Érdekes azonban Salamon Ferenc érvelésének elkülönböződése az egyetemi és a gimnáziumi oktatásról való elmélkedései esetében. Míg a gimnaziális oktatásban a felekezeti jelenlétet üdvösnek érzi, mert ez által látja biztosíto nak a szabad versenyt, az államot pedig kizárná a tanügyben való részvételből, addig az egyete-mi oktatás esetében épp az ellenkező megoldást javasolja: „[A pesti egyetemnek v]annak nyűgei, melyektől meg kell szabadulnia, ha a magyar nemzet igényeinek meg akar felelni, – s az mindenekfele a vallásfelekezeti nyűg, miben ismét a bé-csi egyetem uszálya volt.”41 Az egyetem esetében tehát mintegy az osztrák hata-lom képviselőjét látja ennek felekezetiségében, amely a tudomány teljes szabadsá-gának útjában áll. Ugyanakkor az állami közoktatás-rendezést épp emia is na-gyon fontosnak tartja, mert úgy látja, mivel az egyetem állami alapítású, a tör-vényhozásnak joga van beleszólni az ügyeibe, de csupán az egyetem törvényileg szabályozo szabaddá tétele az egyetlen elfogadható lépése az államnak e tekin-tetben: „Hogy az egyetemeknél a tanulást és tanítást szabaddá kell tenni, ezt úgy hiszszük, kétségbe nem vonhatja senki, kivált oly országban, mint a mienk, mely – reméljük – soha sem lesz a bureaucratia hazája. Ezen szabadság pedig a tanítás-beli szabad versenytől függ. Tudva van, miben áll ez a virágzó német egyeteme-ken. Bármely szakban felléphet a hivato – az egyetem módot és alkalmat nyújt rá – hogy előadásokat tartson. Ha tanítása sikeres, ha számos tanítványai vannak, biztosítva van, hogy rendes tanítóvá lesz kinevezve.”42 Salamon az egyetemi tás kapcsán tehát egész más szabadság-fogalmat használ, mint a gimnaziális okta-tásról szóló írásaiban. Ennek oka pedig az egyetemi tanári szakma és a különböző tudományterületek korabeli professzionalizációjában kereshető. A tudományok szekularizálódása az egyházat a tudomány kerékkötőjeként lá atja Salamon szá-mára, az állam beleszólása is csak annyiban kívánatos, amennyiben kiszorítja a felekezeti tartalmakat a tudományok jelentéseiből. Ezt nem valamiféle egyetemes
41 SALAMON 1865a
42 SALAMON 1865b
tudományideál elérése érdekében gondolja üdvösnek, hanem egy tipikusan nem-zeti tudomány megteremtése érdekében, mert szerinte „[v]alamint a tudomány egyetlen csatornája a nemzeti nyelv lehet egy nemzetnél, úgy a nyelv főmívelő eszközei ép[p]en az ismeretek különböző ágai. A nyelv mintegy rákényszerít, hogy külön tudományos irodalmunk, külön iskolai nyelvünk, s így merőben kü-lön egyetemünk is legyen”43. Tehát a nemzeti tudományt művelő nemzeti egye-temnek legitim alapjaként ismeri el a nemzeti hagyományokban gyökerező törvé-nyeket, egy korábbi idézetben ezt a gondolatát egyenesen konzervatívnak nevez-te. Bár elég sajátos önlegitimációs mechanizmusok eredményeként jut el ide, Sala-mon nem áll egyedül a korban ezzel az elképzelésével. Az említe , Pesti Napló-beli vitához kapcsolódik egy szintén 1865-ben zajló, azonban ehhez a vitához ké-pest néhány hónappal későbbi polémia is, a Politikai Hetilap és az Új Korszak né-hány szerzője folytatja a Salamonék által megkezde vitát,44 helyenként regektál-va regektál-vagy nyíltan szembehelyezkedve például a Salamon véleményével is. Szász Ká-roly, Greguss Gyula, Mentovich Ferenc, Halász Imre ütközteti véleményét a köz-oktatás reformjával kapcsolatban. A protestáns Szász Károly Nézetek közoktatá-sunk országos rendezéséről című cikkében találjuk meg az arra vonatkozó választ, hogy a hasonló felekezetű Salamon vajon miben láthatja a Pesti Egyetem vallási befolyásoltságát. Szász is úgy véli, hogy az iskolai oktatás különböző szintjeinek tudományosság-igénye határozza meg, hogy mely szinteken maradhat meg legi-tim oktatási formaként a felekezeti oktatás, azonban ő, Salamontól eltérően nem csupán az egyetemi oktatásból szeretné kivonni az egyházat, hanem: „Nézeteink szerint tehát a közoktatás ügyének elméletileg így kell megosztatnia: / I. Az egy-ház iskolái, melyekben az állam csakis a felügyelési jogot gyakorolja: / a) az elemi vagy népiskolák; / b) a néptanító-képezdék; / c) a lelkész-képezdék. / II. Az állam iskolái, melyekben az egyház kizárólag a vallástanítást kezeli: / a) az ipar- és pol-gáriskolák; / b) a gymnasiumok és lyceumok; c) az akademiák; d) az egyetemek
