Csiffáry G&rgely
ABSTRACT: The millstone of Sólymos. On the basis of the written sources and archeological finds the use of hand mills and water mills in Hungary can be proved from the 11* century. The sudden growth in the number of hand mills and water mills in the 13t h century, and in the 17* century the spread of the windmills, which needed a considerable amount o f carved grinding-and millstones called for an important background industry the mining and carving of stones. The millstone making in Sólymos (Heves County) can be proved archeologically from the 14t h century and on the basis of written sources from the 16t h century. This article presents the data o f the stone carving and millstone making in Sólymos. The article is completed by the list of the most important grinding-and millstone mines, the findspots of the whetstones and sharpening stones and the centres o f the lapidaries.
A m a g y a r s á g a f o r g ó k ö v e s k é z i m a l o m m a l minden bizonnyal a honfoglalás előtt megis
merkedett. B i z o n y í t é k erre, hogy a lisztkészítés legfontosabb kifejezése, őröl szavunk őr-igei t ö v e ó t ö r ö k eredetű j ö v e v é n y s z ó , amelynek a j e l e n t é s e forog, forgat, vagyis a g a b o n a ő r lés m ó d j á r a utal. A felgyői ásatások során előkerült m a l o m k ő t ö r e d é k e k , valamint egy é p állapotban felszínre hozott m a l o m k ő p á r igazolja a k é z i m a l o m korai h a s z n á l a t á t .1 M a g y a r o r s z á g o n a régészeti leletek alapján a X . századtól igazolható a kézi ő r l ő k ö v e k használata, s az írott források bizonyítják a X I . századtól a v í z i m a l m o k m e g l é t é t . A n ő k forgatta s z á r a z m a l o m e m l é k é t a X I . századi - az 1061-1075 között keletkezett - Gellért
legenda tartotta fenn. Egyszer, amikor a p ü s p ö k ö t utazása során - éjjeli o l v a s g a t á s k ö z b e n - k ő c s i k o r g á s és é n e k s z ó zavarta meg, m e g k é r d e z t e Valter mestertől, hogy m i l é g y e n az, a k ö v e t k e z ő választ kapta: „Az az asszony, aki énekel ez időben őrli urának búzáját, mert e vidéken másféle malmot nem lehet találni". M a j d a p ü s p ö k k é r d é s é r e , hogy m i v e l forog a malom, Valter így folytatta: ,,Mesterséggel is, kézi erővel is. Nem igavonó állat húzza, hanem maga az ember forgatja kezével"1
A G e l l é r t - l e g e n d á b a n is egy k é z i m a l o m r ó l van s z ó . Egy hajtórudas k é z i ő r l ő - k ő használatát mutatja a 1. k é p . A z Á r p á d - k o r i k é z i m a l o m rekonstrukcióját M é r i István v é g e z t e el. (Lásd: 2. k é p . )
A v í z i m a l o m legelső okleveles e m l í t é s e 1061-ből Zselicszentjakabról ismert.3
A z é l e l m e z é s b e n fontos szerep jutott a kézi-, száraz- és v í z i m a l m o k n a k . Idővel ter
m é s z e t e s e n a k é z i m a l m o k háttérbe szorultak a t e r m e l é k e n y e b b v í z i m a l m o k k a l szemben. A 1 JUHÁSZ Antal 1991. b 160-161.
2 BOGDÁN István 1973. 185-186.
3 ENDREI Walter 1994. 441.
k é z i m a l m o k őrlési teljesítménye ó r á n k é n t 6-8 kg-ot tett k i , ez m i n d ö s s z e egytizede volt a a l e g e g y s z e r ű b b v í z i m a l m o k napi tíz m á z s á s átlagos őrlési k a p a c i t á s á n a k .4
A k ö z é p k o r b a n a v í z i m a l m o k sokkal elterjedtebbek, mint a s z á r a z m a l m o k , a s z é l m a l mokat pedig csak a X V I . századtól kezdenek el építeni. A z eleinte c s u p á n g a b o n a ő r l é s r e használt vízierőt a k é s ő b b i g a z d a s á g i fejlődéssel együtt a l e g k ü l ö n f é l é b b ipari célok szol
gálatába állították. A lisztelő malmok mellett vannak s ó - és p a p r i k a ő r l ő k , és megjelentek a különféle szakaszos m o z g á s ú k ö l y ű k ( p o s z t ó v á n y o l ó k , kender-, len-, köles-, cser- és m á k törők, olajütők, p u s k a p o r t ö r ő k , p a p í r o s készítők) és k a l a p á c s o k ( é r c z ú z ó k , h á m o r o k ) , majd a f ű r é s z m a l m o k .
M a g y a r o r s z á g o n a X V I I I . század v é g e felé mintegy 20 000 malom m ű k ö d ö t t , amelyek d ö n t ő része v í z i m a l o m volt sokféle szél- és s z á r a z m a l o m mellett. A X I X . s z á z a d b a n a malmok s z á m a t o v á b b n ö v e k e d e t t . A z 1863. évi hivatalos k i m u t a t á s szerint M a g y a r o r s z á g o n 22 132 malom volt 30 106 db ő r l ő k ő v e l . 1870-ben pedig M a g y a r o r s z á g o n és E r d é l y b e n a budapesti g ő z m a l m o k o n (12 db) és az e g y é b malmokon kívül 24 024 m a l o m m ű k ö d ö t t 37 468 db ő r l ő k ő v e l .5
A z e l ő z ő e k b ő l kitűnik, hogy a gabona, só, paprika őrlésére alkalmas száraz-, vízi- és s z é l m a l m o k - s az ismeretlen s z á m ú k é z i m a l m o k6 - ő r l ő - és d a r á l ó k ö v e i n e k az elkészítése, az e l h a s z n á l ó d o t t k ö v e k pótlása s z á m o t t e v ő háttéripart hozott létre és tartott életben é v s z á z a d o k o n keresztül, nevezetesen a malom- és ő r l ő k ő - b á n y á s z a t o t , s az ahhoz szervesen k a p c s o l ó d ó kőfaragó ipart.
A hazai k ő b á n y á s z a t , s k ü l ö n ö s e n a m a l o m k ő f e j t é s történeti múltja a k e l l ő e n nem kuta
tott, ún. marginális iparágak k ö z é tartozik. É p p e n azért, hogy a figyelmet r á i r á n y í t s a m , ö s s z e á l l í t o t t a m a történelmi M a g y a r o r s z á g területén létesült j e l e n t ő s e b b m a l o m k ő f e j t ő k j e g y z é k é t . M i u t á n nem egy esetben a m a l o m k ő - l e l ő h e l y e k e n nem c s u p á n ő r l ő k ö v e k készültek, hanem a mindennapos használatra s z ü k s é g e s fenő- é s k ö s z ö r ű k ö v e k is, í g y a j e g y z é k e t ezzel is kiegészítettem. A m e l l é k l e t b e n található j e g y z é k b e n 93 hazai m a l o m k ő b á n y a és t o v á b b i 29 fenőkő-, valamint k ö s z ö r ű k ő - b á n y a és k ő f a r a g ó k ö z p o n t neve o l v a s h a t ó . A m a l o m k ő f e j t ő k e t azért kapcsoltam össze a f e n ő k ő b á n y á k k a l , mert a korábbi é v s z á z a d o k b a n a m o l n á r o k maguk v á g t á k újra, valamint élezték a használat során elkopott m a l o m k ö v e k e t . Ezzel függ össze, hogy a m a l o m k ö v e k e t v á s á r l ó m o l n á r o k az ő r l ő k ö v e k v é t e l e k o r szerezték be a s z ü k s é g e s élező- és f e n ő k ö v e k e t is, amelyket saját k ő v á g ó e s z k ö z e i k é l e z é s é r e és k ö s z ö r ü l é s é r e h a s z n á l t a k .7
A k u t a t á s a legkorábbi hazai m a l o m k ő f e j t ő k keletkezését a X I I I - X I V s z á z a d r a helyezi, s ide s o r o l h a t ó k a geletneki, a muzsaji, a sárospataki és az erdélyi laczfalvi k ő f e j t ő k8 s a Garam menti ( Ú j b á n y a , Garamszentbenedek stb.) b á n y a h e l y e k is. A m a l o m k ő f e j t ő k létét általában a X V I . századtól m á r írásos adatok is igazolják. K ö r m ö c b á n y á t látta el az 1535 előtt nyitott lutillai m a l o m k ő f e j t ő9, a sárospataki megyeri k ő b á n y a m ű k ö d é s é r e m á r az 1552.
évi u r b á r i u m o k b a n találni adatot.1 0 A csicsói m a l o m k ő f e j t é s t szintén 1552-ben említik
4 A Zemplén megyei Mogyoróskán Kosetzki József 1969-ben próbaőrlést végzett egy j ó állapotú, fa alkotórészekkel rendelkező kézimalommal. A kísérlet során egy liter kukoricát 8-10 perc alatt, egy liter búzát és árpát 9-11 perc alatt darált meg. - SELMECZI KOVÁCS Attila 1993. 10.
