HONT VARMEGYE 19
8. A kozseg maga ket hazsorbol s 50 haz szambol allvan ejszakrol Szenograd Honth — Pelsocz Bozok Lehota Korpona - Zolyom Megyevel —
Nyugatrol Korpona — delrol Bozok, Keletrol Also s felso Mladonya kozsegekkel hataros, s totajku nepnek lakhelye.
Czekocz^ 1865 Martius 6an
Priczell
* * •
1. Csekoc elso okleveles emlitese 1463. (Bakacs 101.) 2. Csekoc lakossaga 380, terulete 2487 hold 1856-ban.
24. D A L M A D
[68r] Helynevek Dalmad kozsegbol Honth megyebol.
lor Dalmad falu nevet allitolag a' hajdan itt lako foldes uratol Dalmadytol vette;* e' falu tartozik a' selmeczi also jarasi szolgabirosag Keriiletebe, a' levai orszag uttul fel oranyira fekszik, hason tavolsagra a' szantotol melly erczes fiirdovel es hires savanyu vitel dicsekszik, es fiok posta allomas. — Lakosai a' kerdeses falunak torzsokos tothok 's egy resze magyarok kik foldmivelessel foglalkoznak, mas elnevezessel nem bir, mint Dalmad nevezettel, tothul is igy hiyjak, az eg6sz hatarban semmifele patak nem talaltatik, hogy honnan nepesitetett arrol semmi bizonyossat nem mondhatunk.^
-A ' Kozseg hataraban elofordulo diilok nevei e' kovetkezok: Belso telek, kozel a faluhoz; ezt nem szoktuk szdntani, hanem gyiimolcsnek, es hazi kertek-nek hasznaljuk; — Pap megy nevezetii erdo cser es tolgy fat terem. — Pap hegy szanto foldek biizat roszot es zabot terem. — Oreg hegy szollok; — delnek fekiisznek; keves bort terem, mert az ejszaki szelektol erintettnek, es gyakran fagyok szoktak latogatni; alattuk es utannok egy sz6p volgy nyilik, melly kaszallo retnek hasznaltatik. — Nad Konopruszka szanto fold, toth ebievez^s, tulajdonkeppen kenderes diilo, buza — rozs — arpat terem. Szarkasi diilo, szanto fold, melly az elobbit termi. Zakruti diilo szanto fold.
[ 6 8 V ]
Retek Sanina es Predne hike nevezettel, melly is keves szenat termd es ritkan saijiit, fekvese hosszukas delnek fekszik; a' Magyaradi es Szantoi hatarnal vegzodik. - Pazsit — legelo — Felsd diilo — szantd fold. — Gostumkut siker hegy oldalas, hegyeken fekszik, szantd fold. - Pedy ratke retek, valamivel jobban az eldbbieknel. — Kdbanya es Dobogd szantd fold a' fold alatti kdvekrdl vette nevet; hason nevii erdd talaltatik, melly koves talaja miatt nem igen alkalmas a' fak tenyesztesere, a' szantd fold nyugotnak fekszenek egy meredek dombon. - Szen^iihegy szantd fold egy hegyen, melly a' tetejen sik terme-ketlen fold; csak ritkan termi meg a tenkelyt is. Nagy erdd cser es tobb fakkal, fekszik nyugotra egy dombon. — Svajga ret nevezetu szantd fold es erdd, az erdd fekszik ejszaknak a szantofdldekkel egyiitt. Irtas es mocsar szantd fold; — mintegy 100 • olnyi mocsar fekszik e diilo kdzepeben, mellytdl kapta nevet, folytonossan nines benne viz, csak essds iddkben telik meg es csak egy keves ideig. — Keskenyek es Kis mocsar szantd foldek. —
Van a Kozsegben ket puszta is, es pedig az elsd Litas nevezetii, allitolag az Alfdldrdl valami Litassy nevezetii foldes ure volt hajdan ezen puszta, melly
HONT VARMEGYE 81 szanto foldekbol, retekbol es erdokbol all, jelenleg Grof Szapary tulajdona. —
gdmb alakii fekvessel.
