Az OÉT és a GSZT – küldetés, funkciók, összetétel és szervezet
2. A résztvevők – tagok, tisztségviselők és tárgyaló csoportok
Kit képviselnek?
Az Országos Érdekegyeztető Tanács és a Gazdasági és Szociális Tanács eltérő összetétele, – résztvevői köre –, szervezete és működése a két intézmény eltérő küldetéséből adódik.
(Az OÉT és a GSZT szervezetéről és működéséről a II. számú Mellékletben található összefoglaló táblázat.)
Az Országos Érdekegyeztető Tanácsot három egyenrangú, – azonos jogokkal rendelkező –, tárgyaló csoport, – hivatalos elnevezése szerint „oldal” –, alkot-ja. A „munkavállalói oldal”, az országos szakszervezeti konföderációk, – hat szervezet –, képviselőit foglalja magában. A „munkaadói oldal” az országos munkaadói szövetségek, – kilenc szervezet –, képviselőiből áll. A harmadik a kormány tárgyalócsoportja, a „kormányzati oldal”.
(Az OÉT tárgyalócsoportjainak a felsorolása a III. számú Mellékletben talál-ható.)
A kormány tárgyalópartnereit adó oldalalak az OÉT meghatározó szereplői.
Küldetésük meghatározott társadalmi csoportosulások, – a munkavállalók és a munkaadók –, érdekképviselete. Az érdekképviselet és az érdekegyeztetés, – összhangban az intézmény elnevezésével –, az OÉT működésében kulcsszó-nak is tekinthető.
Vezetőjük az oldalt alkotó szervezetek egyikének vezetője, – a posztot mind a szakszervezetek, mind a munkaadói szövetségek rotációs alapon töltik be14 –, és egy-egy téma tárgyalására ugyancsak saját soraikból szóvivőt választanak, aki az oldal előzetes egyeztetések során kialakított közös álláspontját
képvi-14 A munkavállalók tárgyalócsoportjában a rotációs időszak három hónap, míg a munkaadókéban két hó-nap.
44
seli. Az oldalak közös álláspontjának kialakítási kényszere, – az úgynevezett
„egyetlen hang” (one voice) rendszer –, hivatott biztosítani azt, hogy a testület-ben lényegétestület-ben 1990 óta jelenlévő nagyszámú szakszervezeti konföderáció és munkaadói szövetség, – hat, illetve kilenc –, lehetőség szerint közös álláspon-tot alakítson ki, illetve képviseljen. (A közös véleménytől, – legtöbb esetben –, eltérő szervezeti álláspontok is megfogalmazhatóak.)
Az OÉT, – 1990 óta jórészt változatlan –, „munkavállalói oldala” és „mun-kaadói oldala” végső soron leképezi az érdekképviseleti pluralizmust, amely a rendszerváltás kapcsán bekövetkezett, és azóta is fennmaradt.
A változások olyan csekélyek, hogy szinte felsorolni sem érdemes őket. A szakszervezeti oldalról kikerült az 1990-es évek elején még jelen volt, de megszűnt szakszervezeti szövetség, a Szolida-ritás (amely nem tévesztendő össze a nagynevű lengyel szakszervezeti szövetséggel, illetve po-litikai mozgalommal), munkaadói oldalon fuzionált az MMSZ (Magyar Munkaadói Szövetség) és az MGYOSZ (Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége), továbbá bekerült a leginkább nagy közszolgáltató vállalatokat egyesítő STRATOSZ.
A „kormányzati oldal” vezetője a munkaügyekért felelős mindenkori minisz-térium (politikai) államtitkára, s a tárgyaló csoportban a többi tárcák a napi-renden szereplő témáktól függően vannak képviselve. Így például az országos bértárgyalásokban a kormányt a munkaügyi tárca mellett a pénzügyminiszté-rium képviseli.
Az Országos Érdekegyeztető Tanácsnak elnöke nincs, a plenáris üléseket leve-zető elnök székében az oldalak képviselői, – titkárai –, váltogatják egymást.
Az Országos Érdekegyeztető Tanácshoz képest más a Gazdasági és Szociális Tanács szerveződése.15
Négy egyenrangú csoportosulásból16 áll, – ezek a munkavállalók, a gazdaság, a civilek és a tudomány képviselői –, akikhez a kormány ötödikként, – korláto-zott jogosítványokkal –, csatlakozik.
A kormány „állandó” résztvevő, aki hozzászólhat a vitákban, de nem vesz részt a döntéshozatalban, – legyen szó egy állásfoglalás vagy egy belső szabályozás, – például alapszabály vagy ügyrend –, elfogadásáról.
15 A GSZT tagjainak kiválasztásáról és az ezt megalapozó megfontolásokról lásd: Héthy Lajos – Ónodi Irén: A Gazdasági és Szociális Tanács (2004-2007). Foglalkoztatási és Szociális Hivatal, Budapest 2008. I. fejezet.
16 A Gazdasági és Szociális Tanács összetétele tekintetében a fogalmak használatában ma még tapasz-talható, - nem egyszer az alapszabályban is meglévő -, következetlenség. A GSZT csoportosulásait illetően előfordul a „csoport”, a megjelölt társadalmi csoport „szereplői” vagy „képviselői”, sőt, - az OÉT analógiáján -, az „oldal” elnevezés is. Így egyaránt beszélnek pl. „a gazdaság csoportosulásáról”,
„a gazdasági szféra képviselőiről”, vagy „a gazdaság szereplőiről”, vagy a „civil csoportosulásról”, a
’”civil szféra képviselőiről’”, „a civil szféra meghívott szervezeteiről”, a „civil szervezetek képviselőiről”, stb. Ezért fogalomhasználatában sajnos a jelen tanulmány sem teljesen következetes.
