két telek akkor egy volt.
A X V . s z á z a d első felében valószínűleg a v á r o s építette a v á r o s o n kívül a budai országút közelében a Szent Erzsébet templomot, melynek első írásbeli említését 1648-ból i s m e r j ü k .2 8
A gótikus templom leírását az 1993. évben történt régészeti feltárásból i s m e r j ü k .2 9 A z Á r p á d h á z i Szent E r z s é b e t r ő l elnevezett templom k ö z e l é b e n ispotály is v o l t , mely a betegek mellett a s z e g é n y e k , elesettek ellátását is biztosította. G y ö n g y ö s v á r o s alapíthatta, és építhette, mint a templomot is. A z ispotály m e g l é t é t említi az 1546-os török a d ó ö s s z e í r á s . A X V . s z á z a d m á s o d i k felében építhették át a Szent Bertalan templomot, ekkor k é s z ü l hettek a s z e n t é l y 2 oldalán az ikergótikus ablakok, melyet az 1992. évi felkutatás során találtak m e g .3 0 Valószínűleg a század m á s o d i k felében m e g h o s s z a b b í t o t t á k a templomot, ekkor k é s z ü l h e t t e k az északi és déli oldalkapuk, és a déli oldalon az 1996 j ú l i u s á b a n feltárt reneszánsz ajtókeret is, mely a templom k ö z e p é n a falhoz épített toronyba vezetett. 1996.
október v é g é n a templom hajójában az északi oszlopsor v o n a l á b a n egy igen régi alapfalat találtak, amely valószínűleg m é g az Árpád-kori, a tatárjárás előtti kis - valószínűleg fatemplom - alapja lehetett.3 1
A Szécsényi család közel 100 éves birtoklása után a X V . s z á z a d k ö z e p é n új földesurak jelentek meg G y ö n g y ö s ö n . Guti Ország M i h á l y , Losonci Albert, Rozgonyi család (Péter, István, J á n o s ) és Báthory A n d r á s .3 2
A v á r o s déli részén lévő ferences kolostorba — mely a templommal együtt v a l ó s z í n ű l e g nagyon elhanyagolt állapotban lehetett - az új földesúr, Rozgonyi J á n o s , o b s z e r v á n s (a rend szigorúbb á g a ) ferenceseket telepített .3 3 A kolostort, és a templomot Rozgonyi J á n o s újította meg az 1460-70-es é v e k b e n , majd 1480 körül, felesége A l s ó l i n d v a i Bánfi Dorottya a kolos
tor k ö z e l é b e Szent Ferences-rendi szerzetesnőket, un. begina a p á c á k a t telepített le, ahol részükre kis z á r d á t és k á p o l n á t is é p í t t e t e t t .3 4 A ferences templom átalakítását (a szentély gótikus ablakai) is valószínű ő építette. A templom s z e n t é l y é b e n lévő v ö r ö s m á r v á n y sírem
léke ma a kolostorban van.
A ferences férfi, és női kolostor megléte elősegítette G y ö n g y ö s fejlődését, mert k ö r ü l ö t t ü k a város déli részén a X V . sz. végén és a X V I . s z á z a d elején új v á r o s r é s z alakult k i . A kolostorokat meg kellett közelíteni, ezért új utcákat kellett n y i t n i . A budai országútról (ma Jókai utca) a mai Vértanú, m í g a Szent Bertalan t e m p l o m t ó l keletre m e n ő Bene utcából nyitott P á t e r K i s Szaléz u t c á k o n lehetett a kolostorokhoz eljutni. 1475-ben 2 szerzetest említenek a ferences kolostorban,3 5 ezen időtől 1526-ig alakulhatott k i ez a v á r o s r é s z a m á r említett 2 utca kialakításával.
A k ö z é p k o r v é g é n , a X V I . s z á z a d elején G y ö n g y ö s t e l e p ü l é s s z e r k e z e t e a k ö v e t k e z ő képet mutatja: A dél felől j ö v ő Budai országos útvonal (mely Kassán keresztül L e n g y e l o r s z á g b a vezetett) G y ö n g y ö s területére a mai Jókai utca v é g é n é l lépett, azután kb. a mai A l k o t m á n y
27 MOLNÁR József 1996/4 28.
28 Dezséri BACHÓ László 1944. 111.
29 Dr. V A L T E R Ilona régész 1993. évi jelentése a Szent Erzsébet templomban végzett kutatásáról.
30 MOLNÁR József 1993/7-8. 21.
31 Dr. Nagy Lajos apái, íelsőrészi pélbános úr közlése (Megköszönöm Dr. Nagy Lajos apát-plébános úrnak szíves közlését).
32 DRASKÓCZY István 1984. 120-128.
33 DRASKÓCZY István 1984. 112.
34 DRASKÓCZY István 1984. 112-113.
35 Dezséri BACHÓ László 1943. 101
utca v é g é n é l lehetett a v á r o s széle. A C s a p ó (Jókai) utca innen a Szent Bertalan t e m p l o m i g tartott, s z é l e s e b b e n mint ma, az utca része volt a F ő tér is, mely vásár- és p i a c t é r k é n t szolgált.