-Hrongyin nevezetii, hogy honnan vette nevet, azt nem tudjuk: ezen puszta [^9']
fekvese tekno alakii; — tobbnyire retsegbdl all; es haszonvehetetlen arkokbol (all).
Ezen kozseg oszves hatara szanto foldekben 2880 hold — 380 • 61, — retekben 218 - 1198 • ol. - szollokben 119. hold 143 • 61, legel6kben 739 hold 1158 • 61 erd6kben 705 hold 223 • .
-Vegre ezen K6zsegben jelenleg talaltatik 400 lelek a' kik romai katholiku-sok,' egy templommal, az Nadasi plebaniahoz tartozo fiok egyhaz; ezen k6zseg egy regenyes v61gyben fekszik. - Hataros, ejszakrol Nadas K6zseggel, Keletrol Apath Maroth — es Egeghel; Delr6l Magyarad es Szanteval, - nyugotnil, - Bori K6zseggel.
Ennyibol all Dalmad K6zseg leirasa.
Kelt Dalmadon 1865'k evi Majus 15en.
Brya Janos biron Buvna Mihaly
* * *
1. Dalmad helyneve szemelynevbol keletkezett -d helynevkepzovel. (Kiss 172.) A helyi birtokos csalad neve a telepiiles nevebo'l alakult melleknevi -i kepzovel.
2. Dalmad elso okleveles emlitese 1138. Egyhazasdahnad 1402-ben. (Bakacs 104.) 3. Dalmad lakossaga 330, teriilete Litas es Hradin pusztakkal egyiitt 2385 liold 1856-ban.
2 5 . D A R A Z S
[70r] Helynevek Darazs kozs^bol, Hont megyebol,
mely kozseg Szud Darazs kozseg nev alatt ismeretes leven. - A ' mint az alabb po pont tartalmaban folvilagositva lesz, 's alabb irt pontokra folvilagositva es sziikseges's kivant jegyzetek meg tetettek.
[70V]
ad imum Darazsi tartozik Hont Megye Selmeczi Jarasba, anya egyhaz E Helyseg fekszig egy melyvolgyben, ama Klaszita Helysegtol lefele huzodik Sipek alatt Selmeczi volgyek egyesiil kelett felol meredek helyseg teriil nyugad felol szinten helysegel oszve van, - a volgy mint egy 80 61 szeles mellyet kete vagja Klaszitai t6veben eredo patak, a' patak ket oldalarul retseg teriil el, melly a' patak jobb oldalan k6zep szervi josagu, a' patak medre mint egy negyt 61 szeles 's a' hegyegb61 zapor eso k6vetkezteben rohano viz altal mindeg szilesebre mosatik a' K6zseg nem kis karara, mivel ez altal a' ndlkiil keves retsegeket csonkitja.
Hatara nagyon silany k6ny6 agyagos f61d, retsege keves, 's k6zepszeru takarmany ad, ez el6tt a' foly am medre oily melly nem vala gyakoribb viz aradas kovetkezteben termekenyebb volt, ambar most is nemelykor el6nti a' viz retseget, de a' termekeny iszap jelenleg nem 61epszigbe.
ad 2^^^ A ' k6zseg neve Darazsi (: Drasovczi :) mert ezen nev alatt, a' mult szazad masodik feleb61 ered6 okmanyokon fordul el6,* seihi mas megkii-16mb6ztet6 vagy sajacsagos melegneve nem leven, am bator Darazsi Nitra Me-gyeben is letezig.
ad 3""^ Hajdan a' regi okmanyog tamisaga szerint Szud Darazsinak iratott, anibar kozeletten csak Darazsinak neveztetett. Regi id6kben nagyon leven a' kozseg felso, k6zep, es also Darazsinak osztatott, de kiilombfele csapasok k6vetkezteben, mint lakossaganak, mint a' hazak szama nagyon le apatt.^
ad 4tum Mikor emlitetik Iegel6sz6r a' k6zseg? nem tudatik.
ad 5tuni Honan nepesitett? az nem tudatik, azonban lakosaga mindeg szlav ajku volt.'
ad 6t"ni A ' Helyseg nevenek eredetitt kipuhatolni nem lehetett az melly homaly fedi.
