M Á T R A I T A N U L M Á N Y O K
G Y Ö N G Y Ö S , 1997.
MÁTRAI TANULMÁNYOK
1997.
MÁTRA MÚZEUM TANULMÁNYKÖTETE
MÁTRAI TANULMÁNYOK 1997.
MATRA : \
M Ú Z E U M
A kötetet kiadja a MÁTRA MÚZEUM Gyöngyös Város Önkormányzata, a
Mátra Múzeum Baráti Köre, és a Heves Megyei Múzeumi Szervezet
támogatásával
Szerkesztő Redakteur:
Horváth László
Lektor:
Horváth László Kovács Béla Pálosné Nagy Rózsa
Petercsák Tivadar
Idegennyelvi lektor:
Csolákné Bognár Judit Suskóné Urbanovics Cecília
ISSN 1219-1906 Felelős kiadó: Fííköh Levente
Nyomta a mondAt Kft.
Felelős vezető: Nagy László
T A R T A L O M
Nováki Gyula: Középkori várak új felmérése a Mátrában 7
Molnár József: Gyöngyös településszerkezete 21 B. Huszár Éva: Gyöngyös város belterületének változása 55
Csiffáry Gergely: A solymosi malomkő 77 Bakó Ferenc: Kőbe vájt építmények a Mátra környékén 105
B. Gál Edit: A hatvani uradalom birtoklás és igazgatástörténeti vázlata,
különös tekintettel a Grassalkovichok földesuraságára 139 Pálosné Nagy Rózsa: Lőportartók a Mátra Múzeum Vadászattörténeti gyűjteményében 165
Fülöp Lajos: A gyöngyösi irodalom hagyományaiból. írói pályák és törekvések
a X I X . század első felében 181 Lovász Béláné: X I X . századi jeles gyöngyösi személyiségek grafológiai vizsgálata 217
Varga Sándor: A Paulai Szent Vince rendi irgalmas nővérek gyöngyösi működése
különös tekintettel a kórház történetében betöltött szerepükre 239 Horváth László: A gyöngyösi zsidóság története a X X . században a vészkorszakig 261
Szecskó Károly: Bozsik Pál (1888 - 1952.) 301 Szűcs György: A század tanúja: Herman Lipót 317 Misóczki Lajos: Gyöngyösi múzeumügy 1852 - 1957 329 Bakó Ferenc: Adatok a Mátra Múzeum történetéhez 365
I N H A L T
Gyula Nováki: Die neue Abmessung der mittelalterlichen Burgen in der Mátra 7
József Molnár: Die Siedlungsstruktur der Stadt Gyöngyös 21 Éva, B. Huszár: Die Veränderung des Weichbildes der Stadt Gyöngyös 55
Gergely Csiffáry: Der Solymoser Mühlstein 77 Ferenc Bakó: In Gestein gehaune Bauten in der Umgebung des Mátra-Gebirges 105
Edit, B. Gál: Der besitzlichte und verwalrungsgeschichtliche Entwurf der Hatvaner
Domäne mit besonder Rücksicht auf Gutsherrschaft der Grassalkovichs 139 Pálos-Nagy, Rózsa: Schielßpulverbehälter der Jäger in der Sammlung des Mátra Museums 165
Lajos Fülöp: Aus Literarischen Überlieferungen von Gyöngyös. Schrifstellerische
Lebenshäute und Bestrebungen in der ersten Hälfte des X I X . Jahrhunderts 181 Lovász-Danyi, Mária: Die graphologische Untersuchung der bedeutenden Persönlichkeit
in Gyöngyös im X I X . Jahrhundert. Was aus dem Lebenslauf ausblieb 217 Sándor Varga: Die neun Jahrzehute Geschieht der Sankt Vince Ordenschwestern in Gyöngyös . . . 239
László Horváth: Die Geschichte der Gyöngyöser Juden im X X . Jahrhundert bis zur Notzeit 261
Károly Szecskó: Pál Bozsik (1888 - 1952) 301 György Szücs: Der Augenzeuge des Jahrhunderts: Lipót Herman 317
Lajos Misóczki: Das Gyöngyöser Muscumswesen 1852 - 1957 329 Ferenc Bakó: Angaben zur Geschichte des Mátra Museums 1955 - 1957 365
C O N T E N T S
Gyula Nováki: A New Survey of the Medieval Castles in the Mátra 7
József Molnár: The Settlement Structure of Gyöngyös 21 Éva B. Huszár: The Changing Inner-City of Gyöngyös 55
Gergely Csiffáry: The Millstone of Sólymos 77 Ferenc Bakó: Fabrics Hollowed into Rocks in the Surrounding of the Mátra Hills 105
Edit B. Gál: An Outline of the Hatvan-Estate Ownership and Management with Special
Regard to the Period When the Grassalkovich Family was the Area's Landowner 139 Pálos-Nagy, Rózsa: Gunpowder Holders in the Collection of the Mátra Museum 165 Lajos Fülöp: From the Literary Legacy of Gyöngyös. Careers of Writers and Trends in
" the First Half of the 19th Century 181
Lovász-Danyi, Mária: A Graphological Investigation into the Characters of Outstanding
Personalities of the 19t h Century Residing in Gyöngyös 217
Sándor Varga: Nine Decades of the St. Vincent Sisterhood's History in Gyöngyös 239 László Horváth: The History of the Jewish Community Living in Gyöngyös
in the 20t h Century up until the Period of Calamity 261
Károly Szecskó: Pál Bozsik (1888 - 1952) 301 György Szűcs: Lipót Hermann - a Witness of Our Century 317
Lajos Misóczki: The History of the Museum (1852 - 1957) 329 Ferenc Bakó: Contriburions to the History of the Mátra Museum (1955 - 1957) 365
1997
M Á T R A I T A N U L M Á N Y O K G Y Ö N G Y Ö S
p. 7-20
Középkori várak új felmérése a Mátrában
Nováki Gyula
ABSTRACT: A New Survey of the Medieval Castles in the Mátra. The author made an account o f the history of the prehistoric and medieval castles o f the Mátra Hills with József Dénes in the previous volume o f the Mátrai Tanulmányok. The latest survey o f some o f the Mátra's medieval castles has been published several times. A list of these can be found at the beginning of the Hungarian text.
There exists contemporary documentation only about Domoszló-Oroszlánkővár. We have no documentary account of the other castles. There have been drawn uncertain conclusions about their time o f building and owners from the contemporary feudal possessions. No excavations have been carried out. Wall remains o f three castles have been found. No wall remains can be traced in the other castles.
A M á t r a őskori és k ö z é p k o r i várai k u t a t á s á n a k történetét a M á t r a i T a n u l m á n y o k e l ő z ő k ö t e t é b e n tekintettük át D é n e s Józseffel írt k ö z ö s k ö z l e m é n y ü n k b e n , egyúttal ismertettük valamennyi őskori v á r a t .1 A h e g y s é g k ö z é p k o r i várai egy r é s z é n e k legújabb f e l m é r é s e és feldolgozása a k ö z e l m ú l t b a n több k ö z l e m é n y b e n napvilágot látott. Ezeket itt most csak felsorolom: Hasznos - Cserteri-vár,2 G y ö n g y ö s p a t a - Várhegy ( P a t a - v á r a ) ,3 K i s n á n a v á r a ,4
M á t r a f ü r e d - B e n e v á r ,5 Tar - erődített u d v a r h á z ,6 N a g y b á t o n y ( M á t r a s z e n t i m r e ) - Á g a s vár, N a g y b á t o n y - Orosz M á t y á s vára, M á t r a a l m á s - Galyavár, Szuha — Várbérc, M á t r a m i n d s z e n t - Óvár, D o r o g h á z a K a s t é l y t e t ő .7 Á g a s v á r , t o v á b b á M á t r a s z e n t i m r e - Ó v á r az ő s k o r b a n és a k ö z é p k o r b a n e g y a r á n t v á r volt, ezeket az őskori v á r a k e l ő b b említett i s m e r t e t é s é b e n m á r k ö z ö l t ü k . Végül Mátrafüred - M u z s l a t e t ő t e m l í t e m , erről és az ott v é g zett p r ó b a á s a t á s r ó l D é n e s J ó z s e f számol be m á s h o l .
A M á t r a k ö z é p k o r i várait D é n e s J ó z s e f h á r o m t a n u l m á n y b a n r ö v i d e n m á r összefoglalta és v á z l a t o s rajzukat is k ö z ö l t e . A birtokviszonyok alapján feltételesen a v á r a k építőjére és birtokosaira is k ö v e t k e z t e t .8
1 DÉNES József - NOVÁKI Gyula 1995
2 Nógrád megye műemlékei 1954. 212. - A várat Feld István 1976-ban vázlatosan felmérte. Részletes felmérését jelenleg a rendkívül sűrű bozót akadályozza.
3 KOVÁCS Béla : A gyöngyöspatai vár ásatásai. Archaeologiai Értesítő 101 (1974) 235-243. - Térképét lásd:
In : Várépítészetünk (Szerk. Gerő László) Budapest 1975. 53.
4 PÁMER Nóra : A kisnánai vár feltárása. In : Magyar műemlékvédelem 1967-1968. Budapest 1970. 295-313.
- Uö : In : Várépítészetünk. 1975. 182-189.