A Fő tér nyugati oldala középkori eredetű, itt voltak a legjelentősebb épületek. A templom körtili nagyobb szabad térség, szintén a városközponthoz tartozott. A Szent Bertalan templomnál az országos út kelet felé fordult, végig vezetett a Bene utcán (Szent Bertalan és Kossuth utcán) és a mai Mátra út elejéig tartott. A z országos út, a várost elhagyva vezetett a Szurdokparton felkapaszkodva Miskolc felé.
A F ő tértől (a t e m p l o m t ó l ) északra v e z e t ő út a S ó l y m o s (Petőfi S á n d o r ) utca kb. a mai D ó z s a G y ö r g y út b e t o r k o l á s á i g tartott. A t e m p l o m t ó l keletre v e z e t ő Tó, Tót (Vachott S á n d o r ) utca is kialakult, a mai Szent O r b á n templomig, a Nagypatak m e n t é n kialakult a Sziget utca is. A J ó k a i , és Petőfi utcák a Nagypatakkal p á r h u z a m o s a n vezettek, a patak keleti partján.
A X V I s z á z a d elejére m é g 2 utca alakult k i a férfi, és a n ő i kolostor miatt, a J ó k a i utca felől a mai Vértanú, a Bene utcából pedig a délre v e z e t ő mai P á t e r K i s Szaléz utcák ősei.
A k ö z é p k o r v é g é n ezek szerint G y ö n g y ö s ö n 7 utca v o l t .3 6
A z 1526. augusztus 29-i m o h á c s i csatavesztés után a t ö r ö k ö k rövid időre m e g s z á l l t á k Budát. A D u n á n átkelt rabló, égető csapataik 1526. szeptember k ö z e p é n M i s k o l c i g dúlták az országot. Útjuk során G y ö n g y ö s t is teljesen felégették, nemcsak a B a r á t o k t e m p l o m á t , mint eddig tudtuk. A v á r o s hamarosan f e l é p ü l t .3 7 Buda 1541-ben török kézre került, 1544-ben pedig Hatvan várát foglaltadéi Mehmed budai pasa.3 8 G y ö n g y ö s a m e g m a r a d á s é r d e k é b e n b e h ó d o l t szultáni v á r o s , a török birodalom része lett.
A t ö r ö k ö k az a d ó z á s miatt összeírták az elfoglalt területek t e l e p ü l é s e i n e k lakosságát. A z 1546-os török a d ó ö s s z e í r á s szerint G y ö n g y ö s ö n 7 utcában 844 háztartásfőt vettek j e g y z é k b e .3 9
A 7 utca a k ö v e t k e z ő : Nagy utca (Páter K i s Szaléz), a V i r á g (Vértanú), a M á s i k Nagy utca (a J ó k a i utca, e g é s z e n a Szent Bertalan templomig, tehát a F ő tér is), a Tót (Vachott S á n d o r ) , Sziget (ma is Sziget utca, a Nagypatak régi medre mellett), S ó l y m o s (Petőfi S á n dor), és a Bene (Szent Bertalan és Kossuth Lajos) utcák. A z u t c á k sorrendje az összeírt n é p e s s é g szerint: 1. a M á s i k Nagy utca (Jókai) 208 háztartás fővel, 2. a S ó l y m o s utca 190., 3. a Nagy Utca (Páter K i s Szaléz) 157. a 4. a Bene utca 119, 5. a Tod (Vachott S á n d o r ) 7 1 , 6. a Virág (Vértanú) 55, és a 7. a Sziget utca 44 fővel. A legjelentősebb az Á r p á d korban kialakult észak-dél irányú Nagypatak m e n t é n kialakult 2 utca a Jókai, illetve a S ó l y m o s utca volt, ezt k ö v e t t e a Kolostorhoz vezető Páter Kis Szaléz, és csak a 4. helyen t a l á l h a t ó a Bene utca. Ez az u t c a h á l ó z a t - változatlanul megmaradt a X V I I I . s z á z a d k ö z e p é i g , ekkor is 7 utcája volt G y ö n g y ö s n e k .4 0
A l e g t ö b b e n a budai o r s z á g ú t mellett kialakult Jókai u t c á b a n laktak, m í g a 2. helyre a S ó l y m o s utca került, e két utca a p a t a k v ö l g y b e n húzódott. A Bene utcából a ferences kolos
torhoz v e z e t ő Nagy utcában (Páter K i s Szaléz) is sokan éltek, az utca m á r túl nyúlt a kolostoron, mai folytatásában h o z z á tartozott a Zrínyi utca is e g é s z e n az A l k o t m á n y utcáig.
