Ezen , első rendü , nagy érdemü s közkedvességü magyar költőnk, szü letett 1812-ben Szegszárdon, Tolna megyében, hol atyja kereskedő volt s a városnál gyámatyai hivatalt viselt : tanult születése helyén, 1823 óta Pé csett, 1829 óta pedig a pesti egyetem ben. Költészet iránti hő vonzalma, melynek később annyi jeles virágot köszönünk, már Pécsett kezdett kifej-leni. Folyvást olvasott s dolgozgatott;
iskolai latin versfeladásait többnyire magyarul is elkészité. Első kisérleteit, Rajnis Magyar Virgilje által ébresztet-ve, hexameterekben irá, de Virág Be nedek ódáival megismerkedve, csakha mar a lyra felé hajlott, s első nyomta tott ódája „Emlékáldozat" alkalmi vers, társai közköltségén látott napvilágot.
Ugyanott kezde megbarátkozni a né met irodalommal is, de ennek teljesb ismeretére csak Pesten jutott, hol az egyetem könyvtárát szorgalmasan lá-togatá, s tanulmányai kizárólag szép irodalmi irányt vevének. Közben Hor váth István philologiai leczkéi által Révay s a magyar nyelv kincseinek ta nulására serkentetve, más részről Vö rösmarty Zalánfutásával is megismer kedve, még tanuló korában veté meg alaptervét Csatár hőskölteményének, mely 1834-ben jelent meg. Már egy évvel előbb az akkor keletkezett Re gélő -Honmüvész szerkesztősége mellé segédül szövetkezvén, e lapnak 1836-ig munkás dolgozó-társa maradt, s a szép irodalom több ágában, s főleg lyrában s drámában kisérté meg erejét. A ma gyar akademia pályára hivása által
buzdittatva, 1835-ben „Csáb" czimü öt felvonásos szomorujátékkal lépett fel, mely az akademiai birálók által dicsé retre méltatván, később „Jósige" czim alatt a budai szinész társaság által elő is adatott. Ugyan ez évben több tár sával (Gaál, Vajda, Tóth Lőrincz, Szig ligeti sat.) eredeti történeti szinmüvek irására szövetkezvén, az ezen társulat által kiadott drámagyüjtemény máso dik kötetét irá, melynek tartalma: Ár-bocz szomorujátékőfelvonásban(1837).
Ugyanekkor a Trattner-Károlyinál meg jelent Hajnal almanachot szerkeszté, s ebben adá Országh Ilona történeti szin játékát (.837) 3 felvonásban; pályá zott egyszersmind az akademiai drámai jutalomra is „Utolsó Magyar Khán"
czimü 5 felvonásos szomorujátékával' mely az illető birák által ismét dicsé rettel emlittetett. Részt vett az 1838-ki Rajzolatok szépirodalmi hirlap szer kesztésében is, melyet sok czikkel gaz dagitott. — 1838 elején Pozsonyba hi vatván a Hirnök politikai lap szerkez-téséhez, e lapnál az 1839-iki ország gyülés beálltáig dolgozott, ekkor pedig Pestre ismét visszatérvén, az akademia által levelező tagjává választatott. — Küzdve a magyar költő bajai-, szegény sége- s fájdalmaival, folyvást hiven hordá áldozatait az oltárra, mely oly szüken látja el papjait, hogy csak a kebel ellenállhatlan ösztönéből lehet magyarázni a hűséget, melylyel a nem zet néhány lelkese a költészet kertében fáradatlanul működik. Termékeny tolla elárasztá a zsebköny vekets szépirodalmi folyóiratokat gyönyörü lyrai s
rokon-92
