Heiate némely monda szerint Zeusnak és Demeter

nek vagy Pheraiának, más hagyom ány szerint pedig Persesnek és A steriának, Leto testvérének a leánya. Lényé­

nél fogva szoros viszony fűzi Artemishez, sőt gyakran nép képzeletében, s csak korunk felvilágosodott szel­

lem e volt képes azt végleg kiirtani.

Hekatét nagyrészt más istenekkel együtt tisztelték, így Demeterrel, m eg Apollortnal és Artemissel. Aigina szigetén és Kis-Ázsiában külön temploma is volt; sok városban kapuk vagy keresztutak m ellett valának kicsiny templomkái. Éjszaka fáklyafény mellett imádkoztak hozzá, s magát az istennőt is egy vagy két fáklyával ábrázolták.

23. H e k a te (R ó m a , C a p ito liu m .')

7. A p o llo n n a l és A rtem issel rokon istenek. 77

Hekatenek a keresztutakon hosszadalmas szertartások kö­

zött fekete bárányokat és kutyákat áldoztak; ez utóbbiak azért voltak szent állatai, mert tiszta éjjel megugatják a holdat. Későbbi időben Hekatét hármas alakban ábrá­

zolták, s ilyen alakban faragta ki a híres Alkamenes is azt a szobrot, melyet az athéni Akropolison állítottak föl.

6. Mithras neve egész más korszakba és vidékre vezet bennünket. Ezen eredetileg p e r z s a napisten tisz­

telete Rómában csak a császárok idejében honosodott

24. M ith r a s (R ó m a , V a tik á n ).

meg. Főleg azért emlékezünk meg róla, mert a római légiók Pannóniába és Daciába is behozták, itt is nagy tiszteletben részesült, s ez az oka, hogy több szentélyére és domborművére bukkantak az ásatások alkalmával.

Az istennek római neve Sol invictus (a győzhetetlen nap), s m ivel a napisten a természetben megnyilatkozó életre a legszembeszökőbb és legérezhetőbb hatással van, azért a későbbi császárok, a kikben a római birodalom hatalma és fénye megtestesült, a napisten fiaiként imádtatták m agukat; innen magyarázható a

78 II. A z O lym p o s istenei.

Mithras-tiszteletnek rendkívüli elterjedése. A hanyatló polytheismus korában a M i t h r a s - m y s t e r i u m volt utolsó menedéke azoknak, kik a régi istenek hitéhez ragaszkodtak és a keresztyénség eszméiről mit sem akar­

tak tudni. Az egész római birodalomban, a hová csak római légiók hatoltak, elterjedt e titkos szertartás, s mindenütt találnak istenképeket, melyeken a fiatal isten ázsiai ruhában, fején phrygiai süveggel van ábrázolva.

Legtöbbször győzelmes istennek látjuk Mithrast, abban a pillanatban, a mint egy összeroskadó bikának nyakába szúrja kését. Mithras istentiszteletét eredetileg földalatti barlangokban tartották, s több ilyen mélyedést fedeztek is föl. Mindenféle állat, kigyó, kutya stb. környezi az istent; kíséretében van két ifjú is, az egyik fölemelt, a másik lebocsátott fáklyával, s mindegyik keleti öltözet­

ben. Sokféle titkos szertartással avatták be Mithras híveit a mysteriumokba, melyek a jámboroknak azt ígérték, hogy a világ teremtésének titkát magyarázzák meg, valamint fölfedik az embernek sorsát halála után. Mithras tisztelete a keresztyénség idejében sokáig fenmaradt; az első keresztyén papok és költők nem is győztek eléggé kikelni e pogány szertartás ellen.

bj Aiolos (Aeolus) és a szelek.

Említettük már, hogy a négy főirány szele Eos- nak, a hajnal istennőjének, volt négy fia. Minthogy ezek olyan hatalmak, melyek ép úgy az égből lefelé vannak hatással a földi életre, mint a nap és a hold, nem lesz talán feltűnő, ha lényük ismertetését ide szúrjuk közbe, habár Apollonnal és Artemissel nem köti őket össze szoros kapcsolat. Első sorban a szelek királyáról szólunk.

