5. Geomorfológia (Gábris Gyula, Darabos Gabriella)
5.3. Geomorfológiai vizsgálati módszerek és mérési feladatok
A vizsgálandó terület jellegétől függően sokféle geomorfológiai, ill. természetföldrajzi megfigyelés és vizsgálat végezhető el.
5.3.1. Morfometriai mutatók
A továbbiakban a vízgyűjtő terület néhány morfometriai jellemzőjének meghatározására szolgáló mérési eljárást és egyszerűbb számítást tekintünk át. A vízgyűjtő hidrogeográfiai vizsgálatához 1:25 000 és 1:10 000 méretarányú topográfiai térképeket használunk. Fela-datunk a „Kék-folyó” vízrajzi sajátosságainak és vízgyűjtő területének felmérése és jellem-zése.
A vizsgálat menete a következő:
Végezzük el a vízgyűjtő lehatárolását a topográfiai térképen úgy, hogy a szintvonalak alapján berajzoljuk a „Kék” folyó vízválasztóját! A szerkesztéskor ügyelni kell arra, hogy a vízválasztó vonala mindig merőlegesen metszi a szintvonalakat. A vízválasztó által köz-bezárt terület a vízgyűjtő terület (F). A vízválasztó térképi bejelölését lehetőleg terepi elle-nőrzés kövesse.
A vízgyűjtő terület nagyságának (km²) meghatározása. A topográfiai térképen körülha-tárolt vízgyűjtő területre ráhelyezünk egy átlátszó, mm-es beosztású papírt, és viszonylag pontosan megszámoljuk, hogy a vízgyűjtő területe hány mm2, majd a méretarány segítsé-gével m2-re vagy km2-re számítjuk át. A terület lemérhető poláris planiméterrel is.
A vízválasztó hosszát (S) a topográfiai térképen görbemérő segítségével mérjük meg, úgy, hogy a műszert egyenesen tartva vezetjük végig a mérendő vonalon.
A topográfiai térképeken az 5.2.3. pontban leírtak alapján meghatározzuk a: (1) vízvá-lasztó tagoltsági számát (m); (2) a vízgyűjtő medence aszimmetriáját (a); (3) a vízfolyások összhosszát (L); (4) a vízhálózat sűrűségét (D); (5) a fővízfolyás rendűségét; (6) a vízfolyás futásfejlettségi számát (Ff); (7) a vízfolyás esését (Δh) és lejtését (i).
5.3.2. Szelvények (metszetek)
A szelvény (metszet) a földfelszín oldalnézeti képe. A szerkesztéssel elkészíthető grafikus ábra a vizsgált egyenes, illetve sík menti domborzat térképen közvetlenül nem látható in-formációtartalmát segít feltárni. Ha a metszetet egy vízfolyásra merőlegesen vesszük fel, keresztszelvényről beszélünk (5.3.3. a. – 5.3.3.b. ábra).
Ha egy vízfolyás vagy út egyenes szakaszai mentén fölvett szelvényeket közös alap-vonalra kiegyenesítjük, hossz-szelvényt kapunk. A megszerkesztett szelvényeket
különbö-www.tankonyvtar.hu © Gábris Gyula, Darabos Gabriella, ELTE 5.3.1. ábra: Szuperponált szelvények (Pesthidegkúti-medence) (Lerner J.)
A szelvények megfelelő kiegészítésével összetett földrajzi és földtani jelenségek szem-léltethetők (5.3.2. ábra).
5.3.2. ábra: Komplex földrajzi szelvény (Pesthidegkúti-medence) (Lerner J.) Keresztszelvény szerkesztését a következőképpen végezzük.
A topográfiai térképen kijelöljük egy egyenes vonallal – több szelvény esetén egymástól egyforma távolságra fekvő, párhuzamos vonalak mentén – a metszet vonalát, ill. vonalait.
Az alapszintköz, a méretarány és a domborzat jellege (sík-, domb-, hegyvidék) ismere-tében meghatározzuk a szükséges magassági torzítás nagyságát.
A metszet irányával párhuzamosan, az alapszintköznek megfelelő magasságtorzítás esetén azzal arányos távolságban annyi szintjelző vonalat rajzolunk, amennyi alapszintvo-nal a legmagasabb és legalacsonyabb szintvoalapszintvo-nal közé esik.
