Véleményvezérek az Interneten: az állampolgárok közti online politikai kommunikáció és hatásai 4
6. Hivatkozott irodalom
ANGELUSZ RÓBERT – TARDOS RÓBERT (2005): A választói tömbök rejtett hálózata. In Angelusz Róbert – Tardos Róbert (szerk.): Törések, hidak, hálók. Választói magatartás és politikai tagolódás Magyarországon.
Budapest: DKMKA, 65-159.
ANGELUSZ RÓBERT – TARDOS RÓBERT (2009): A kapcsolathálózati szemlélet a társadalom- és politikatudományban. Politikatudományi Szemle, 18(2):29-57.
BARGH, J. A. – MCKENNA, K. Y. A. – FITZSIMMONS, G. M. (2002): Can you see the real me? Activation and expression of the ‘true self’ on the internet. Journal of Social Issues, 58:33-48.
BENCZE ORSOLYA – BODOR-ERANUS ELIZA (2011): Az erősek a gyorsak. Kapcsolathálózati kulcsszereplők egy reformpedagógiai program bevezetése során. Esély, 5:30-46.
BENSON, T. W. (1996): Rhetoric, Civility, and Community: Political Debate on Computer Bulletin Boards, Communication Quarterly, 44(3):359-78.
BLADER, S. L. – TYLER, T. R. (2003): A four-component model of procedural justice: Defining the meaning of a
„fair” process. Personality and Social Psychology Bulletin, 29:747-758
BURT, R. (1999): The Social Capital of Opinion Leaders. American Academy of Political and Social Science.
Annals of the American Academy of Political and Social Science, 566:37-54.
DAHLBERG, L (2001): The Internet and democratic discourse. Information, Communication and Society, 4:615-633.
DAVIS, R., – OWEN, D. (1998): New media and American politics. New York: Oxford University Press DEWEY, J. (1927): The public and its problems. New York: Holt, Rinehart & Winston.
DUBROVSKY, V.J. – KIESLER, S. – SETHNA, B.N. (1991): The equalization phenomenon: Status effects in computer-mediated and face-to-face decision making groups. Human-Computer Interaction, 6:119-146.
ELIASOPH, N. S. (1998): Avoiding politics: How Americans produce apathy in everyday life. Cambridge:
Cambridge University Press.
EVELAND, W. P. (2004): The effect of political discussion in producing informed citizens: The roles of information, motivation, and elaboration. Political Communication, 21:177-193.
FRASER, N. (1990): Rethinking the public sphere: A contribution to the critique of actually existing democracy.
Social Text 25/26:56-80.
FREELON, D. (2010): Analyzing online political discussion using three models of democratic communication.
New Media & Society, 12(7):1172-1190.
HENG, M. S. H. – DE MOOR, A. (2003): From Habermas’s Communicative Theory to Practice on the Internet.
Information Systems Journal, 13:331-352.
HILL, K. A. – HUGHES, J. E. (1998): Cyberpolitics: Citizen activism in the age of the Internet. Lanham, MD:
Rowman & Littlefield.
HILTZ, S. R. – TUROFF, M. (1978): The network nation: Human communication via computer. Reading, MA:
Addison-Wesley.
HOLLINGSHEAD, A. B. (1996): Information suppression and status persistence ingroup decision making: The effects of communication media. Human Communication Research, 23:193-219.
HUCKFELDT, R. – SPRAGUE, J. (1987). Networks in Context: The Social Flow of Political Information. The American Political Science Review, 81(4):1197-1216.
JENSEN, J. (2003) Public spheres on the internet: Anarchic or government-sponsored – a comparison.
Scandinavian Political Studies, 26(4):349-374.
KATZ, E. – LAZARSFELD, P. (1955): Personal Influence. New York: Free Press.
KATZ, E. (1957): The Two-Step Flow of Communication: An Up-To-Date Report on a Hypothesis. The Public Opinion Quarterly 21(1):61-78.
KIM, J. – KIM, E. J. (2008): Theorizing dialogic deliberation: Everyday political talk as communicative action and dialogue. Communication Theory, 18:51-70.
