Hipotézisek helytállóságának ellenőrzése

1. hipotézis

A Magyarországon 50-nél több főt foglalkoztató, a feldolgozóiparban működő vállalkozások sikeres működését befolyásoló tényezők azonosíthatók és feltételezésem szerint négy csoportban foglalhatóak össze: stratégiai, kulturális, strukturális és vezetési tényezők.

Az első hipotézis a sikertényezők elhelyezésére szolgál a stratégiai menedzsment rendszerében. A hipotézis helytállóságának ellenőrzésére a szakirodalmi kutatás során azonosított, korábbi sikerkutatások által meghatározott sikertényezők statisztikai vizsgálata szolgált. A korrelációs vizsgálat a sikeres vállalati működést befolyásoló sikertényezőként azonosított változók között számos esetben mutatott ki szignifikáns összefüggést, amelyeket felhasználva faktorelemzés segítségével öt új látens változó, faktor jött létre. Az öt sikertényező csoport a kifelé irányuló stratégiai, befelé irányuló stratégiai, strukturális, kulturális és vezetési sikertényező csoportok.

A faktoranalízis eredménye alátámasztotta, hogy a sikertényezők a feltételezett négy területre tagozódnak, a stratégiai, strukturális, kulturális és vezetési sikertényező csoportokba. Továbbá azt is megmutatta, hogy a stratégiai sikertényezők külső és belső indíttatás szerint elkülöníthetőek. Mindezek alapján bizonyítást nyert a következő megállapítás:

A Magyarországon 50-nél több főt foglalkoztató, a feldolgozóiparban működő vállalkozások sikeres működését befolyásoló tényezők azonosíthatóak, és összefoglalhatók a feltételezett csoportokban: stratégiai, strukturális, kulturális és vezetési tényezők. Ahol a stratégiai sikertényezők két szekcióra bonthatóak, a kifelé irányuló-, és befelé irányuló stratégiai tényezőkre, így elkülöníthetők a külső változások hatására adott stratégiai válaszok a belső indíttatású stratégiai tényezőktől.

145 2. hipotézis

A Magyarországon 50-nél több főt foglalkoztató, a feldolgozóiparban működő vállalkozások esetén az egyes sikertényező csoportok hatásainak kiterjedése a sikerkritériumokra feltételezésem szerint eltérő, és legszélesebb körben a stratégiai sikertényezők befolyása tapasztalható.

A második hipotézis az egyes sikertényező csoportok hatásirányultság-különbségeinek feltárására irányul. A hipotézis helytállóságának vizsgálatához a szakirodalmi kutatás során azonosított, és faktorelemzés által csoportosított sikertényezők hatásait kellett feltárni a sikeres vállalati működést leíró a fenntarthatósággal kibővített balanced scorecard alapján leírt, és főkomponens-elemzéssel csoportosított sikerkomponensekre. A változók közötti hatások vizsgálata útelemzéssel történt. Az útelemzés esetén a kutatási modell magyarázó változói a sikertényezők voltak, a magyarázott változók pedig a sikerkomponensek.

Az útelemzés eredményei alapján a kifelé irányuló stratégiai sikertényezők faktor három sikerkomponensre volt közvetlen hatással. A vevői- (β=0,167), és a működési folyamatok (β=0,234) sikerével 1%-os, a fenntarthatósági (β=0,172) nézőpont sikerével 5%-os szignifikancia szinten. A pénzügyi nézőpont sikerére pedig közvetett hatással van (β=0,080). A strukturális sikertényezők csoportja közvetlenül egyedül a fenntarthatósági szempontra (β=0,288) volt hatással. Irányából emellett még két közvetett hatás tapasztalható: a pénzügyi nézőpont sikerére (β=0,009), illetve a vevői nézőpontéra (β=0,058). A kulturális és vezetési sikertényezők irányából a sikerkritériumokra az elemzés nem mutatott ki hatást.

