Az általános gazdasági erények – racionalitás – hatékonyság – rendszerszer ség – a gazdaság sarkalatos erényei. Nem pusztán a gazdaság öntörvény értékeit fejezik ki, de társadalmi érdekeket is. Sarkalatos erények, mert a gazdaság törvényeit bel lük le lehet vezetni.
Racionalitás. A józanésznek, illetve a józan értelemnek megfelel döntés. Jánusz arcú fogalommá teszi, hogy egyszerre van „ésszer ” és „értelmes” tekintete. A felvilágosult (cartesianus) elme józanságát mutatja, aki hajlandó el zetes elvárásoktól is függetleníteni magát, aki képes önállóan mérlegelni és döntéseket hozni. Kant kifejezésével élve,
„mindent az ész ítél széke elé állít.” Megfogadja az „ítél széke” mellett hozott döntését, elutasítja, amit az nem tartott józannak. A gazdaságosság racionális szemléletének kiteljesedését a gazdaságtudományok módszertanai segítik: gazdasági matematika, gazdasági logika, gazdasági statisztika, gazdasági informatika. A józanész segítségével
18 A gazdasági érdekek totális szem el tt tartását a gazdasági expanzió teoretikusai, mindenek el tt a Chicagói és az un. Új Bécsi Iskola hirdette. Talán leginkább Keynes és az Észak-európai szociális modellekkel való szembenállásukat kiemelve. Hayek a gazdaság kiterjesztését szorgalmazta, Rose és Milton Friedman már egyenesen amellett érveltek, hogy még a társadalmi bajok orvoslója is a gazdaság lehet. A klasszikus közgazdászok ilyen kijelentéseket nem mertek volna tenni.
meghozott döntést a józan értelem igazol, vagy cáfol. A gazdasági döntéshozó bár elfogadja az „ítél szék” állásfoglalását, a döntés felel ssége mégis ráhárul. Segítségére van a józan értelme, megszerzett tudása, tapasztalata, rutinja, hogy a végén racionális, bölcs döntést hozzon.
Józan ésszer sége ⇐ RACIONALITÁS Józan értelem
Hatékonyság. A gazdasági adottságokban rejl lehet ségek kihasználását teszi lehet vé.
Nem hagyja eltékozolni a kínálkozó lehet ségeket. Gazdaságosan használja ki a rendelkezésére álló er forrásokat a ráfordítások (költségek) minimalizálásával, ugyanakkor a lehetséges haszon mértékének növelésére (haszonmaximalizálás) törekszik. A hatékonyság mértékét a költség/haszon aránya mutatja. Társadalmi mértékének kiszámításához mindig a teljes társadalmi költséget és a keletkezett teljes haszon mérlegét értékeljük.
Alacsony ráfordítás ⇐ HATÉKONYSÁG Magas jövedelmez ség
Rendszerelv ség. A gazdasági viszonyok alapján a dolgok között rendet teremteni képes erény. Összefüggést keres és talál rész és egész, tartalom és forma, mennyiség és min ség között. Problémák megoldása közben felhasználja, és nem szembeállítja ket egymással.
Szemléleti alapja szerint a dolgokat igyekszik olyannak felfogni amilyenek. (Zalai. 1984) A mechanikus összefüggéseket mechanikus rendszerként fogja fel, melyben a rendszeralkotó egész a részek összességeként alakul ki. (Holbach. 1978)
Dinamikus összefüggéseket dinamikus rendszerként fogja fel, melyben a rendszeralkotó egész több mint az t alkotó részek puszta összessége. (Bertalanffy 1991)
A gazdasági mechanizmusok megértéséhez ugyanúgy szükség van a rendszerszer szemléletre, miként erényére.
A gazdasági erények sarkalatos erények. A társadalom gazdasági viszonyait kifejez óriási gazdasági építmény épül rájuk, makro és mikro folyamatok, pénzügyi rendszer, állami és közigazgatás, és kontroll. A humán tartalmú erények komplementerei. Közös társadalmi tartalmuk alapján közösen hívják életre a szakmai erényeket, etikai és gazdasági tartalmukat.
1.1.3.3 Tervezés és ellen rzés szakmai erényei
A gazdasági tervezés és ellen rzés, valamint az állami és közintézmények m ködtetésének erényei a humanizmus általános emberi tartalmai és a gazdaságosság szempontjai szerint egyaránt megalapozott sarkalatos erények. A transzparencia és az együttm ködés erényei szakmailag is igénylik a humánumot és gazdasági kritériumok teljesülését.