[ 7 1 ' ] ad ymum A ' kozseg hataraban el6 fordulo Topografiai elnevezeseg a' k6vetkez6k.
H O N T V A R M E G Y E 83 1. Zahumno dolo elnevezese veszi, hogy belso telkek utan kovetkezik.
2. Vini hrb, veszi eredetitt az ot letezo szoloktol, mert vini hrb szolo domb.
3. Prelosok, djolo eredete nem tudatik.
4. Konopicka, ehievezese az ott letezo kender foldektol ered.
5. Za Cinterinom neveztett vette, hogy temeton tiil fekszik.
6. Kopanicki vallosziniileg elnevezese kapta, hogy ezen (nevenek) dyoloben irtvan foldek vaSak.
7. Sovcoj haj nevenek eredetti nem tudatik.
8. Nad Bukovinkov valoszinlleg nevett vette a' foldeg alatt teriilo, hegy oldalban Napdacz letezo biig erdotol.
9. Dolina. Elnevezese ered, hogy kis voldyet kepez.
10 Nad Dolinov, hogy voldy fele fekszig, iigy nevezik.
11. Nad stramicov, elnevezese valoszinleg onan jon hogy hoszii hegy oldal felett fekszik.
12. Sirakovec nevenek eredeti nem tudatik.
13. Dlhje honi eredetit veszi hogy hoszii foldek leteztek e dyoloben.
14. Kut. E dyolo nevet oiian veszi, hogy Lissoi es Bacsi hatarba egy csiicskot kepesz.
15. Piroska honet vette elnevezese nem tudatik.
16. Za Slivnom vallosziniileg neveztetik iigy hogy szaraz arkontiil melly Slivnonak neveztetik fekszik.'*
17. Lopati, neve ered onet mivel egy dydlonek Lapat formaja van.
18. Csertare^ nad Nivi, pred Nivi, nad nivi elnevezese nem tudatik.
19. Mocjar elnevezeset vett hogy mocsaros foldek.
20. Nad orechi, tobb letezett dio fatiil veszi elnevezeset.
20. Hapiste vallo sziniileg, az ott letezo erdo legedlotdl elnevezesitt vette.
21. Nad rovni haj, elnevezeset veszi, hogy fekszik kis erdocske felet.
22. Treti vrch, nevezese, hogy harmadik,'s utolso hegy a' falutul hatarban. [71^]
23. Kotjenjce, elnevezeso eredette ismeretlen.
24. Nad huorkov, elnevezese oned ered, hogy e dyolo fittos erdocske felett fekszik.
25. Nad pizstje viniike, elnevezesit veszi, hogy hajdanaban movelt del elhagyot szolok felet letezik.
26. Liizno Piskanice, Patocini, za Patocino dyoldg elnevezese ismeretlen.
27. Hrb, hegyedyolo dombot kepesz onet elnevezese teszi.
28. Nad Kamen elnevezeset vette, hogy sziklas foldek.
29. Kratinke, elnevezese hogy rovid foldek.
30. Kobolov pijebech, eredete ismeretlen.
3 1 . Nad haj, hogy erdo ligett a' jelenleg foldek vaiiak.
32. Na Haji, szolok elnevezese ered, hogy itt erdo irtvanyokon szolok oltettek.
33. Vicelice, Vachni potok. dyolog elnevezese ismeretlen.
34. Dozahrad Helyseg az elleniben letezo retseg, melly mind kertek hasz-naltatik, keretettek egy koron, s most is mind kert keritetik inet elnevezese.
35. Nize Krcmi elnevezese ered recsegnek, hogy Korcsma alatt fekszik.
84 P E S T Y F R I G Y E S H E L Y N E V T A R A
36. Hornje Krcovniska elnevezeset veszi hogy erdo irtatott k i recsegnek, melly azonban jelenleg szdntatik.
38. Kut valloszinleg elnevezese veszi, hogy mallom arok 6s a' patak medre kozt egy zugott k^pezet.
39. Blatiste, r^ts^g val6szinleg neveztetnek, hogy posvanyos r^tek voltak.
40. U kavcej vodi, recs^g gyiilonek nevez&^nek eredetet homaly fedi.
4 1 . Kapasnice, e darabb az6rt ugy neveztetik, hogy itt kaposztas foldek voltak.