KISS BALÁZS – BODA ZSOLT (2005): Politika az interneten. Budapest, Századvég kiadó.
KNAPP, J. A. (1997): Essayistic Messages: Internet Newsgroups as an Electronic Public Sphere. In: Porter, D.
(szerk.): Internet Culture. New York: Routledge, 181-200. personality and social psychology. Personality and Social Psychology Review, 4:57-75.
MILLARD, W. B. (1997): I Flamed Freud: a Case Study in Teletextual Incendiarism. In: Porter, D. (szerk.):
Internet Culture. New York: Routledge, 145-160.
MIN, S.-J. (2007): Online vs. face-to-face deliberation: Effects on civic engagement. Journal of Computer-Mediated Communication, 12(4). (http://jcmc.indiana.edu/vol12/issue4/min.html) (Utolsó megtekintés:
2013. április 6.)
MITRA, A. (1997): Virtual Community: Looking for India on the Internet In: Jones, S.G. (szerk.): Virtual Culture: Identity and Communication in Cybersociety. Thousand Oaks, CA: Sage, 55-79.
MUTZ, D.C. (2006): Hearing the Other Side: Deliberative versus Participatory Democracy. New York:
Cambridge University Press.
NISBET, M.C. – KOTCHER J.C. (2009): A two-step flow of influence? Opinion-leader campaigns on climate change. Science Communication, 30(2):328-354.
NOELLE-NEUMANN, E. (1984): The spiral of silence: Public opinion Our social skin. Chicago: University of Chicago Press.
PAPACHARISSI, Z. (2004): Democracy online: Civility, politeness, and the democratic potential of online political discussion groups. New Media and Society, 6:259-284.
PRICE, V. – NIR, L. – CAPPELLA, J. N. (2006): Normative and Informational Influences in Online Political Discussions. Communication Theory, 16(1):47-74.
PRICE, V. (2009): Citizens Deliberating Online: Theory and Some Evidence. In: Davies T. – Gangadharan, S. P.
(szerk.): Online Deliberation: Design, Research, and Practice. CSLI Publications, 37-58.
PUTNAM, R. D., (2000): Bowling alone: The collapse and revival of American community. New York: Simon and Schuster.
RAINS, S. A. (2005): Leveling the organizational playing field – virtually. Communication Research, 32:193-234.
RASMUSSEN, T. (2007): Two Faces of the Public Sphere. The Significance of Internet Communication in Public Deliberation. Paper presented at the conference Changing Politics through Digital Networks. October, University of Florence, Italy.
RICE, R. E. (1993): Media appropriateness: Using social presence theory to compare traditional and new organizational media. Human Communication Research, 19:451-484.
SCHNEIDER, S. (1997): Expanding the public sphere through computer-mediated communication: Political discussion about abortion in a Usenet newsgroup. Unpublished doctoral dissertation, Massachusetts Institute of Technology, Boston, MA.
STROMER-GALLEY, J. (2003): Diversity of Political Conversation on the Internet: Users’ Perspectives. Journal of Computer-Mediated Communication, 8(3).
SCHUTH, A. – MARX, M. – DE RIJKE, M. (2007): Extracting the discussion structure in comments on news-articles. In: 9th ACM International Workshop on Web Information and Data Management (WIDM 2007):97104.
SHANK, G. CUNNINGHAM, D. (1996): Mediated phosphor dots: Toward a post-Cartesian model of CMC. In: Ess, C. (szerk.): Philosophical Perspectives on Computer-mediated Communication. New York: State University of New York Press, 27-41.
SUNSTEIN, C.R. (2007): Republic.com 2.0. Princeton, NJ: Princeton University Press.
TARDE, G. (1969): Opinion and conversation. In Clark, T. N. (Szerk.): Gabriel Tarde on Communication and Social Influence. Chicago: The University of Chicago Press: 297-318 (Eredeti munka publikálva: 1898.) TIDWELL, L. – WALTHERS, J. B. (2002): Computer-mediated communication effects on disclosure, impressions, and interpersonal evaluations: Getting to know one another a bit at a time. Human Communication Research, 28:317-348.