A Bene utca eleje a Szent Bertalan templom utáni rész igen fontos volt, de ennek az u t c á n a k m á r kevesebb lakója volt. Lassan fejlődött az 1301-ben m á r m e g l é v ő Tót (Vachott
36 DRASKÓCZY István 1984. 97. 2. kép 37 MISÓCZKI Lajos 1984. 46-47.
38 BEN DA Kálmán 1982. I I . 377.
39 FEKETE Lajos 1968. 37-43., Szakály Ferenc 1984. 149. 13. jegyzet 40 DRASKÓCZY István 1984. 116.
S á n d o r ) és Sziget utca. A v á r o s déli részén lévő Virág (Vértanú) utca a budai országutat kötötte össze a ferences kolostorral, a X V . század közepétől alakult k i . A v á r o s l e g n é p e s e b b helye a F ő tér k ö r n y é k e volt, melyet vásár- és p i a c t é r n e k is használtak. G y ö n g y ö s h ö z tar
tozott az elpusztult Bene és Encs (ma G y ö n g y ö s h a l á s z h o z tartozik) határa i s .4 1
G y ö n g y ö s lakossága a X V I . század közepén 6-7 ezer fő lehetett.4 2 A l a k o s s á g főként s z ő l ő t e r m e l é s b ő l élt, de j e l e n t ő s volt a c é h e s k é z m ű i p a r , és a kereskedelem is. A z 1546-os török a d ó ö s s z e í r á s szerint G y ö n g y ö s ö n 9 s z a k m á b a n , 27 iparágban, 159 k é z m ű v e s foglalk
ozásra utaló nevet t a l á l u n k .4 3 Ez a k é z m ű i p a r fontosságára utal.
1550 körül G y ö n g y ö s a Nagypatak m e n t é n a Szent O r b á n templomig, a J ó k a i u., Vértanú, a Zrínyi utcák végétől a Ferencesrendi Kolostor m ö g ö t t a K o h á r y út nyugati o l d a l á i g h ú z ó d tak az é p ü l e t e k kertjei, a Bene utca v é g é t ő l , a S ó l y m o s utca, majd az ebbe b e c s a t l a k o z ó D ó z s a G y ö r g y útig terjed a v á r o s beépített területe.
A z 1334-es o k l e v é l b e n e n g e d é l y e z e t t városfal sohasem épült meg. A X V I . s z á z a d közepétől a v á r o s a rabló t ö r ö k ö k , és a k ó b o r l ó k ellen s ö v é n n y e l , á r o k k a l , n é h á n y helyen esetleg gyenge fallal vették körül. A v á r o s b a kapukon keresztül lehetett bejutni. A v á r o s nyugati kapuja a Vachott S á n d o r utca v é g é b e n , a Kálvária domb körül lehetett, é s z a k o n a Petőfi utcánál kb. a v o l t C s á r d a Iskola (Petőfi u. 67.sz.) volt a Solymosi kapu. A keleti oldalon a mai Vezekényi utca v é g é n állt a F é n y k a p u , a Benei kapu a mai Kossuth u . 31 sz.