Aiolos (Aeolus). Az összes szelek ura egy magasan kiemelkedő szigeten lakott, melyet a későbbi görögök a Siciliát környező lipari szigetek egyikében véltek föl­

ismerni. Zeus bizta rá a szelek őrizetét; s ő gyakran ellátogat szigetéről a földre és tengerekre, valamint gyakran fogadja magánál vendégszeretőleg a tengeri uta­

sokat. Odysseus például egy egész hónapig lakott Aiolos

7. A p o llo n n a l és A rtem issel rokon istenek. 79

barátságos palotájában; s tőle kapta útjára a híres széltöm ­ lőt, melyet társai meggondolatlanul fölnyitván, magukra zúdították a kedvezőtlen szeleket, s így az isten kegyét örökre elvesztették. Hat fiával és ugyanannyi leányá­

val, kik egymással házasságra léptek, élt Aiolos a szige­

ten, folytonos lakomával és zenei mulatozással töltve az időt. A sziget sziklabarlangjaiban volt a szeleknek lakása, vagyis inkább börtöne; egyedül Aiolos fékezi őket, s majd az egyiket, majd a másikat bocsátja szaba­

don az olymposi istenek kívánsága szerint.

Aiolos birodalmának és a benne őrzött szeleknek ezen képzetén kívül volt még egy másik is, mely a szeleket teljesen önálló isteni lényeknek tekintette, kik elkülönített lakásokban élnek, csupán Zeus és Poseidon parancsának engedelmeskednek.

Már tudjuk, hogy a jó és szelíd szelek, melyek folytonos váltakozásukkal jótékony hatással vannak a mezőkre, mint Notos (a rómaiaknál Africus vagy Auster), a déli szél, Zephyros (Favonius), a nyugoti szél, Euros a keleti szél, valamint a zordonabb Boreas, az északi szél (a rómaiaknál Aquilo), Eosnak és Astraiosnak voltak a fiai. A kártékony forgószelek és a déli Scirocconak mindent fölperzselő rohama Typhomiák valának szörny­

szülöttei.

A legrégibb időben csak a négy főszél volt ismere­

tes; a föntebb kifejtett felfogás szerint e háborgó legé­

nyek egy sziklás szigetnek hegyi barlangjába lakoznak, mindenféle erőszakoskodásra készen. Különösen Boreas- nak, valam ennyiök között a legerősebbnek volt ilyen jelleme. 0 rabolta el Erechtheus, athéni királynak leányát, Oreithyiát, és északi várába hurczolta. Házasságukból származtak a szárnyakkal ellátott hősök, Kalais és Zetes, az Argonauták társai.

A szelek isteneiben természetükhöz híven érzékítet- ték meg a görögök ezen elem különböző hatásait, s a költők élénken leírták Boreas rendkívüli erejét, vala­

mint a déli Notos szélnek viharait. Főleg azonban a mezők áldásos érlelőjét, a szelíd Zephyrost énekelték meg, kihez a Hórák egyikét adták feleségül az istenek

80 II. A z O lym p o s istenei.

Különösen a hajózás istenségei gyanánt tisztelték a szeleket; elinduláskor és hazatéréskor áldozatot mutat­

tak be nekik. Sót külön szentélyeket is emeltek tisztele­

tükre, így például Athénben a szelek tornyát, melyen még ma is látható nyolcz széliránynak a képe. Az athé­

niek különös hódolattal voltak Boreas iránt, mert ő tette majdnem tönkre Athos hegyénél az Athén ellen vonuló perzsa hajóhadat. Tiszteletére kis templomot emeltek e helyen, s évenként áldozatokkal kérték pártfogását.

c) Gyógyító istenek.

1. Asklepios (Aesculapius). Mi már ismerjük Apollont