Darazsiba' Majus 16an 1865.
Foljegyzd Fuchs Daniel
falu jegyzoje az oregebb lakossag 's ertelmiseg milkodesevel.
* * *
1. Darazsi elso okleveles emlitese 1135-ben villa Dras alakban. (Bakacs 105.) 2. Udvarnokdarazs 1341-ben, K5zepdarazs 1380-ban, Kisdarazs 1386-ban. Felsoda-razs 1386-ban stb. (Bakacs 105-106.)
3. A kozepkorban magyar lakossagii helynevei tamisaga szerint. (Bakacs 106.) 4. A Szliuon patak 1338-ban elofordul oklevelben. (Bakacs uo.)
5. Az arbor Cheer helynevet is 1338-ban emlitik. (Bakacs uo.) 6. Darazsi lakossaga 188, terulete 1371 hold 1856-ban.
26. DEMfiND
Demend Hont megyeben a selmeci jarasba kebelezett curialis helyseg. Szek [72' helye Ipolysag. Ezen helyseg s hatara a hagyomany szerint Hebecz es Godrok nevezetii s elpusztult falvak hataraibol 5025 — 1200 • ollel szamitott holdra novekedett. Hebecz mely hajdan falu volt jelenleg a hatarnak egy diilojet kepezi,* ezen dulonek nyugoti oldalan 1022'^ evben Szent Ilona tiszteletere egy nagyobb szerii domb oldalan kapolna epiilt s e kapolnatol kevessel alabb egy remete lak letezik, melyben jelenleg is egy volt Palatinalis ezredbeli tizedesbol lett Bada Jozsef nevii ajtatossaga s jamborsagaert kdztiszteletben alio remete lakik. A templom s remetelak mai napig jokarban tartatik, a videknek igen latogatott bucsujarasi helye, hova az ajtatos hivek evenkint ketszer, u m:
Sz. Bona utan valo vasarnapon es Kisasszony napjan 8ik Szeptemberben neha 3000et meghaladd szamban szoktak megjelenni mely alkalommal kisebb szerii vasarok is tartatnak, az arusok kozott leginkabb a mezesbab siitdk emelhetdk k i , ezek 7—8 satorban szoktak arulni, ezeken kiviil vannak rofos s mindenfele mas aprdlekossaggal kereskedok, gyiimolcsarusok st ef.
A domb tiilati laposabb oldalan most is gyakran epiilet alapok nyomara akad a szantovetd ember, a kapolna a kdzelmiilt 1861ik evben befejezett tagositas utan Heringh Papay Zsuzsarma birtoka koze esett. Godrok, mostan szinte csak egy diilojet kepezi a hatarnak, mikor pusztultak el e felvak annak nyomaira nemakadunk!? Maga Demend, mar 1200'^^ evben bevolt nepesitve es a Demendi csalad birtoka volt, a mennyire az osztalyos jogiperek irataibol kipuhatolhato. Mar 1317ben Ibur Herbardus de Demjen, es Janos de Demend gyermekeik, Istvan, Ibare, Andras Heribarduse, es Istvan Janose osztozkodtak.
Azt azonban hogy honnet nepesitetett be k i tudni nem lehet. Helyben van plebania es Sz. Mihaly arkangyal tiszteletere szentelt templom.