nemü költeményekkel, továbbá beszé-lyekkel, uti rajzokkal, genreképekkel, életrajzokkal, aesthetikai s birálati czik-kekkel. Telve ezekkel az Aurora, Em-lény, Hajnal, Nemzeti -Almanach, Ár víz-könyv, Kliegl-köny v, Regélő, Rajzo latok, Természet sat. Szerkesztése alatt jelent meg a „Hajnal" czimü zsebkönyv 1838— 39-ben, az „Emlény" czimüzseb-könyv 1840 — 41 — 42-ben s Landerer
„Honi Vezér"ének több évi folyama, a
„Pesti Divatlap". A Kisfaludy-társaság tagjává választatyán, ennek évlapjait is becses dolgozatokkal gazdagitá. Versei gyüjteménye, 1845-ben beszélyei gyűj teménye „Tollrajzok" czim alatt, s Fran-gepán Kristófné, költői beszély; 1847-ben s második kiadásban 1848-ban az
„Árpádok," történeti legendák s mon dák, és ismét a „Balatoni Kagylók" köl temény-füzér jelentek meg tőle. — Leg ujabban „Szt. László," történeti költe ményére nyitott előfizetést. Ennyi ne mes fáradozás s lelkes munkásság köze pet t ezer bajjal kelle küzdeni „Kont"
költőjének ; roncsolt egészségi állapota, szemeinek gyengesége, mely vakulással fenyegeté, nevelék a tenger bajt, mely hazánk egyik első irójának életét áthul-lámzá. A kedélyes családatya s lelkes hazafi fájdalmait hű nejének s remény dús gyermekeinek szeretete, és a becsü lő nemzet részéről a nyomor napjaiban bizonyitott szives és tettleges részvét enyhiték csak némileg. Élte végső évei ben az egyetemi könyvtárnál viselt alá rendelt hivatalt, mely legalább min dennapi kenyerét biztositá.
Meghalt, hosszas, testét lelkét ösz-szeroncsoló betegség után 1853-ik év nov. 25-ikén s diszesen, az öt tisztelő közönség, különösen ifjuság nagy rész véte közt, temettetett el. Szegénység ben hátrahagyott családját a nemzet, aláirás utján, nagylelkü pártolás alá vette, s több mint 10,000 pfrt. gyült össze szép reményü gyermekei neve lésére; a m. akademiában Tóth Lőrincz 1. tag érzékeny beszéddel ünneplé em lékezetét. -— Garay külsőleg kis ter metü, roskatag, beteges, gyengeszemü,
— de annál szebb lelkü , nyilt jellemü, kedélyes, nemes szivü ember volt, csu pa barátság és szeretet, hűség és érzé kenység, — lelkesült imádója magyar nyelvének, nemzetiségének s a szabad ságnak, mely szentjeit tiszta és rom latlan keblének ' annyi meleg dalban éneklé meg; tanitója, barátja az ifju ságnak, mely őt szereté, s lelkesülve
Munkái: 1) Ctatar, hőskóltcmény, (1834.) 2) A Regélő c - Honmüvész szépirodalmi lap mellett négy évig segédszerkesztő volt. 3) Költemények a zsebkönyvekben s .szépirodalmi lapokban. 4) Árbua, szomorujáték (1837.) 5. Szerkesztette a Hajnal czimü almanachot, s ebben adta OrssnjA Ilona szomoru-játékot 6) Emlény, zsebkönyv szerkesztője (18-10 — 42). 7) A Honi-Vezér szerkesztője több éven át. 8) A Hirnök polit. lap dolgozó társa több éven át. 9) A Pesti Divatlap szerkesztője. 10) Batori Erttébet.
dráma. (1840.) 11) Magyar és német beszélgetétek kézikönyve; két kiadás. (1840.) 12) Vertei. (1843.) 13) Tullrajzok. (1845.) 14) Frangtpán Kristófné.
köttői beszély. (1845.) 15) Balatoni knnylók. (1848.) 16) Az Árpáitok, történeti legendák. (1848.) 17) Ssent Lás-Jó. ( IS.MI. ) 18) Lyrai költészetünk késő kifejtésének okairól ; a Kisfaludy - társ. Évköny vében. 10) Ö.tsr.f.v munkái ; kiadta Ney Ferencz.
(1854).
TOMPA MIHÁLY.
95
XXII.