5 SZABÓ J. József : Régészeti ásatások a gyöngyös-mátrafűredi Benevárban 1982-1989. In: Castrum Bene 1989. Gyöngyös 1990. 163-172.
6 CABELLO Juan : A tari Szentmihály-templom és udvarház (Művészettörténeti Füzetek 22) Budapest 1993 7 NOVÁKI Gyula - SÁNDORFI György : Nógrád megye középkori várai I I I . A megye középső része és a
Mátra északi lejtője. Műemlékvédelem 36 ( 1992) 147-154.
8 DÉNES József 1984, 1985, 1990
A z a l á b b i a k b a n ismertetett v á r a k részletes felmérését 1990 - 1994 között v é g e z t e m el. E k ö z l e m é n y fő célja e felmérések k ö z r e a d á s a .
D o m o s z l ó - O r o s z l á n k ő v á r (1. k é p )
Egy korai e m l í t é s e9 u t á n S z e d e r k é n y i N á n d o r ,1 0 majd a megye monográfiája foglalja össze a várra v o n a t k o z ó adatokat." P á s z t o r J ó z s e f is említi többször, 1933-ban a történetét ismerteti részletesen, de s z ö v e g é b ő l kiderül, hogy a helyszínen nem j á r t .1 2 A v á r történetének leírásával később is t a l á l k o z u n k .1 3 A történeti adatok mellett a romokat r ö v i d e n ,1 4
majd kissé r é s z l e t e s e b b e n1 5 csak az újabb időkben írták le. D é n e s József 1980-1983 között járt a várban, ő az első, aki részletesen és szakszerűen leírta, vázlatos felméréssel ö s s z e k a p c s o l v a .1 6
A z „ O r o s z l á n h e g y e t " 1289-ben említik először, m a g á t a várat 1325-ben, de m i v e l az első említésnél a ,,hegy"-hez tartozó birtokról van s z ó - mint azt D é n e s J ó z s e f m e g á l l a p í t o t t a - v a l ó s z í n ű , hogy a v á r is állott m á r akkor. A K o m p o l t i a k vára volt. A X V - X V I . s z á z a d b ó l is több adatot ismerünk a várral kapcsolatban. Utoljára 1570-ben említik, amikor Török Ferencet (az e l ő z ő birtokos O r s z á g h - c s a l á d b ó l s z á r m a z ó B o r b á l a férjét) iktatták be a v á r b a és bir
tokaiba. U t o l s ó adatunk 1607-ből s z á r m a z i k , amikor m é g 50 hajdú őrizte a v á r a t .1 7 E z - u t á n t ö b b e t nem említik.
A z O r o s z l á n k ő (vagy O r o s z l á n ) v á r á n a k hegye (601,2 m ) D o m o s z l ó t ó l észak
é s z a k n y u g a t r a 5,5 km-re van. A K é k e s t ő l keleti irányba kiinduló mátrai főgerinc hegyeinek egyike. Oldala körös-körül igen meredek, csak a nyugat felől c s a t l a k o z ó keskeny gerinc felé e n y h é b b a lejtő. A v á r az egész hegytetőt m a g á b a foglalja.
A v á r központja h o s s z ú k á s , ovális alakú. Pereme t ö b b n y i r e j ó l m e g á l l a p í t h a t ó . . B i z o n y á r a fal vette körül, de ebből ma m á r csak a déli oldalon van egy alig 2 m h o s s z ú , 0,5 m magas falcsonk, v a s t a g s á g a kb. 1,20 m . A v á r egész felülete erősen bolygatott, t ö b b nagy gödör, illetve f ö l d h á n y á s teszi e g y e n e t l e n n é . Hossza 33, legnagyobb szélessége l ó m .
A várat árok veszi körül. Ebben t ö b b , felülről lezuhant faldarab és nagy m e n n y i s é g ű é p ü l e t t ö r m e l é k van, tehát erősen feltöltődött, eredeti m é l y s é g é t , alakját csak ásatással le
hetne m e g á l l a p í t a n i . A nyugati oldalon a kőzetbe vágott, függőleges sziklafalak jelentik az árok két oldalát. M i v e l az é p ü l e t t ö r m e l é k nagy m é r t é k b e n beborítja a v á r oldalát, l e h e t s é g e s , hogy sziklába vágott függőleges árokszél m á s h o l is előfordul. A z árok s z é l e s s é g e a két sziklafal között 7, a többi helyen 15-24 m között v á l t k o z i k . M é l y s é g e , jelenlegi, erősen feltöltődött állapotban is 6-8 m körüli.
A v á r két hosszanti oldalán az árkot külső sánc kiséri. A délnyugati és északkeleti széleken azonban a hegy t e r m é s z e t e s domborulata s z ü k s é g t e l e n n é tette m e s t e r s é g e s sánc készítését.
9 FÁY András 1819. 4.
10 SZEDERKÉNYI Nándor I I . 1890. 103-104.
11 130ROVSZKY Samu 28, 436.
12 PÁSZTOR József 1911. 9. sz., 1929. 83., 1933. 4, 8, 105-110.
13 Heves megye műemlékei 1. 1969. 607-608. - FÜGEDI Erik 1977. 173. - ENGEL Pál 1977. I 3 8 . - G Y Ö R F F Y György 1987. 120.
14 Vártúrák kalauza 1. 1975. 1 19.
15 KISS Gábor 1984. 217-218.
16 DÉNES József 1984., 1985. 86-87., 1990. 42-43.
17 BENDA Kálmán 1983. 58.
A v á r e g y r é s z e s , de a délkeleti oldalon v a l ó s z í n ű l e g h o z z á t o l d o t t a k m é g egy területet. Itt a s á n c alatt 10-11 m távolságra, 4 méterrel alacsonyabb szinten egy határozott terasz h ú z ó d i k , mellette a belső terület valamivel egyenesebb felületű, mint k ö z v e t l e n ü l a sánc alatt. Ez a terasz kb 55 m hosszan k ö v e t h e t ő . Északkeleti v é g e e l m o s ó d o t t , itt b i z o n y á r a felkanyarodott a s á n c h o z , mert igen meredek oldal következik.
D é n e s J ó z s e f fehér színű, csigavonalas díszítésű cserepeket említ az Á r p á d - k o r m á s o d i k feléből.
Gyöngyössolymos - D e z s ő v á r (2. kép)
1906-ban Gerecze P é t e r ,1 8 1909-ben H a n á k K o l o s ,1 9 majd Bartalos G y u l a2 0 említi.
P á s z t o r J ó z s e f 1911-ben,2 1 majd 1929 - b e n2 2 és 1933-ban foglalkozik vele részletesen, k ö z é p k o r i történetére is kísérletet tesz, de megfelelő indokok n é l k ü l .2 3 Ú j a b b u t i k ö n y v e k is e m l í t i k .2 4 D é n e s J ó z s e f 1990-ben v á z l a t o s felmérését és rövid leírását k ö z ö l t e .2 5
G y ö n g y ö s s o l y m o s északi végétől északra 2 km-re van a D e z s ő v á r , a N a g y v ö l g y keleti oldalán. A z E r e m é n y t e t ő d é l n y u g a t i irányban hosszan lenyúló o l d a l á n a k aljából é s z a k n y u g a t felé k ü l ö n á l l ó gerinc ugrik k i a N a g y v ö l g y fölé, ennek v é g é n van a Dezsővár. N e m a gerinc magas r é s z é n található, hanem annak 10-15 méterrel alacsonyabb v é g é n . A h e g y n y ú l v á n y északi aljában felhagyott k ő b á n y a tisztása és b á n y a t a v a van.
A D e z s ő v á r kis k ü l ö n á l l ó , t e r m é s z e t e s kúpot k é p e z , melyet 3 méterrel alacsonyabb szin
ten keskeny nyereg választja el a gerinc jóval magasabb és meredeken f e l m a g a s o d ó folytatásától. A nyerget sekély árokkal t o v á b b mélyítették, amely n e g y e d k ö r í v b e n h ú z ó d i k a kis v á r d o m b aljában. A v á r széléhez mért szélessége 9 m körüli.
A v á r dombja körös-körül meredek oldalú, északi oldalát az egykori k ő b á n y a f ü g g ő l e g e s , sziklás s z a k a d é k a zárja le. A v á r belső területe azonban sértetlen. A kis plató h o s s z ú k á s , szabálytalan ovális alakú, déli részén kissé magasabb. Hossza 15, legnagyobb s z é l e s s é g e 9 m . A z e g é s z területet sűrű, fiatal erdő fedi, de áttekinthető. A kis plató füves tisztás.
A várat oklevél nem említi, D é n e s J ó z s e f késő - Á r p á d - k o r i cserepeket talált.
