3. A SZÁLLODAIPAR JELENTŐSÉGE A TURIZMUSBAN
3.2. A szálláshely szolgáltatás a turizmus rendszerében
3.2.7. Helyzetkép a nemzetközi és a magyar turizmus, vendéglátás szektorról
Ahogy az elmúlt években, úgy 2017-ben a szálláshely szolgáltatás, vendéglátás ágazat bruttó hozzáadott érték volumene 7,4%-kal nőtt, mely a folyamatosan emelkedő szobaárak mellett kiváló teljesítményt jelent. Megnőtt a magyarok külföldi- és belföldi utazása is, javult a külföldről hazánkba érkezők aránya is. A KSH adatai szerint a magyarok több alkalommal és hosszabb időre utaztak az országban el pihenni és bővült az utazási kiadások aránya is. A magyar lakosság több mint 900 milliárd forintot költött összesen a külföldi- és a belföldi turisztikai utazásokra, mely 6-8%-os növekedést jelent 2016-hoz képest. A hazánkba látogató külföldiek kiadásai meghaladják az 1800 milliárd forintot, mindez 3,3 milliárd euróval javította a nemzetközi fizetési mérleget. (www.ksh.hu/docs 2017/a; www.hah.hu-trend riport 2018)
A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma 11,9 millió vendég volt, 29,8 millió éjszakára vette igénybe a hazai szálláshely szolgáltatásokat, ez 7,7%-os növekedést jelent. (www.ksh.hu 2017/a és b) A kereskedelmi szálláshelyek kapacitáskihasználtsága a szállodák körében átlagosan 59%-os, míg a négy-öt csillagos, illetve a gyógyszállodák kihasználtsága 65% körüli. Mindez 3,1%-kal magasabb 2016-os adatokhoz képest.
A területi összehasonlítást tekintve megfigyelhető, hogy a többnapos belföldi turisztikai célú utazások során a vendégek sokszor nem lépik át a régió határát. Ez alól a Balaton kivétel, ide az ország minden területéről érkeznek vendégek. Az összes utazás 26%- realizálódott itt. A másik kiemelkedő terület Budapest, ide az utazók 16% érkezett. (www.ksh.hu 2017/a és b)
A turizmus ágazat interszektorális jellegéből adódóan szoros összefüggésben van a gazdaság más ágazataival, teljesítményét pedig alapvetően meghatározzák – rontják vagy javítják – olyan külső tényezők, mint a világgazdaság körülményeinek változásai, a nemzetközi politikai helyzet alakulása, a terrorfenyegetések, a környezetszennyezés vagy a betegségek, járványok.
A belföldi turizmus súlya – a beutazó turizmus bővülése mellett – megközelíti az Európai Unió tagországainak átlagát (a kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált vendégéjszakák 60%-a). A belföldi utazások a külföldi utazások komoly alternatívájává válnak a piac minden szegmensében (www.wttc.org 2017 a-d). A belföldi és a beutazó turizmus a gazdaság, a társadalom és a környezet szempontjából egyaránt fenntartható módon fejlődik, hozzájárulva az itt élők és az ide látogatók életminőségének javulásához.
Az elmúlt évek nehézségei, csökkenő lakossági diszkrecionális jövedelme után, megnőtt az utazási kedv. Mindez kedvez a belföldi turizmusnak. A világ- és Magyarország turizmusának az elmúlt három évben mutatott teljesítménye felhívta a figyelmet több olyan tendenciára, amelyek hosszabb távon meghatározóak maradhatnak az ágazatban és amelyek komoly kihívás elé állítják a magyar turisztikai szolgáltatókat is. A bevándorlási politikai problémák, a terrorizmus a jövőben okozhatnak gondokat a turizmusnak, ám mindez a másik oldalon pozitívan hat a belföldi turizmusra. (www.turizmus.com- Turizmus bulletin 2018)
A fogyasztói szokások gyökeresen átalakultak, folyamatosan változnak, a kereslet a korábbiakhoz képest kiszámíthatatlanná vált, tovább nehezíti a helyzetet, hogy a vendégek ugyanazon árért többet várnak el. Turisztikai kínálat így rohamosan fejlődik, miközben áraik még mindig alacsonynak mondhatók. (https://mtu.gov.hu 2018; www. turizmus.com 2018;
www.ksh.hu 2017a/b)
Nagyrészt a fenti okok hatására a magyar turizmus versenyképesség javítására, meghatározó piacok megnyerésére megalakult a Magyar Turisztikai Ügynökség. A turizmusmarketing teljes eszközrendszerét megújítva, egy másabb, belföldi és nemzetközi turisztikai pozicionálás folyik az ország népszerűsítéséért. Többszintű márkarendszert hoznak létre, ahol desztinációkat, turisztikai termékeket együtt népszerűsítenek. A cél Magyarország megismertetése, népszerűsítése, továbbá a munkahelyteremtés és a gazdasági eredmények javítása.
