Nemzetközi kitekintés – az országos társadalmi párbeszéd intézményei az Európai Unióban
145Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke,
Halm Tamás, Magyar Közgazdasági Társaság,
Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke,66 Roóz József, Magyar Rektori és Főiskolai Főigazgatói Konferencia, Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke Kormány
Kiss Péter kancellária miniszter, a kormány állandó képviselője, Héthy Lajos, a GSZT kormányzati koordinátora
66 2008 májustól.
147
V. számú Melléklet
Az országos társadalmi párbeszéd továbbfejlesztésével kapcsolatos fejlemények
(Történeti áttekintés) Az Érdekegyeztető Tanács 1996. május 17-i ülése
A plenáris ülés megtárgyalta a kormányzati tárgyalócsoport által benyújtott előterjesztést az Érdekegyeztető Tanács továbbfejlesztéséről. Az előterjesztést, – kisebb módosításokkal –, az ÉT állásfoglalás formájában elfogadta.
Az állásfoglalás megfogalmazta az ÉT alapelveit, a továbbfejlesztés fő irányait és javaslatokat tartalmazott az egyeztetés munkamódszerére és ütemezésére.
Megállapodtak abban is, hogy a tárgyalócsoportok kijelölik a további szakértői munkában való részvételre képviselőiket. A szakértői munka alapja az elfoga-dott állásfoglalás, de az nem korlátozza a tagokat újabb alternatívák kidolgo-zásában.
Az Érdekegyeztető Tanács 1997. július 4-i ülése
Az ÉT megtárgyalta „A szociális partnerek jogai az Érdekegyeztető Tanácsban”
című előterjesztést, továbbá az ÉT bizottságaira vonatkozó javaslatokat.
Az ÉT a kormányzati javaslatokat csak részben támogatta.
1999. január-február
Az ÉT tagjai két alkalommal zártkörű tanácskozáson vitatták meg a kormány érdekegyeztetési koncepcióját. (Nem sikerült konszenzust kialakítani.) 1999. március 5-6.
A kormány nevében Stumpf István kancellária miniszter március 5-én az ÉT munkavállaló, március 6-án pedig a munkaadói oldalával folytatott tárgyalást az érdekegyeztetési rendszer átalakításáról. (A napirenden még a Munka Tör-vénykönyvének módosítása szerepelt.)
1999. április 9.
A kormány április 9-re hívja össze a Gazdasági Tanács első ülését, amely a kor-mány szándékai szerint az Érdekegyeztető Tanács szerepének egy részét veszi át. A Gazdasági Tanács évente kétszer ülésező konzultatív fórum.
1999. április 21.
Az ÉT megtárgyalta a munkaügyi érdekegyeztetés átalakítására, az Országos Munkaügyi Tanács megalakítására tett kormányzati javaslatot.
A részt vevő szervezetek elfogadták az Országos Munkaügyi Tanács (OMT) ideiglenes alapszabályát.
A szociális partnerek tudomásul vették a Kormány kezdeményezését az Ér-dekegyeztető Tanács megszüntetéséről, és az OMT ideiglenes alapszabályának aláírásával – mint alapító szervezetek – megalakították az Országos Munka-ügyi Tanácsot.
1999. április 29.
A Gazdasági Tanács ülése. Napirendjén a 2000-2002-es költségvetési irányel-vek szerepeltek.
2000. május 29.
A Gazdasági Tanács ülése. Napirendjén a Széchenyi-terv, a minimálbér és a jövő évi költségvetés volt.
2000. november
Az EU ország jelentés bírálja a társadalmi párbeszéd magyarországi gyakorla-tát.
2001. február
Az Európai Szakszervezeti Szövetség budapesti látogatása során bírálta a kor-mány társadalmi párbeszéddel kapcsolatos politikáját. Az ÉT helyébe létreho-zott Gazdasági Tanács nem tölti be azt a szerepet, amelyet a szociális partnerek elvárnak tőle.
2001. március
A kormány részéről felmerül a Gazdasági Tanács átalakításának gondolata.
Ennek lényege, hogy a kormány formálisan nem lenne tagja a testületnek.
2001. április 9.
Ülésezett a Gazdasági Tanács. A résztvevők megállapodtak abban, hogy a fó-rum alapszabályának kidolgozására szakbizottság tegyen javaslatot.
149 2001. július 7.
Az EU szociális párbeszéd bizottsága Budapesten tájékozódott a szociális pár-beszéd hazai helyzetéről, a korábban kifogásolt problémákkal kapcsolatos in-tézkedések helyzetéről.
2002. január 24.
Ülésezett a Gazdasági Tanács. (Szakszervezeti ellenvélemény miatt nem fogad-ta el alapszabályát.)