A metszetvonal és a szintvonalak metszéspontjait egyenesekkel, a szintvonal értékével azonos értékű szintjelző vonalakra vetítjük. Az így kapott metszéspontokat egy illeszkedő görbe vonallal összekötjük (5.3.3.a. – 5.3.3.b. ábra).
5.3.3.a. ábra: Keresztszelvény szerkesztése magasságtorzítással (Lerner J.)
(M = 1:10 000, alapszintköz: 2 m = 0,2 mm)
5.3.3.b. ábra: Keresztszelvény szerkesztése magasságtorzítással (Lerner J.) 5.3.3. A geomorfológiai térkép elkészítése
Az 5.3.1. fejezetben már említettünk néhány alapvető szempontot, amelyekre a geomorfo-lógiai térképezés során figyelemmel kell lenni. Az alábbiakban tekintsük át a térkép elké-szítésének menetét.
5.3.4. Terepbejárás
A térképrajzolás megkezdése előtt meg kell ismerkednünk a kijelölt területtel. A terepbejá-rás során az eredeti térképről készített fénymásolt munkatérképen a terepi azonosítást kö-vetően berajzoljuk a felismert domborzati formákat. A terepbejárás során meg kell figyelni a kőzeteknek a formákkal való összefüggéseit, továbbá a felszínformáló folyamatok minő-ségét és intenzitását. A felszíni elemek felismerését, azonosítását, valamint a topográfiai térképen nem szereplő vagy nem felismerhető formák és a változások felderítését a terület-ről készített légi felvételek használata segíti.
5.3.5. A mintaterület ábrázolása
Az 1:10 000 / 1:25 000-es méretarányú topográfiai térképlapra pauszpapírt rögzítünk.
A rajzoláskor színes ceruzát használunk. Elsőként kék színnel a terület hidrogeográfiai elemeinek (vízfolyások, tavak, források stb.), majd feketével az antropogén elemek (út, vasút, település stb.) bejelölése történik.
Ezután a legmagasabb tetőszintek körülhatárolása, eredetük megállapítása, majd ennek megfelelően térképi ábrázolása következik.
A továbbiakban berajzoljuk a legalacsonyabb térszíneket (völgyek).
A legmagasabb és legalacsonyabb domborzati formák közötti völgyközi hátak és egyéb felismert formák megrajzolása.
Az eséstüskéket és a szintvonalak megírását figyelembe véve a berajzolt formák között a szintvonalakra merőlegesen meghúzzuk a lejtővonalakat.
A térképet a jelkulcs alapján készítjük. Végezetül a kész térképet bekeretezzük, címét és méretarányát, valamint a felhasznált jelzésekből készített jelkulcsot rávezetjük a térképre
www.tankonyvtar.hu © Gábris Gyula, Darabos Gabriella, ELTE
5.3.7. A mérési eredmények értékelése Eredmények:
1. A számított morfometriai mutatókat táblázatban foglalják össze!
2. A szelvényeket grafikusan ábrázolják!
3. A geomorfológiai térképet színes formában, lehetőség szerint nagy részletességgel és gondossággal készítsék el!
4. Készítsenek részletes jegyzőkönyvet a terepgyakorlatról! A jegyzőkönyv tartalmazza tapasztalataikat, megfigyeléseiket és az elvégzett feladatok szöveges magyarázatait!
Értékelés:
Felismerés, azonosítás: A terepbejárás során a területen található domborzati formák (alak-juk, eredetük, méreteik stb.) és felszínformáló folyamatok meghatározása. A tematikus térképek, valamint a légi fényképek megkönnyítik a munkát.
Elemzés: Irányuljon a figyelem arra, hogy különböző minőségű kőzeteken az azonos ere-detű formák (genezis) más és más jellegűek, továbbá a felszín fejlődése is igen eltérő jelle-gű! Elemezze a morfometriai mutatók értékeit és a közöttük lehetséges összefüggéseket!
Következtetés: Vonjon le következtetéseket arra vonatkozóan, hogy a felszínen végbemenő természeti folyamatok együttes hatására jelenleg, ill. a jövőben milyen formaváltozásokat eredményez!
Ellenőrzés: Ellenőrizze, hogy megállapításait és következtetéseit tükrözi-e az elkészített geomorfológia térkép!
Feladatlapok kitöltése.