Az útelemzés által feltárt hatások eredményei alapján az mondható el, hogy a sikertényező csoportok eltérő sikerkritérium variációkra hatnak. Ez számszerűleg a stratégiai sikertényezőknél négy - három direkt és egy indirekt - a strukturális sikertényezőknél három – egy direkt és kettő indirekt – a kulturális és vezetési sikertényezőknél nulla hatást jelent. Mindezek alapján bizonyítást nyert a következő állítás:

A Magyarországon 50-nél több főt foglalkoztató, a feldolgozóiparban működő vállalkozások esetén az egyes sikertényező csoportok hatásainak kiterjedése a sikerkritériumokra eltér egymástól. A stratégiai sikertényezők hatnak a legszélesebb körben a sikerkritériumokra. A fenntarthatósági nézőpont sikerét közvetlenül segítik a strukturális és stratégiai sikertényezők, a vevői és működési folyamatok nézőpontok sikerét pedig a stratégiai sikertényezők.

146 3. hipotézis

A Magyarországon 50-nél több főt foglalkoztató, a feldolgozóiparban működő vállalkozások esetén a strukturális sikertényezők feltételezésem szerint elsősorban a működési folyamatok sikerkomponensre hatnak.

A harmadik hipotézis a strukturális sikertényezők hatásirányultságának feltárására irányul, amelynek eszköze az útelemzés volt. A kapott eredmények alapján elmondható, hogy a strukturális sikertényezők csoportja három sikerkomponensre hat szignifikáns szinten. A fenntarthatósági nézőpont sikerére (β=0,288) közvetlen, a pénzügyi (β=0,009) és vevői (β=0,058) nézőpontok sikerére közvetett módon. Az útelemzés eredményei alapján az egyértelműen megállapítható, hogy a hipotézist el kell vetni, mivel a strukturális sikertényezők nem mutattak befolyást a működési folyamatok sikerkomponensre, így elsősorban nem arra hatnak. A strukturális sikertényező faktor által kifejezett vevőorientált struktúra kialakítása és jobbító javaslatok elősegítésére vonatkozó szervezeti megoldások irányából egyedül a fenntarthatósági nézőpont sikerére volt kimutatható hatás. Mindezek alapján bizonyítást nyert a következő állítás:

A Magyarországon 50-nél több főt foglalkoztató, a feldolgozóiparban működő vállalkozások esetén az olyan strukturális sikertényezők, mint a vevőorientált struktúra kialakítása és a jobbító javaslatok elősegítésére vonatkozó szervezeti megoldások közvetlenül elősegítik a fenntarthatósági nézőpont sikerét.

4. hipotézis

A Magyarországon 50-nél több főt foglalkoztató, a feldolgozóiparban működő vállalatok sikere feltételezésem szerint nagyobb mértékben kemény elemekre, mint a stratégiai és strukturális, kisebb mértékben puha elemekre, mint a kulturális és vezetési tényezőkre épül.

A negyedik hipotézis helytállóságának vizsgálatánál a McKinsey 7S modell szerint szelektált sikertényező csoportok hatáserősségeinek viszonyítása logisztikus regresszióval történt. A magyarázó változók a korábban faktorelemzéssel azonosított sikertényezők, a magyarázott változó pedig a sikeres vállalati működés. Ehhez a kutatás a sikerkritériumok szerinti teljesítmények alapján a vizsgálatba bevont vállalatokat két csoportba sorolta, a sikeres és az átlagos vagy gyenge vállalatok csoportjába. A logisztikus regressziós vizsgálat során a fókusz a kemény és puha sikertényező szekciókon volt. A McKinsey 7S modell egyértelműen azonosítja, hogy a kutatás során használt sikertényezők közül a stratégiai és a strukturális eszközök azok, amelyeket a kemény elemeknél kell számításba venni. Ez elmondható a puha elemek esetén is, amely szekcióba a kulturális és vezetési eszközök tartoznak. A logisztikus regresszió során két sikertényező csoport mutatott szignifikáns szinten hatást a sikeres vállalati működésre. A stratégiai és a strukturális sikertényezők azok, amelyek növelik annak az esélyét, hogy egy vállalat sikeres legyen.

Mivel a puha elemekhez sorolt kulturális és vezetési sikertényezők közül egyik irányából sem mutatott ki a vizsgálat szignifikáns szinten hatást, ezért tisztán megállapítható, hogy eltérő mértékű a szekciók használatának a mértéke. Mindezek alapján bizonyítást nyert a következő állítás:

A Magyarországon 50-nél több főt foglalkoztató, a feldolgozóiparban működő vállalatok sikere nagyobb mértékben kemény elemekre, mint a stratégiai és strukturális, kisebb mértékben puha elemekre, mint a kulturális és vezetési tényezőkre épül.

147