TRANSZPARENCIA
Az a törekvés, hogy az államháztartás és gazdasági viszonyai átláthatók legyenek nem azon múlik, hogy a gazdaságpolitikus elhatározza: „legyen!” Még a leg szintébb és legelszántabb elhatározás is kevés hozzá. Nem a törekvés szüli az átlátható viszonyokat, éppen fordítva.
Akadályozó tényez kb l sok van: gondoljunk racionális (!) vagy irracionális (!) nehézségekre, a transzparencia egyensúlyának megbomlására, a transzparencia paradoxonára (Huff. 2007/b.), információáramlás megakadására, kulturális befolyásoló körülményekre, és számos más tényez re. Az etika, mint befolyásoló tényez szintén ott van, de nem önálló körülményként, hanem valahogy mindenben benne van, mint emberi tényez .
Transzparenciát az ellen rzésben és tervezésben igényként fogalmazzuk meg, egy olyan elvárásként, aminek egyaránt van szakmai és etikai tartalma. Általában azt tapasztaljuk, hogy az átlátható gazdálkodást folytató vállalatok, intézmények eredményesebbek. Etikai megfontolások is közrejátszanak abban, hogy a tiszta körülmények között megnövelt teljesítményt példaérték nek tartjuk, és magasabban értékeljük. Az átláthatóság értékessé válik, a transzparencia erényei közé sorolható.
Igazságosság. Magától értet dik, hogy szakmai erény. Talán éppen ez az evidencia az oka annak, hogy az INTOSAI Etikai Kódexe külön nem is emeli ki. Az államháztartás ellen rzésének 3-4000 éves története során is az igazságosság erénye volt az, ami minden alakalommal jelen volt. Arisztotelész a következ képp határozta meg: „Igaz az, ami megfelel , ami nem több és nem kevesebb, hanem ugyanannyi.” (Arisztotelész. 1987.
Ötödik könyv.) Ha valamit igaznak tartunk, úgy azt a gazdaság, a közélet, a jog, s t a közbeszéd szintjén is annak tartunk. Ami egy területen igaz, az mindenhol igaz. Igaz az,
amire nem mondhatjuk ellenkez jét. Igaz az, amit a tényekkel támasztunk alá. Igaznak tartjuk azt, akir l tapasztalataink szerint fel sem tételezhetjük, hogy hamis lehessen.
Igazságos viszonyokat a gazdasági életben a pénz fejezi ki: mert „mindent egyenl vé tesz azáltal, hogy mindent összemérni képes.” (Arisztotelész. 1987. Ötödik könyv.)
szinteség. Az államháztartásban tevékenyked kt l és a kormányzat gazdasági irányítójától természetesen ugyanúgy várjuk el, mint az államháztartás ellen rét l. Csak látszat, hogy vele ellentétes lenne a szakmai és államtitok meg rzésének szükségessége.
Azokat a titkokat lehet, és kell meg rizni, melyeket az állami és közintézmények termelnek, és melyekre a közcélok hatékony m ködése érdekében szükség van. Az szinteség az ellen rökkel szemben is elvárás. Állami Számvev székt l is számon kérhet , de nemcsak az Országgy lés részér l, hanem az ellen rzött személyek és intézmények részér l is.
Bizalom – Megbízhatóság – Hitelesség. Az államháztartás ellen rzésének kiemelten fontosnak tartott értékei. Szigorú kritikusként, de szakmai munkát segít szervezetként egyaránt fontos erények, az ellen rzés ethoszát testesítik meg. Az Etikai Kódex meghatározásait pontosan olvasva arra is felfigyelhetünk, hogy segítségükkel a gazdasági tervezéssel szembeni jogos elvárások is megfogalmazhatók. Ellen rzés alkalmával nemcsak az ellen rt l várható el a bizalom, megbízhatóság és hitelesség erénye, de az államháztartásban tevékenyked kt l, és a kormányzati szint gazdasági tervez kt l is.
A Kódex a következ képpen fogalmaz: „A törvényhozói és végrehajtói hatalom, a nagyközönség és a vizsgált szervek egyaránt elvárják – méltán és joggal – hogy egy számvev szék minden gáncs és gyanú felett álljon, hogy feltétlen bizalom és tisztelet övezze.” (Kódex 7. pont.) Ugyanezt várja el (gyakran reménytelenül) az államháztartástól és tervez jét l is. Bizalom és tisztelet nem a puszta elhatározás eredménye, ki kell ezeket érdemelni. „A közbizalom és köztisztelet, amely az ellen rt körülveszi kumulatív:
nagyrészt a többiek (el dök és kortársak) által kivívott elismerésb l tev dik össze.”