A GSZT alapvetően tekintélyes személyekből áll össze, akik jelentős része, – jóllehet nem valamennyien –, bizonyos szervezeteket, köztük érdekképvise-leti szervezeteket is megjelenítenek, és ilyen minőségükben kaptak felkérést a tagságra.
(A GSZT csoportosulásainak, tagjainak és tisztségviselőinek a listája a IV. szá-mú Mellékletben található.)
A GSZT kulcsszava nem az érdekek, hanem a személyes vélemények képvise-lete, ami, – miután legtöbb tagnak van szervezeti, s minden tagnak van társa-dalmi háttere –, egyben óhatatlanul bizonyos szervezetekben, illetve társadal-mi csoportosulások körében jelenlevő nézetek, illetve érdekek közvetítését is jelenti.
A Gazdasági és Szociális Tanácsban a „munkavállalók csoportosulását” az Or-szágos Érdekegyeztető Tanácsban is jelenlévő hat orOr-szágos szakszervezeti kon-föderáció elnökei, – azaz nem egyszerűen képviselői –, alkotják.
A „gazdaság csoportosulásában” az Országos Érdekegyeztető Tanácsban is hellyel rendelkező kilenc országos munkaadói szövetség elnökei, a két gazda-sági kamara elnökei, a Budapesti Értéktőzsde, a Magyar Bankszövetség és a Szövetkezeti Tanács ugyancsak első számú vezetői, – azaz szintén nem egy-szerűen képviselői –, valamint a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának delegáltja vannak jelen.17
Az „első számú vezetőt” azért szükséges aláhúzni, mert az Országos Érdekegyeztető Tanács tár-gyalásaiban az országos munkaadói szövetségek elnökei, – eltérően az országos szakszervezeti konföderációk vezetőitől –, hagyományosan nincsenek jelen, leszámítva azokat az alkalmakat, amikor a plenáris ülést részvételével a miniszterelnök is megtiszteli. Erre, – tudomásunk sze-rint –, a konzervatív kormányok időszakában nem igen volt példa, viszont többször előfordult, hogy Horn Gyula (1994-98-ban), majd Gyurcsány Ferenc (2004-től) megjelent az OÉT-ben.
Az Országos Érdekegyeztető Tanácsban a munkaadókat általában kitűnően felkészült és nagy tapasztalatokkal rendelkező „tárgyalóemberek” jelenítik meg.
A „civilek csoportosulását”, – provizórikusan –, a GSZT működési küldetésére releváns civil szerveződéseknek a kormány által meghívott képviselői alkotják, ideértve a brüsszeli Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) négy magyar civil tagját.
Végül a „tudomány csoportosulását” a Magyar Tudomány Akadémia elnöke, illetve, – saját jogon –, az MTA volt elnökei, az MTA, a Magyar Rektori Konfe-rencia és a (közben vele egyesült) Főiskolai Főigazgatói KonfeKonfe-rencia, valamint a Magyar Közgazdasági Társaság egy-egy delegáltja alkotják.
17 Az eddigi gyakorlat szerint a Magyar Nemzeti Bank egyik alelnöke.
46
A csoportosulásoknak választott elnöke van, – aki egy személyben a GSZT társelnöke –, és az évenkénti rotációval a csoportosulások által betöltött GSZT soros elnöki poszt várományosa.
A csoportosulásoknak szerepe van továbbá a határozathozatalban. A működé-si szabályok garanciát tartalmaznak arra, hogy határozatok a csoportosulások többségi támogatásával születhessenek.
A GSZT csoportosulásai ugyanakkor nem az OÉT oldalainak megfelelő mó-don működnek.
A csoportosuláshoz való tartozás nem jelenti az álláspontok csoportosuláson belüli egyeztetésének, s még kevésbé közös álláspont kialakításának kénysze-rét. Ez egyébként egyes csoportosulások esetében, – például a „tudomány cso-portosulásában” –, nem is lenne értelmezhető, hiszen tagjai jelentős részben személyes jogon, – s nem szervezet képviseletében –, kerültek soraiba.
Kivételt talán a „munkavállalók csoportosulása” jelent, amely, – miután ösz-szetételében is azonos az OÉT „munkavállalói oldalával” –, hallgatólagosan
„átvette” az ottani szabályokat és kvázi oldalként működik.
Hasonlóan jár el, – valószínűleg a brüsszeli Európai Gazdasági és Szociális Bi-zottságban szerzett tapasztalatok alapján –, a „civil csoportosulás” is.
A szervezeti vagy személyes tagságnak a motiváció szempontjából is jelentő-sége van. Szervezeti tagság esetén a részvételre jogosult szervezet jó eséllyel olyan személy(ek)kel képviselteti magát, aki(k)ben a testületben folyó munka iránti hozzáértés és érdekeltség meg van. Személyes tagság esetén, – amikor az alapszabály teljes körűen kizárja a helyettesítés lehetőségét –, az intézmény sebezhetőbb a működésében való személyes motiváció oldaláról. Ha ugyanis a személyes tagságra épülő intézmény tagjainak már egy jelentős részéből hi-ányzik, – vagy elkopik –, az érdekeltség, az a működés kiüresedéséhez, lebénu-lásához vezethet.
A Gazdasági és Szociális Tanácsban végül, – nem teljes jogú tagként, hanem
„állandó résztvevőként” –, jelen van a kormány is. A kormányt a testületben a kancellária miniszter képviseli, a testülettel a mindennapos kapcsolattartást a GSZT kormányzati koordinátora biztosítja.
3. A munka feltételei –, a munkaszervezet, az eljárási rend