(a M á t r a i út elején) állhatott. A v á r o s déli részén a Budai országút m e n t é n a mai J ó k a i út v é g é n állhatott a C s a p ó kapu, a Kiskapu pedig a Zrínyi utcában, a mai kis k á p o l n a körül v o l t .4 4
A X V I . század v é g é n , a X V I I század elején új földesurak jelentek meg G y ö n g y ö s ö n : Bethlen G á b o r erdélyi fejedelem, a R á k ó c z y , az Esterházy, a T h ö k ö l y , és a N y á r y c s a l á d o k , majd a X V I I . sz. k ö z e p é n a Haller, a F o r g á c h , a Gosztonyi, és a K o h á r y c s a l á d o k .4 5
A z 1630-as é v e k b e n a Thököly, a Koháry, és m á s földesurak felvidéki birtokaikról szlovák (tót) ajkú protestáns k é z m ű v e s családokat telepítettek G y ö n g y ö s r e . T r e n c s é n , T ú r ó c z , Árva, L i p t ó , Sáros m e g y é k b ő l .4 6 Ezen j ó r é s z t nemesi levéllel r e n d e l k e z ő betelepítet
tek a mai Szent O r b á n templom k ö z e l é b e n a Tó (t) utcában, és belváros kívül e s ő Szent E r z s é b e t templom k ö z e l é b e n az ekkor kialakuló K i s H o s t y á n a B e l s ő M é r g e s patak m e n t é n (a mai M á t r a i úttól keletre) telepedtek l e .4 7 A betelepítettek katolikus hitre térítése miatt a ferences szerzetesek a romos Szent E r z s é b e t templomot rendbe hozták, és itt is tartottak misét.
A v á r o s fő „ v é d e l m i " v o n a l á n túl alakul k i folyamatosan a m á r említett t e l e p ü l é s r é s z . G y ö n g y ö s a török korban terjeszkedett, újabb területek népesedtek be.
A X V I - X V I I . s z á z a d o k b a n is nagy pusztítást v é g e z t e k a t ű z v é s z e k . 1585-ben a Szent Bertalan templom is leégett, az 1587. j ú n i u s 23-i t ű z v é s z b e n4 8 a v á r o s egy része elpusztult.
1648. o k t ó b e r 30-i t ű z v é s z b e n elpusztult a v á r o s h á z a a benne őrzött v á r o s i levéltárral e g y ü t t .4 9 A legnagyobb t ű z v é s z 1674. j ú n i u s 24-én volt, ekkor a v á r o s nagy része
megsem-41 FEKETE Lajos 1968. 42.43.
42 SZAKÁLY Ferenc 1984. 150.
43 FEKETE Lajos 1968. 37-43.
44 Dezséri BACHÓ László 1941. 128-129.
45 Dezséri BACHÓ László 1941. 89-91.
46 B. GÁL Edit 1995. 30.
47 SOÓS Imre 1978. 14.
48 Dezséri BACHÓ László 1941. 60 49 Dezséri BACHÓ László 1941. 92.
misült. Ezt k ö v e t ő e n , hogy G y ö n g y ö s ne jusson az elnéptelenedett adót nem fizető -t e l e p ü l é s e k sorsára, a -t ö r ö k ö k e l e n g e d -t é k 4 évre a v á r o s a d ó j á -t .5 0
É r d e k e s képet fest a városról Evlia Cselebi török v i l á g u t a z ó 1664-1666. közötti é v e k b e n : ... ,,Az egri ejáletben 8.000 alacsonyabb, magasabb deszkazsindelyes szép ház van... E nagy város a Mátra hegytövében fekszik, s a Mátra folyó keresztül folyik rajta " é s két részre osztja. Kertjei és tiszta utcái vannak. E város a M á t r a szélénél délkeletre terjed, és h o s s z ú s á g a 8.000 lépés. Ö s s z e s e n 8 temploma van. H á z a i t ö b b n y i r e tégla é p í t k e z é s ű e k , és csinosak. A v á r o s n a k h o s s z á b a n 10, s z é l e s s é g é b e n 5 utcája van, mindegyik u t c á b a n egyik végétől a m á s i k i g keresztüllátni, mint a t ü k ö r b e n , olyan egyenesek. Ez nyílt v á r o s , várfalai nincsenek. Vize, és levegője kellemes..."5 1 Ezen leírásból megtudjuk, hogy G y ö n g y ö s házai földszintesek, emeletest nem említ, ezek j ó része téglából épült, ö s s z e s e n 15 utcát említ (?), és 8 templomot (4 v o l t ) , várfalai, komolyabb v é d m ű v e nincs, ezért nyílt v á r o s . A t ö r ö k u t a z ó keleti túlzástól sem mentes leírásában ezek a t é n y e k igazak.
1687-ben Eger v i s s z a v é t e l e után G y ö n g y ö s is felszabadult a török uralom alól, azonban a felszabadító harcok s o r á n a kegyetlen adóztatás miatt rengeteget szenvedett.
