H4 KISEBB TÖRTÉNETI ÍRÁSOK

rágzat oly fényes pontot ér el, milyenben a római köz­

társaság legragyogóbb korai tündöklöttek. Alatta az an­

gol egyetlenegy évben (1759.) a világ négy részeiben nyert diadalt. Ú g y látszott, eleve nem volt barátja azon eszmének, hogy Németországba angol seregek küldes­

senek, mert ő Anglia egész erejét a tengeri háborúban kivánta volna használni. Fridrik király tettei azonban megmásíták politikáját, s azon alapra állíták, miszerint Amerikának Németországban kell meghódíttatnia. A porosz táborozásnak heves magasztalója volt, s szónok­

latiban egymásra halmozta a képeket s szóvirágokat, melyeket olykor beszéde sebes folyamában nem eléggé szerencsésen választott.

Mindenektől elismert becsületessége, szabadelmű, szilárd viselete, a parancsnokok eszélyes megválasztása, melynél nem tekintett czimre, családra, rangra; nagy tevékenysége, melyet másokba is át tuda önteni; tervei­

nek vakmerősége, melyeket okossággal és hidegvérrel gondolt ki, s hévvel és állhatatossággal hajtott végre, méltán tették őt nemzete halványává. Európában s Ame­

rikában szobrok emeltettek tiszteletére. Irlandban Cork városa állíta egyet, mely 4,000 fontba került. Emlék­

pénzek verettek, egyik lapon arczképével, másikon ezen körirattal: „Azon férfiúnak, ki miután hazáját megmen­

té, szónoklata által a gyarmatokat is megtartotta volt."

Kávéházak, csapszékek, theakertek, utczák nevéről neveztettek. Minden házakban láthatók voltak mell­

szobrai mindenféle nagyságban, vagy arczképei. A sze­

gényebbeknél rézbe metszett arczképei a legbecsesebb házi bútorokhoz számíttattak.

Francziaországnak századok óta nem volt oly ve­

szélyes ellensége mint ő. Nem levén udvaroncz, franczi-ák iránti idegenségét még béke idején sem rejtegette.

Mert úgy volt meggyőződve, hogy e két állodalom ér­

deke egymás mellett meg nem állhat. Változhatlan elve volt Francziaország megalázása, mit ki is mondott a parlamentben, 1760-ban pedig a Bpanyol követnek, ki a francziák mellett szólt, ezen szavakkal: „Ettől el

CHATAM VILMOS. 115

nem állok, míg a londoni Tower fegyverrel el nincs foglalva."

A népnek irántai szeretete tette lehetséggó a nép­

hadnak Angliában lehetetlennek látszó felállítását, úgy miként az akkori idő kivánta. Nevezetes és a maga ne­

mében akkor különös intézet! *)

*) Eredete ezen intézetnek oly régi mint Alfréd uralkodása, de szerfelett hiányos és később korellenes levén, századokon át nem használtatott, s magok az angolok semminek nézték, míg Chatam újjá nem alkotta. A törvényhozásnak az volt szándéka, hogy hadsereget állítván fel az ország belsejében, az háború ide­

jén, mikor az állandó katonaság kivúl a haza határain harczol, a hazát véletlen s előre nem látható veszélyek ellen ótalmazza. Min­

den megye önkénytesen az ország polgárai közöl vállalkozott em­

berekből ezredet tartozik állítani. Ezen seregek hetenként legin­

kább vasárnapokon néhány óráig fegyverben gyakoroltatnak; min­

den évben pedig a megye egyik nevezetesebb városában egy egész hónapra egybegyűjtetvén, gyakorlataikat nagyban űzik. E czélra évenként Chatam idejében 130,000 font sterling kívántatott, de Chatam gazdálkodó rendszere szerint azontúl csak felének kellé egybehúzatnia, mely czélra 91,000 font sterling elég, mert zsold-jok ugyan elég nagy, de az nem fizettetik ki máskor csak fegy­

vergyakorlatok idején; kivévén a segédet, őrmestert és dobost, kik állandó zsoldban vannak. Tisztté senki sem lehet ezen sere­

geknél, kinek fekvő birtoka nincs. Minden rangfokozatra törvény határozza meg a jövedelem mennyiségét. Például: hogy valaki ezredes lehessen 500 font jövedelmének kell lennie. Azonban ezt úgy kell érteni, hogy 500 fontnál kisebb jövedelem zárjaki a pol­

gárt az ezredesi hivatalból, nagyobb, bár .mi magas számig, nem tekintetik akadálynak. Annak meggondolása, hogy ezen hadak nem külső politikai háborúkat folytatni, hanem mindenkinek csa­

ládját, vagyonát, házi isteneit: a törvényt és szabadságot, fogják védeni, számtalanokat tüzelt fel elannyira, hogy az ország elsőbb emberei, kiktől gazdagságok, korok vagy tisztségök miatt alig lehetett hadi szolgálatot reméllni, magokat ezen polgári seregekbe íratták. Még azon a nemesi nagyravágyásnak kedvetlen törvény sem idegeníté el őket, miszerint senki ezredesi hivatalnál felébb nem emelkedik. Az egyesült ezredek és hadtestek parancsnokai a szárazföldi hadak tábornokai voltak, kiket a király nevezett ki.