G y ö n g y ö s s o l y m o s - N y e s t e v á r (3. kép)
Pesty Frigyes h e l y n é v t á r á b a n m á r szerepel, de m é g r o m o k r ó l is t u d n a k .2 6 1906-ban Gerecze P é t e r ,2 7 1 9 09-ben Bartalos G y u l a2 8 említi. P á s z t o r J ó z s e f 1911-ben,2 9 majd 1913- ban b ő v e b b e n ír róla, v á z l a t o s alaprajzát és metszetét is közli, de ez e r ő s e n eltorzítja a
18 GERECZE Péter 1906. 375.
19 HANÁK Kolos 1909. 66.
20 BARTALOS Gyula 1909. 436.
21 PÁSZTOR József 1911. V I . 22 PÁSZTOR József 1929. 220-221.
23 PÁSZTOR József 1933. 4, 6, 56-58.
24 FEHÉR Miklós 1978. - CSORBA Csaba 1977.
25 DÉNES József 1990. 43, 53.
26 PESTY Frigyes 1864. 248.
27 GERECZE Péter 1906. 375.
28 BARTALOS Gyula 1909. 436.
29 PÁSZTOR József 1911. X I I I .
v a l ó s á g o t .3 0 A várat újabb u t i k ö n y v e k is e m i i t i k ,3 1 Sándorfi G y ö r g y a korai v á r a k k ö z é s o r o l j a3 2. D é n e s J ó z s e f 1990-ben v á z l a t o s felmérését k ö z ö l t e , a v á r leírásában egy h á r o - m o s z t a t ú b o r o n a h á z sejthető nyomait is e m l í t i .3 3
A M á t r a m á s o d i k legmagasabb h e g y é n e k , a G a l y a t e t ő n e k t ö m b j é b ő l délre, a csúcstól 1,5 km-re, k ü l ö n á l l ó h e g y k é n t emelkedik k i a N y e s e t t v á r , k ö r ö s - k ö r ü l meredek oldalakkal, tszfm 813 m . É s z a k felől, a nyeregről közelíthető meg, de onnan is meredek oldalon kell felkapaszkodni. Keleti aljában jelzett turistaút vezet.
A v á r az e g é s z hegytetőt m a g á b a foglalja. Alakja m e g k ö z e l í t ő e n téglalap, de a déli része g ö r b ü l ő vonalban v é g z ő d i k . N y u g a t i oldala 3 - 3 . 5 méterrel magasabban h ú z ó d ó , ter
m é s z e t e s eredetű gerincet jelent. Legmagasabb része ennek a déli v é g é b e n van, ahol a felszín egy téglalap alakú (kb 10 x 6,5 m) területen kissé kiemelkedik. Falnak nincs nyoma a felszínen. A v á r hossza 45, szélessége 22 m .
3-4 m é t e r r e l alacsonyabban árok veszi körbe az e g é s z várat, k ü l s ő oldalán sánccal. A z á r o k s z é l e s s é g e 8-12 m között v á l t a k o z i k . A nyugati oldalon a sánc k ü l s ő aljában e l m o s ó d o t t út nyoma látszik, v a l ó s z í n ű l e g az egykori felvezető út. A z e g é s z területet j ó l á t t e k i n t h e t ő erdő fedi.
A várat oklevél nem említi. Dénes József a fehérszínű, Árpád-kori cserepeket talált itt is.
G y ö n g y ö s s o l y m o s - Ó v á r (4. k é p )
Pesty Frigyes h e l y n é v t á r á b a n e m l í t i k ,3 4 majd 1906-ban Gerecze P é t e r ,3 3 1909-ben Bar
talos G y u l a .3 6 P á s z t o r J ó z s e f t ö b b í z b e n foglalkozik vele, erősen torz alaprajzát is k ö z ö l t e . Feltételezte, hogy eredetileg őskori volt, majd a husziták is f e l h a s z n á l t á k .3 7 D é n e s J ó z s e f u t ó b b i m e g h a t á r o z á s o k n a k semmi n y o m á t sem találta a h e l y s z í n e n , leírását adja és a m e g h a t á r o z h a t a t l a n korú k ö z é p k o r i a k k ö z é sorolja. E r ő s e n leegyszerűsített v á z l a t o s rajzát is k ö z ö l t e .3 8
A z Ó v á r G y ö n g y ö s s o l y m o s t ó l északra 7,7 km-re található, a Szuhár- patak v ö l g y é n e k nyugati o l d a l á n , rövid, keleti irányba k i n y ú l ó hegynyelv v é g é n . K ö z v e t l e n k ö r n y e z e t é b ő l 9 méterrel k i m a g a s o d ó gerincen van a vár. Platója közel egyenes, csak e n y h é n domborodik.
30 PÁSZTOR József 1913. 15, 38-39.
31 Vártúrák kalauza I . 1975. 129. - CSORBA Csaba 1977. 395.
32 SÁNDORFI György 1979. 250.
33 DÉNES József 1990. 44, 53.
34 PESTY Frigyes 1864. 248.
35 GERECZE Péter 1906. 375.
36 BARTALOS Gyula 1909. 436.
37 PÁSZTOR József 1911. X I I I . , 1933. 15, 39-40.
38 DÉNES József 1990. 43-44, 53.
GYÖNGYÖSTAR JÀN-VSLÀGOSVÀR 1993
Széle nem mutat h a t á r o z o t t a n m e s t e r s é g e s kialakítást, esetleg kis m é r t é k b e n lefaragták.
T ö b b kis g ö d ö r található, m é l y s é g ü k m i n d ö s s z e 30-50 cm körüli, n y i l v á n k i n c s k e r e s ő k nyomai. A p l a t ó hossza 25, szélessége 10 m.
A hegynyereg felé, a nyugati oldalon 3 méterrel alacsonyabb szinten r ö v i d terasz van, alatta m á r a m e s t e r s é g e s v á r á r o k h ú z ó d i k . A z árok a hegynyergen kissé szögletes U alakban fogja át a v á r d o m b nyugati alját, ezzel v á g v a el a hegygerinc folytatásától. Bekanyarodik az északi és déli oldal alá, de m i n d k é t oldalon hirtelen megszakad. Ez k ü l ö n ö s e n a déli oldalon feltűnő, ú g y tűnik, az árok ásását a b b a h a g y t á k . A z á r o k m é l y s é g e a d é l n y u g a t i oldalon eléri a 3 m é t e r t is, legnagyobb szélessége 10-12 m körüli. K ü l s ő o l d a l á n s á n c h ú z ó d i k , amelyet az árokból kitermelt földből emeltek. Ez a töltés azonban é p p e n a hegyny
ergen a legalacsonyabb, j ó l l e h e t a v á r innen volt t á m a d h a t ó a l e g k ö n y e b b e n .
A sáncot az é s z a k n y u g a t i forduló mellett kis árok szakítja meg, amely kis m é r e t e alapján aligha fogható fel kapunak. I n k á b b v a l ó s z í n ű , hogy ezen keresztül h o r d t á k k i az itteni á r o k b ó l kitermelt földet, amely közvetlenül a sánc alatti lejtőn 14 m átmérőjű kerek, lapos domb alakjában m á i g megmaradt, elteregetés nélkül.
A v á r v é d e l m e a nyugati oldalon tehát nagyjából elkészült. Azonban az á r o k az északi és déli oldalon hirtelen megszakad. Igaz, ezek igen meredek oldalak, de a v á r á r k o k n a k m i n d i g szokott lenni „ k i f u t á s a " , ami itt hiányzik. A v á r p l a t ó j á n a k keleti v é g e alig emelkedik k i a kelet felé k i n y ú l ó g e r i n c b ő l . Ez a gerinc kb 40 m hosszan lejt keleti i r á n y b a n , a v é g é n m e r e d e k k é v á l i k és itt az e g é s z h e g y o l d a l á t k ő g ö r g e t e g borítja. Ez a gerinc semmi me
s t e r s é g e s átalakítást nem mutat, s e m m i k é p p e n sem tartozhatott a v á r t e r ü l e t é h e z . A v á r platóját viszont semmi sem v é d t e e gerinc felől, sem á r o k n a k , sem s á n c n a k nincs nyoma. A p l a t ó alatt 10 m é t e r r e , a gerincnek kissé az oldalában, van egy nagyobb g ö d ö r , ez talán egy itt tervezett á r o k á s á s á n a k a kezdetét jelenti.
A z árok külső s á n c á n a k kis m é r e t e a hegynyergen, az é s z a n y u g a t i oldalon látható, el nem teregetett földhalom, a s á n c á r o k két v é g é n e k befejezetlensége és a keleti gerinc felőli v é d e l e m teljes h i á n y a alapján, egyet kell érteni D é n e s J ó z s e f m e g á l l a p í t á s á v a l , m e l y szerint egy befejezetlen várral van dolgunk. Lelet nem található a felszínen, de jellege alapján k ö z é p k o r i létesítmény.
G y ö n g y ö s t a r j á n - V i l á g o s v á r (5. k é p )
Szerepel K ö n y ö k i J ó z s e f ,3 9 majd Gerecze Péter j e g y z é k é b e n , u t ó b b i helyen C s á n k i D e z s ő r e h i v a t k o z v a .4 0 H a n á k Kolos mint „ a v a r s á n c o k a t " e m l í t i .4 1 Bartalos Gyula „ ő s - v á r " - n a k n e v e z i ,4 2 amelyhez felvezet az „ Ö r d ö g o l d a l " „ k ő g a r á d j a " .4 3 P á s z t o r Józsefnél is t ö b b s z ö r szerepel, k ö z e l e b b i adatok nélkül. 1933-ban a hegy távlati rajzát is közli, de ezen maga a v á r nincs á b r á z o l v a .4 4 M é g két, k ö z e l e b b i adatok nélküli említését i s m e r j ü k .4 5 D é n e s
39 KÖNYÖKI József 1905. 285.
40 GERECZE Péter 1906. 373.
41 HANÁK Kolos 1909. 66.
42 BARTALOS Gyula 1909. 436.
43 BARTALOS Gyula 1910. 122
44 PÁSZTOR József 1912. 233., 1913. 15., 1929. 268., 1933. 11.
45 BARCZA Imre - VIGYÁZÓ József 1930. 115. - Turista Magazin 30 (1978) 10.
JL_1
J ó z s e f 1980-1983 között kereste fel a várat Skerletz Ivánnal együtt. A várról rövid leírást és v á z l a t o s rajzot k ö z ö l t .4 6
A várra történeti adatot nem ismerünk. 1275-ben emiitik a „ V y l a g u s " - hegyet Gyöngyöstar
j á n h a t á r á b a n .4 7 M i v e l m é g csak „ h e g y " - n e k nevezik, a v á r ekkor feltehetően m é g nem állt.