2002. május–június
Kiss Péter leendő munkaügyi miniszter bejelentette, hogy a kormány vissza kívánja állítani az érdekegyeztető tanácsot és megújítja a társadalmi párbeszéd rendszerét.
1094/2002 (VI.8.) sz. kormányhatározat az érdekegyeztetés újraindításáról.
2002. július 26.
Megtartotta első ülését az OÉT. A résztvevők aláírták a háromoldalú megálla-podást az érdekegyeztetés megújításáról. A megállapodás a háromoldalú meg-állapodások legátfogóbb fórumaként – az OMT jogutódjaként – az Országos Érdekegyeztető Tanácsot, míg az átfogó nemzeti stratégiai célok és programok egyeztetésének konzultatív fórumaként a Gazdasági és Szociális Tanácsot ne-vesíti. (A megállapodás szövegét ld. a VI. sz. Mellékletben)
2002. szeptember 9-i OÉT ülés
Állásfoglalás született a társadalmi párbeszéd intézményeinek megerősítéséről, valamint az EU csatlakozás társadalmasításáról.
Az állásfoglalás rögzíti a kormány, a szakszervezetek és a munkáltatók elköte-lezettségét a társadalmi párbeszéd intézményeinek megerősítésében. A sikeres EU csatlakozás érdekében támogatja a szociális partnerek felkészítését.
2004. március 4-5.
Konzultáció az OÉT eddigi működéséről, működési rendjét érintő kérdések-ről.
(Nem nyilvános ülés) 2004. augusztus 24.
A Gazdasági és Szociális Tanács megtartja alakuló ülését.
2005. szeptember 27-i OÉT ülés
Az OÉT megvitatta a szociális párbeszédről szóló törvényjavaslat koncepci-ójáról szóló előterjesztést. A szociális partnerek a koncepciót támogatták és szorgalmazták a törvényjavaslat normaszövegének mielőbbi elkészítését.
2005. október
Az Alkotmánybíróság határozata (AB 40/2005.(X.19.) alkotmányos mulasztás-ra hivatkozva kötelezte a kormányt, hogy az érdekegyeztetésről szóló törvényt 2006. március 31-ig nyújtsa be a parlamenthez.
Ezt követően az OÉT-ről szóló törvényjavaslatról az OÉT az alábbi ülésein foly-tatott konzultációt:
2006. január 27.
2006. szeptember 8 (Informális ülés) 2006. október 11 (Informális ülés) 2006. október 27.
2006. november 6.
Az OÉT a törvényjavaslat parlamenthez történő benyújtását támogatta.
2006. december 11.
A törvényjavaslatot az Országgyűlés nagy többséggel elfogadta, de kihirdeté-sére nem került sor.
2006. december 28.
A köztársasági elnök előzetes normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól.
(AB döntés a mai napig nem született.)
151
VI. számú Melléklet
Tájékoztató az Országos Érdekegyeztető Tanács 2002. július 26-i alakuló üléséről
1. Az országos szakszervezeti szövetségek és a munkáltatói érdekképviseletek, valamint a Kormány szándéka alapján a felek a Kormány előterjesztésében megvi-tatták az érdekegyeztetés megújítására vonatkozó javaslatot.
Medgyessy Péter miniszterelnök kiemelte, hogy a jóléti rendszerváltás prog-ramjának és az Európai Unióhoz történő csatlakozás történelmi feladatának végrehajtásában meghatározó jelentőségűnek tartja a munkavállalói és mun-kaadói szervezetekkel való szoros együttműködést, a folyamatos és érdemi konzultációt és az alapvető társadalmi, gazdasági kérdésekben a megegyezést.
A szociális partnerek ugyancsak megerősítették érdekeltségüket az érdemi párbeszédben azzal, hogy az országos érdekegyeztetés csúcsa az Országos Ér-dekegyeztető Tanács (OÉT), és hangsúlyozták megállapodási szándékukat az elfogadott társadalompolitikai célok megvalósításában.
Az álláspontok kifejtése után a Kormány és az érdek-képviseleti szervek kép-viselői aláírták az érdekegyeztetés megújításáról szóló megállapodást. (Függe-lék)
[2.-4. A fentieken túlmenően az OÉT foglalkozott, – a munkavállalói oldal na-pirend előtti felvetésére –, az állami vállalatok végkielégítési gyakorlatával, a pénzügyminiszter előterjesztésében konzultációt folytatott a 2003. év gazda-ságpolitikai irányvonaláról, a külügyminiszter pedig tájékoztatást adott az EU integráció időszerű feladatairól.]