Kulturális és demográfiai tényezők:
Az fiatal generáció érdeklődési körének megváltozása miatt az utazás motivációi között más kultúrák megismerése (83%), az izgalom (kalandvágy 74%) és az ismeretek bővítése (69%) szerepel az első helyeken. A kulturális érdeklődést és a fogadó terület iránti szociális érzékenységet mutatja a korcsoport relatíve fiatalabb, 26 év alatti tagjainak, hogy nagy hangsúlyt fektetnek az „élményszerzésre”, így a fesztiválok látogatása, a magas kategóriájú szállásajánlatok, körutak kedveltek körükben. A több napos utak esetében a szabadidős, a szórakozás és az egészségmegőrzési cél 60%-os volt 2018-ban (www.hah.hu- Trend riport 2018;
https://mtu.gov.hu 2018). A fiatalok többnyire interneten foglalnak, akár „kész” ajánlatokat, míg az idősebb korosztály inkább az utazási irodákat veszi igénybe, 2018-ban 5%-os emelkedés figyelhető meg. Amíg a nyugdíjas korosztály egy részének egészsége és a diszkrecionális jövedelmének köszönhetően megengedheti magának az utazást, addig a fiatal Y és Z generációk már nem házra, lakásra, autóra gyűjtenek, hanem pénzüket inkább élményekre azaz utazásokra, fesztiválokra, koncertekre költik. Ez a viselkedésbeli változás nagyban kihat majd a jövő turizmusának kínálatára, hiszen az „új és izgalmas” keresésének megfelelő ajánlatokat kell biztosítani. (https://turizmus.com 2018; www.ksh.hu 2017/a; Balassa et al. 2018)
Továbbra is megmarad azonban az évi többszöri-hosszabb, rövidebb idejű- pihenés trendje.
Egyre gyakoribbak a hétvégi „rövid pihenők”, melyet akár már Szép kártyával, egészségpénztári kártyával, vagy üdülési csekkel is lehet kiegyenlíteni, tehát ezáltal a vendég szempontjából olcsóbb. A nyugdíjas csomagok megjelenésével -a holt időszaki foglaltságot próbálják a szállodák így javítani- pedig az idősebb korosztálynak adnak pihenésre lehetőséget.
Megnövekszik a gyermekbarát szállodák száma is, akik akár a nyári hosszabb pihenés eltöltésére is odavonzzák a fiatal családokat.
Alapjában megfigyelhető, hogy a fogyasztói elvárások egyre csak nőnek, új piacok, termékek jelennek meg. A fogyasztói lojalitás csökken, az újabb, magasabb kategóriájú szállodák ajánlatait választják inkább. Egyre inkább jellemző a hazai rövidebb csomagok és a távolabbi, külföldi úti célok választása (www.hah.hu 2016;2018; https://mtu.gov.hu 2018; www.turizmus.com 2018).
Technológiai, infrastrukturális beruházások:
A pozitív turizmus statisztikák mellett először a Széchenyi Terv pályázati, ill. a Kisfaludy Szálláshelyfejlesztési Koncepció lehetőségei, az egyéb épületek értékesítése, bérbeadása további
anyagi hozzájárulást biztosítottak a komoly szállodai beruházásokra, fejlesztésre. A Danubius Hotels Zrt. ezt kihasználta, a folyamatos szállodafejlesztés most is zajlik.
A következőkben a Danubius Hotels Zrt. történetén keresztül bemutatom a szervezetfejlesztés szerepének fontosságát és azt, hogy egy nemzetközi szállodalánc hogyan találta meg a helyes utat dolgozóihoz, mely a válság után sikerének kulcsa lett. A szállodalánc példáján végigkövethető az is, hogy egy jó stratégia megvalósulásába, szervezeti beépülésébe mekkora szerepe lesz az emberi tényezőnek és a fent felsorolt tényezőknek.