5 H U N F A L V Y János 1874. 102-103.
6 A X V I . században háztartásonként egy kézimalom meglétével számolhatunk.
7 KÓS Károly 1980. 303.
8 FÜLÖP József 1984. 70.
9 PECH Antal 1884. I . 160.
10 ROMÁN János 1965. 14.
e l ő s z ö r . " A m u n k á c s i u d v a r b í r ó 1616. évi utasításaiban m á r szerepel a b e r e g s z á s z i b á n y a1 2, s a híres beregi kőfejtők közül a k u k l y a b á n y a i t I I . R á k ó c z i Ferenc n y i t t a t t a1 3. A Telkibánya melletti K á n y a - h e g y i m a l o m k ő f e j t ő X V - X V I I . században m ű k ö d ö t t .1 4 1772-től ismerjük a S z a t m á r megyei F e l s ő f e r n e z e l y e n m ű k ö d ő m a l o m k ő v á g ó t .1 5
A solymosi m a l o m k ő b á n y a is a legrégibb hazai kőfejtők egyike volt, amelynek létezésére 1577-ben találni a l e g k o r á b b i írott adatot.
A j e g y z é k b e n szereplő m a l o m k ő f e j t ő k z ö m é n e k a létezéséről a X V I I I - X I X . századi for
rásokban leltem utalást. H a s o n l ó a helyzet a k ö s z ö r ű k ő - és f e n ő k ő b á n y á k k a l is, amelyekre szintén a X V I I I . századtól találni t ö b b n y i r e adatot. M i u t á n a X V I I I - X I X . s z á z a d b a n a mal
mok s z á m a u g r á s s z e r ű e n m e g n ő t t , t e r m é s z e t e s e n ezzel egyidejűleg a m a l o m k ő b á n y á s z a t és a m a l o m k ő f a r a g ó ipar is virágzott, amely s z á m o s új kőfejtő m e g n y i t á s á h o z vezetett. A recens néprajzi kutatásokból tudjuk, hogy a k ő b á n y á s z a t és a kőfaragó ipar a lelőhelyek k ö z e l é b e n é l ő falusi n é p e s s é g e t munkaalkalomhoz, fuvarozási és kereseti l e h e t ő s é g h e z j u t tatta. A z effajta kiegészítő m u n k á k b ó l s z á r m a z ó j ö v e d e l e m azért is j e l e n t ő s n e k bizonyult, mert a m e z ő g a z d a s á g i t e r m e l é s r e k e v é s b é alkalmas h e g y v i d é k i területek l a k o s s á g á n a k kiegészítette az ő s t e r m e l é s b ő l s z á r m a z ó j ö v e d e l m é t .
M a l o m k ö f e j t é s és k ő f a r a g á s
A k ő b á n y á s z a t speciális ismereteket k í v á n ó területe a m a l o m k ő - b á n y á s z a t , a m a l o m k ö v e k vágása. E l ő s z ö r a készítendő m a l o m k ő méretét a sima s z i k l a t ö m b ö n kiraj
zolták cirkálómmal ( k ö r z ő v e l ) , azután kifaragták c s á k á n n y a l . A m a l o m k ő lehasítása gondos m u n k á t igényelt. (Lásd: 3 kép.) A m i k o r az a k ő t ö m b ö n m á r csak alsó lapjával függött, alul a pereme alá szögeket (ékeket) vertek k ö r ö s - k ö r ü l , majd egyenletes ü t é s e k e t m é r t e k a k ő alá sulyokkal (pörölyszerű, h o s s z ú n y e l ű v a s b u n k ó ) . A z ütések hatására v é g ü l a k ő a t ö m b r ő l levált. A hasítás után a k ő lapját is l e e g y e n g e t t é k (Lásd: 4. k é p ) , majd az ím. forgó köveknek e m é s z t ő t fúrtak hosszú v é s ő k k e l , a padkőnek pedig peremet vágtak, s lyukat fúrtak a szakáll s z á m á r a .1 6
Gondos é s sok m u n k á t kívánt a m a l o m k ö v e k őrlőfelületének a k i k é p z é s e . A m a l o m ő r l ő s z e r k e z e t é n e k a legfontosabb része a k o p á r , amelyet az alsókő, állókő vagy padkő és a felsőkő vagy forgókő alkot. A k ö v e k méreteit a r e n d e l k e z é s r e álló víz m e n n y i s é g e és annak esése szabta m e g .1 7 A M á t r a v i d é k é n az általánosan elterjedt k ő m é r e t 36 és 42 c o l o s1 8, vagyis 108 és 136 cm volt. A k ö v e k v a s t a g s á g a 25 cm körül mozgott, s h a s o n l ó á t m é r ő j e volt a k ö z é p s ő n y í l á s n a k is. A z új k ö v e k e g y m á s felé n é z ő lapjára e l ő s z ö r k ö r z ő v e l k i m é r t é k a kőmejj (azaz k ő r n e l l1 9) p e r e m é t , amely a kőnyílástól a kőfelület mintegy 1/3-ad részéig terjedt, majd a peremétől a kőnyílás felé 3 cm lejtésűre lefaragták. Ez a lejtős felület t o v á b bította a k ö v e k k ö z é k e r ü l ő gabonaszemeket az őrlőplatthoz, vagyis a kőfelület külső g y ű r ű j é h e z . A b e l s ő kőfelület m e g f a r a g á s a után a k ö v e k r e k i m é r t é k az őrlővájatok, azaz a
1 1 KOS Károly 1980. 291.
12 Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle, 1897. 515.
13 HILDENSTAB György 1910. 108.
14 SZAKÁLL Sándor-WEISZBURG Tamás 1994. 96-97.
15 TAKÁCS Péter-UDVARI István 1989. 215.
16 TARISZNYÁS Márton 1982. 126.
17 TARISZNYÁS Márton 1982. 126.
18 1 coll = 24 mm.
19 Kömellnek a malomkőnek az őrlőfelülete és a kő nyílása közötti részét nevezik.
1. kép A m a l o m k ő lehasítása a t ö m b r ő l - X V I I . századi rajz alapján.
R O M Á N J á n o s 1965. 14.
2. kép A m a l o m k ő faragása és egyenlítése.
K Ó S Károly 1980. 298.
rémesek helyét, s lapos c s á k á n n y a l kivésték azokat. Egy r é m e s 3 cm széles és 0,5 c m m é l y b e v á g á s t tett k i a kőmell és a k ő pereme közötti őrlőfelületen. E c s a t o m a s z e r ű , 10-12 m m m é l y vájat egyik oldala m e r ő l e g e s e n süllyedt, a m á s i k lejtősen emelkedett. A 42 colos k ő r e 12 r é m e s t , m í g a 36 colosra 8 r é m e s t vágtak. A rémest kaszára (azaz hajlított ív alakban) vagy egyenesen vésték az őrlőfelületbe. A r é m e s e k k ö z é - azok alakjához i g a z o d ó - s ű r ű rovatokat karcoltak. A r o v á t k á k azonban nem értek el a kőmellig, k ö z ö t t ü k n é h á n y cm-es gyűrű alakú felületet hagytak, amelyen csak a r é m e s e k h ú z ó d t a k . Ez a felület arra szolgált, hogy a k ö v e k k ö z é k e r ü l ő gabonaszemet aprítsa, darálja, mert ez a folyamat az őrlés előkészítését jelentette. A m a l o m k ő p á r o k r a a r é m e s e k e t e l l e n k e z ő irányban v á g t á k , hogy a b e m e t s z é s e k és vájatok mintegy ollószerűen nyírják el a közéjük s o d r ó d ó gabonaszemeket.
Ezt az eljárást G y ö n g y ö s ö n keresztvágásnak nevezték. í g y a k ö v e k k ö n n y e b b e n t u d t á k s z é t m o r z s o l n i a körbefutó gabonaszemeket, amelyek lisztté ő r ö l v e egy teljes k ö r f o r d u l á s után hullottak k i a k ő k é r e g gyűjtőjébe. A r é m e s e k a szemek e l v á g á s á n túl m é g h ű t ö t t é k is a követ, l e h e t ő v é tették a vájatok l e v e g ő z é s é t .2 0
T e r m é s z e t e s e n a m a l o m k ö v e k e t a rendszeres használat során is gondozni kellett. A r é m e seket folyamatos munka során 2-3 h e t e n k é n t m é l y í t e n i kellett. H a s o n l ó k é p p e n a r é m e s e k közötti r o v á t k á k a t 4-5 n a p o n k é n t újra kellett karcolni. E m u n k á k a t viszont m á r a m o l n á r o k v é g e z t é k .2 1