153 Függelék
Megállapodás az érdekegyeztetés megújításáról
1. Az elmúlt időszakban a Kormány által kezdeményezett, a munkavállalói és munkaadói érdekképviseletekkel lefolytatott konzultációk megerősítették, hogy indokolt az érdekegyeztetés intézményes keretének és feladatainak újra-gondolása, újjáalakítása.
Alapelvként fogalmazódott meg, hogy a Kormány az érdekegyeztetés új rend-szerét párbeszédben kívánja kialakítani a munkaadói és a munkavállalói érdek-képviseletekkel: olyan tárgyalásokban érdekeltek, amelyben érdemben figye-lembe veszik egymás véleményét, nagy gondot fordítanak a közös álláspontok kialakítására, nyílt párbeszéd keretében törekednek a konfliktusok feltárására és lehetőség szerinti feloldására. A tárgyalásokat a partnerek a megállapodás szándékával folytatják.
Közös törekvés az országos (középszintű), ágazati, területi és regionális érdek-egyeztetés rendszerének fejlesztése, hatékonyabb összekapcsolása.
2. Az érdekegyeztetés intézményes kereteit a fenti célok érdekében országos szinten az alábbiak szerint kívánjuk átalakítani:
2.1. A háromoldalú tárgyalások legátfogóbb fóruma – az Országos Munkaügyi Tanács jogutódjaként – az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT), amelynek hatáskörébe tartozik a munka világával összefüggő valamennyi kérdéskör, be-leértve a gazdaságot, a foglalkoztatást és a jövedelmek alakulását befolyásoló adó, járulék és költségvetési témakörök, jogszabálytervezetek megvitatása is.
Az Országos Érdekegyeztető Tanács szervezeti felépítésével összefüggésben előzetes egyetértés alakult ki arról, hogy feladatai ellátását szakfórumok, szak-bizottságok és munkacsoportok segítsék.
a) Szakfórumként működjön tovább a jelenlegi feladat– és illetékességi köré-nek megtartása mellett:
a Nemzeti ILO Tanács, az Európai Integrációs Tanács,
új szakfórumként alakuljon meg az Ágazati Tanács, az „Autonóm társadal-mi párbeszéd erősítése” PHARE program irányítására, az ágazati egyeztető bizottságok megalakulásának segítésére, az OMT Operatív Bizottság eddigi feladatainak ellátására.
b) Az Országos Érdekegyeztető Tanács szakbizottságai (az ÉT/OMT szakbi-zottságaként eddig is működő bizottságok esetleges korszerűsítését nem ki-zárva)
Bér– és Kollektív Megállapodások Bizottsága,
Gazdasági Bizottság,
Esélyegyenlőségi Bizottság,
Információs és Statisztikai Bizottság,
Munkaerő-piaci Bizottság,
Munkajogi Bizottság,
Munkavédelmi Bizottság,
Szakképzési Bizottság,
Szociális Bizottság.
c) Az Országos Érdekegyeztető Tanács egyes feladatok előkészítésére, megol-dására munkacsoportot hozhat létre.
2.2. Az országos érdekegyeztetés fórumaiként működjenek tovább a szociális partnerek részvételének biztosításával; a munkaadói és munkavállalói szerve-zetek egyenlő arányú képviseletével:
a Munkaerő-piaci Alap Irányító Testülete,
a Szociális Tanács,
az Országos Területfejlesztési Tanács, valamint a területfejlesztési regionális testületek,
az Országos Szakképzési Tanács,
az Országos Felnőttképzési Tanács, valamint
a Felnőttképzési Akkreditációs Testület.
2.3. Az átfogó nemzeti stratégiai célok és programok egyeztetésének konzul-tatív fóruma a Gazdasági és Szociális Tanács (GSZT), amelynek munkájában részt vesznek – a munkaadói és a munkavállalói érdekképviseletek mellett – a gazdasági, társadalmi élet meghatározó szervezetei, képviselői.
3. A költségvetési szférában
3.1. Országos szinten új átfogó konzultatív egyeztető fórumként megalakul a Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács, a közalkalmazottakat, a köztisztviselőket és a rendvédelmi ágazatban foglalkoztatottakat képviselő szakszervezetek, va-lamint a települési önkormányzatok képviselőinek részvételével.
3.2. Szektoriális szinten maradjanak, illetve kerüljenek korszerűsítésre a meg-levő fórumok:
Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsa (KOMT),
Köztisztviselői Érdekegyeztető Tanács (KÉT),
Országos Önkormányzati Köztisztviselői Érdekegyeztető Tanács (OÖKÉT),
a fegyveres rendészeti szervek körében a tárcaközi érdekegyeztető fórum,
a honvédség esetében az ágazati érdekegyeztető fórum.
155