A V i l á g o s v á r (vagy V i l á g o s h e g y ) (708,6 m ) G y ö n g y ö s t a r j á n t ó i é s z a k - é s z a k n y u g a t r a 5 km-re emelkedik. Tőle é s z a k n y u g a t r a 1,5 km-re magasodik föléje a 814,4 m magas Tóti- hegyes. A V i l á g o s v á r hegye ö n á l l ó a n emelkedik k i messze k ö r n y e z e t é b ő l , r e n d k í v ü l mere
dek, t ö b b n y i r e sziklás oldalaival feltűnő alakú. Teteje viszonylag keskeny, kb. 250 m h o s s z ú gerincet k é p e z , amelyet a v á r teljes e g é s z é b e n m a g á b a foglal. A gerinc legmagasabb pontja a n y u g a t - é s z a k n y u g a t i v é g é b e n van, innen egyenletesen lejt a m á s i k v é g e felé, kelet-délkelet irányába, amely m á r 30 méterrel alacsonyabb szintet jelent.
A v á r n é g y r é s z e s . A felső v á r az é s z a k - é s z a k n y u g a t i v é g é b e n van. Legmagasabb r é s z e a gerinc v é g é n igen meredek, s z i k l á s hegyoldal felett h ú z ó d i k , alig 6-8 m á t m é r ő j ű kis p l a t ó v a l , e g y é b k é n t az e g é s z felső v á r b e l s ő t e r ü l e t e dél i r á n y á b a n e r ő s e n lejt. Ennek a l j á b a n h a t á r o l j a egy, r é s z b e n s z i k l á b a v á g o t t á r o k , felkanyarodva a gerincre, azt á t v á g v a . A z á r o k s z é l e s s é g e a d é l i oldalon 8-10, fent a gerincen 12-13 m . A z á r o k alján n é h á n y nagy s z i k l a t ö m b van, ú g y t ű n i k , nem legurult, hanem bennehagyott, eredeti h e l y ü k ö n álló s z i k l á k .
A felső v á r keleti v é g e k ü l ö n ö s e n sziklás, az árkot ebbe v á g t á k bele. A z árok b e l s ő oldala felett k é t , e g y m á s s a l össze nem függő, h o s s z ú k á s , m e s t e r s é g e s e n a sziklába vágott, füg
g ő l e g e s oldalú m é l y e d é s van, m é l y s é g ü k 3, illetve 4 m . R e n d e l t e t é s ü k k é r d é s e s , falnak nincs nyoma a felsznen.
A gerincen az árok külső oldalán sánc h ú z ó d i k , majd újabb, 12 m széles árok k ö v e t k e z i k , de ez m á r s e k é l y e b b . Utóbbi árok után az első elővárban haladhatunk lefelé a gerincen. 68 m u t á n érjük el a k ö v e t k e z ő , a gerincet á t v á g ó árkot, szélessége 6, hossza kb. 15 m . A m á s o d i k elővár m i n d ö s s z e 14 m hosszú, majd újabb, az utolsó árok k ö v e t k e z i k . R é s z b e n ezt is sziklába v á g t á k , szélessége 8, hossza kb. 14 m . A z utóbbi két á r o k b a n eredeti h e l y é n bennehagyott s z i k l a t ö m b ö k vannak, feltehetően az átjárás k ö n n y í t é s é r e .
A z u t o l s ó á r k o n túl m á r a harmadik elővárban vagyunk, amely a hegygerinc v é g é i g , a meredekbe átváltó hegyoldalig tart. Szélei e l m o s ó d o t t a k , nincs határozott perem, ezért a m é r e t é t sem lehet pontosan m e g h a t á r o z n i . Hossza kb 90, szélessége a hegygerinc ter
m é s z e t e s alakja alapján kb. 20 m .
A h á r o m elővárat a déli oldalon, a meredek hegyoldal felett, egyenes vonalban ö s s z e f ü g g ő terasz kíséri. N é h o l csekély b e l s ő m a g a s s á g g a l sánc is van a szélén. Ezt D é n e s J ó z s e f habarcsos f a l m a r a d v á n y n a k tekinti, de ezt csak ásatással lehetne k ö z e l e b b r ő l m e g h a t á r o z n i . Ez a terasz a harmadik (utolsó) elővárat is majdnem v é g i g határolja.
A z északi oldalon is van terasz, de csak a m á s o d i k e l ő v á r szélén és r é s z b e n a harmadik e l ő v á r n á l . R ö v i d szakaszon itt is csekély b e l s ő m a g a s s á g ú sáncot találunk.
A v á r teljes hossza megegyezik a hegygerinc t e r m é s z e t e s h o s s z á v a l , vagyis k b . 250 m . A felső v á r csupasz, f ü v e s , k e v é s b o k o r r a l , a t ö b b i r é s z é t j ó l á t t e k i n t h e t ő r i t k á s e r d ő fedi. E g y e d ü l az e l s ő e l ő v á r é s z a k i felét borítja á t h a t o l h a t a t a n s ű r ű bokor. A f e l s z í n e n , amint azt D é n e s J ó z s e f is e m l í t i , az Á r p á d - k o r m á s o d i k feléből f e h é r s z í n ű k o r o n g o l t c s e r é p t ö r e d é k e k és é g e t t paticsok t a l á l h a t ó k .
46 DÉNES József 1985. 82-83., 1990. 44.
47 GYÖRFFY György 1987. 139, 140.
M a r k a z - M a r k a z v á r (6 - 7. kép)
N é h á n y korai e m l í t é s4 8 után Pásztor József többször is foglalkozott a várral. 1910-ben arról tudósít, hogy többedmagával elkezdték Heves megye várainak a bejárását, így jutottak el Markaz várába i s .4 9 A z eredményeket nem sokkal később munkatársa, Vargha Tivadar ismertette, a vár rajzát is ő k é s z í t e t t e .5 0 Pásztor 1929-ben a vár rövid leírását adta és a vár alaprajzát valamint a látképét is közölte."'1 1933-ban részletes leírást és a történeti adatokat adta közre. A várról egykorú írás közvetlenül nem emlékezik meg, de Markaz falura több adatot ismerünk és így közvetve n é m i ismeretünk a várról is v a n .5 2 K é s ő b b Kozák Károly ismertette részletesen a várral kapcsolatos történeti adatokat. Eszerint feltehetően a tatárjárás után épült, Kozák feltételezése szerint azonban m á r a XlV.században. Építését a környék legnagyobb birtokos családjával, a Kompoltiakkal hozza összefüggésbe. A családra és Markaz falura a X I V - X V I . század között több adat ismert. A falu 1552-ben elnéptelenedett, a vár is legkésőbb ekkor elpusztult. Kozák a várat részletesen leírta, de ebben ú g y tűnik, főleg Pásztor munkájára t á m a s z k o d o t t .5 3 Röviden ismerteti Kiss Gábor is, a régebbi irodalmi adatok alapján^4. Utoljára Dénes József foglalkozott a várral, helyszíni bejárása alapján. Nevét ,,Aba Sámuel v á r a " gyanánt említi. A várleírásban egy lényeges dologban tér el az alább ismertetett megállapításoktól, ugy
anis ő a körítőfalat trapéz alakúnak mondja." A z új felmérés azonban Vargha Tivadar felmérésével egybehangzóan szabályos téglalap alakot eredményezett.
Markaz községtől é s z a k n y u g a t irányában, kb 1,5 km-re emelkedik a Várbérc, amely a H e g y e s t e t ő (628 m ) d é l n y u g a t i n y ú l v á n y á t képezi. A Várbérc keskeny gerinc, kissé b e m é l y e d ő nyereg után emelkedik k i a M a r k a z v á r a t m a g á b a foglaló v é g e . A h e g y n y ú l v á n y oldalai meredekek, k ü l ö n ö s e n az é s z a k n y u g a t i oldal, amely szinte m e g m á s z h a t a t l a n , sziklás, g ö r g e t e g e s .