20 SELMECZI KOVÁCS Attila 1984. 359.
21 A molnárok malomkő gondozására lásd: SELMECZI KOVÁCS Attila 1984. 360.
A m a l o m k ő v á g ó k teljesítménye R o m á n J á n o s kutatásai szerint a X V I I . s z á z a d b a n a k ö v e t k e z ő : S á r o s p a t a k o n egy-egy k ő k i v á g á s a egy l e g é n y n e k p u h á b b k ő b ő l 6-7 napot, k e m é n y e b b k ő b ő l 8-9 napi m u n k á t igényelt. Ennek alapján egy-egy k ő v á g ó á t l a g o s a n é v e n t e 40 k ö v e t k é s z í t e t t .2 2 Ennél kisebb volt a csicsói m a l o m k ő f a r a g ó k t e l j e s í t m é n y e , m i u t á n ott egy k ő fejtése és faragása 2-3 heti m u n k á t igényelt, s é v e n t e egy kőfejtő általában 5-8 m a l o m k ö v e t állított e l ő . A kisebb teljesítmény oka, hogy ott a kőfejtők f ö l d m ű v e l é s s e l is f o g l a l k o z t a k .2 3
A m a l o m - és az ő r l ő k ö v e k t a r t ó s s á g a az a n y a g t ó l , a h a s z n á l a t i i g é n y b e v é t e l t ő l , de a g o n d o z á s t ó l is függött. Selmeczi K o v á c s A t t i l a szerint egy m a l o m k ő p á r 10-12 é v i g is eltar
tott, ha rendszeresen g o n d o z t á k .2 4 Tarisznyás M á r t o n szerint, ha k í m é l t é k a k ö v e t , akkor 20 é v i g is h a s z n á l h a t t á k . A k ö v e k átlagos élettartama azonban csak 6-8 év v o l t .2 5
A solymosi k ő - és m a l o m k ő f e j t é s
A solymosi Kis-hegy, valamint annak nyugati o l d a l á b a n h ű z ó d ó C s á k k ő é s z a k - d é l i irányú andezit sziklavonulata adja é v s z á z a d o k óta a helyi k ő b á n y á s z a t a l a p a n y a g á t .
A k o r á b b i kutatás szerint a solymosi k ő b á n y á s z a t kezdetei 1400 előttre d a t á l h a t o k , mivel a falu k ö z é p k o r i t e m p l o m á n a k m á i g fennálló t o r n y á t m á r a helyben b á n y á s z o t t kőből e m e l t é k . A k ő b á n y á s z a t t a l foglalkozó szakirodalom a helybeli m a l o m k ő f e j t ő m ű k ö d é s é t 1753-tól ismeri, feltételezve, hogy a k é z i m a l o m h o z s z ü k s é g e s ő r l ő k ö v e k e t m á r k o r á b b a n is k é s z í t e t t é k .2 6 A z újabb k u t a t á s o k szerint a helybeli m a l o m k ő b á n y á s z a t kezdetei a régészeti adatok alapján t ö b b mint 300 évvel k o r á b b r a k e l t e z h e t ő e k .
A z újabb b i z o n y í t é k o k i s m e r e t é b e n a solymosi k ő b á n y á s z a t kezdetei a X - X I . századra t e h e t ő k . A z erre v o n a t k o z ó adatokat a régészeti á s a t á s o k szolgáltatták. S z a b ó J á n o s G y ő z ő (1929-1986) az egri D o b ó István V á r m ú z e u m r é g é s z e 1974 s z e p t e m b e r é b e n P o r o s z l ó alatt, a m a g y a r á d i halom nyugati oldalán leletmentő ásatást folytatott. A m u n k á k s o r á n egyebek mellett kettő X - X I . s z á z a d első felében épült Á r p á d - k o r i l a k ó h á z r a bukkant. Feltárta az egyik h á z t ű z h e l y é t is, ahol a t ű z h e l y alja lapos riolitkövekkel volt k i b é l e l v e . A z itt felszínre került k ő z e t a n y a g o t Kiss J á n o s t a n s z é k v e z e t ő egyetemi tanár ( E L T E Á s v á n y t a n i I n t é z e t e ) vizsgálta meg. V é l e m é n y e szerint a talált kőzetfajtát G y ö n g y ö s s o l y m o s o n b á n y á s z t á k .2 7
A helybeli m a l o m k ő b á n y á s z a t korai, X I V - X V . századi e m l é k e i is fennmaradtak, u i . a k i s n á n a i v á r k ő t á r á b a n m e g t a l á l h a t ó k azok a jellegzetes lilás színű, likacsos k ő z e t b ő l farag
ott k é z i ő r l ő k ö v e k , amelyek a helyi m a l o m k ő f a r a g á s b i z o n y í t é k a i . ( L á s d : 8. k é p )2 8 A t e r ü l e t e n k ő - és m a l o m k ő b á n y á s z a t létezése a X V I . századtól m á r írásos adatokkal is iga
z o l h a t ó . A források legelőször 1577-ben e m l í t i k a helybeli „Fodina lapidae"-X. A z egri p ü s p ö k javainak 1577-1579-es ö s s z e í r á s á b a n ez o l v a s h a t ó : ,,Vdn itt egy bánya, ahol malomköveket vágnak 2-2 darabért 80 dénárt fizetnek. Evenként alig 2-2 követ tudnak eladni. Valamennyivel többet vágnak, s annyiért adják, amennyiért tudják"29. A z egri
22 ROMÁN János 1965. 17.
23 KÓS Károly 1980. 30.
24 SELMECZI KOVÁCS Attila 1984. 360.
25 TARISZNYÁS Márton 1982. 126.
26 JUHÁSZ Antal 1991. 631. - Az előbbi szerző NAGY Gyula, 1964. 117. - adatát vett át.
27 SZABÓ JÁNOS Győző 1975. 38., 44.
28 A 8. képen látható inalomkőtöredék egy kézimalom felső őrlőkövének a darabja, amelynek eredeti átmérője 44 cm volt.
29 Gyürky Katalin-Miklós Zsuzsanna, 1991. 76.
3. kép A m a l o m k ő f a r a g ó k eszközei.
H Á L A J ó z s e f 1995. 135.
4. kép Ö r l ő k ő készítése Reziben, 1983.
H Á L A József 1985. 590.
p ü s p ö k s é g g y ö n g y ö s s o l y m o s i bányájáról 1682-ben ezt írták: ,,Malomkőbánya is vagyon, melynek adója minden bokor kőtül 78 dénár, melynek fele a töröké, fele a püspöké"™ A p ü s p ö k i javak 1696-os összeírásában ez o l v a s h a t ó : ,,Item egy keő bánya, valamennyi köet vágnak, mindeniktől dfénárj 40" M A m a l o m k ő b á n y a szerepel a p ü s p ö k i javak 1699-es ö s s z e í r á s á b a n is a kőfaragó 2 s z o b á s házával együtt.
1723-ban a h a s z o n v é t e l e k között m e g t a l á l h a t ó az ö s s z e í r á s b a n a fahordás mellett a kőfe
j t é s is. Épület- és m a l o m k ö v e t fejtettek. 1725-ben az egy p ü s p ö k i uradalomhoz tartózó é p í t ő k ö b á n y a m ű k ö d ö t t , s a kitermelt k ö v e k ára ö l e n k é n t 75 dénárba került. M a l o m k ö v e t is készítettek ebből a kőfajtából, amelynek egy darabja 6 frt v o l t .3 2
1737-ben is m ű k ö d ö t t a m a l o m k ő b á n y a és m é g egy k ő b á n y a , de az utóbbiról m e g j e g y e z t é k , hogy a k ö v e k falak építésére nem alkalmasak.3 3 Ez időben a m a l o m k ő f e j t ő volt a fontosabb. 1754-ben Fuxrejter Keresztély kőfejtőmester szerződést kötött az egri p ü s p ö k s é g g e l , ebben vállalta, hogy a régi kőfejtő a n y a g á b ó l , az egri p ü s p ö k i uradalom s z ü k s é g l e t é r e termel m a l o m k ö v e t .3 4
A m a l o m k ő b á n y a egy 1755-ös térképen is rajta van a solymosi Kis-hegy l á b á n á l .3 5 (Lásd:
7. kép.)
1763-ban Textori Ferenc g y ö n g y ö s i kőfaragó b é r b e vette a k ő b á n y á t Fuxreiter K e r e s z t é l y g y ö n g y ö s i k ő f a r a g ó v a l e g y ü t t .3 6
A m a l o m k ő b á n y á t i f j . Fuxreiter K e r e s z t é l y k ő f a r a g ó bérelte 1764-től 1770-ig évi 30 frt-ért. 1778-ban m á r két b á n y á t (a m a l o m k ő v á g ó t és egy m á s i k a t ) 30-30 frt-ért á r e n d á l t á k Fuxreiter Krisztián és Joannes Kramberger. 1780-tól a két helybeli k ő v á g ó t Fuxreiter Ker
esztély és Tóth M i h á l y bérelte 50, i l l . 30 frt-ért 1785-ig. 1790-95 között a k ő b á n y á k a t Andreas Hunderberg és Fuxreiter Antal kőfaragók árendálták 50, i l l . 40 f r t - é r t .3 7
A m a l o m k ő ára - d a r a b o n k é n t - Egerben 1716~1759
Év Solymosi kő Geletneki kő Ú j b á n y á i k ő E g y é b m a l o m k ő
1 7 1 63 8 - - - 22 frt. 95 d.
1 7 2 53 0 - - - 15 frt. 75 d.
17 3 44 0 - - - 14 frt.
17364 1 - - - 12, i l l . 13 frt.