(Kódex 8. pont.) Magyarországon a rendszerváltás óta az államháztartást ellen rz hatóságokat különös tisztelet övezi és bizalom. A közvélemény, s t politikai körök is elismerik róluk, hogy valóban független hatóságok. Az állami intézmények megítélése már
vegyes, a kormányé (kormányoké) a legalacsonyabb. Transzparencia erényét velük kapcsolatban a legkevésbé sem ismerik el,19 de t lük is elvárnák.
Tárgyilagosság. Feltételez objektivitást, dolgok, jelenségek objektív megítélését és bel lük levont logikus következtetést. Gazdasági tervez részér l szakszer séget. Gazdasági ellen r részér l szigorú köt dést a vizsgált tárgyhoz. Cicero révén Római jogelv lett:
„Harag és elfogultság kerülése.” „Ítéletalkotás legyen részrehajlás nélküli.” Az ellen rt l függetlenséget vár el. Ez teszi lehet vé, hogy megállapításait ne az indulatai, hanem mindig szakmai megfontolások vezéreljék.
A tárgyilagosságot szubjektív tényez k sokasága befolyásolja: kulturális, vallási, gazdasági lobbi, és egyéb érdekek. A részrehajlás mégis kezelhet . Egyedül a politikai befolyásnak nehéz határt szabni. Ellen rt l a politikai függetlenséget a törvények szigorúan elvárják.
Az állami és közintézmények vezet it l és munkatársaitól elvárják, viszont a kormányzat felel s gazdasági tervez i számára megengedik. A politika természete szerint részrehajló, és nem tárgyszer .20 Etikai természet ellentmondáshoz jutottunk. Miközben el kell fogadnunk, hogy részérdekeket képvisel, akár össztársadalmi és gazdasági érdekekkel is szembeszállva, közben elvárjuk a tárgyilagosságot, függetlenséget, és az államigazgatás transzparens értékképviseletét is.21
Az ellen rzés etikai kódexe önálló pontként fogalmazza meg a politikai semlegességet, a tárgyilagosságot és a függetlenséget. „Fontos, hogy a számvev szék politikailag semleges legyen, és annak is látszódjon.” (Kódex 20. pont) „Fontos, hogy ahol az ellen rök politikai tevékenységet vállalnak, vagy látszanak vállalni, legyenek tudatában, hogy az mivel járhat hivatalos tevékenységük részrehajlás nélküli gyakorlására nézve.” (Kódex 21. pont.). Az államháztartás kormányzati tervez jét l – modern viszonyaink mellett – politikai semlegességet ugyan el nem várhatunk, de tárgyszer séget igen. Közgazdasági, jogi és
19 Vásárhely Mária a magyarországi korrupciót empirikus szociológiai eszközökkel mérte fel és megállapította: a közintézmények megítélése a közvélemény el tt igen rossz. Mindenféle mutató szerint a politikusok és a pártok munkáját tisztességtelennek és elfogadhatatlannak ítélik Az Alkotmánybíróság és Állami Számvev szék munkáját gyakorlatilag fedhetetlennek tartják. Etikai mércével nézve, a Számvev szék ethosza a legmagasabb, az állami intézményeké alacsony, a politikai szféráé annyira alacsonyan van, hogy csak az ÁPV Rt múlja alul. (Vásárhelyi. 1998. 176-187. old.)
20 Politika eredetileg politeia volt (πολιτεια), tehát államtudomány. Az állam (polisz) irányításának szakmai tartalmaként határozta meg annak idején Arisztotelész. Latin és neolatin nyelvekben „politica” Machiavelli óta vett fel modern jelentést, azzal hogy részérdekeket képvisel és már nem a szakmailag korrekt államirányítást. „Pars” (latin): rész. „Part” (francia és középkori német): részérdek, osztályrész. Ennek az lett a következménye, hogy hajdan volt ethosza átlényegült rész-érdekérvényesítéssé. Etikai tartalma legfeljebb annyiban maradt meg, amennyire mostantól ezen „részközösség” értékeit (moralitását) fejezi ki.