A v á r s z a b á l y o s téglalap alaprajzú, szélein kőfal m a r a d v á n y a fut körbe. Csak az é s z a k keleti oldala pusztult le szinte nyomtalanul a felszínen, de két v é g é n e k indítása itt is j e l z i a fal irányát. A f a l m a r a d v á n y belső és külső falsíkja t ö b b n y i r e é p , csak az északkeleti belső széle nem állapítható meg pontosan ásatás nélkül. A fallal kerített terület hossza, b e l s ő m é r e t e , kb 26, szélessége 21,5 m. A fal szélessége a délkeleti és d é l n y u g a t i oldalon 2 m , az é s z a k n y u g a t i oldalon pedig 1,5 m m a g a s s á g b a n a falrom tetején m é r v e 1,7 m . U t ó b b i helyen azonban a fal külső oldala ferdén t á m a s z k o d i k a hegyoldalnak, lefelé tehát s z é l e s e d i k . A déli és északi falsarok é p , a nyugati m á r h i á n y o s , azonban a mellette h ú z ó d ó é p falsíkok alapján pontosan m e g h a t á r o z h a t ó a helye. A legrosszabb állapotban a keleti falsarok maradt fenn, de a k ő o m l a d é k b a n ez is m e g á l l a p í t h a t ó .
A fal legmagasabb része a délkeleti oldalon van, a déli saroktól m é r v e 20 m hosszan, belső m a g a s s á g a 6 - 6,5 m. Külső oldala keskeny p á r k á n y után kissé ferde síkban t á m a s z k odik a v á r á r o k szélére, külső m a g a s s á g a a talajszint fölé 9 m é t e r r e magasodik. A z é s z a k n y u g a t i fal 29,5 m k ü l s ő mérettel v é g i g jól k ö v e t h e t ő , m a g a s s á g a átlag 2 m , de az északkeleti v é g é n egy nagyobb és egy kisebb része teljesen lepusztult. A d é l n y u g a t i fal két 48 BÉL Mátyás 1730-1735. 98-99. - PESTY Frigyes 1864. 176. - KÖNYÖKI József 1905. 285.
49 PÁSZTOR József 1910. 52sz.
50 VARGHA Tivadar 1913.
5 1 PÁSZTOR József 1929.103-107.
52 PÁSZTOR József 1933. 103-107.
53 KOZÁK. Károly 1969. 407-408.
54 KISS Gábor 1984. 236-238.
55 DÉNES József 1985. 86-87.. 1990. 44-45, 53.
v é g e viszonylag é p , k ö z é p s ő része azonban ma m á r nem látható a felszínen. A z északkeleti falnak ugyancsak semmi nyoma, csak a két v é g e alapján sejthető a vonala. A h e l y é n kb 2 m magas töltés emelkedik. L e h e t s é g e s , hogy ez u t ó l a g o s feltöltést jelent.
A v á r b e l s ő d é l n y u g a t i fele viszonylag egyenes felületű, 4 méterrel magasabban van, mint az é s z a k n y u g a t i , folyosószerű széle. U t ó b b i jelenleg kb. 2 - 3,5 m széles, a két rész között meredek rézsű emelkedik.
A K o z á k K á r o l y által közölt régi felmérés szerint utóbbi „ f o l y o s ó " h o s s z á b a n egy b e l s ő fal futott v é g i g , d é l n y u g a t i v é g é b e n pedig egy lépcsőt is ábrázol. Ezek ma m á r nem láthatók, a b e l s ő falnak csak a d é l n y u g a t i körítőfalból k i i n d u l ó kezdete maradt meg.
A falakon lőrés, vagy ablak nincs. N é h á n y kis lyuk látható, de ezek vagy gerenda fészkek, vagy építési á l l v á n y r ö g z í t é s e k helyei. A v á r b e l s ő n n é h á n y kisebb b o l y g a t á s g ö d r e látszik, egyedül a nyugati sarokban van egy kisebb, de m é l y e n kiásott gödör.
A várfalakat kívül árok kíséri, csak az igen meredek d é l n y u g a t i oldalon nem volt. A z északkeleti oldalon, a feltételezhető bejárata felől, két m é l y árok v é d t e , s z é l e s s é g ü k 1 2 - 1 3 m . A b e l s ő árok b e l s ő szélén emelkedik a m á r említett magas töltés.
E két á r o k egyesül és ennek folytatásaként a délkeleti oldalon m á r csak egy, 9 m széles árkot találunk, amely á t k a n y a r o d i k a d é l n y u g a t i oldalra. A hegygerinc d é l n y u g a t irányába enyhe lejtéssel folytatódik, ezért itt is találunk egy rövid külső árkot, de ez igen sekély, s z é l e s s é g e pedig 7 m.
A falak alatt, a v á r á r o k belső oldalát vastag faltörmelék borítja. K ü l ö n ö s e n sok t ö r m e l é k van a keleti sarokban, ahol a v á r á r o k teljesen fel is töltődött.
P á s z t o r J ó z s e f 1933. évi leírásában, majd k é s ő b b K o z á k K á r o l y m u n k á j á b a n is, a
„ n y u g a t i " (pontosabban az é s z a k n y u g a t i ) oldalon „ c s i g á s s z e r k e z e t ű " v í z n y e r ő helyet em
lítenek, ahol állítólag a vizet a mélyen fekvő patakból nyerték volna. A közölt régi alaprajzon meg is j e l ö l t é k ennek helyét. Ilyennek azonban a leggondosabb v i z s g á l ó d á s s a l sem találtam n y o m á t . Sem a falon nem látni b á r m i l y e n nyílást ezzel kapcsolatban, sem az igen meredek, sziklás hegyoldalon nincs nyoma b á r m i l y e n m é l y e d é s n e k , j á r a t n a k .
D é n e s J ó z s e f a v á r területéről fehér színű, késő - Á r p á d - k o r i cserepeket említ.
M á t r a d e r e c s k e - K a n á z s v á r (8. kép)
K é t e m l í t é s5 6 u t á n P á s z t o r J ó z s e f írta le e l ő s z ö r r ö v i d e n a v á r a t , v á z l a t o s alaprajzzal.''7 N a g y r é s z t ezt k ö v e t t é k a k é s ő b b i l e í r á s o k i s .5 8 K o z á k K á r o l y r é s z l e t e s e b ben is leírta a v á r a t , de ú g y t ű n i k , hogy a régi l e í r á s o k és a m á r e m l í t e t t v á z l a t o s rajz a l a p j á n . A ma is á l l ó , magas falcsonkot nem a t é n y l e g e s helyen j e l ö l t e .5 9 L e g u t ó b b Feld I s t v á n foglalkozott a v á r r a l r é s z l e t e s e n . A b i r t o k v i s z o n y o k a l a p j á n arra k ö v e t k e z t e t , hogy b i z o n y á r a az A b a - n e m z e t s é g Recski ága é p í t t e t t e . Feld a toronyra t á v o l i , X I I I - X I V . s z á z a d i a n a l ó g i á k a t ismertet. A v á r r a v o n a t k o z ó adatok híján csak annyi bizonyos, hogy a X V I . s z á z a d b a n m á r nem á l l t6 0
56 FÁY András 1819. 4. - GERECZE Péter 1906. 367.
57 PÁSZTOR József 1911.4 sz., 1929. 142-144., 1933. 31-34.
58 Mátra 1969. 225. - Vártúrák kalauza I . 1975. I 16. - KISS Gábor 1984. 238-239.
59 KOZÁK Károly 1969. 418-419.
60 FELD István 1982-83
Kanázsvár Mátraderecske templomától dél-délkeletre 1,2 km-re, Recsk templomától északnyugatra 1,5 km-re van. Nyugat irányába kinyúló, keskeny hegygerinc végét foglalja magába. A hegy nyugati és déli aljában kanyarog a Recsk - Mátraderecske közötti vasútvonal.
A hegyoldal rendkívül meredek, helyenként függőleges, megmászhatatlan sziklafalakkal.
A v á r belső területe rendkívül keskeny, erősen egyenetlen, sziklás felületű gerincen van.
F a l m a r a d v á n y csak a keleti v é g é b e n található, ahol egy t ö b b s z ö g l e t ű toronynak m é g ma is kb 15 m magas csonkja áll. K ü l s ő oldalán a szép k v á d e r k ö v e s borítás fenn a magasban egy nagy felületen ma is é p e n látható. E g y é b k é n t a fal síkja is k ö v e t h e t ő négy, e g y m á s r a t o m p a s z ö g b e n c s a t l a k o z ó részen. A torony b e l s ő oldala erősen t ö r e d é k e s . A K o z á k K á r o l y által is említett, a torony k ö z e p é n felvezető, sziklába vágott lépcsőt ma m á r nem látni. A régi alaprajz szerinti, az északi oldalon n é g y z e t alakú kiugrás (kaputorony?) sem t a l á l h a t ó ma m á r , ennek csak a külső fala látszik kis csonk alakjában. E g y é b fal az egész v á r területén nincs a felszínen. A régi alaprajzon feltételezik az udvart k ö r ü l v e v ő várfalat, ennek k ö r v o n alát azonban a v a l ó s á g o s helyzethez képest túl szélesre vették. A toronyhoz c s a t l a k o z ó b e l s ő terület igen egyenetlen, sziklás, legnagyobb szélessége 7 m , de ennek is egy része m á r erős lejtőt jelent. E g y helyen pedig 2 m-re szűkül össze. A déli és nyugati oldalon a pontos szélét nem lehet m e g á l l a p í t a n i . A v á r b e l s ő hossza kb 25 m .