A plebania alapittatott 1387ben, a nepmonda szerint hajdanaban 16 helyi [72^
kaplansagot foglalt magaban, a mostani templom Maria Terezia dicso uralkodasa alatt 1751ben epiilt, a helyseg 558 romai Katolikus, 33 reformatus es 66 izraelita Magyar ajaku lakost szamlal. Elnevezese a kozsegnek aligha mas volt, mint a mostani, mert a legregibb iratokban is hoi Demend, hoi pedig Demjen-nek, legeloszor azonban Demendnek iratott. Honnan vette eredetet vajjon a Demendi csalad a falutol, vagy a falu a csaladtol kipuhatolni nemsikeriilt.^
A fentebb emlitetteken u. m. Hebecz, Godrok szamos diilo elnevezesek fordul-nak elo es pedig, Hebecz mellett nyugotrol fekszenek Kisirtas, Aszalas, Razsony es'Saroskiit, ezeken tiil nyugotejszaknak Szent Kereszt kiitja, ezzel szemkdzt Siklos es Kalman oldal, e felet ejszaknak Doboskiit, Malvavdlgy, mely felett
86 P E S T Y F R I G Y E S H E L Y N E V T A R A
Keletnek szollok iiltetvek, a szollok legnagyobb resze kelet del, 6s nyugatnak fekszik, a szollokon tul elofordul Harsas eszakkeletnek egy oldalrol, mas oldal-rol pedig delnyugat koznek ezutan jon a Csebi diilo, az elebb nevezett dombos diilo eszaki oldala alatt sziikebb szena termo ugynevezett Hideg volgy, messze vid^ken j6sagar61 ismeretes edesviz forrasaval, melynek elcsurgo vize a Biir patakba folyik, ezen kisszerii patakcsa Borfon ered es a bori szantoi, magyaradi, demendi, szardi es szetei hatarokon keresztiil csergedezve; az utobb nevezett falu felett az ipolyba szakad, aradasa altal gyakran karokat okoz. Bur puszta nevezetet vette Bur nevii kozsegtol a hoi szamos forrasokbol novekszik jelennel a kozs6g neve Bori. De hogy Borfiinel ered, mint neve mutatja Burr, Bor-fii, Bori alabb van. Godrok, elegg6 magas domb, melynek mind keleti, mind pedig nyugati oldala szantofoldek iii hasznaltatik. Ezen dombon a vele tiilati hegyes-hegy nevezetii m^g magosabb dombtol, az un. Kisegres volgy valasztja el, mely ha eliszapodasnak nemvolna kiteve a legtaplalobb takarmanyt teremne, ezen domb deli hataraival kapcsolatban all a Zador diilo,' ezzel pedig a Bakteto, ezt koveti a Szollomaj nevii erdo, melyet a nep, nem tudni miokbol Szulimannak [73'] nevez. Ezutan jon a Kovecses nevenek megfelelo diilo, ezen alul jobbrol Kopacs balrol Szelemen litja nevezetii diilok, a Kovecses diiloben van meg egy igensziik volgy, mely B6dis Pal volgyenek neveztetik, horman vette ezen elnevezeset a legoregebb emberek sem tudjak, a nevezett volgy vegenek bal oldalan emelkedik a Cinvar diilo, varepuletnek azonban semmi nyoma valamint elnevezesenek sem, ez alatt fekszik a ZavoH diilo, mely felett hasonnevii emelkedetebb dombon erdo terjed el. Ezen erdon kiviil van meg a hatarban hebeczi, galagonyasi es Palkovacs nevezetii erdo. A r6tek also es felsokre osztatnak, a szollok altalaban lijjak 6s oreg szolloknek neveztetnek, az lijjaknak nines kiilonos elnevezesiik, az oreg szolok azonban tobb elnevezessel birnak, u. m. Urban melletti, de Urban sehol sines, ez alatt Foris, e felett delkeletnek Templom szollok, ugyan van vonalban kisebb tavolsagra Benyiczki szollok, ezek felett kelettol nyugatfele Partszollo, ezt koveti ugyanegy vonalban ugyan jobban nyugat fele Rikkantyii, a szolo talaja n^hol homokko, legtobbnyire sarga es veres agyag, igen kis helyen fekete csipalagos is talaltatik, a szollo hegy homloka napkeltetol lenyugtaig elvezi a nap jotekony hatasat, fekvese tehdt igen jo, csakhogy mivel a lakosok Szent Mihalykor tartani szokott Egyhaz napjan ujborral szeretik vend^geiket felkoszonteni, ennel fogva koran sziiretelnek, es tokeletes bort nem kapnak, mint a tagosztas igazolja, ugyanis, hogyha a 15^^ oktoberen tiil elhuzodik sokkal erosebb es a hegyaljai borok zamatjahoz hasonlo bort sziirnek a szollomivelok, de fajdalom ezen eset 20 6v alatt csak egyszer fordul elo.
