Hacker sokféleképpen lehet valaki, és a közhiedelemmel ellentétben ennek egyáltalán nem feltétele, hogy bűnözővé váljon. Sőt, hacker szóval illetik pél-dául azokat a magas szinten képzett IT biztonságtechnikai szakembereket is, akik különböző utakon próbálják feltörni megbízóik informatikai rendszereit, hogy ezáltal hívják fel a figyelmet a veszélyekre. A bűnözők mellett a másik asszociáció, amelyet a hacker szó az olvasóban kelthet, a „hollywoodi roman-tika” kategóriájába tartozik. Olyan maffiózó – vagy ártatlanabb kifejezéssel
„üzletember” –, aki a törvényeket áthágva igyekszik nagy mennyiségű pénz-hez jutni, egyszerű földi halandók számára szinte felfoghatatlan intelligenciája révén. Az ilyen, homályba burkolózott alakok régóta nyújtanak ihletet a téma iránt érdeklődőknek. Nem csodálkozhatunk azon, hogy ez a sztereotípia las-san átszivárgott az emberek tudatalattijába is, és egy hackertámadásról hallva könnyen ez a megbotránkoztató, de legalább annyira irigyelt figura jelenik meg képzeletünkben.
Az átlag „bajkeverő” hackerek azonban ritkán felelnek meg ennek a kép-nek. Ahogy Bruce Schneier biztonságtechnikai szakértő és biztonságlélek-tani szakember írja könyvében, ezeknek a szervezeteknek a nagy része olyan
11 Scott J. Henderson, The Dark Visitor: Inside the World of Chinese Hackers, Fort Leavenworth, KS, Foreign Military Studies Office 2007, 4–6.
12 Uo.
13 Henderson, i. m., 6.
„kölykökből” áll, akiket kimagaslóan érdekel az informatika világa, és autodi-dakta módon megtanulják kihasználni az egyes biztonsági réseket.14 Az igaz-sághoz persze az is hozzátartozik, hogy számos olyan támadástípus létezik, amelyhez egyáltalán nincs szükség képzett hackerekre. Sok esetben elegendő egy olyan „rajongói” kör fenntartása, amely akár logikai, akár puszta érzel-mi alapon könnyen aktivizálható, gyorsan elérhető. Léteznek továbbá olyan elkötelezett fiatalok is, akik ugyan lazán kapcsolódnak egyes szervezetekhez, még csak nem is feltétlenül osztják azok teljes politikai nézetrendszerét – már amennyiben azok rendelkeznek egyáltalán ilyennel letisztult formában is.
A Red Hacker Alliance-nek is vannak olyan támogatói, akik egyébként nem tartoznak szorosan a csoporthoz. A fiatal Shen Ge, akiről mindössze annyit tudunk, hogy rendszeresen használja az internetet, a következőket nyilatkozta az Al Jazeerának: „Szeretem a hazámat, de ez nem azt jelenti, hogy minden szabályt helyesnek tartok. Ha a kormány valamire azt mondja, hogy nem szabad látnom, az csak még kíváncsibbá tesz.”15 Shen Ge ezzel a véleményével valószí-nűleg nincsen egyedül. Éppen ellenkezőleg, annak a jelentős méretű tömegnek a része, akik szeretnének áttörni a „Nagy Tűzfalon”, és miközben technikai tudás szempontjából is fejlesztik magukat, nem akarnak elköteleződni egy hazafias csoport vagy az anarchisták oldalán. Zhou Shuguangot, azaz ismer-tebb nevén Zuolát hasonlóképpen kategorizálhatnánk. Zuola azzal híresült el az interneten, hogy telefonja segítségével igyekszik tudósítani minden olyan hírről, amely az állami médián keresztül nem juthatna el a felhasználókhoz, ezzel segítve őket a „falmászásban”.16
Bár ezeknek az embereknek a többsége a fentiekhez hasonlóan egyszerű internetes felhasználó vagy „alkalmi hacker”, azaz huligán, nem szabad megfe-ledkezni arról a tényről, hogy a legnagyobb informatikusok is autodidaktaként kezdték. Az Apple alapítóját egy olyan ember inspirálta, aki telefonbetyár-kodással kezdte karrierjét a 70-es években.17 A legkreatívabb programozók ma sem az információs technológiai karokon nevelődnek, hanem a gyerek-szobák falainak árnyékában, személyi számítógépek mögött. Az autodidakta számítógépszerelők, programírók, hackerek – főként fiatalon – szívesen de-monstrálják erejüket és tudásukat a nagyvilág előtt. Emellett a nemzeti, etni-kai sértettség érzése egy külső támadás nyomán könnyen felszíthatja a tüzet,