TÓKA GÁBOR (2010): The Impact of Everyday Political Talk on Political Knowledge and Voting Correctly. In:
Ikeda, K. – Morales, L. – Wolf, M. (szerk.): The Role of Political Discussion in Modern Democracies in a Comparative Perspective. London: Routledge.
WALTHER, J. B. (1992): Interpersonal effects in computer-mediated interaction. Western Journal of Communication, 57:381-398.
WALTHER, J. B. (1995): Relational aspects of computer mediated communication: Experimental observations over time. Organization Science, 6: 186-203.
WEIMANN, G. – TUSTIN, D. H. – VAN VUUREN, D. – JOUBERT, J. P. R. (2007): Looking for opinion leaders:
Traditional vs. modern measures in traditional societies. International Journal of Public Opinion Research, 19:173-190.
WILHELM, A. (1999): Virtual sounding boards: How deliberative is online political discussion? In: Hague, B.N.
– Loader, B.D. (szerk.): Digital Democracy: Discourse and Decision Making in the Information Age.
London: Routledge, 154-178.
WILHELM, A. G. (2000): Democracy in the Digital Age: Challenges to Political Life in Cyberspace. London:
Routledge.
WITSCHGE, T. (2008): Examining online public discourse in context: A mixed method approach. Javnost – the Public, 15(2):75-92.
WOJCIESZAK, M. – MUTZ, D. (2009): Online Groups and Political Discourse: Do Online Discussions Spaces Facilitate Explosure to Political Disagreement. In: Journal of Communication, 59:40-56.
WYATT, R. O. – KATZ, E. – LEVINSOHN, H. – AI-HAJ, M. (1996): The dimensions of expression inhibition:
Perceptions of obstacles to free speech in three cultures. International Journal of Public Opinion Research, 8:229-247.
WYATT, R. O. – KATZ, E. – KIM, J. (2000): Bridging the spheres: Political and personal conversation in public and private spaces. Journal of Communication, 50(1):71-92.
7. Melléklet
4. táblázat: A mindennapi politikai társalgások főkomponense (Polbesz PC) („Milyen gyakran szokott Ön politikáról, pártokról, választásokról beszélgetni ...?”)
A családjában ,583
A szomszédjaival ,627
A (volt) munkatársaival, kollégáival ,621
A barátaival ,705
A távolabbi ismerőseivel ,645
Saját érték 2,031
Megmagyarázott variancia 40,629
A táblázatban közölt számok a primer változók és a képzett főkomponens közötti korrelációs együtthatók.
2. táblázat: A politikai jellegű médiafogyasztás főkomponense (Médiahasználat PC) („A következők közül milyen forrásokból, milyen gyakran kíséri figyelemmel a politikai híreket? Milyen gyakran informálódik...?”)
A napilapokból ,816
A hetilapokból ,805
A rádióból ,558
A televízióból ,538
Saját érték 1,916
Megmagyarázott variancia 47,9
A táblázatban közölt számok a primer változók és a képzett főkomponens közötti korrelációs együtthatók.
A főkomponensbe be nem került változó: „Az internetről?”
3. táblázat: Az online aktivitás főkomponense (Online aktivitás PC) („Most különböző internetes aktivitási lehetőségeket sorolok fel. Kérem nevezze meg, hogy milyen gyakran szokta az alábbiakat csinálni.”)
Politikai hírcikkek, véleménycikkek kommentálása a cikk alatt
,637 Közösségi oldalakon politikai jellegű
tartalom megosztása
,783 Közösségi oldalakon politikai jellegű
tartalmak kommentálása
,867 Közösségi oldalakon politikai tartalmak
„lájkolása”
,760 Online fórumok politikai topikjaiban
hozzászólás
,698 Online politikai blogbejegyzés
kommentelése
,649
Saját érték 3,255
Megmagyarázott variancia 54,247
A táblázatban közölt számok a primer változók és a képzett főkomponens közötti korrelációs együtthatók.
A főkomponensbe be nem került változók: „Online fórumok politikai topikjainak olvasása (hozzászólás nélkül)” és „Online politikai blogok olvasása”.