17 3 84 2 8 frt. 12
1 7 3 94 3 - 14 frt, 14 frt. 30 d., - 30 frt.
30 SUGÁR István 1983. 128.
31 ,,ftem est lapicidina vulgo kőbánya. Ah uno pari moiari lapidina salvunt den. 7<H. Cuius pmvciiiiis medietas est lurcae, et medietas episcopi. " - H M L . XII-3/a/l 1. Liber 11. 71.
32 H M L . XH-3/a/30. Liber 11. 285-286.
33 H M L . IV- 7/b/2. 567. öi. 1725.
34 H M L . IV- 7/b/3. 583. öi. 1737.
35 LÉNÁRT Andor. 1982 1983. 190-192.
36 H M L . Térképtár. Érs. 6.
37 DERCSÉNYI Dezső VOIT Pál, 1969. 41 I .
38 H M L . XII-3/a/357. Conscriptio Gremialis 1764 1795.
39 H M L . V-l/b/14.
40 H M L . XII-3/e/198. 60.
41 H M L . XlI-3/e/198. 67.
42 H M L . XIl-3/e/198. 76.
43 H M L . XII-3/e/198. 79, 81.
Év Solymosi kő Geletneki kő Ú j b á n y á i k ő E g y é b m a l o m k ő
1 7 4 04 4 10 frt. 15 frt _ _
1 7 4 24 5 -
-
- 12 öl = 15 rfrt.1 7 4 54 6 10 frt. 20 frt. 16 frt., 14 frt. 34 kr.
-1 7 4 64 7 ó, i l l . 10 frt. - v 17 frt. 17 frt.
174748 9 frt. 16 frt. 30 kr.
-
16 frt.1 7 4 84 9 - - - 16, i l l . 18 frt.
1 7 5 05 0 - - - 16 frt.
1 7 5 15 1 - - - 14, i l l . 15 frt.
1 7 5 25 2 - - - 11 frt. 6 kr., i l l . 12 frt.
1 7 5 35 3 17 frt. - - 14 frt.
1 7 5 45 4 - - - 15 frt.
17585 5 8 frt. 30 kr. - 17 frt.
-1 7 5 95 6 15 frt. - -
-A táblázat lehetőséget ad bizonyos következtetések levonására. -A legfontosabb, hogy n é h á n y évben össze tudjuk vetni a solymosi kövek árát a korszak legjelentősebb m a l o m k ő b á n y á i b ó l ideszállított kövek árával. 1738-ban, 1740-ben a geletneki kő 50%-kal drágább, mint a solymosi.
1745-ben kétszer annyiba került mint a solymosi k ő , de 1747-ben is majd a dupláját fizette a v e v ő a geletneki kőért. A z újbányái m a l o m k ő 1745-ben 50-60%-kal volt drágább, 1746-ban pedig több mint h á r o m s z o r annyiba került, mint a solymosi. M é g 1758-ban is t ö b b mint kétszeres ára volt az újbányái m a l o m k ő n e k , mint a solymosinak. A z egyéb helyről behozott m a l o m k ö v e k között csak sejteni lehet, hogy Vácról, illetve Sárospatakról is szállítottak Egerbe m a l o m k ö v e t . M á s , korábban publikált adatok szerint 1769-ben 17 frt-ért, 1799-ben G y ö n g y ö s ö n 5 frt. 30 krajcárért, 1802-ben 22 frt-ért s 1804-ben 35 frt-ért vettek solymosi m a l o m k ö v e t .5 7
Az adatokból leszűrhető, hogy a solymosi malomkövet elsősorban a falutól számított 50-60 km-es körön belül található települések vásárolták. Tehát a solymosi kőfejtő főként regionális piaccal és jelentőséggel bírt.
A z , hogy a geletneki, újbányái, esetleg a váci és sárospataki m a l o m k ő ilyen d r á g a , annak az oka nem c s u p á n a j o b b m i n ő s é g b e n , hanem a szállítási k ö l t s é g e k b e n is k e r e s e n d ő . Végül is az o l c s ó b b solymosi m a l o m k ő k e l e n d ő s é g é t segítette, hogy a legjelentősebb hazai m a l o m k ő f e j t ő k ( p l . Ú j b á n y a , G é l é i n e k , S á r o s p a t a k , Vác) távol estek, s a szállítás meg
drágította az onnan s z á r m a z ó k ö v e k árát.
44 H M L . XII-3/e/198. 79.
45 H M L . XII-4/11. 125..
46 H M L . XIL3/e/199. 95., 99.
47 H M L . XII-3/e/200. 105., 106 48 H M L . XII-3/e/200. 109.
49 H M L . XlI-3/e/201. 118.
50 H M L . XII-3/e/201. 129.
51 H M L . XII-3/e/201. 133..
52 H M L . XII-3/e/201. 137 53 H M L . XII-3/e/202. 144., 146.
54 H M L . XII-3/e/203. 203. 164.
55 H M L . XII-3/e/203. 203. 169.
56 H M L . XII-3/e/203. 175.
57 NAGY Gyula 1964. 117.
5. kép G y ö n g y ö s s o l y m o s határának t é r k é p e a Kis hegyi m a l o m k ő b á n y á v a l . Hazael H u g ó rajza 1755-ből. H M L . Térképtár. Érseki térképek. 6.
A z 1799-es p ü s p ö k s é g i leltárban szerepel a kőfejtő háza, amely k ő b ő l épült, fapadlója volt. Ez a zsindellyel fedett épület 3 s z o b á b ó l , 2 k o n y h á b ó l , é l é s k a m r á b ó l , 20 akós p i n c é b ő l állt, s a k ő v á g ó költségén é p ü l t .5 8
1803. május 13-án Kitaibel Pál ezt írta a naplójába: ,,A Solymosi kőbányákban látható kőzet (...) egészen más, mint a gyöngyösi. Ajtófélfának, ablakkeretnek, alapzatnak dolgozzák fel. Alatta más kőzet is akad (...) tiszta vörösesbarna, ez keményebb és malomkőnek dolgoz-'zákfel".^
A k ő b á n y á s z a t h o z használt v a s s z e r s z á m o k a t á l l a n d ó a n élesíteni kellett. Erre a célra a b á n y a mellett felszerelt k o v á c s m ű h e l y m ű k ö d ö t t . A k ö z s é g 1854. évi ö s s z e í r á s á b a n meg
találjuk a helyi k ő - és malomfejtővel kapcsolatos é p í t m é n y e k e t ; 2 k o v á c s m ű h e l y t l a k á s o k kal, a k ő f a r a g ó házát s egy urasági házat a kocsisok r é s z é r e ,6 0 akik a követ fuvarozták.
1868-ban m é g rendszeresen készítették a m a l o m k ö v e t .6 1 1904-ben az itt fejtett k ő menny
isége naponta 10-15 igáskocsi, viszont nagyobb m e g r e n d e l é s e k a l k a l m á v a l 100 igás szekér is szállította a követ az Alföldre. A követ nyersen és faragott f o r m á b a n Szegedre és
Szol-58 H M L . XII-3/a/86. Liber. 79/2 Eszterházy leltár, 1799. 655-656.
59 GOMBOCZ Endre 1945. 2. 706.
60 N A G Y Gyula 1964. 133.
61 MONTEDEGÓI ALBERT Ferenc 1868. 392.
6. kép S ó l y m o s o n készült X I V . századi ő r l ő k ő darabja a kisnánai v á r á s a t á s b ó l . nokra f u v a r o z t á k .6 2 1904-ben is vásárolták a v í z i m a l m o k s z á m á r a a solymosi őrlő k ö v e k e t .6 3
1905-ben írták a faluról: Lakói főleg faárukkal és malomkövekkel kereskednek ",64
A m a l o m k ő b á n y á s z a t a Kis-hegy e l k o v á s o d o t t tufájára települt. A folyamatos, t ö b b é v s z á z a d a tartó b á n y á s z a t k ö v e t k e z t é b e n hatalmas felhagyott ü r e g e k keletkeztek, amelyek
62 SCHAFARZIK Ferenc 1904. 129.
63 SCHAFARZIK Ferenc 1904. 129.
64 GYÖRGY Aladár 1905. 407.
7. kép A Kis hegyi b á n y a egyik ü r e g é b e n látható egyik félig kifejtett m a l o m k ő . A d a m i k M i k l ó s felvétele, 1976.
ma is láthatóak a felszínen. A kis-hegyi M a l o m k ő b a r l a n g az 1890-es é v e k b e n m á r teljesen elpusztult.6 5 A helybeli m a l o m k ő f e j t é s a X V I I - X V I I I . s z á z a d b a n a C s á k i - h e g y e n is folyt, s ennek n y o m a i k é n t keletkezett üregek, barlangok ma is m e g t a l á l h a t ó k a terepen. A me
s t e r s é g e s e n kivájt ü r e g e k b e n m é g látszanak a félig kifejtett, lehasított és otthagyott m a l o m k ö v e k . (Lásd: 9. kép.)