A b e l s ő várat keletről, a h e g y n y ú l v á n y folytatása felől, részben sziklába v á g o t t á r o k v é d t e , s z é l e s s é g e 10 m körüli volt, de ma m á r erősen feltöltődött. Ehhez csatlakozik egy sziklás plató, kis elővárként, területe m i n d ö s s z e 8 x 4 m , n a g y o b b r é s z t sziklás meredek fogja k ö r b e . E kis plató alatt újabb árok k ö v e t k e z i k , szélessége 16, m é l y s é g e 8 m . A z árok a déli oldalon a meredek oldal felett v é g z ő d i k , a m á s i k v é g e azonban á t k a n y a r o d i k a meredek északi hegyoldalra és itt m é g 25 m hosszan, terasz alakjában k ö v e t h e t ő .
E m á s o d i k , nagy á r k o n túl, a meredeken lejtő gerincen 20 méterrel lejjebb újabb árok k ö v e t k e z i k , kb 45 m hosszan választja el a várat a hegygerinc folytatásától. Ez azonban mái- erősen feltöltődött, csak e l m o s ó d o t t alakban k ö v e t h e t ő .
P á r á d - M a r h á d v á r ( 9 - 1 1 . k é p )
K ö n y ö k i J ó z s e f ,0 1 Bartalos G y u l a6 2 és Pásztor J ó z s e f e m l í t i ,6 3 de k ö z e l e b b i adatok nélkül. P á s z t o r felvetette, hogy az Aba n e m z e t s é g b e n előforduló Marchard s z e m é l y n é v v e l függhet ö s s z e a vár. A B a r c z a - V i g y á z ó féle útikalauz is ezt e m l í t i .6 4
D é n e s J ó z s e f bejárta, röviden leirta és vázlatos rajzát is közölte. M e g á l l a p í t o t t a , hogy a h e g y t e t ő n két v á r nyoma látszik. M i n t feltételezést, ő is említi a Marchard nevet, aki 1246 után mint újvári ispán szerepel. D é n e s az I.számú v á r előterében 100 m hosszú e l ő v á r a t is e m l í t6' ' . A hosszan e l n y ú l ó h e g y t e t ő k ö z e p é n v a l ó b a n van egy erős m é l y e d é s , ez azonban n é z e t e m szerint t e r m é s z e t e s eredetű, így az e l ő v á r létét nem látom b i z o n y í t o t t n a k .
Párádtól délre kb 5 km-re, az I l o n a - v ö l g y déli v é g e ketté ágazik, k ö z ö t t e emelkedik a
61 KÖNYÖK! József 1905. 285.
62 BARTALOS Gyula 1909. 436., 1910. 1 16.
63 PÁSZTOR József 1911. X I I I . , 1913. 15-16., 1929. 82., 1933. 4, 8.
64 BARCZA Imre - VIGYÁZÓ József 1930. 158.
65 DÉNES József 1990. 46, 54.
M a r h á d n e v ű hegy, tszfm 603,3 m. A hegytetőt k é p e z ő , kelet-nyugat irányú gerinc két v é g e kissé kimagasodik. M i n d k é t v é g é n van egy-egy vár, e g y m á s t ó l 175 m-re.
Marhád I vár. A gerinc nyugati v é g é t foglalja m a g á b a . Szélén teljesen lepusztult, kör
vonalaiban is erősen rongált kőfal m a r a d v á n y a i t találjuk, amely a téglalap alaprajzú területet k ö r b e v e s z i . A faltörmelékben kevés tégla is akad. B e l s ő területe kissé d o m b o r ú , délkeleti sarka erősen bolygatott. A fallal kerített terület hossza 32, szélessége 17 m .
K é t v é g é n egy-egy árok m é l y e d a sziklás talajba, a nyugatinak külső szélén alacsony sánc is van. A gerinc felőli, keleti árok a nagyobb, szélessége 12, mai m é l y s é g e 3 m. A két hosszanti oldalon nincs nyoma á r o k n a k . D é n e s J ó z s e f itt is talált fehér színű, Á r p á d - k o r i cserepeket.
Marhád II. vár A hegygerinc keleti v é g e feltűnően, k ú p o s á n kiemelkedik. A gerinc felől, a k ú p o s csúcs nyugati aljában árok és ennek k ü l s ő oldalán sánc van, hossza 18 m , az á r o k szélessége 8 m . A sánc és az árok é s z a k felé az igen meredek hegyoldal felett v é g z ő d i k . D é l i v é g ü k n e k azonban nincs folytatása a csúcs d é l n y u g a t i aljában, ahol pedig a v é d e l e m s z e m p o n t j á b ó l s z ü k s é g e s lett volna.
A c s ú c s északkeleti aljában igen keskeny, alig 2 m széles, sziklás gerinc indul, erről az oldalról sincs nyoma á r o k n a k , vagy sáncnak. M a g á n a kis c s ú c s o n sincs nyoma semmilyen f ö l d m u n k á n a k , esetleges épületnek. Egyet kell érteni D é n e s J ó z s e f v é l e m é n y é v e l , miszerint itt egy elkezdett, de be nem fejezett várépítés m a r a d v á n y a i t találjuk.
A két v á r esetleges kapcsolatára nincsen adatunk, oklevelek nem említik.
P á r á d - Veresvár (12.kép.)
T ö b b helyen e m i i t i k ,6 6 de csak D é n e s József írta le a sáncokat és m é r t e fel v á z l a t o s a n a v á r a t .6 7 A várra v o n a t k o z ó történeti adatokat nem ismerünk.
A Veresvár nevű hegy közvetlenül Parádfürdő felett, délre emelkedik (366,5 m ) . Nyugati oldala alatt az Ilona-patak folyik. Ö n á l l ó hegy, oldala körös-körül igen meredek.
A v á r a legmagasabb hegytetőt foglalja m a g á b a . Alakja h o s s z ú k á s , déli, c s ú c s b a n v é g z ő d ő v é g e felé lejt. Hossza 40, legnagyobb szélessége 15 m. É s z a k felé rövid, e n y h é b b lejtő folytatódik, erről az oldalról 10 m széles, 3 - 3,5 m m é l y árok v é d i , külső o l d a l á n sánccal.
A sánc a v á r keleti és nyugati, hosszanti oldala alatt, 4-5 méterrel alacsonyabb szinten terasz alakjában folytatódik. K ö z ü l ü k a nyugati oldalon lévő alig 1,5 m széles. A terasz a várat k ö r b e futja, a déli csúcs alatt 10 m hosszú egyenes szakasza van. U t ó b b i alatt, t o v á b b i 10 m é t e r r e m é g egy, de e l m o s ó d o t t a b b terasz zárja le a várat a dél felé lejtő hegygerinc felől.
A z e g é s z várat j ó l áttekinthető erdő borítja. A z itt-ott megbolygatott r é s z e k e n , amint azt D é n e s J ó z s e f is m e g e m l í t i , cserepeket találni, melyeket a k ö z é p k o r korai s z á z a d a i b a lehet sorolni.
66 r;ÁY András 1819. 4. - BARTALOS Gyula 1909. 436. - PÁSZTOR József 1912. 234., 1933. -- Vártúrák kalauza I . 1975. 128.
67 DÉNES József 1990.46.
Recsk - Szederjestető (13. kép)
A v á r sáncait, árkait Pesty Frigyes h e l y n é v t á r á b a n m á r e m l í t i k .6 8 A várak felsorolásában Könyöki Józsefnél is szerepel.6 9 Pásztor József tudott róla, de a helyszínen nem járt és tévesen a Szederjestető 676 m magas csúcsán tételezte fel a v á r a t .7 0 D é n e s József 1980-1983 között járt a helyszínen Skerletz Ivánnal együtt, helyesbítették a vár pontos helyét és vázlatos felmérést is végeztek. A felszínen sok csigavonalas díszítésű fehér cseréptöredéket talált, az Á r p á d - k o r késői s z a k a s z á b ó l .7 1 A várra v o n a t k o z ó történeti adatokat nem i s m e r ü n k .
A Szederjestető Recsktől délre 5 km-re emelkedik, az O r o s z l á n k ő h ö z h a s o n l ó a n a K é k e s ről keletre k i i n d u l ó mátrai főgerinc hegyeinek egyike. A v á r nem a főcsúcson van. A főc- súcsról két (várépítésre egyaránt alkalmas) oldalgerinc nyúlik k i , a nagyobbik d é l k e l e t felé, a kisebbik é s z a k k e l e t felé. A v á r az u t ó b b i n van (663.5 m ) . H á r o m oldalról meredek hegy
oldal veszi k ö r b e , k ü l ö n ö s e n az é s z a k n y u g a t i j á r h a t ó nehezen.
A gerinc igen keskeny, 10-12 m széles, a v é g é n pedig, ahol kissé felmagasodik és maga a v á r is van, alig 7-8 m szélességű. A v á r k ö z p o n t i része a gerinc l e g v é g é n , a legmagasabb r é s z e n van. Széle, pereme az é s z a k n y u g a t i és északkeleti oldalon h a t á r o z h a t ó meg, délkeleti oldala azonban törés nélkül megy át a hegyoldalba. Ezért a vár főterületének s z é l e s s é g e csak h o z z á v e t ő l e g e s e n h a t á r o z h a t ó meg, kb 7-8 m é t e r b e n , hossza 32 m .