21 A Magyar Köztársaság Alkotmánya 19.§ és 20.§, és az Állami Számvev székr l szóló törvény el írja és garantálja függetlenségét és pártsemleges tevékenységét, és elnökének megválasztását. (XXXVIII /1989. évi törvény az Állami Számvev székr l.)
etikai szakmai elvárások összehangolásával ez is kikényszeríthet . Werb czy István, majd Thomas Hobbes is szembe került azzal az etikai és jogi, közigazgatási kérdéssel, amivel mindenki szembekerül, aki a közszférában dolgozik. Mit tehet és mit nem, ha szembekerül lelkiismeretével, politikai értékrendjével? Félre kell tegye, vagy mondjon le hivataláról!
Tárgyilagossága a szakismeretein felül ezen alapszik.22
Titoktartás – titokvédelem. Az államháztartás tervezése és ellen rzése során az el kerül államtitkokat védeni kell. Transzparencia ennek során nemhogy nem sérül, inkább meger södik. Tervez nek és ellen rnek közös felel ssége a titoktartás, a titokvédelem.
Titokgazdálkodással fel lehet erre készülni.
Egyszerre jelent szakmai, etikai és jogi problémát, amikor az ellen rz hatóság és ellen re el l is eltitkolnak valamit, amire jogosan lehet kíváncsi. Felvet dik a b ncselekmény gyanúja. A államtitkot, a szakmai szolgálati titkot, adótitkot, banktitkot, üzleti titkot, vámtitkot meg kell rizni, mert megóvásukhoz biztonságpolitikai érdek f z dik. Óvni kell, de az ellen r számára hozzáférhet vé kell tenni. (ÁSZ. 2004. 338-339. old.)
Szakmai kompetencia. A kompetencia nemcsak természetes elvárás, de etikai mérce. Pro forma mégis csak az ellen rökt l várjuk el. „Az ellen röknek nem szabad olyan munkára vállalkozniuk, amelyhez nem értenek.” (Kódex, 29. pont.) Kompetenciájuk biztosítása érdekében „az ellen rök kötelesek állandóan fejleszteni szakmai jártasságukat.” (Kódex 33. pont.) Tervez vel szemben nincs megfogalmazva elvárásként, és semmi sem garantálja magas színvonalát. Minisztériumok élén politikusok állnak, a szakmai kompetencia nincs számukra el írva.23 A továbbiakban abból indulunk ki, hogy a tervezés és ellen rzés során közös szakmai és etikai elvárásként fogalmazzuk meg, a kormányzati szint ellen rzések alkalmával felhívjuk rá a figyelmet.
Integritás. Az összetartozó dolgok, és jelenségek együttes egészként kezelését jelenti.
Etikai tartalma abban nyilvánul meg, hogy a humanizmus általános- és a transzparencia
22 Werb czy István (-1541) Mátyás király kancelláriáján dolgozott és vált humanista jogtudóssá, filozófussá.
1512-ben megjelent Hármas könyvének praeambulumában írta, hogy aki közhivatalt vállal, annak morális kötöttségét is vállalnia kell. Ha ugyanis szembekerülne lelkiismeretével, ha ezt összeegyeztethetetlennek tartja a hivatalból képviselend törvényekkel, szabályokkal: tegye a dolgát, vagy mondjon le hivataláról ! (Werb czy. É.n.) Ez az állami közalkalmazott morálja. Egy évszázaddal kés bb Thomas Hobbes (1588-1679), az angol jogtudós, jogfilozófus is hasonló kérdést vetett fel Leviatán cím könyvében, és ugyanerre az eredményre jutott. „A köztisztvisel az a személy, akit a szuverén hatalom valamilyen ügyben azzal a hatáskörrel alkalmaz, hogy alkalmaztatása során az állam személyét képviselje.” (Hobbes. 1970. II. rész, 23.
fejezet.)
23 A rendszerváltozás el tt humorforrás volt, hogy a m vel dési tárca vezet je végzettsége szerint kémikus volt, aki szakmai hozzáértését azzal bizonygatta, hogy jár az Operába.
szakmai-értékeit mind a tervezésbe, mind az ellen rzésbe egyaránt be kell vinni. Mindenki tegye a dolgát, a t le telhet mértékben, és a gazdasági tervvel, szellemiségével összehangoltan! A Jensen tétel szerint az összetartozó dolgok egyben tartásának anyagi értelme is van. A tervez felel ssége, hogy biztosítsa „az adott szó erejét”, a „hitelességet, megbízhatóságot, szavahihet séget”.24 Hasonlóképpen, az ellen rz apparátus az etikai kontrollmechanizmus részeként rákérdez „az adott szó erejére,” mert ennek hiánya a gazdálkodás és üzletmenet hatékony m ködését is veszélyezteti.