43 SALAMON 1865a
44 A vita fontosabb szövegei: SZÁSZ 1865 – GREGUSS 1865 – MENTOVICH 1865 – [sz. n.]
1865a – HALÁSZ 1865c – [sz. n.] 1865b
és tanárképezdék.”45 Érveléséből kiderül, hogy a közoktatási rendszer alsóbb szint-jeit főként nevelést biztosító intézményeknek tekinti, ezért utalja az egyházak fel-ügyeletébe, a felsőbb osztályok már a tudományos képzésre alapoznak, ezt pedig nem szabad alárendelni a különböző egyházak tudományfogalmainak, világképé-nek, a valódi tudományosság autonómiáját igazán az állam tudja megtartani eb-ben az elgondolásban. Érvelése nagyon hasonlít a Salamonéra, csupán annyi a kü-lönbség, hogy Salamon egyedül az egyetemek szintjén érzi szükségesnek a feleke-zetektől való függetlenséget. Nyilván ez az életútjából is következik: úgy véli, csu-pán az egyetemi szint képes olyan valódi professzionális tudást nyújtani, amely-nek intézményen kívüli elsajátításának elenyésző esélyei vannak, az egyetem elő i oktatást kiválthatja az önálló tanulás is, így az nem rendelkezik Salamon szemében a valódi „szakszerűség” jegyeivel, ezért ezek az iskolák felekezeti kézen is maradhatnak.
Szász úgy látja, a Pesti Egyetemet a katolikus felekezet még mindig szeretné kisajátítani a maga számára: „még azon egyetlen teljes egyetem is, mellyel ha-zánk bír s mely magyar királyi címet visel, a katholikusok által kétségkívül ma-guk sajátjának tartatik, mint melynek főalapítója halhatatlan Pázmánjuk volt; s tényleg legalább, az is, mennyiben – az egy orvosi szak kivételével s o is a legha-sonszenvibb mértékarányban, a más három tudományszaknál kizárólag r. kath.
tanárok alkalmaztatnak, s pl. a bölcsészeti és kivált hi udományi szakban, egy protestáns bölcsészet s annál inkább protestáns theologia tanára, sokak által bizo-nyosan – legalább is vakmerő gondolatnak, hogy ne mondjuk: ép[p]en szentség-törésnek tartatnék. Ugyanez áll jogi s egyéb akadémiáink- s kisebb középtanodá-inkra nézve.”46 Amennyiben tehát Salamon elképzelésének megfelelően az egyete-mi oktatás kivételével a közoktatás egyházi kézen levő része teljes egészében az egyháznál marad, az egyetem pedig felekezet-függetlenné válik, a protestánsok lehetőségei erősen közelítenének a katolikusokéihoz. Salamon professzionalizáci-ós alapra helyeze , politikai ideológiával megtámaszto érvelése az egyetemi
ok-45 SZÁSZ 1865, 255.
46I. m. 226.
tatás felekezetektől való függetlenítése érdekében tehát egy korabeli tipikusan protestáns diskurzus „szakszerűvé írása”.
Az angol képzési rendszert preferáló, az oklevelekre alapozo felvételi rend-szert kifogásoló Salamon tulajdonképpen a saját karrierjét igyekszik legitimálni a professzionalizáció során megváltozo képzésrendszerben. A szigetország oktatá-si rendszere hivatkozáoktatá-si alapként szolgál Salamon számára, hogy megtalálja he-lyét az új játékszabályokra épülő szakmán belül, és hogy érveljen amelle , hogy az általa képviselt tudóskép ebben a rendszerben is megtarto a funkcionalitását.
Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a fenti értelmezéssel korántsem kíván-tam egyik értekezőről sem kijelenteni, hogy liberális vagy demokrata. Csupán a közoktatásról való gondolkodásukban próbáltam meg te en érni azt, hogy a kora-beli politikai ideológiák közül melyiknek a nyelvét használják túlnyomórészt, azaz hogy az oktatási kérdésekben milyen politikai ideológia logikája határozza meg nagyobb mértékben ítéleteiket.