Demend helysege hataros kelettol Felso Szemeredhez tartozo Patak nevii pusz-taval es also Szemereddel, deltol Visk es Sziirddal nyugattol Also Felso Fegy-vemek es Fiizes Gyarmattal, ejszakrol Szanto es Magyaraddal, es Igy kozeleben van a magyaradi gyogyforrasoknak is, melyek a koszvenyfele bajokban csodahoz hasonlo gyogyulasokat eszkozolnek. Kelettol a falu egyik utcajanak sarkaig [73v] innen ejszaknak Balassa Gyarmattol Levara, Vaczrol Levara vezeto orszagos Tit
szeli keresztiil a hatart, de ezen kedvezo korulmenyt a kozbirtokos urak iigy mint lehetne felhasznalni, most sem tudjak, hogy elobbrol nem tudtak, annak oka abban rejlik, hogy az utasokat magok fogadtak a legszivesebben 1848 tol
H O N T V A R M E G Y E 87 vendegek azonban gyeren mutatkozvan az utasok szamara egy alkalmas vendeg-fogadonak felepiteserol csak amiigy immel ammal gondolkoznak.
Az egesz hatar 8 curiabol al u. m. Zsambokuti, Liilei, Ganyi, Teszeri, Kelecsenyi, Disznosi-Horvath, Ctczabeli Santha es Szekely.
Kelt Demenden** 1865 Majus lOken.
Szerkeztette Paczolay Elek mp kozsegi biro
Demend
* * *
1. Demend elso okleveles emb'tese Damjan neven 1291, Demjen alakban 1317.
Godor egykori telepiiles 1419-ben, Hebec egykori lakott hely 1276-ban szerepel eloszor oklevelben. (Bakacs 107, 118, 123.)
2. Demend helyneve szemelynevbol keletkezett magyar nevadassal, helynevkepzo -d kepzovel. Az alapjaul szolgalo Damjan, Demjen szemelynevnek a latin Damianus szemelynev a forrasa. (Kiss 177.) A helybeli birtokos Demendy csalad a telepiilesrol kapta a nevet.
3. Zadorvolgye 1423-ban, Kisegres es Nagyegres pedig 1499-ben szerepel oklevelben.
(Bakacs 108.)
4. Demend lakossaga 685, terulete 3832 hold 1856-ban.
27. D E V I C S E
[74'] Helynevek Devicse kozsegbol, Honth megyebdl.
Devicse kozseg, mely Zolyom Megyevel hataros, Szabad K i r . Korponai Varostol egy oranyi tavolsagban fekszik, honnit mint legkozelebbi postarol veszi a leveleket. - Tartozik Honth Megyehez, Selmeczi Jarashoz; - A kozseg mel-lett vonul el az Orszag l ) t , - lakosai totok.
[74V] ^ jvj^Y gyiijto kerdeseire kovetkeziileg lehet felelni.
1. ) Devicse csak ezen nev alatt Orszag szerte esmeretes, 's volt e hajdan mas elnevezese nem tudatik.
2. ) Ezen Kozseg a Reformatio elobbi idokben fen allott.*
3. ) Honnan nepesitetett nemtudatik; - A ' Devicse nev eredetirol szintdn mi sem tudatik; E kozseg mas nyelvekben is mint tot es n^metben, csak Devicse nev alatt ismeretes.
4. ) A ' Devicse Kozseg hataraban elofordulo Topographiai nevek kovet-kezok
A. ) Mezoknek.
Osrek, Terecska, Ponjecz Vrch, Trnovecz Drahe, Pri Sibeniczjach, Dvoriste Szlnipotok, Zavada, Dolni mocsar; Nad Lazom, na Djele, w Trawniku, v Szel-jech, vo Trcskovon Sade, v steflikovy dolinky, v TaborSzel-jech, itt a regj haborus
idokben Torokoknek tabora volt.