1689-ben a Piac u t c á b a n (Fő tér régi neve/, a C s a p ó , Tót, S ó l y m o s u t c á k b a n , és a Peczei malom ( B e r é n y i utca) feletti b i r t o k r é s z e n laktak a R á k ó c z i család telkes j o b b á g y a i , és zsellérei. A z 1696. évi a d ó ö s s z e í r á s során 308 nem nemesi háztartást, és 190 a d ó k ö t e l e s házat találtak G y ö n g y ö s ö n .5 2
A t ö r ö k k i ű z é s e után 1693-ban Pinxner A . szász u t a z ó írja v á r o s u n k r ó l : ... "Gyöngyös elég terjedelmes, de csúnyán épült város, négy temploma közül az egyiknek magas tornya van, a másik templom a jezsuitáké, a harmadik és a negyedik a ferencrendieké ". ..51>
A leírásban s z e r e p l ő 4 templom: a magas tornyú a Szent Bertalan templom, a torony az épület déli oldala k ö z e p é n állt, a j e z s u i t á k é a Szent O r b á n templom, mely e l ő b b a refor
m á t u s o k é v o l t , a két ferences templom az egyik a ma is m e g l é v ő , a m á s i k a Szent E r z s é b e t templom.
A R á k ó c z i s z a b a d s á g h a r c idején G y ö n g y ö s a fejedelem j e l e n t ő s támaszpontja Heves, és K ü l s ő Szolnok v á r m e g y é b e n . 1704-ben két ízben is tárgyalt a békéről a g y ö n g y ö s i születésű S z é c h e n y i Pál kalocsai érsekkel (a király megbízottjával) a fejedelem főtéri ( F ő tér 2.sz.) h á z á b a n , sajnos sikertelenül. A z 1709-1710.évi pestisjárványban a l a k o s s á g n a k közel egynegyede halt meg, így a betegeket ápoló, és t e m e t ő ferencesrendi szerzetesek közül 25-en v e s z t e t t é k életüket. Valószínűleg pestisben halt meg (Vak) B o t t y á n János kuruc tábor
nok is, akit a ferencesek t e m p l o m á b a n temettek el 1709. szeptember v é g é n .5 4
A R á k ó c z i s z a b a d s á g h a r c után G y ö n g y ö s ö n 4 nagybirtokos család volt. R á k ó c z i elkobzott birtokait a király g r ó f A l t h a n M i h á l y n a k a d o m á n y o z t a , tőle 1741-ben Grassalkovich Antal v á s á r o l t a meg. A X V I I I . század k ö z e p é n a v á r o s I . n e g y e d r é s z e a herceg E s t e r h á z y c s a l á d é ( ő k k a p t á k meg a K o h á r y birtokokat is), a I I . negyed a g r ó f G r a s s a l k o v i c h o k é , a I I I . rész a g r ó f F o r g á c h családé, illetve k é s ő b b i l e s z á r m a z o t t a i k é , a Flauer, a B o s s á n y i , a g r ó f Orczy, majd a b á r ó B r ü d e r n B e r é n y i stb. c s a l á d o k é . 1847-ben a Grassalkovich részt g r ó f K á r o l y G y ö r g y vette meg, a b á r ó Orczy rész pedig h á z a s s á g utján a g r ó f S z a p á r y a k é lett. A X V I I I . század elején m é g közel 20 k ö z n e m e s i család volt G y ö n g y ö s ö n birtokos. 1852-ben t ö b b