A z I . v i l á g h á b o r ú u t á n - 1920-ban - alakult meg a M a i r o v i t z és B a r n a - f é l e egyesített k ő b á n y a vállalatok j o g u t ó d j a k é n t a Solymosi és F a r k a s m á l y i K ő b á n y a Rt. Ez a g y ö n g y ö s i s z é k h e l y ű vállalat 1936-ban is gyártotta a k e m é n y , de jól faragható k ő z e t b ő l a m a l o m k ö v e t .6 6
A z első v i l á g h á b o r ú után nagy fellendülés k ö v e t k e z e t t be. E b b ő l az időből s z á r m a z i k a k ő b á n y a ,,Lila kőbányaként" való e l n e v e z é s e , amely a k i b á n y á s z o t t k ő színére utal. Ez időben m á r a követ r o b b a n t á s s a l j ö v e s z t e t t é k . A z így kitermelt nagyobb k ő d a r a b o k b ó l k e r ü l t e k k i azok a hasított k ö v e k , amelyek t o v á b b i m e g m u n k á l á s r a alkalmasak voltak.
K é s z í t e t t e k s z e g é l y k ö v e k e t , lépcsőket, szobortalapzatokat, m e l l v é d e k e t , a b l a k p á r k á n y o k a t , 65 LEGÁNYI Ferenc: Múzeumi napló. I . 421.
66 LADÁNYI Miksa 1936. 184.
8. kép K i s hegyi b á n y á b a n kőhasítás kézi ú t o n , 1957-ben.
B a k ó Ferenc felvétele. D I V . Fotoadattár, 6466.
é p ü l e t d í s z í t ő elemeket s lábazatokat, amelyet „ciklopnak" neveztek. Ezeket a f a r a g v á n y o k a t kézi s z e r s z á m o k k a l formálták meg.
A k ő f a r a g ó k a bányafaltól, ahol a kitermelés folyt, kb. 80-100 m távol dolgoztak fabakon vagy kőből épített, ú n . ,,holpang''-okon. Ide szállították vasúti lapos kocsin a hasító szak
m u n k á s o k által előkészített követ, amelynek a m é r e t e i m á r eleve m e g h a t á r o z t á k , hogy m i t lehetett készíteni belőle. A ,,Lila" b á n y á b a n a két v i l á g h á b o r ú közt 80-90 k ő f a r a g ó szak
m u n k á s d o l g o z o t t .6 7
I d ő k ö z b e n a két h á b o r ú között a k ő b á n y á s z a t o t kiterjesztették a falutól 4,5 km-re északra a K o m l ó s - és a N a g y - v ö l g y e k közötti gerincen e m e l k e d ő A s z t a g - k ő 505 m magas egykori gejzirkúpjára is. A z A s z t a g - k ő k i v á l ó m i n ő s é g ű hidrokvarcitját k o h ó k e m e n c é k k i b é l e l é s é r e h a s z n á l t á k6 8, ugyanakkor ez a kőzet m a l o m k ő k é s z í t é s é h e z is m e g f e l e l t .6 9 A z Asztag-hegy k ö v é t m a l o m b é l é s k ő n e k termelték.
67 LOVÁSZ András 1994. 71-72.
68 PAPP Ferenc 1943. 283.
69 PAPP Ferenc 1943. 286.
A malomiparban b e k ö v e t k e z e t t X I X . századi v á l t o z á s o k a l a p v e t ő e n b e f o l y á s o l t á k az é v s z á z a d o k o n keresztül v i r á g z ó m a l o m k ő f e j t é s t és kőfaragást.
Az első döntő jelentőségű változást a gőzmalmok megjelenése okozta. Magyarország malomi
parában nagy fordulatot nem az 1835-ben felépített nagysurányi műmalom, vagy a rövid életéi soproni gőzmalom okozta, hanem a pesti hengennalom felépítése. A„Pestii József Hengermalom
Társaság" gr. Széchenyi István kezdeményezésére 1839-42 között épített malmot. Ez a József nádonól elnevezett létesítmény nem a gőzerő alkalmazásával, hanem azzal vált úttörővé, hogy malomkövek helyett először használt hengereket. Előtte egyetlen malom, a svájci Frauenfelden létesült üzem tett sikertelen kísérletet a hengerőrléssel. A pesti hengennalom kis acéllemezeket használt. A pesti hengermalomban bevezetett újfajta őrlésnek az 1870-es évekig alig akadt követője.
A malom korszerűsítésére és egyben újfajta hengerek előállítására vállalkozott Mechwart A n d r á s (1834-1907), a Ganz g y á r igazgatója, amikor a Wegmann Frigyes-féle p o r c e l á n h e n g e r s z é k e k alapul vételével öntött v a s b ó l konstruált h e n g e r s z é k e k e t . Ez a t a l á l m á n y szorította k i v é g l e g az é v s z á z a d o k o n át használt m a l o m k ö v e k e t .
Mechwart A n d r á s 1876-ban szabadalmaztatta az ú n . magas őrlésre alkalmas k é r e g ö n t é s ű h e n g e r s z é k é t , s t a l á l m á n y a csakhamar az egész v i l á g o n elterjedt.7 0
Ö s s z e g z é s
A z 1830-as évek v é g é i g m ű s z a k i l a g legfejlettebb m a l o m t í p u s n a k a v í z i m a l m o k s z á m í t o t tak, viszont m e l l e t t ü k a legelterjedtebbek a s z á r a z m a l m o k voltak, és ezek látták el nagyob
brészt a lakosságot a m a l o m k ö v e k között őrölt liszttel. Malomiparunk az 1860-as évek elején, de főleg a k i e g y e z é s t k ö v e t ő e n indult óriási fejlődésnek.
1. sz. táblázat M a g y a r o r s z á g malmai
É v M a l m o k s z á m a E b b ő l : g ő z m a l o m
1860-ig - 25
18637 1 22132 147
1 8 7 37 2 24956 492
1 8 8 57 3 17277 910
1 8 9 57 4 20005 1723
1 9 0 67 5 17304 1908
70 Magyarország malomipara 1894-ben. 1896. 7-8. - A hengerőrlést vagy ,,magas" őrlést utóbb ,,magyar őrlés "-nek is nevezték. E találmány lényege a következő. A hengerszékben a kemény, rovátkolt acélhengerek nem szétzúzzák, hanem széttépik a búzaszemet, s annak belső lisztes része kifordul, s a héj elkülönül. A lisztbe nem kerül korpahéj-rész, ezért szép fehér lesz. A régi rendszerű, ún. ,,parasztőrlés" összezúzza a gabonát és a korpát a liszttől szitákban különítik el, de a korpa és a liszt tökéletes elválasztása soha sem sikerült, ezért a liszt egy kicsit mindig barna maradt.
71 Malmok összetétele: gőzmalom 147, műmalom 70, hajómalom 4301, patakmalom 9173, szélmalom 475, szárazmalom 7966. - SZTERÉNYI József 1901. 8.
72 Malmok összetétele: gőzmalom 492, vízimalom 17249, szélmalom 854, szárazmalom 6361. - SZTERÉNYI József 1901. 10.
73 Malmok összetétele: gőzmalom 910, vízimalom 13520, szélmalom 650, szárazmalom 3197. - SZTERÉNYI József 1901. 10.
74 Malmok összetétele: gőzmalom 1723, gőz- és vízimalom 120, vízimalom 15417, szélmalom 712, szárazmalom 2032. - SZTERÉNYI József 1901. 10.
75 RÉMIÁS Tibor 1989. 133.
A X I X . s z á z a d 50-es éveitől a g ő z m a l m o k s z á m a l á t v á n y o s a n megemelkedett. A h a g y o m á n y o s n a k is n e v e z h e t ő vízi-, száraz- és s z é l m a l m o k közül a v í z i m a l m o k bírták a l e g t o v á b b a versenyt. S z e m b e ö t l ő a s z á r a z m a l m o k v i s s z a e s é s e 1863-1895 között, amikor a s z á m u k az e g y t i z e d é r e c s ö k k e n t . A s z á r a z m a l m o k k i s z o r u l á s á n a k több oka v o l t : az őr
l ő k é p e s s é g ü k általában kisebb volt, mint a többi m a l o m é , igaerőt igényeltek, s ezen túl t ö n k r e t e t t é k a malmot hajtó igásállatokat, valamint rendkívül t ű z v e s z é l y e s e k voltak.