A fővárat a gerinc folytatása felől árok v é d i , ennek hossza 26, s z é l e s s é g e 8-10 m , mai m é l y s é g e k ö z é p e n 2 m . B e l s ő oldalán c s e k é l y m a g a s s á g ú sánc kíséri. A k ö z p o n t i rész többi o l d a l á n nincs felszíni nyoma erődítésnek.
5 m é t e r r e l t o v á b b újabb árok következik. Ez azonban nem csak a gerinc tetejét v á g j a át, hanem m i n d k é t oldalon messze lenyúlik a meredek hegyoldalon. A nyugati oldalon a ger
inctetőtől s z á m í t v a , 10 méterrel alacsonyabb szinten hirtelen é s z a k n a k fordul és mintha egy darabig nagyjából vízszintesen haladna. Ez a rész azonban erősen sziklás, t ö r e d e z e t t , nem v i l á g o s a vonala és az sem, mennyiben m e s t e r s é g e s eredetű. Ezért ezt a részt a rajzon nem á b r á z o l t a m .
E k ü l s ő árok m á s i k v é g e , a keleti oldalon m é g m é l y e b b r e , 15 méterrel m é l y e b b szintig k ö v e t h e t ő . Itt azonban egy modern d ó z e r ú t negszakította. A z út v o n a l á n á l lejjebb nem folytatódik a s á n c . D é n e s J ó z s e f felveti, hogy a d ó z e r ú t v a l ó s z í n ű l e g a sánc itt v í z s z i n t e s r e furduló r é s z é n halad. O k ü l ö n b e n a hegy m á s i k oldalán a sánc v é g é n , m é l y e n lent, ugyanc
sak v í z s z i n t e s r e forduló v é d e l m i vonalat tételez fel. Ez nem kizárt, de ezek a vonalak m á r annyira m é l y e n vannak és a felettük e m e l k e d ő hegyoldalak annyira meredekek, hogy a magam részéről itt m á r nem tételezek fel v é d e l m i vonalat. Ehhez h a s o n l ó , meredeken lefutó sánc van az ugyancsak középkori G a l y a v á r o n is, de annak sincs v í z s z i n t e s r e forduló folytatása az igen meredek hegyoldalon.
A v á r e g é s z területén, mint azt D é n e s J ó z s e f is leírta, sok fehér színű, j a v a - k ö z é p k o r i c s e r é p t ö r e d é k található.
68 PESTY Frigyes 1864. 230, 232.
69 KÖNYÖKI József 1905
70 PÁSZTOR József 1911. l.sz., 1933.4, 10.
71 DÉNES József 1985. 87-88., 1990. 46.
Irodalom B A R C Z A Imre - V I G Y Á Z Ó János
1930. A M á t r a részletes kalauza. Budapest B A R T A L O S Gyula
1909. Heves v á r m e g y e őskora. I n : B O R O V S Z K Y Samu 432-444
1910. Történeti kincsek a M á t r á b a n . I n : G y ö n g y ö s i K a l e n d á r i u m 114-125.
B É L M á t y á s
1730-1735. Heves megye ismertetője. (Fordította és jegyzetekkel ellátta S o ó s Imre).
Eger 1968.
B E N D A K á l m á n
1983. A m a g y a r o r s z á g i v é g v á r i vonal fenntartásának költségei a X V I I . s z á z a d elején.
Studia Agriensia 3.
B O R O V S Z K Y Samu
Heves v á r m e g y e ( M O W ) Budapest é.n.
C S O R B A Csaba
1977. M a g y a r o r s z á g i kirándulások. Budapest D É N E S J ó z s e f
1984. A M á t r a őskori és k ö z é p k o r i várai (Kézirat. E L T E R é g é s z e t i Tanszék. Szakdol
gozat.) Budapest
1985. Á r p á d - k o r i v á r a k a M á t r á b a n . Agria 2 1 . 77-91.
1990. A M á t r a - h e g y s é g Á r p á d - k o r i várai. I n : Castrum Bene 1989. G y ö n g y ö s . 42-55.
D É N E S J ó z s e f - N O V A K I Gyula
1995. Őskori v á r a k a M á t r á b a n . I n : Mátrai T a n u l m á n y o k . 7-27.
E N G E L Pál
1977. Királyi hatalom és arisztokrácia viszonya a Zsigmond-korban (1387-1437).
Budapest F Á Y A n d r á s
1819. Párád leírása t ö b b tekintetből. T u d o m á n y o s G y ű j t e m é n y V I . 3-285.
F E H É R M i k l ó s
1978. Mátra. Ú t i k a l a u z . Budapest F E L D István
1982-83. A M á t r a d e r e c s k e i K a n á z s v á r és az éllel ellátott henger alakú tornyok. Agria 19. 111-133.
F Ü G E D I E r i k
1977. Vár és t á r s a d a l o m a 13-14. századi M a g y a r o r s z á g o n . Budapest G E N T H O N István (Szerk.)
1954. N ó g r á d megye m ű e m l é k e i . Budapest G E R E C Z E P é t e r
1906. A m ű e m l é k e k helyrajzi j e g y z é k e és irodalma ( M a g y a r o r s z á g m ű e m l é k e i I I ) Budapest
G Y Ö R F F Y G y ö r g y
1987. A z Á r p á d - k o r i M a g y a r o r s z á g történeti földrajza I I I . Budapest H A N Á K K o l o s
1909. M á t r a v i d é k . I n : G y ö n g y ö s i K a l e n d á r i u m . 57-68.
Heves megye m ű e m l é k e i I . 1969. (Szerk. Voit Pál) Budapest K I S S G á b o r
1984. Várak, v á r k a s t é l y o k , v á r h e l y e k M a g y a r o r s z á g o n . Budapest K O Z Á K K á r o l y
1969. I n : Heves megye m ű e m l é k e i I . K Ö N Y Ö K I J ó z s e f
1905. A k ö z é p k o r i v á r a k , k ü l ö n ö s tekintettel M a g y a r o r s z á g r a . Budapest 1969. M á t r a útikalauz. Budapest
P Á S Z T O R J ó z s e f
1911. Heves megye várai I - X V . Gyöngyösi Újság 14 (1910) 52. sz. - 15 (1911) 22. sz 1912. Heves megye régiségei. Turisták Lapja 24. 229-234.
1913. G y ö n g y ö s s o l y m o s . M o n o g r á f i a . I n : A G y ö n g y ö s i M . K i r . Á l l . F ő g i m n á z i u m értesítője az 1912-1913. iskolai évről.
1929. M á t r a . Budapest
1933. Heves megye várai. G y ö n g y ö s PESTY Frigyes
1864. Helynévtár. Heves megye (Kézirat. O r s z . S z é c h é n y i K ö n y v t á r , Kézirattár. Folia Hungarica 1114. X I X . )
S Á N D O R F I G y ö r g y
1979. A magyar várépítészet korai szakaszáról irodalmi adatok és t e r e p b e j á r á s o k alapján. Archaeologiai Értesítő 106. 244-254.
S Z E D E R K É N Y I N á n d o r
1890. Heves v á r m e g y e története. I I .
Várépítészetünk 1975. /Szerk. G e r ő László) Budapest V A R G H A Tivadar
1913. M á t r a i várak 1. Turisták Lapja 25. 185-190.
Vártúrák kalauza I . 1975. 2. kiadás. Budapest
Gyula Nováki:
Die neue Vermessung der mittelalterlichen Burgen in der M á t r a
Die Geschichte der Forschung der urzeitlichen und mittelalterlichen Burgen i m M á t r a - Gebirge wurde in dem vorigen Band der " M á t r a i T a n u l m á n y o k " e r w ä h n t , in dem w i r m i t J ó z s e f D é n e s gemeinsam ü b e r dieses Thema geschrieben und 12 urzeitlichen Burgen bekanntgegeben haben. D i e neueste Vermessungen und Bearbeitungen einiger mittelalter
lichen Burgen des Gebirges wurden vor kurzen in mehreren Publikationen veröffentlicht.
Siehe deren A u f z ä h l u n g Anfang des ungarischen Textes. Jetzt werden die ü b r i g e n mittelal
terlichen Burgen nach den neuesten Vermessungen bekanntgegeben.
Frühere urkundliche Daten gibt es nur über Ororszlánkővár " L ö v e n s t e i n b u r g " in D o - moszló.Der Oroszlánhegy " L ö v e n b e r g " wurde 1289 erwähnt, zu einem Grundbesitz gehörte, die Burg soll schon damals gestanden haben. Die erste konkrete E r w ä h n u n g der Burg ist aus 1325 bekannt. Aus dem 15-16. Jahrhundert gibt es mehrere Angaben über die Burg, die letzte ist aus
1607 bekannt. Es gibt einen kleinen Mauerrest und viele G e b ä u d e s c h u t t e dort.
Ü b e r die anderen Burgen gibt es keine urkundlichen Daten, auf ihre Bauzeit, Besitzer konnte man nur laut der damaligen B e s i t z v e r h ä l t n i s s e n folgern. Ausgrabungen gab es in keiner, auf der F l ä c h e gibt es in allen Burgen Scherben aus dem 13-14 Jahrhundert. Eine Ausnahme bildet G y ö n g y ö s s o l y m o s - Óvár. Hier wurde die Ausgestaltung der B u r g nicht beendet, es gibt auch keine Scherben hier. Mauerreste gibt es in drei Burgen : i n Markaz- M a r k a z v á r , in M á t r a d e r e c s k e - K a n á z s v á r und in Párád - M a r h á d v á r I . I n den anderen Burgen gibt es keine Spuren der Mauer.