Minek nem csupán az volt oka, hogy az ilyenek nagyobb taktikai ismerettel bírtak, hanem az attóli félelem is, nehogy az ország valamelyik nagya, tömérdek vagyonnal bírván, egy hadsereg élén magát könnyen dictátorrá emelhesse. A nagyravágyás ily szúk

8*

116 KISEBB TÖRTÉNETI ÍRÁSOK.

1776-ban, midőn az amerikai háború sokakban a g ­ godalmat gerjesztene, mindenek óhajtották, hogy ő a kormányban részt vegyen. Jöttek felhívások hozzá ezen ügyben, s előleges Ígéretek, miszerint szándékai sokak­

tol támogattatni fognak. D e hogyan léphetett volna ezen becsület s erényteli ősz oly társaságba, milyen akkor a kormányon ült? Felelete méltó volt magához:

„Öröméstebb szövetkezem a dögvészszel, mely most Sztambulban uralkodik, mint North ministeriumával!'*

A parlamenti üléseket azonban, bár beteges volt, el nem hanyaglá. Gyapotba burkolva mankókon jelent meg, s hatalmas ékesszólásával a ministerek lelkébe menny­

dörgött.

Végre Amerika ügyei oda fejlődtek, hogy Franczia-ország elismerte függetlenségét, s Angliában is so­

kaknál tetszést nyert azon vélemény, miszerint keres-iede'si engedményekért hasonídiag ismertessék el annak függetlensége. Chatam súlyos beteg volt, s nem vőn részt a parlamenti ülésekben, de azon véleményben volt, hogy Amerika függetlenségét, mely a készülő Franczia-országgal szövetkezett, nem kell elismerni. A richmondi herczeg ellenben indítványozá a függetlenség kimondá­

sát, és kifejté ez iránti nézeteit a felső házban. Ezen korlátok közé szorítása oly kevéssé idegenítette el az angol ne­

mességet ez,en intézettől, hogy az inkább vetélkedve tódúlt e pol­

gári zászló alá, s többet, kik előbb ország ministerei voltak, le­

hetett látni mint ezredeseit ezen hadaknak. Mi a hadfegy és gya­

korlatokat illeti, azok az angol szárazföldi ezredekéitől nem kü­

lönböznek. A szolgálati készség és buzgalom azonban a néphad­

ban nagyobb. Természetes következése annak, hogy mindenki szabad akaratból és kedvvel szolgál, a szárazföldi seregek ellen­

ben, valamint más országokban, meglehetős tarkán vannak össze­

állítva, s a tiszt.k az itt annyira megvetett szárazföldi szolgálatot nagyobb részint nem hajlamból vállalják el, hanem csekély sze­

rencsekörülményeik miatt, mi a néphadban egészen másként van, hol az orBzág nagy és gazdag nemessége maga a steraélyes szol­

gálat által a hazafiságnak hódol. Ezen néphad nevezetes intéz­

ménye Angliának; ez egyszersmind őre is a nép jogainak és az alkotmánynak, mert az angol az állandó katonát a „szabadság sírásójának" nézi.

CHATAM VILMOS. 117 gyengeség fellázítá Chatam lelkét. Megjtelent a parla­

mentben halálsápadt arczczal, lángoló szemekkel, fiára, P i t t Vilmosra, támaszkodva. A lordok egész gyüleke­

zete megindulva állott fel ez ünnepélyes jelenésnél. El­

végezvén Kichmond beszédét, ő szólott:

„Utolszor jelentem meg ezen termekben, hol ha­

zámnak javára és dicsőségére annyi hasznos határoza­

tokat láttam hozatni, és most megjelentem nehéz aggo­

dalommal, mely érzéketlenné teszen a fájdalom és kö­

zel levő halálom iránt. Mily távol vagyunk ama napok­

tól, mikor a régi világban rettegtek tőlünk, az újban pedig hódoltak előttünk! Mi zavarai által a sorsnak és önhibáinknak jutottunk oda, hogy ezen kamarákban oly indítványt kell hallanunk, miszerint Anglia Amerika feletti fennsőségéről mondjon le ? Hálát mondok az ég­

nek, hogy a sír nem záródott be felettem, mielőtt sza­

vamat fölemelhetném ezen régi és nemes ország szét-szaggatása ellen. Óhajtanám, hogy bírnék erővel, ha­

zámnak megmutathatni, mi fáradsággal s módokkal vol­

na lehetséges ezen gyalázatot kikerülni; és csak arra vagyok képes, hogy önöknek megmondjam, mint lázít az fel engem, mily gyávaságnak tartom azt, hogy joga­

inkat feláldozzuk, és legvirágzóbb birtokainkat felad­

juk. A nép, melyet oly sokáig rettegett a világ, most letérdel a Bourbon-ház előtt. Bármily határozat jobb, mint a kétségbeesés. Még egyszer feszítsük meg erőn­

ket, és ha el kell esnünk, mint férfiak fogunk elesni."

Eichmond kimondá óhajtását, hogy Chatam az eszkö­

zöket adja elő, mik által Anglia a háborút Amerika és Francziaországgal meggátolhassa, s kérdé, melyik an­

gol oldandja meg ezen csomót, ha- az ő szelleme nem képes? Minden szem Chatamre volt függesztve; mély hallgatás uralkodott, és Chatam szólni készű't. Melle nagy benső harczot árult el, szemei az égre valának függesztve, S íme az elgyengült ősz ember egyszerre öszverogyott, s halottként vitetett ki a parlamentből. A gyűlés nem merte a tanácskozást tovább folytatni. Ez történt april 7. 1778. De lelkének vég fellobbanása új

In document ÖSSZEGYŰJTŐIT MUNKÁI. (Pldal 116-120)