A g ő z m a l m o k m e g j e l e n é s e és hazai elterjedése t o v á b b i változást e r e d m é n y e z e t t . Ezek a g ő z m a l m o k a vízi-, szél- és s z á r a z m a l m o k n á l h a t é k o n y a b b a n m ű k ö d t e k , nagyobb s e b e s s é g gel forogtak és k o p á s á l l ó b b , k e m é n y e b b m a l o m k ö v e k e t igényeltek. Erre a célra az E u r ó p á b a n e g y e d u r a l k o d ó , a franciaországi La F e r i é b ő l s z á r m a z ó m a l o m k ö v e k jelentek meg, amelyeket igen k e m é n y , sok Si02-t t a r t a l m a z ó (elkvarcosodott), t ö b b azonos m i n ő s é g ű k ő z e t d a r a b b ó l készítettek. E k ö v e k e t eredetileg La Ferté sous Jouarre-ban készítették, de a hatalmas keresletet ez a b á n y a nem tudta kielégíteni. Ezért h a s o n l ó m i n ő s é g ű k ö v e k e t (La F é r t e e l n e v e z é s s e l ) m á s franciaországi b á n y á k is k é s z í t e t t e k .7 6
Idehaza ezeket az új típusú k ö v e k e t ,,francia malomkő"-nek n e v e z t é k .7 7 A ,,francia malomkő" k o p á s á l l ó b b n a k bizonyult, 15-20 é v i g is eltartott, emellett egy-egy h é t e n csak egyszer kellett v á g n i . B á r e k ö v e k k é t s z e r - h á r o m s z o r annyiba kerültek, mint a k ö z ö n s é g e s k ö v e k , m é g i s gyorsabban terjedt a h a s z n á l a t u k , m i u t á n m i n d t ö b b m a l o m tért át a g ő z ü z e m r e . A g ő z ü z e m ű malmok s z ü k s é g l e t é r e a francia követ M a g y a r o r s z á g o n is e l k e z d t é k g y á r t a n i .7 8
Végső soron a X I X . s z á z a d b a n a g ő z m a l m o k terjedése, a h e n g e r s z é k a l k a l m a z á s a és a francia m a l o m k ö v e k használata miatt, majd pedig a száraz-, vízi- és s z é l m a l m o k s z á m á n a k rohamos fogyása k ö v e t k e z t é b e n hanyatlott a h a g y o m á n y o s m a l o m k ő iránti igény. A francia m a l o m k ő gyártására v a l ó sikeres áttérés régi nagy h a g y o m á n y ú kőfejtők ( S á r o s p a t a k , G é l é i nek, Ú j b á n y a stb.) mellett új készítő k ö z p o n t o k a t (Budapest, P á p a , T e m e s v á r ) is teremtett.
A z áttérés a francia k ö v e k r e az o r s z á g területén nem e g y i d ő b e n zajlott le. E r d é l y b e n , Gyer-g y ó v i d é k é n , csak az 1920-as é v e k b e n kezdett teret hódítani a h a s z n á l a t u k .7 9
A mai o r s z á g területén a legutolsó m a l o m k ő g y á r t ó k ö z p o n t o k ( S á r o s p a t a k , Rezi) az 1960-as é v e k elején szüntették meg t e v é k e n y s é g ü k e t . Ezzel mintegy e g y i d e j ű l e g a h a t á r o k o n kívüli m a l o m k ő b á n y á k és kőfaragó k ö z p o n t o k ( p l . G y e r g y ó k ö r n y é k e ) is meg
s z ű n t e k létezni.
76 HÁLA József 1993. 487.
77 A francia malomkő gyártásának a lényege, hogy kisebb kőtömbökből állították össze a malomkövek őrlő felületét, vagyis a kőnek az őrlőfelülete s a kő nyílása közötti részét, azaz a kő mellét több darabból készítették. Az őrlőfelület alatti, illetőleg a felette lévő részt több kődarabból állították össze, kötőanyagnak cementet használtak. A kő testét vaspántokkal fogták össze, míg a külső hengeres részt vasabroncsokkal vették körül, ugyanakkor az őrlőfelülettel ellentétes véglapját a malomkőnek gipsszel öntötték ki.
78 Magyarországon 1859-ben a sárospataki botkői bányában, majd 1864-ben a Király-hegyi bányában fejtett kvarcitból elkezdték gyártani a francia malomköveket. Ezután az 1860-as évek elején Fónyon is létesült hasonló üzem, amelyet néhány év múlva Miskolcra telepítettek át. További gyártóhelyek nyíltak Rátkán.
Szegilongon. Mégis a legkelendőbb francia kövek Sárospatakon készültek. - HÁLA József 1993. 485-487.
- Francia követ készítő, ún. malomkőgyárak létesültek az országban az 1860-as 1870-es években másutt is.
így Tokajban - H U N F A L V Y János 1874. 110. - , Kapnikbányán, ahol Pannóniai kő néven dobták piacra a követ - FRECSKAY János 1879. I V . 16. - . Idővel a hagyományos malomkövek készítése helyett áttértek Újbányán, Geletneken s Garamszentkereszten is a francia kő gyártására. 1896-an Pápán, Újvidéken és Budapesten is működtek malomkőgyárak. - MATLEKOVITS Sándor 1898. V I I . 31-32.-1870-től Plopison is felállítottak francia malömkőgyárat.-GERANDÓ Attila 1874. 390.
79 TARISZNYÁS Márton 1982. 126.
2. sz. táblázat Heves megye malmai
! \ V í z i m a l m o k s z á m a G ő z m a l m o k s z á m a 1850
1860 1870 1880 1890 1900
136 130 122 105 114 60
8 31 40 62 66
A z 1860-as évektől kezdve Heves m e g y é b e n is gyorsan nőtt a g ő z e r ő r e épített malmok s z á m a , amely t e r m é s z e t e s e n korlátozta a solymosi m a l o m k ő használatát.
A solymosi m a l o m k ő piacát t ö b b t é n y e z ő befolyásolta. Recens néprajzi v i z s g á l a t o k b ó l tudjuk, hogy az általánosan elterjedt m a l o m k ő m é r e t a területen 108 cm és 136 c m á t m é r ő j ű volt. A k ö v e k v a s t a g s á g a 25 cm körül m o z g o t t .8 0 Ennek az oka, hogy a v í z energiája m e g h a t á r o z t a az ő r l ő m a l m o k b a n h a s z n á l h a t ó malomkerekek n a g y s á g á t . Tudjuk, hogy a solymosi m a l o m k ő b á n y á b a n is ilyen m é r e t ű k ö v e k készültek. A G y ö n g y ö s k ö r n y é k i m o l n á r o k e l b e s z é l é s e szerint előfordult olyan eset, amikor a m a l o m k ö v e t is a m o l n á r o k faragták k i , főként ha a k ö z e l b e n b á n y á s z o t t solymosi k ö v e t használták fel. Volt olyan alkalom is, hogy V i s o n t á n az egyik m o l n á r a G y ö n g y ö s melletti farkasmályi k ő b á n y á b ó l szerzett követ, amelyet maga faragott k i . A G y ö n g y ö s k ö r n y é k i m o l n á r o k e l m o n d á s a szerint nem tartották az itteni m a l o m k ö v e t j ó n a k , mert puha volt és csak szükségből használták. A j o b b m i n ő s é g ű sárospataki és v á c i kővel s z í v e s e b b e n dolgoztak a térség m o l n á r a i .8 1
N e m tudunk arról, hogy áttértek volna G y ö n g y ö s s o l y m o s o n az újfajta francia m a l o m k ö v e k készítésére. A változás azonban S ó l y m o s o n is k ö v e t h e t ő . A francia k ö v e k h a s z n á l a t á n a k a terjedésével c s ö k k e n a helyi h a g y o m á n y o s m a l o m k ő iránti igény. Ezért a k o r á b b a n fejtett lilás, s z ü r k é s , p o r ó z u s Kis-hegyi, C s á k - k ő i m a l o m k ő f e j t ő k helyett a b á n y á s z a t súlypontja áttevődött az Asztag-hegyen található nagy k e m é n y s é g ű hidrokvarcit k i t e r m e l é s é r e . 1930 után az ott fejtett k ö v e k b ő l készítették az időt á l l ó b b m a l o m k ö v e k e t , illetve m a l o m b é l é s - k ö v e t .
A h a n y a t l ó b a n lévő m a l o m k ő b á n y á s z a t a helyett a Kis-hegyen n a g y a r á n y ú k ő t e r m e l é s k e z d ő d ö t t s épületkő-fejtés és a kőfaragás került előtérbe. G y ö n g y ö s s o l y m o s o n t e r m e l t é k a legelterjedtebb és legkedveltebb é p í t ő k ö v e t .8 2
Végül a t e r m é s z e t e s m a l o m k ö v e k azért kerültek k i a használatból, mert ezek legfeljebb 200/sec. fordulatot bírtak el, viszont a nagy teljesítményű g ő z m a l m o k b a n és a benzinmo
toros malmokban ezeket m á r nem tudták a l k a l m a z n i .8 3
A solymosi m a l o m k ő b á n y á s z a t és m a l o m k ő f a r a g á s 1949 körül szűnt meg v é g l e g , amikor az 1948-1952 közötti á l l a m o s í t á s hatására a k ö r n y é k legutolsó v í z i m a l m a i is b e s z ü n t e t t é k m ű k ö d é s ü k e t . A nagy m ú l t ú solymosi k ő b á n y á s z a t viszont nem szűnt meg, mert a K i s hegyen, az ú n . Lila bánya a n y a g á b ó l napjainkban is készítenek faragott követ.
80 SELMECZI KOVÁCS Attila 1984. 359.
81 SELMECZI KOVÁCS Attila 1969. 325.
82 NOSZKY Jenő 1926. 139.
83 KÓS Károlv 1980. 293.
A történelmi Magyarország jelentősebb malom- és őrlőbányái, azok kőfaragó központja
Település Megye M ű k ö d é s i idő/évszázad
A l s ó z s o l c a8 4 Borsod X X .