B. ) Reteknek
Dolina Dolni Mocsar, Urate, Lucske, Laske Ohlm, Oszek, Od Teplicz, v Etoline; Dolnje a hornje luke.
C. ) Sziiloknek
Praszticza, Zahorja Laszke Lukovecz, Kamiena strana, Novini.
D. ) Erdoknek
[75'] Velky a Maly Szalyad Vrch, Luzsok, Szlnastrana, Ponec, Vrch, Dwor, Hali vrch, Hornja a dolnja jama, Tmovec, —
E . ) Devicse kozseg hataranal levo Majorok kovetkezok, 1. Zsernioszek, Koburg Herczeg Majorja.
2. Roven Bozoki Kaptalan Majorja.
Kelt Devics^n^ 1865 evi April ho 3an
H O N T V A R M E G Y E 89 Samuel Brodnyaszky
Kozseg jegyzoje Toman Gire richtar Luptak Palo prisazny(k) [P. H.]
1. Devicse elso okleveles emlitese Dyuche alakban 1256. (Bakacs UO.) Ekkor I V . Bela kiraly innen vendeg nepeket telepit at Nemetibe. (Borovszky 37.)
2. Devicse lakossaga 426, terulete 1332 hold 1856-ban.
28. DISZNOS
[76r] Helynevek Diszn6s kozs^gbdl, Honth megyebdl.
[76v] 1. Diszn6s - Honth megye bathi szolgabirosagi jarasban, fekszik a Besz-terczebanyai foutvonalon, L^va mvarostU 1 2/8 - s Bath mvarostol 6/8 merfoldnyi tavolsagra; e videk mask^ppcn Szikincze videk^nek is neveztetik a Szitna hegys^gbol eredo s hatarunkat szinte ^rinto Szikincze nevu hegyifolyam-t61, mely regebben Szitniczanak hivatott.
2. Kozsegiink minden nyelven s iromanyokban egyediil Disznosnak mon-datik.
3. Habar kozsegiink eredeterol biztos tudomasunk nines is, feltehetni, hogy kozsegiink alegregibb idoktol — vagy is eredetetol fogva Disznds-nzk hivatik.
4. Mikor emlittetik kozsegiink legkorabban, nem tudjuk, minthogy annak egykori s legelso foldes ura — a disznosi — Horvathy csalad sem okiratilag, sem pedig hagyomanykeppen nem tudja e kozseg multjat felderiteni. Gara nador egy irataban Disznos mint puszta emlittetik, melynek birtokosai mar akkor a Disz-nosy—Horvathynak voltak.*
5. A diszn6si-Horvathy csalad elszaporodasa kovetkezteben a kozseg ha-tar a csalad mindket nembeli tagjai kozott felosztatvan,^ emelkedett a nepesseg a mostani szamra — mely a cseledseggel egyiitt 120—140 lelket teszen.'
6. Kozsegiink elnevezeserol semmi bizonyos adataink nem leven, csakis azon valdsziniisegnel maradhatunk, mely szerint kozsegiink egykori nagy erdo-ben — melynek most nyoma sines — boven talaltato vaddisznoktol nyerhette nevezetet.** Hogy azomban ezen helyen mar a romaiak idejeben allando telepek s lakhelyek voltak, tanuskodnak a hatarunkban felszantott romai eziist penzek s hamweder cserepek.
7. A kozsegben elofordulo diilok ezek:
I . Faluter: a kozseg beltelkeit s kerteit foglalja magaban, — ezeket egy jelentektelen hegyi patakcsa — mely leginkabb forrasokbol ered es soha ki nem szarad, s csak nagyobb telben fagy meg — gazdagit, — ezen kis, nMelen, tekervenyes, fiizfa vesszovel szegelyezett patak meg a falu hataraban a Szi-kinczeben vesz el, es sok apro de izletes halat es rakot ad, — rendezetlen 6s allapotban l^ven gyakran 6nti el v61gyiinket, s viszi el szenainkat. Falunknak hazai rendetleniil szetsz6rva epitv(^k, de fekvese jo, egy ejszaknyugattol d^lke-letre elnyulo v61gyecskeben, lakhazainak szama 20, viziink igen jo es elegseges.