4. táblázat: Az online aktivitást két részre bontó faktorstruktúra
A faktorokba be nem került változók: „Online fórumok politikai topikjainak olvasása (hozzászólás nélkül)” és „Online politikai blogok olvasása”.
a A változó nem teljesen felel meg annak a hüvelykujj-szabálynak, hogy az egyik faktoron legalább kétszer akkora faktorsúllyal kell rendelkeznie az adott változónak, mint a másikon, de mivel ez majdnem teljesül és a változó kiesése a faktorok elvesztésével járna ezért eltekintettem a szabály maradéktalan betartásától.
5. táblázat: Az érvelés-információszerzés-perpsektíva főkomponense (Érvinfo PC) („Mennyire ért egyet a következő kijelentésekkel az online politikai társalgásokkal kapcsolatban? Kérem, az iskolai osztályzatoknak megfelelően válaszoljon 1-től 5-ig.Az 5-ös jelentése, hogy teljesen egyetért a kijelentéssel, az 1-es, hogy egyáltalán nem.”)
Az online társalgásokban jó megismerni a
A táblázatban közölt számok a primer változók és a képzett főkomponens közötti korrelációs együtthatók.
6. táblázat: Az autonómia-perspektíva főkomponense (Autonómia PC) („Mennyire ért egyet a következő kijelentésekkel az online politikai társalgásokkal kapcsolatban? Kérem, az iskolai osztályzatoknak megfelelően válaszoljon 1-től 5-ig.Az 5-ös jelentése, hogy teljesen egyetért a kijelentéssel, az 1-es, hogy egyáltalán nem.”)
Online olyan témákról is őszintén
Szeretek olyanokkal beszélgetni politikáról az Interneten, akik hozzám hasonló
gondolkodásúak.
,513
Saját érték 1,966
Megmagyarázott variancia 65,527
A táblázatban közölt számok a primer változók és a képzett főkomponens közötti korrelációs együtthatók.
7. táblázat: A tanácskérést főkomponense (VV ügyspecifikus PC) („Most néhány témát sorolok fel, amiben az emberek időnként véleményt, tanácsot kérnek egymástól. Milyen gyakran szoktak Öntől véleményt, tanácsot kérni például azzal kapcsolatban, hol, mit lehet előnyösen vásárolni: gyakran ritkán vagy soha?”)
Hivatalos ügyek intézésével, pl.
adóbevallással kapcsolatban?
,559 A település, környék, a lakókörzet ügyeivel
kapcsolatban?
,659 Politikával, pártokkal, választásokkal
kapcsolatban?
,808 Világesemények, hírek értelmezésével
kapcsolatban?
,780
Saját érték 2,008
Megmagyarázott variancia 50,197
A táblázatban közölt számok a primer változók és a képzett főkomponens közötti korrelációs együtthatók.
A főkomponensbe be nem került változók: „Azzal kapcsolatban, hogy hol, mit lehet előnyösen vásárolni?” és „Könyvekkel, filmekkel, kulturális témákkal kapcsolatban?”
8. táblázat: Az erős személyiség főkomponense (VV személyiség PC) („Mennyire ért egyet a következő kijelentésekkel?
Kérem, az iskolai osztályzatoknak megfelelően válaszoljon 1-től 5-ig.Az 5-ös jelentése, hogy teljesen egyetért a kijelentéssel, az 1-es, hogy egyáltalán nem.”)
Általában bízom abban, hogy minden, amit teszek, sikerül.
,587 Szeretek felelősséget vállalni. ,573 Szeretek vezető szerepet vállalni, mikor egy
csoportnak együtt kell csinálnia valamit.
,651 Gyakran azt veszem észre, hogy példaként
szolgálok mások számára.
,708 Jó vagyok abban, hogy megkapjam, amit akarok. ,727 Gyakran járok egy lépéssel mások előtt. ,674 Sok dolog van, amiért mások irigykednek rám. ,692 Gyakran adok másoknak tanácsot. ,585
Saját érték 3,402
Megmagyarázott variancia 42,526
A táblázatban közölt számok a primer változók és a képzett főkomponens közötti korrelációs együtthatók.