14 Bruce Schneier, Schneier a biztonságról, HVG Kiadó Zrt., Budapest, 2010, 40.
15 Al Jazeera, „China’s cyber warriors” 101 East, aljazeera.com, 2010.04.08.
16 www.zuola.com
17 Ld.: John Draper.
mint az meg is történt néhány esetben, például a korábban már említett iráni támadás idején. Ez az állami titkosszolgálatnak is jól jöhet, hiszen adott egy olyan csoport, akik nyíltan vállalják elkötelezettségüket a hazájuk iránt, mi-közben mindannyian kisebb-nagyobb mértékben képzett szakemberek, s ha nincs is szó arról, hogy a hadsereg állásajánlatokkal bombázná őket, politikai akciókban, megbízásszerűen könnyen alkalmazhatók. Van saját weboldaluk, megkereshetők, becsatornázhatók egy-egy hivatalos projektbe anélkül, hogy a bizalmas információkba is beavatást kéne nyerniük. Ha ezt a gondolatmenetet
„végigfuttatjuk”, nem kérdés, hogy olyan kincsesbánya szerveződik ezekből az emberekből, akik közül a kormány kedvére válogathat.
A kínaiak nagy része márpedig folyamatosan internetezik. Bár a lefedettség nem olyan magas, mint az Egyesült Államokban, a középső birodalom óriási iramban fejlődik, melynek többek között az információtechnológiai infra-struktúra bővítése is szerves részét képezi.
1. Kép – Az internethálózat lefedettségének fejlődése a három hackeraktivitás szempontjából legkiemelkedőbb nagyhatalom területén 2014-ig
A gyors változás mellett arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy Kína né-pessége jóval nagyobb, így ennek ellenére is több emberről van szó. Az alábbi táblázatból, mely különböző világszervezetek által összesített adatokat tartal-maz, világosan látszik, hogy bár a kínaiak alig több mint fele használ internetet, a felhasználók létszáma így is több mind kétszerese az egyesült államokbeli internetezőkének, holott itt ugyanez az arány 88.5%. A táblázatban használt
„internethasználó” definíciója a következő: bármilyen életkorban lévő személy, aki saját otthonában, bármilyen eszközön hozzáfér az internethez. Azaz ebbe a népes csoportba nem tartoznak a bele az internetkávézókban, géptermekben vagy barátaiknál rendszeresen internetező egyének.
Állam
Kína 721,434,547 52.2 % 1,382,323,332 660,888,785 2.2 % 15,520,515 0.46 % India 462,124,989 34.8 % 1,326,801,576 864,676,587 30.5 % 108,010,242 1.2 % USA 286,942,362 88.5 % 324,118,787 37,176,425 1.1 % 3,229,955 0.73 % Brazília 139,111,185 66.4 % 209,567,920 70,456,735 5.1 % 6,753,879 0.83 % Japán 115,111,595 91.1 % 126,323,715 11,212,120 0.1 % 117,385 -0.2 % Oroszország 102,258,256 71.3 % 143,439,832 41,181,576 0.3 % 330,067 -0.01 % 1. ábra - Összedolgozott statisztika, 2016 második félév: Nemzetközi Telekommunikációs
Szövetség (ITU), ENSZ Népességi Divízó, Világbank
Internet Live Stats | utoljára frissítve: 2017. szeptember 24.
2. kép – A három hackeraktivitás szempontjából kiemelt nagyhatalom népességének aránya vizuális diagramon szemléltetve, egy másik forrás alapján.
A mobil kommunikációs eszközök terjedése révén a hackerek még több lehe-tőség közül válogathatnak, az emberek pedig még nagyobb veszélynek vannak kitéve. Amellett, hogy egy hacker egymaga is képes a problémák előidézésére, belátható, hogy egy közös érdekek mentén létrejövő, jól szervezett csoport hatványozott mértékben tudja ugyanazt a teljesítményt produkálni.
Annak a kérdésnek a precíz megválaszolása, hogy az információs társada-lomban élő egyéneket pontosan milyen körülmények motiválják az információ-technológiai ismeretek elmélyítésére vagy konkrét hackertevékenységbe való bekapcsolódásra, további kutatómunkát igényel. A korábbiak során említett példák azonban arra engednek következtetni, hogy a számítógéphasználó fiatalok egy része kihívást lát a tiltásban és az „ismeretlenben” – ami az olyan
biztonsági rendszerek mögött húzódik, mint a „Nagy Tűzfal” – még ha ehhez nem is fűződik különösebb érdeke vagy a felfedezés nem is kecsegtet túlsá-gosan nagy jutalommal.
Amennyiben ez az állítás igaznak bizonyul, akkor a kínaiak jelentősége az in-formációs technológia és a „hacktivizmus” világában még inkább szembeötlő lehet. Annál is inkább, hogy az internetes cenzúra nem új jelenség, az internet populációjának negyede pedig már 5 évvel ezelőtt, 2012-ben is kínaiakból állt.18 Jelenleg az internet csaknem 4 milliárd főre becsült populációja által a máso-dik leggyakrabban beszélt nyelv a kínai, amely alig marad el a (természetesen kínaiak által is használt) angol nyelvtől.19