Aranyosmedgyes8 5 S z a t m á r X I X - X X .
A v a s ú j v á r o s8 6 S z a t m á r X I X - X X .
B e n e8 7 Bereg X I X - X X .
B e r e g s z á s z8 8 Bereg X V I I - X X .
B j e l i p o t o k8 9 Árva X V I I I - X I X .
B o d r o g k e r e s z t ú r9 0 Z e m p l é n X I X . B o r s a b á n y a9 1 M á r a m a r o s X I X .
B u d a9 2 Pest X I X - X X .
C s i c s ó g y ö r g y f a l v a9 3 Szolnok-Doboka X I X - X X . C s i c s ó h a g y m á s9 4 Szolnok-Doboka X V I I I - X I X . C s i c s ó ú j f a l u9 5 Szolnok-Doboka X V I - X X .
C s í k d á n f a l v a9 6 Csík X I X .
C s í k s z e n t k i r á l y9 7 C s í k X I X - X X .
D é s o r b ó9 8 Szolnok-Doboka X I X - X X .
D u p a p i a t r a9 9 Hunyad X I X .
E g e r c s e h i1 0 0 Heves X I X .
F e l s ő f e m e z e l y1 0 1 S z a t m á r X V I I I .
F e l s ö r á k o s1 0 2 Udvarhely X I X - X X .
F ó n y1 0 3 Aba új X I X .
F ü z é r1 0 4 Abaúj X I X .
G á n c s1 0 5 Szolnok-Doboka X V I I I - X I X .
84 HÁLA József 1995. 152.
85 M A G D A Pál 1819. 442.; PAP Ferenc 1943. 50.
86 M A G D A Pál 1819. 442.; PAP Ferenc 1943. 50.
87 FÉNYES Elek 1847. I I . 325.; PAP Ferenc 1943. 50.
88 VÁLYI András 1796. I . 181.; Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle, 1897. 515.; PAP Ferenc 1943. 50.;
V E N D L Aladár 1951. I . 372.
89 VÁLYI András 1796. 207.; FÉNYES Elek 1851. I . 131.
90 V I G A Gyula 1990. 67.
91 DULISKOVICS Mihály 1841. 64.
92 M A T L E K O V I T S Sándor 1898. V I I . 32.
93 KÓS Károly 1980. 291.
94 KÓS Károly 1980. 291-294.
95 KÓS Károly 1980. 291.; TARISZNYÁS Márton 1982. 126.; PAP F. 1943. 50.
96 KÓS Károly 1980. 293.
97 TARISZNYÁS Márton 1982. 126.
98 KÓS Károly 1980. 291-294.
99 HÁLA József 1985. 586.
100 FRICS Gyula muzeológus közlése. Salgótarján, 1977. május 9.
101 TAKÁCS Péter-UDVARI István 1989. 215.
102 TARISZNYÁS Márton 1982. 127.
103 A X I X . század közepéig exportra is termel. - VIGA Gyula 1990. 67. - 1858-ban francia malomkőgyárat alapítottak. - HÁLA József 1993. 487.; H U N F A L V Y János 1874. 110.
104 VIGA Gyula 1990. 67.
105 KÓS Károly 1980. 291-294.
Garamberzence1 0 6 Bars X I X - X X .
Garamszentbenedek1 0 7 Bars X V I I - X I X .
Garamszentkereszt1 0 8 Bars X I X - X X .
G e l e t n e k1 0 9 Bars X I I I - X X .
G r o s s1 1 0 Bihar X I X - X X .
G y e r g y ó c s o m a f a l v a1 1 1 Csík X I X - X X .
G y e r g y ó d i t r ó "2 Csík X I X - X X .
G y e r g y ó r e m e t e1 1 3 Csík X I X - X X .
G y e r g y ó s a l m á s1 1 4 C s í k X I X - X X . G y e r g y ó t ö l g y e s "5 Csík X I X . G y ö n g y ö s s o l y m o s1 1 6 Heves X I V - X X . G y ü m ö l c s ö n ö s "7 S z a t m á r X I X - X X .
H a g y m á s "8 Bihar X I X - X X .
Horgaspatak"9 Szolnok-Doboka X I X - X X .
I g l ó1 2 0 Szepes X V I I I - X I X
J ó z s e f h á z a1 2 1 S z a t m á r X I X - X X . K a p n i k b á n y a1 2 2 S z a t m á r X I X - X X .
K a p r o n c a1 2 3 Bars X I X - X X .
K é s m á r k1 2 4 Szepes X I X .
K i s m i h á l d1 2 5 K r a s s ó - S z ö r é n y X I X .
K o s d1 2 6 N ó g r á d X I X .
K o v á c s v á g á s1 2 7 Abaúj X I X .
K o v á s z n a1 2 8 H á r o m s z é k X I X - X X . K ö t e l e s m e z ő1 2 9 Szolnok-Doboka X V I I I - X I X
K ő v á g ó s z ő l l ő s1 3 0 Baranya X I X .
106 Révai Nagy Lexikona, 1915. 334.
107 HÁLA József 1985. 586.
108 BOROVSZKY Samu 1903. 36.
109 FÜLÖP József 1984. 70.; GYÖRGY Aladár 1905. 393.
110 Újabb kori ismeretek tára, 1850. I . 569.; BOROVSZKY Samu 1901. 85.
111 TARISZNYÁS Márton 1982. 126.
112 TARISZNYÁS Márton 1982. 126.
113 TARISZNYÁS Márton 1982. 126.
114 TARISZNYÁS Márton 1982. 126.
115 TARISZNYÁS Márton 1982. 126.
116 CSIFFÁRY Gergely 1996. 65-70.
1 17 KÓS Károly 1980. 293.
118 Újabb kori ismeretek tára, 1850. I . 569.; BOROVSZKY Samu 1901. 86.
I 19 KÓS Károly 1980. 291-294.
120 HÁLA József 1985. 586.
121 M A G D A Pál 1819. 442.; PAP Ferenc 1943. 50.
122 FRECSKAY János 1879. IV. 16-17.; FUTÓ Mihály 1944. 443.
123 BOROVSZKY Samu 1903. 41.
124 11UNFALVY János 1865. I I I . 126.
125 H U N F A L V Y János 1865. I I I . 126.
126 SZABÓ Béla-HORVÁTH István 1969. I I . 52.
127 VIGA Gyula 1990. 67.
128 KÓS Károly 1980. 293.
129 GERANDÓ Attila 1874. 390.
130 M A G D A Pál 1819. 283.; FÉNYES Elek 1851. I I . 269.
K ö v e s d1 3 1 Bihar X I X - X X .
K u k l y a b á n y a1 3 2 Bereg X V I I I .
L á b f a l v a1 3 3 Szolnok-Doboka X V I I I - X I X L a c z f a l v a1 3 4 S z a t m á r X I I I - X I V
L i p p a1 3 5 Temes X I X .
L u b l ó1 3 6 Szepes X I X .
L u t i l l a1 3 7 Bars X V I .
M a d é f a l v a1 3 8 Csík X I X - X X .
Mecsekszabolcs1 3 9 Baranya X I X .
M i s z t ó t f a l u1 4 0 S z a t m á r X V I I I - X I X
M o g y o r ó1 4 1 Bars X I X - X X .
N a d a p1 4 2 Fejér X X .
N a g y b á n y a1 4 3 S z a t m á r X I X - X X .
N a g y m u z s a l y1 4 4 Bereg X I I I - X X .
O d o r i n1 4 5 Szepes X I X .
O k ö r m ö c s k e1 4 6 Bars X I X - X X .
P á p a1 4 7 V e s z p r é m X I X - X X .
P a p t e l k e1 4 8 Szolnok-Doboka X I X - X X .
P é c s1 4 9 Baranya X V I I I - X I X
P e c s é t s z e g1 5 0 Szolnok-Doboka X V I I I - X X .
P é c s v á r a d1 5 1 Baranya X I X .
Petrosza1 5 2 K r a s s ó - S z ö r é n y X I X .
Pusztafalu'5 3 Baranya X I X .
R á t k a1 5 4 Z e m p l é n X I X - X X .
131 FÉNYES Elek 1851. I I . 270.; BOROVSZKY Samu 1901. 108.
132 HILDELSTÁB György 1910. 108.
133 KÓS Károly 1980. 291-294.
134 FÜLÖP József 1984. 70.
135 H U N F A L V Y János 1865. I I I . 126.
136 H U N F A L V Y János 1865. I I I . 126.
137 PECH Antal 1884. I . 160.
138 TARISZNYÁS Márton 1982. 126.
139 Újabb kori ismeretek tára 1850. I . 330.
140 KÓS Károly 1980. 293.
141 BOROVSZKY Samu 1903. 53.
142 PAP Ferenc 1943. 50.
143 KÓS Károly 1980. 293.
144 FÜLÖP József 1984. 70.; PAP Ferenc 1943. 50.; HÁLA József 1995. 152.
145 H U N F A L V Y János 1865. I I I . 126.
146 BOROVSZKY Samu 1903. 68.
147 M A T L E K O V I T S Sándor 1898. V I I . 32.
148 KÓS Károly 1980. 293.
149 STRÁZSA Y János 1823. 63.; FÉNYES Elek 1847. I I . 56.
150 KÓS Károly 1980. 294.
151 Újabb kori ismeretek tára 1850. I . 330.