A főkomponensbe be nem került változók: „Ritkán vagyok bizonytalan abban, hogy hogyan kéne viselkednem” és „Élvezem, ha meggyőzhetek valakit a saját véleményemről”.
KÉRDŐÍV
Kérjük, írja be az adatait:
Nem Életkor
Iskolai végzettség
1. Milyen gyakran szokott az Interneten politikai témákról beszélgetni, vitatkozni?
Minden nap Hetente többször Hetente egyszer Ritkábban Soha
2. Most különböző internetes aktivitási lehetőségeket sorolok fel. Kérem nevezze meg, hogy milyen gyakran szokta az alábbiakat csinálni.
Minden nap
Hetente többször
Hetente
egyszer Ritkábban Soha Politikai hírcikkek, véleménycikkek kommentálása
a cikk alatt
Közösségi oldalakon (Facebook, iWiW stb.) politikai jellegű tartalom megosztása
Közösségi oldalakon politikai jellegű tartalmak kommentálása
Közösségi oldalakon politikai tartalmak „lájkolása”
Online fórumok politikai topikjaiban hozzászólás Online fórumok politikai topikjainak olvasása (hozzászólás nélkül)
Online politikai blogok olvasása
Online politikai blogbejegyzés kommentelése
3. Kérem soroljon fel max. három olyan tényezőt, amelyek miatt Ön szeret részt venni online fórumok politikai társalgásaiban
4. Kérem soroljon fel max három olyan tényezőt, amelyek zavarják az online fórumok politikai társalgásaiban.
5. Mennyire jellemző Önre, hogy egy online politikai vita hatására egy politikai kérdésről megváltozik a véleménye?
1 2 3 4 5 6 7
Egyáltalán nem
jellemző
Nagyon jellemző
6. Mennyire jellemző Önre, hogy egy családtagokkal, barátokkal folytatott politikai társalgás hatására egy politikai kérdésről megváltozik a véleménye?
1 2 3 4 5 6 7
Egyáltalán nem
jellemző
Nagyon jellemző
7. Mennyire jellemző, hogy egy online társalgás során vitatkozópartnere az Ön érvei hatására megváltoztatja véleményét egy politikai kérdésről?
1 2 3 4 5 6 7
Egyáltalán nem
jellemző
Nagyon jellemző
8. Mennyire jellemző, hogy egy családtagokkal, barátokkal folytatott politikai társalgás során vitatkozópartnere az Ön érvei hatására megváltoztatják véleményüket egy politikai kérdésről?
1 2 3 4 5 6 7
Egyáltalán nem
jellemző
Nagyon jellemző
9. Mennyire ért egyet a következő kijelentésekkel az online politikai társalgásokkal kapcsolat-ban? Kérem, az iskolai osztályzatoknak megfelelően válaszoljon 1-től 5-ig.Az 5-ös jelentése, hogy teljesen egyetért a kijelentéssel, az 1-es, hogy egyáltalán nem. (Természetesen a közbülső
osztályzatokat is használhatja).
1 = Egyáltalán
nem ért egyet 2 3 4 5 =Teljesen egyetért Az online társalgásokban jó megismerni a sajátomtól
gyökeresen eltérő véleményeket.
Szeretek olyanokkal beszélgetni politikáról az Interneten, akik hozzám hasonló gondolkodásúak.
Az online viták hatására sok új információhoz jutok az adott témával kapcsolatban.
Az online társalgások hatására új érveket találok saját álláspontom megerősítésére.
Az online társalgások gyakran elbizonytalanítanak saját álláspontom helyességében.
Jobban szeretek politikáról személyesen beszélgetni barátaimmal, családtagjaimmal, mint online
ismeretlenekkel.
Online olyan témákról is őszintén beszélhetek, amikről személyes kapcsolataimban nem szívesen.
Online azokat a véleményeimet is kifejthetem, amiket a személyes társalgások során nem szeretnék.
10. A következők közül milyen forrásokból, milyen gyakran kíséri figyelemmel a politikai híreket? Milyen gyakran informálódik...