50 Dezséri BACHÓ László 1941. 151 51 KARÁCSON Imre 1908. 124-125.
52 SOÓS Imre 1978. 15.
53 SZAMOT A István 1891. 428 54 MOLNÁR József 1984. 26-29. 3 1-32.
mint 80 k ö z n e m e s i család v o l t birtokos g y ö n g y ö s ö n a v á r o s k ö z ö s s é g é n k í v ü l .5 5 1 848-49-es forradalom és s z a b a d s á g h a r c után 1852. o k t ó b e r 10-én a g y ö n g y ö s i k a p á s o k ( s z ő l ő m ű v e l ő k ) ö r ö k v á l t s á g i szerződést kötöttek a város 85 k ö z b i r t o k o s á v a l , és 142.878 Ft. m e g v á l t á s i ö s s z e g kifizetése után az általuk használt házak, földek tulajdonosai l e t t e k .5 6
A X V I I I . század elején G y ö n g y ö s ö n a legnagyobb építkezés a Ferences rendiek ma is m e g l é v ő barokk stílusú kolostor épülete volt, melyet 1701-ben kezdtek el, és 1730-ban fejezték b e .5 7
Bél M á t y á s 1730-ban írja G y ö n g y ö s r ő l : ... " Az a városrész, mely túlélte a veszedelmeket, nagy területen fekszik, de alacsony házakból áll, zsindely, csak a házak harmadrészén talál
ható. Az egész város négy fertályra oszlik. A város közepétől, a piactól Sólymosig terjedő észak-nyugati városrész, a Solymosi utca. A másik a Csapó utca, ugyancsak a piactól indul déli irányba. A harmadik a piactól keletre fekvő Bene utca, s végül nyugatra a Tót utca, vagy Terták. E városrészeket a hasonnevű utcák kereszt alakban szelik, miközben innen is, onnan is apró utcácskák, közök torkollnak beléjük... A 4 templomról is ír, a Szent Bertalan, a Ferences, a Szent Erzsébet, illetve d Szent Orbánról... " A v á r o s h á z a a p i a c t é r e n he
lyezkedik el, majd a C s a p ó , és S ó l y m o s utcán v é g i g nemesi kúriák k ö v e t k e z n e k : a Haller-h á z , az Orczy, A l m á s y , D é v a y családok Haller-háza, a ferences kolostor mellett Kada Pál Haller-h á z a .5 8
Bél M á t y á s leírásából a k ö z é p k o r b a n kialakult településszerkezet tárul elénk, é r d e m e s figyelni két m e g j e g y z é s é r e : az utcák kereszt alakban szelik e g y m á s t , ez a Szent Bertalan templom körüli rész, "miközben innen is, onnan is apró utcácskák, közök torkollnak beléjük. " — m á r mint a 4 főutcába. Ezek a zsellérközök előfutárai. Bél m á s i k m e g j e g y z é s e , a nemesi kúriák, mely hamarosan emeletes, többszintű épületeket jelent.
A z s á k k ö z ö k G y ö n g y ö s építéstörténetében településtörténeti s z e m p o n t b ó l j e l e n t ő s szereppel bírnak. A v á r o s k ö z é p k o r i területe kicsi, ezért nagyon zsúfolt volt G y ö n g y ö s .
H á z - h á z hátán állt. A X V I I I . század közepétől alakult k i a k ö v e t k e z ő építkezési forma:
egy j o b b á g y t e l k e n t ö b b lakóházat is építettek. M i v e l az adót a telekre vetették k i , í g y csak egy adót kellett fizetni, ha t ö b b h á z is v o l t a telken. M i h e l y t nem egy, hanem t ö b b földesúr j o b b á g y a lakott egy telken, mindjárt levehettek az utcára n é z ő kaput, és így létrejött a zsákutca, mely a régi telek udvarából alakult k i . A z eredeti utcára n é z ő frontház m ö g ö t t sorakoztak a házak e g y m á s után építve, sokszor nem is egyenes vonalban, keskeny szalagként kanyarogva, m í g a telek utolsó házánál vak k ö z k é n t véget ért.
Ez az építkezési forma G y ö n g y ö s területén m i n d e n ü t t elterjedt. A mai Petőfi, és Kossuth u t c á k két oldalán. 1750-ben k e z d ő d ö t t meg ez az építkezési folyamat, a század v é g é i g a Petőfi utca keleti oldala, a Szent Bertalan, a Kossuth, és a D ó z s a G y ö r g y út által határolt terület épült be í g y Z s á k k ö z ö k voltak m é g a Vachott Sándor, és a Kossuth utcák déli oldalán, a Jókai utca m i n d k é t oldalán. A X I X . s z á z a d b a n az újabb parcellázások kivételével a v á r o s minden r é s z é b e n folyt ez az egészségtelen, t ű z v e s z é l y e s építkezés. A G y ö n g y ö s t sújtó s z á m t a l a n tűzvész (1861., 1866., 1904., 1908. - a nagyobbak) után csak kisebb, részleges t e l e k r e n d e z é s e k történtek, ezek nem érintették a v á r o s belső részét. A l t a l á n o s r e n d e z é s i terv csak az 1917. május 21-22-i t ű z v é s z utan készült. Ezért maradtak meg mind a mai napig a z s á k - k ö z ö k , a k ö v e t k e z ő k : Petőfi u-. 31-63. sz. házak között, a Kossuth u.
10-20. s z á m között 5 k ö z , a Vachott S á n d o r utca déli , és az E ö t v ö s utca északi oldalán.