A kizarolagosan curialis k6zbirtokossagnak fofoglalkozasa a mezei gazdaszat.
H O N T V A R M E G Y E 91 Marhaink egeszsegesek. A fold, mely atlagosan agyagos, tobb helyiitt kovecses silany - szorgalmas miveles mellett az oszi vetemenyekre nezve nem mostoha, de tavaszi vetemenyeink csak igen ritkan sikeriilnek. Gyiimolcsiink keves. Bo-runk szinte keves - feher - de jo minosegu.
n. Felso retek a derzsenyei hatartol: a szomszed Bars megye Ujfalu kozsege hataraig nyulik, jo fekvesii, de elodeink altal elhanyagolt elarkosodott szantofoldek, ujabb idokben azomban latni a szorgalom eredmenyet; — az ezen dulobe eso keves retek szarazak, csak igen nedves evekben adnak kozepszerii szena termest, az emelkedettebb helyek, vagyis a szantofoldek tobbnyire sargas agyag, itt ott kovecses sovany, a retfold jo.
ni. Felso retek a patak mellett: A szomszed Derzsenye kozsegtol hozzank [77'']
lekigyodzo patakcsa balpartjan fekvo retek, melyek nedvesebb evekben jo szenat adnak, — a faluhoz kozelebb eso reszek azonban magasabb fekvesiik miattjo sikerrel loheresek - s mas iiltetmenyeseknek hasznaltatnak.
IV. Kasa volgy, s oreg hazak az orszagutig: Nagyobb reszt jo szanto foldek, kisebb resze termeketlen s haszonvehetlen kovecses fold, csupan silany juhlegelot ad. Mikent ezen diilo nevezete mutatja, s a hagyomany mondja, a falu regente itt allhatott, s hihetoleg a torok harczokban pusztult el, s Epiilt kesobb az atellenes oldalban a mostan is fenallo kis kozseg, de hogy ezen "oreg hazak"nak hivott hegyoldalban a mostaninal nagyobb kozseg letezett, melynek temploma is volt, azt onnan kovetkeztetjiik, mert a toszomszedos Derzsenye kozseg a "Kosztolecz" nevii hatardulqjeben a templom rommaradvanyai most is lathatok, ezen diilo pedig a mi allitolagos volt falunkkal egy es ugyanazon hegyoldalban leven, - habar most kiilon hatarban vagynak is, itt egy nagyobb nepessegii kozsegnek kellett lennie. Ezen diiloben egy helybeli kozbirtokos lirnak cselede 1847 evben circa 30 darab regi eziist penzt szantott k i , — ezen vagy is hasonlo penzek kozelebbi lelrasat t. Belhazy Odon - Horhi kozsegben lako kozbirtokos lir adhatna, ertekuk darabonkent allitolag egy eziist forintot tett, de a talalt penz hollete vagy hovatetele nem tudatik.
Kasa volgynek ezen diilo azert is neveztethetik, mert talan kasat is termesztettek egykoron j o sikerrel a regi falu birtokosai.
V. Luzsanszka: Elnevezese bizonytalan, - jo fekvesii, es jo kezeles mellett jo termo szantofoldek.
V I . Na kllne pri kri2i: Elnevezeset a diilo szogletessege, s a dulon keresz-tiil Zsember helysegbe vezeto kozlekedesi lit melletti kokereszttdl veszi; - jo fekvdsii — 6s szorgahnas miveles mellett j6 termo- szantofoldek, melyeknek a patak melletti kis resze szaraz retseg, a patak araddsai miatt azomban nem szantftatdk. Ezen diilonek szomszedsagaban fekszik az also zsemberi hatarhoz tartozo "Bombik" nevii dulo, melyrol annyit tudunk hagyomanykeppen, hogy egy a videken parancsnoklo torok pasa a disznosi—Horvathy csaladra sarczot vetven, annak lefizetesere halalbiintetes terhe alatt igen rovid hataridot szabott,
— Horvathynak elegseges penze nem leven, kenytelen volt kolcsont keresni,
— Horvathynak elegseges penze nem leven, kenytelen volt kolcsont keresni,