N O V Á K I G Y U L A H - l l l l Budapest X L B a r t ó k B . u. 18.
1997
M Á T R A I T A N U L M Á N Y O K G Y Ö N G Y Ö S
p. 21-53
Gyöngyös településszerkezete
Molnár József
ABSTRACT: The settlement structure of Gyöngyös. The author presents the development of the settlement structure of Gyöngyös from the ancient times till the present.
The surrounding of the town was inhabited from the prehistoric age, even the peoples of the migration settled here. At the time of the conquest of the Carpathian BasiTi, in 895 the ,,kabars" got the Mátra region.
Gyöngyös lies in the greatest valley of the Mátra hills, the Bene valley, parallel with the Bene Brook.
On the basis of the land distribution document of the Csobánka family we can see a village with four streets.
The streets lied according to the four cardinal points, and they met in a cross shape.
In the centre of the settlement a big area emerged, to which the church was built in the 17th - 18th century.
The markets were held here as well even in the 20th century.
In the 1950's as a result of the industrialisation new quarters, housing estates were built.
First, in the southern part of the town on a plough-land, the so called ,,Eighty" (housing estate for eighty families) and later buildings started in the eastern, western and northern part of the town as well, in many cases after pulling down old houses.
Besides the housing estates the small houses and bungalows also changed the settlement structure o f Gyöngyös.
G y ö n g y ö s t e l e p ü l é s s z e r k e z e t é n e k mai alakja közel egy é v e z r e d e s .
G y ö n g y ö s és k ö r n y é k e é v e z r e d e k óta lakott. G y ö n g y ö s k ö z i g a z g a t á s i t e r ü l e t é n a Sár
hegyen k ő e s z k ö z ö k e t , M á t r a f ü r e d e n a H a n á k kilátónál bronzkori e d é n y e k e t , G y ö n g y ö s t e r ü l e t é n b r o n z e s z k ö z ö k e t találtak.1 A szkíták is megtelepedtek G y ö n g y ö s ö n .2 A k e l t á k j e l e n l é t é t p é n z e i k b i z o n y í t j á k .3 A z atkári h o m o k b á n y á b ó l hun c s e r é p e d é n y került az Egri D o b ó I s t v á n V á r m ú z e u m b a .
A h o n f o g l a l á s k o r idején G y ö n g y ö s és a k ö r n y e z ő falvak területét e r d ő borította, mely az Alföldig, a mai N a g y f ü g e d , Visznek, Tarnaörs határáig húzódott. A M á t r á b a n tisztások, mocsarak, tavak szakították meg az összefüggő erdőséget. A z utak, a patakok, folyók v ö l gyeiben alakultak k i . A h o n f o g l a l ó k e l s ő s o r b a n a f o l y ó v ö l g y e k e t szállták meg, ahol fél
n o m á d á l l a t t e n y é s z t é s ü k h ö z a l e g k e d v e z ő b b feltételeket t a l á l t a k .4
A h o n f o g l a l á s k o r (896) Anonymus szerint Á r p á d fejedelem a M á t r a v i d é k e t Ed, E d ö m e n (kun? kabar?) v e z é r e k n e k adta, t ő l ü k s z á r m a z i k az A b a n e m z e t s é g .5 A X . század m á s o d i k
1 K.ALICZ Nándor 1969. 32. 33.
2 PÁSZTOR József - STILLER János 1909. 81.-117.
3 K A L I C Z Nándor 1969. 35. 36.
4 DRASKÓCZY István 1984. 91.
5 Béla király névtelen jegyzőjének könyve a Magyarok tetteiről é.u. 12.
felében épült meg Pata (Gyöngyöspata) vára nemzetségi központként.6 Valószínűleg Pata vezér fia volt Aba Sámuel (Abasáron bencés apátságot alapított),7 a harmadik magyar királyunk.
G y ö n g y ö s területe v a l ó s z í n ű l e g a honfoglalástól kezdve lakott. G y ö n g y ö s a M á t r a leg
nagyobb v ö l g y é b e n , a Bene patak v ö l g y e v é g é b e n kialakult t ö r m e l é k k ú p o n fekszik. A patakok m e n t é n vezettek az utak. A z Alföld felől j ö v ő útvonal a Nagypatak m e n t é n ért a mai G y ö n g y ö s területére, és a l e g r é g i b b település itt keletkezhetett.
Egy 1261-ből s z á r m a z ó oklevél említi először G y ö n g y ö s t G y ö n g y ö s p ü s p ö k i k ö z s é g n e v é n e k előtagjaként. Ez az oklevél felsorolja azt a 10 falut, melyet István király a d o m á n yozott az egri p ü s p ö k s é g n e k , és ezek egyike G y ö n g y ö s p ü s p ö k i .8 Ha a falu G y ö n g y ö s r ő l kapta a nevét, - a p ü s p ö k úr birtoka G y ö n g y ö s mellett - ekkor G y ö n g y ö s t e l e p ü l é s - mái- István k o r á b a n létezett. A G y ö n g y ö s szó v a l ó s z í n ű l e g a tölgyfákon é l ő s k ö d ő f a g y ö n g y t ő l s z á r m a z i k , erről n e v e z t é k el az itt folyó patakot, róla pedig a partjára települt helységet.
A honfoglalás után a Mátra alját az Aba nemzetség szállta meg, e nemzetségből keletkezett különböző ágak - családok- birtokolták e területet. A X I I I . században a környéken királyi birtokok is voltak. Halász (Gyöngyöshalász) királyi birtok v o l t .9 A X I I I . század közepén Csobánka c o m e s é a benei völgy. Két fia János és Péter 1274-1275. körül megosztották birtokai
kat, és János lett a benei völgy Bene és G y ö n g y ö s falvak egyedüli birtokosa.1 0 Ekkor m á r állt a Bene vára, hogy mikor, ki építette, nem tudjuk, de m é g a tatárjárás (1241-1242) előtt épült fel, mert régészeti kutatás során I I I . Béla rézpénzét találták meg."
C s o b á n k a J á n o s v a l ó s z í n ű l e g G y ö n g y ö s t tette meg birtokai k ö z p o n t j á v á . G y ö n g y ö s és Bene t e l e p ü l é s e k viszonyaira a l e g r é g i b b adatokat C s o b á n k a J á n o s fiainak, L á s z l ó n a k , D á v i d n a k , és S á m u e l n e k az 1301-ben készült b i r t o k m e g o s z t ó o k l e v e l é b ő l n y e r h e t j ü k ,1 2 sőt m é g k ö v e t k e z t e t n i is tudunk az osztozást m e g e l ő z ő helyzetre is.
B e n é n (Mátrafüred) 3 részre osztották a várat, az e g y u t c á s falut, és a 13 v í z i m a l m o t is.
G y ö n g y ö s esetében a ma is m e g l é v ő épületek, és a patak segít az o s z t ó l e v é l b e n a testvérek részére juttatott falurészek elkülönítésére. A patak, a mai Nagypatak, amely a G á l y a déli oldalán, és a K é k e s nyugati lejtőjén ered és keresztül f o l y i k G y ö n g y ö s ö n . A z e g y h á z a mai Szent Bertalan templommal azonos, a Corpus Cristi k á p o l n a pedig a Szent O r b á n -- templommal a z o n o s í t h a t ó . A templom szentélye v é g é b e n a nyugati oldalon g ó t i k u s k ő k a p u keret található, mely v a l ó s z í n ű l e g az egykori k á p o l n a eredeti bejárata volt, a k á p o l nát v a l ó s z í n ű l e g C s o b á n k a J á n o s építette a X I I I . század v é g é n .1 3 Ez az épület G y ö n g y ö s l e g r é g i b b építészeti e m l é k e .
A z osztólevélből egy t ö b b utcás falu k é p e bontakozik ki előttünk. A dél felől j ö v ő útvonal a patak mellett volt, m í g egy m á s i k ezzel p á r h u z a m o s a n vezetett. Ez lehetett G y ö n g y ö s első utcája, észak-déli irányú volt, és a t e m p l o m n á l v a l ó s z í n ű l e g kiszélesedett. A délről j ö v ő út templomig tartó szakaszát, mely a mai F ő teret is m a g á b a foglalta, a Jókai (egykor C s a p ó ) u t c á n a k tekinthetjük, m í g a t e m p l o m t ó l északra m e n ő t pedig a Petőfi (a X V . s z á z a d k ö z e p é t ő l Solymosi) u t c á n a k . Persze a m o s t a n i t ó l j ó v a l s z é l e s e b b e k voltak. A z okirat említi Benedek I s p á n u d v a r h á z á t , mely a templom k ö z e l é b e n lehetett, kb. a mai OTP Bank h e l y é n ,
6 KOVÁCS Béla 1974. 237.-239. 243.
7 DRASKÓCZY István 1984. 92.
8 KOVÁCS Béla 1987. 27.
9 DRASKÓCZY István 1984. 92.
10 DRASKÓCZY István 1984. 95.
1 1 SZABÓ .1. József 1990. 165.
12 A.O.I.3. DL 1626, 73460 Draskóczy István 1984. 95. 24. jegyzet 13 MOLNÁR József 199/12. 24.