152 M A T L E K O V I T S Sándor 1898. V I I . 32.
153 FÉNYES Elek 1847. I I . 56.
154 OLÁH József 1965. 510.; V E N D L Aladár 1951. I . 372.; HÁLA József 1993. 488.
R é g e n1 5 5 Maros-Torda X I X - X X . R e s i c a1 5 6 K r a s s ó - S z ö r é n y X I X .
R e t t e g1 5 7 Szolnok-Doboka X I X - X X .
R e z i1 5 8 Zala X I X - X X .
R o m h á n y1 5 9 N ó g r á d X I X - X X .
S á r o s p a t a k1 6 0 Z e m p l é n X I I I - X X .
S e l m e c b á n y a1 6 1 Hont X I X .
S i n g l é r1 6 2 Sáros X I X .
S ó l y o m t e l k e1 6 3 Kolozs X I X - X X .
S z e g i l o n g1 6 4 Z e m p l é n X I X .
S z i n i c z e1 6 5 K r a s s ó - S z ö r é n y X I X .
Sztanissa1 6 6 Hunyad X I X - X X .
T a r c a l1 6 7 Z e m p l é n X I X .
T e l k i b á n y a1 6 8 Abaúj X V I I - X I X .
T e m e s v á r1 6 9 Temes X X
T o k a j1 7 0 Z e m p l é n X I X .
Ú j b á n y a1 7 1 Bars X I I I - X X .
V á c1 7 2 Pest X I X - X X .
V e r e n d1 7 3 K r a s s ó - S z ö r é n y X I X .
Z s a r n ó c a1 7 4 Bars X I X .
K ö s z ö r ű k ő - és fenokóTjányák M a g y a r o r s z á g o n
A l s ó k u b i n1 7 5 Á r v a X V I I I - X I X .
B e r t á t1 7 6 Szepes X I X .
B e z i n e1 7 7 Á r v a X V I I I - X I X .
155 KÓS Károly 1980. 293.
156 H U N F A L V Y János 1865. I I I . 126.
157 KÓS Károly 1980. 293.
158 HÁLA József 1985. 589.
159 HÁLA József 1985. 589.
160 ROMÁN János 1963. 98-102., 1965. 9-91.; HÁLA József 1995. 152.
161 H U N F A L V Y János 1874. 110.
162 FÉNYES ELEK 1847. I I . 286.
163 KÓS Károly 1980. 293.
164 HÁLA József 1993. 488.
165 H U N F A L V Y János 1865. I I I . 126.
166 KÓS Károly 1980. 293.
167 VIGA Gyula 1990. 67.
168 SZAKÁLL Sándor-WEISZBURG Tamás 1994. 17-18., 22-26., 96-97.; V I G A Gyula 1990. 67.
169 TARISZNYÁS Márton 1982. 126.
170 VIGA Gyula 1990. 60-67.; H U N F A L V Y János 1874. 110.
171 FUTÓ Mihály 1944. 443.; HÁLA József 1985. 586.; GYÖRGY Aladár 1905. 394., BOROVSZKY Samu 1905. 125-126.
172 PAP Ferenc 1943. 50.
173 H U N F A L V Y János 1865. I I I . 126.
174 M A T L E K O V I T S Sándor 1898. V I I . 32.
175 VIGA Gyula 1990. 67.
176 H U N F A L V Y János 1865. I I I . 128.
177 VÁLYI András 1796. I . 352.; FÉNYES Elek 1851. 1. 190.
B j e l i p o t o k1 7 8 Á r v a X V I I I - X I X .
B o r o s z n a k1 7 9 N ó g r á d X I X .
B u d a k e s z i1 8 0 Pest X I X .
Csesztreg1 8 1 Zala X I X . sz. d e r e k á i g
F e l s ő p e t é n y1 8 2 N ó g r á d X I X - X X . F ü z é r k a j a t a1 8 3 Z e m p l é n X I X .
I g l ó1 8 4 Szepes X I X .
K é s m á r k1 8 5 Szepes X I X .
K e s z t h e l y1 8 6 Zala X I X . sz. d e r e k á i g
K é z d i p o l y á n a1 8 7 H á r o m s z é k X I X - X X .
K ő v á g ó s z ő l l ő s1 8 8 Baranya X I X .
L a b o r c f ő1 8 9 Z e m p l é n X I X .
L u b l ó1 9 0 Szepes X I X .
O d o r i n1 9 1 Szepes X I X .
P é c s1 9 2 Baranya X I X .
P l o p i s1 9 3 M á r a m a r o s X I X - X X .
P u c ó1 9 4 Á r v a X V I I I - X I X .
R e z i1 9 5 Zala X I X . sz. d e r e k á i g
R o g o z1 9 6 M á r a m a r o s X I X - X x .
R o m h á n y1 9 7 N ó g r á d X I X .
Szakadat1 9 8 Maros-Torda X I X .
S z i n n a1 9 9 Z e m p l é n X I X .
Ü r ö m2 0 0 Pest X I X .
V á c2 0 1 Pest X I X .
V i s o n t a2 0 2 Heves X V I I I - X I X .
178 FÉNYES Elek 1847. I I . 150.; VIGA Gyula 1990. 68.
179 VIGA Gyula 1990. 68.
180 H U N F A L V Y János 1865. I I I . 128.
181 FÉNYES Elek 1836. 1. 480., 1851. I . 217.
182 PAP Ferenc 1943. 50.
183 H U N F A L V Y János 1865. I I I . 128.
184 H U N F A L V Y János 1865. I I I . 128.
185 H U N F A L V Y János 1865.111. 128.
186 HÁLA József 1995. 97.
187 JUHÁSZ Antal 1991. 631-632.
188 Újabb kori ismeretek tára 1850. I . 330.
189 H U N F A L V Y János 1865. I I I . 128.
190 H U N F A L V Y János 1865. I I I . 128.
191 H U N F A L V Y János 1865. I I I . 128.
192 Újabb kori ismeretek tára, 1850. I . 330.
193 KÓS Károly 1980. 68.
104 VÁLYI András 1799. I I . 155.
195 HÁLA József 1995. 97.
196 KÓS Károly 1980. 68.
197 H U N F A L V Y János 1865. I I I . 128.
198 H U N F A L V Y János 1865. I I I . 128.
199 H U N F A L V Y János 1865. I I I . 128.
200 H U N F A L V Y János 1865. I I I . 128.
201 H U N F A L V Y János 1865. I I I . 128.
202 CSIFFÁRY Gergely 1996. 78.
R ö v i d í t é s e k d. = d é n á r
DIV. F o t o a d a t t á r = D o b ó István V á r m ú z e u m Fotoadattár, Eger E M É . = Egri M ú z e u m É v k ö n y v e ( X V I I I . kötettől: A G R I A ) frt. = forint
H M L . = Heves Megyei Levéltár, Eger.
kr. = krajcár öi. = összeírás
rfrt. = rajnai forint (1 frt. = 60 krajcár)
B O G D Á N István
1973. R é g i magyar m e s t e r s é g e k . B p . B O R O V S Z K Y Samu (szerk.)
1901. Bihar v á r m e g y e és N a g y v á r a d . B p . 1903. Bars v á r m e g y e . B p .
C S I F F Á R Y Gergely
1996. M a n u f a k t ú r á k és c é h e n kívüli ipar Heves m e g y é b e n . Eger.
T a n u l m á n y o k Heves megye történetéből. 14. Szerk.: B á n Péter.
D E R C S É N Y I D e z s ő - V O I T P á l
1969. Heves megye m ű e m l é k e i I . B p . D U L I K O V I C S M i h á l y
1841. M á r a m a r o s megye rövid ismertetése. = T u d o m á n y o s G y ű j t e m é n y , 1841. X . kötet. 57-84.
E N D R E I Walter
1994. M a l o m . = Kristó Gyula (főszerk.): Korai magyar történeti lexikon (9-14. század). Bp.
F É N Y E S Elek
1847. M a g y a r o r s z á g leírása. I—II. Pest.
1851. M a g y a r o r s z á g geographiai szótára. I - I V . Pest.
F R E C S K A Y J á n o s
1879. T a l á l m á n y o k k ö n y v e . I V kötet. Bp.
F U T Ó M i h á l y
1944. A magyar g y á r i p a r története. B p . I . köet.
( A g y á r i p a r kialakulása az első állami iparfejlesztési t ö r v é n y i g . 1881.) A Magyar G a z d a s á g k u t a t ó Intézet 26. k ü l ö n k i a d v á n y a .
F Ü L Ö P J ó z s e f
1984. A z ásványi nyersanyagok története M a g y a r o r s z á g o n . B p . G E R A N D Ó A t t i l a
1874. K ő v á r v i d é k . = Földrajzi K ö z l e m é n y e k . I I . kötet. 355^113.
G O M B O C Z Endre
1945. Itinerum Pauli K i t a i b e l i i . I—II. Bp.