55 SOÓS Imre 1978. 15-16.
56 HORNER István 1863. 34-37.
57 DERCSÉNYI Dezső - VOIT Pál 1978. I I I . 170 58 BÉL Mátyás 1968. 99. 101.
A zsák k ö z ö k a Petőfi utcára kelet-nyugati irányban a szalagtelken e g y m á s h o z épített házakból álló települési forma. Határai délről a Vezekényi, nyugatról a Petőfi, északról és keletről a D ó z s a G y ö r g y út p á r o s oldalon épült házak határvonala. A h á z a k homlokzata délnek, tűzfaluk északra n é z , homlokzatuk előtt általában délre p á r m é t e r (1-2 m ) keskeny kert csík van, a kert előtt, és a tűzfal m ö g ö t t vezetnek, a 2-3-5 m . szélességű k ö z ö k . A z utca frontra n é z ő házak homlokzata népi jellegű, barokk, klasszicista, romantikus, eklektikus d í s z í t é s ű .5 9
A B é l M á t y á s által említett nemesi kúriákat a X V I I I . század k ö z e p é t ő l emeletes f o r m á b a n átépítik. A ferencesek História Domusa szerint 1769-ben a F ő téren, és a Szent Bertalan templom körül m á r 8 emeletes épület volt, melynek egy része ma is áll, ha pedig nem, a helyeiket be tudjuk azonosítani. Ezek a k ö v e t k e z ő k : 1. Haller S á m u e l é a S ó l y m o s u t c á b a n (Petőfi u. 30-32-34, ma is áll), Haller m á s i k háza a piacon ( v a l ó s z í n ű l e g a Szent Bertalan u. 2, ma is áll/, 3. E r ő s , illetve C s ö k e kúria (Fő tér 5, átalakítva ma is áll), 4. a g r ó f F o r g á c h - h á z ( F ő tér 13. ma Városháza, részben ma is áll), 5. P á l d e á k , majd Stőssel h á z (a mai F ő tér 2. h e l y é n állt), 6. G r a s s a l k o v i c h - h á z (fő tér 10. ma is áll), 7. Grassalkovich m á s i k háza, a H á r o m R ó z s a F o g a d ó ( M ó r i c z Zs.u. 1. Budapest Bank épülete, ma is áll), 8. A l m á s y Pál háza a Bene utcában (Szent Bertalan u.3., Felsőrészi Plébánia é p ü l e t e , ma is á l l ) .6 0
1. kép G y ö n g y ö s látképe céhlevélről 1776 után
A F ő téren építette fel a város 1782-83-ban az emeletes v á r o s h á z á t6 1, melyet 1948-ban bontottak el.
T e l e p ü l é s s z e r k e z e t i l e g igen fontos g r ó f Grassalkovich Antal a F ő tér v é g é n ( M ó r i c z Z s . u . l . ) felépített emeletes háza, mely m á r szerepel G y ö n g y ö s 1740-es é v e k elején készített t é r k é p é n .6 2 Ugyanis ez az épület megbontja az eddig e g y s é g e s C s a p ó (Jókai) utcát, elválasztja tőle a F ő teret, ennek a déli lezárása.
A v á r o s nyugati részén, a Nagypatakon túl, eddig m e g m ű v e l t területen az első j e l e n t ő s építkezés 1767-1774. között az Quadri K r i s t ó f által m e g é p í t e t t megyei laktanya volt, mely
nek telkét g r ó f Grassalkovich Antal a d o m á n y o z t a .6 3 Ez az építkezés elősegítette a v á r o s a
59 DERCSÉNYI Dezső - VOIT Pál 1978. I I I . 183-184 60 DERCSÉNYI Dezső - VOIT Pál 1978. I I I . 60.
61 KOVÁCS Béla 1984. 166. 168. 169.
62 MOL. S. 31. Gyöngyös kéziratos térképe 1740. körül 63 DERCSÉNYI Dezső - VOIT Pál 1978. I I I . 195.
Nagypatak nyugati, j o b b oldali terjeszkedését, a D e á k Ferenc utca keleti oldala m á r az 1780-as é v e k r e k i a l a k u l t .6 4
A v á r o s keleti határa a X V I I - X V I I I . században mai K o h á r y út nyugati oldalán lévő házak, kertek voltak. A keleti oldalon csak pár épület volt, a Szent E r z s é b e t templom, és a k ö z é p k o r i ispotály. Mellette volt a vásártér (ma is B ú z a p i a c n a k nevezik a g y ö n g y ö s i e k ) , itt építette fel b á r ó Haller S á m u e l a X V I I I . század első felében az O r o s z l á n v e n d é g f o g a d ó t , melyet 1904-ben bontottak le a mai K o h á r y u.4.sz. épület építkezésekor. A v e n d é g f o g a d ó mellett kertből 1810-1 l-ben Haller S á m u e l örökösei 3 házhelyet osztottak k i , és ezzel indult meg a tér keleti felének - p á r o s s z á m o z á s ú - kiépülése, mely az 1850-es é v e k r e k i a l a k u l t .6 5
A felépült házak nagyobb része az 1970-es é v e k i g fenn is állt.