Minden nap Hetente többször Hetente egyszer Ritkábban Soha napilapokból?
hetilapokból?
rádióból?
televízióból?
internetről?
11. Egészében véve, Önt mennyire érdekli a politika?
nagyon érdekli érdekli
érdekli is, meg nem is nem érdekli
egyáltalán nem érdekli
12. Milyen gyakran szokott Ön politikáról, pártokról, választásokról beszélgetni ...
GyakranRitkánSoha a családjában?
a szomszédaival?
a (volt) munkatársaival, kollégáival?
a barátaival?
távolabbi ismerőseivel?
13. Ha Önnek valamilyen határozott álláspontja van egy politikai kérdéssel kapcsolatban, kérem mondja meg, milyen gyakran próbálja meggyőzni barátait, ismerőseit, munkatársait saját álláspontja felől?
Gyakran Néha Ritkán Soha
14. Mennyire ért egyet a következő kijelentésekkel? Kérem, az iskolai osztályzatoknak megfelelően válaszoljon 1-től 5-ig.Az 5-ös jelentése, hogy teljesen egyetért a kijelentéssel, az 1-es, hogy egyáltalán nem. (Természetesen a közbülső osztályzatokat is használhatja).
1 = Egyáltalán
nem ért egyet 2 3 4 5 =Teljesen egyetért 1. Általában bízom abban, hogy minden, amit
teszek, sikerül.
2. Ritkán vagyok bizonytalan abban, hogy hogyan kéne viselkednem
3. Szeretek felelősséget vállalni.
4. Szeretek vezető szerepet vállalni, mikor egy csoportnak együtt kell csinálnia valamit.
5. Élvezem, ha meggyőzhetek valakit a saját véleményemről.
6. Gyakran azt veszem észre, hogy példaként szolgálok mások számára.
7. Jó vagyok abban, hogy megkapjam, amit akarok.
8. Gyakran járok egy lépéssel mások előtt.
9. Sok dolog van, amiért mások irigykednek rám.
10. Gyakran adok másoknak tanácsot.
15. Most néhány témát sorolok fel, amiben az emberek időnként véleményt, tanácsot kérnek egymástól. Milyen gyakran szoktak Öntől véleményt, tanácsot kérni például azzal kapcsolatban, hol, mit lehet előnyösen vásárolni: gyakran ritkán vagy soha?
Gyakran Ritkán Soha Azzal kapcsolatban, hogy hol, mit lehet előnyösen vásárolni?
Könyvekkel, filmekkel, kulturális témákkal kapcsolatban?
Hivatalos ügyek intézésével, pl. adóbevallással kapcsolatban?
A település, környék, a lakókörzet ügyeivel kapcsolatban?
Politikával, pártokkal, választásokkal kapcsolatban?
Világesemények, hírek értelmezésével kapcsolatban?
16. Ha most vasárnap lennének az országgyűlési választások, Ön...
biztosan elmenne szavazni, valószínűleg elmenne, valószínűleg nem menne el, biztosan nem menne el szavazni?
NT/NV = Nem tudom / Nem válaszol
17. (És ha mégis elmenne szavazni, akkor) Ön melyik pártra szavazna?
Fidesz-KDNP
MSZP Jobbik LMP
Demokratikus Koalíció
NT/NV = Nem tudom/ Nem válaszol Egyéb
18. Sokan használják a baloldal és a jobboldal kifejezést a politikai álláspontok jellemzésére. Ez az ábra a baloldaliság és a jobboldaliság közti fokozatokat jelzi. Hogyan jelölné Ön ezen az ábrán a saját politikai álláspontját?
1 2 3 4 5 6 7
Baloldali Jobboldali
19. A liberális és konzervatív kifejezéseket is sokan használják a politikai álláspontok jellemzésére. Ez az ábra a liberálisok és konzervatívok közti fokozatokat jelzi. Ezen az ábrán Ön hogyan jelölné a saját politikai álláspontját?
1 2 3 4 5 6 7
Liberáli
s Konzervatív
Bódi Ferenc – Farkas Jenő – Horváth Zsuzsanna