A D ó z s a G y ö r g y utca a X V I I I . század közepétől kezdett kialakulni b á r ó Haller S á m u e l birtokán épített uradalmi m a g t á r (a K ó r h á z régi épülete, D ó z s a Gy.u. 22.) v o n a l á b a n . A század v é g é r e az utca déli r é s z e , a Bene utca felé kiépült, azonban az itt épült kis j o b b á g y házakat a X I X . század elejétől nagyobb, m ó d o s j o b b á g y o k épületei váltották fel. A z u t c á n a k csak az eleje van meg, mert a 8.számú épülettől a K ó r h á z i g épülteket 1982-ben lebontották.
A Dózsa G y ö r g y utcából nyíló Vezekényi utca eredetileg F é n y utca sarkán állt a F é n y kapu, a Vezekényi u. 24.sz. épület falába 174l-es é v s z á m m a l egy befalazott oszlopcsonk e m l é k e z t e t az egykori v á r o s k a p u r a . A z utca eredetileg igen keskeny volt, a Petőfi utca zsák k ö z é b e torkolt, Nagy k ö z volt a neve. M a i formája az 1866. évi t ű z v é s z után alakult k i .6 6 A D ó z s a G y ö r g y út a Petőfi utcába vezet.
A ,,Benei H ó s t y a " első lakói mint m á r említettük a X V I I század első felében telepített s z l o v á k iparosok voltak. A mai M á t r a i utca m i n d k é t oldalon a B e l s ő M é r g e s patakig a X V I I I . század v é g é n kezdett beépülni az utca keleti házsorával, melynek nyugat, keleti irányú utcái kialakulása a X I X . század elején indult meg, szűk, z s á k k ö z ö s b e é p í t é s b e n .6 7 1770-1780 körül a Szent Erzsébet templom k ö z e l é b e n b á r ó Orczy L ő r i n c m e g é p í t e t t e az Orczy kastély régi épületét, melyet 1826-27-ben á t é p í t e t t e k a mai f o r m á j á b a n . E k k o r an
golparkot is kialakítottak, mely miatt 81 j o b b á g y h á z a t kisajátítottak a Benei h ó s t y á b ó l .6 8 A v á r o s nyugati szélén a mai D e á k Ferenc utca keleti házsora az 1780-as é v e k r e m á r kialakult. A nyugati oldala, a K á l v á r i a part, az 1820-as é v e k b e n kezd b e é p ü l n i , mert b á r ó Orczy Lőrinc földesúr a K á l v á r i a part alatti szőlőjéből h á z h e l y e k e t alakított k i , a mai Damjanich, D e á k Ferenc, Bajza József, Aranysas utcák által határolt területen. A , , H á r o m ló utca" — utalás a h ú z ó s partra — nyugati oldalán ezen házakkal k e z d ő d ö t t a b e é p í t é s , mely 1855 körül a 29-es s z á m ú házig (Május 1. lépcsőig) b e é p ü l t .6 9 A z utca neve ekkor Ú r i utca, majd ezután kapta a D e á k Ferenc nevet. A z utcavonal 1883-ra v é g l e g kialakult, a keleti oldal 1900-ra épült meg, de alig pár ház, ez így is maradt 1950-ig. A Kálvária part északi részén a D e á k Ferenc, Damjanich J á n o s , Szent Gellért, és Bajza J ó z s e f utcák által határolt lakóterület 1820-1900 között alakult k i .
A v á r o s déli részében, a mai Arany J á n o s utcában a X V I I . századi református t e m e t ő h e l y é n építették fel 1794-95-ben a református templomot, a paplakot, és iskolájukat. A z
64 DERCSÉNYI Dezső - VOIT Pál 1978. I I I . 39.
65 DERCSÉNYI Dezső - V O I T Pál 1978. I I I . 27.
66 DERCSÉNYI Dezső - V O I T Pál 1978. I I I . 40. 198.
67 DERCSÉNYI Dezső - VOIT Pál 1978. I I I . 200.
68 DERCSÉNYI Dezső - VOIT Pál 1978. I I I . 133.
69 DERCSÉNYI Dezső - VOIT Pál 1978. I I I . 39.