A m. akad. igazgató tagja, szül. 1 784 april 20-ikán Prekopán, Turóczmegyé-ben, b. Révay házában , hol szülői láto gatáson voltak. 8 éves korában atyját elvesztvén, előbb a piaristák vezetése alatt álló trencséni gymnasiumban, azu tán a bécsi Theresianumban , és ugyan itt négy éven át tanúlt, hol jeles tehet ségeit már ekkor kitüntetvén, udvari apróddá neveztetett, 1801 — 1804 közt a pozsonyi kir. akademiában végzé jogi tanulmányait, 1804-ben a magyar udv.
cancelláriánál gyakornokká, 1805-ben ugyanott tiszt, fogalmazóvá lett. 22 éves korában nőül vette a 16 éves Bolz-a
Antónia grófnét. Midőn Napoleon sere ge Bécs elé érkezett, b. Mednyánszkyt érte azon diszes megbizás, hogy a m.
cancellária levéltárát Bécsből Budám szállíttsa. Családi körülményei azonban csakhamar leszólitották a szép remé nyekkel kecsegtető hivatalos pályáról.
Hogy elhanyagolt jószágait rendezze, Veszelére, nyitramegyei birtokára vo núlt s napjait a tudományoknak szen-telé. De a közjó szavára mindenkor előlépett magányából ; így az 1808-iki s 1811-iki országgyülésen ifju lelke egész erejével lépett fel, s nagy részt vett a nyitrai nemes felkelő eszredek
kiállitásában, bátran támadta meg WuI-lis gr. pénzügyminister rendszerét, s honfias szónoklataival közbizalmat ví vott ki magának; a megyei gyüléseket s megyei törvényszéket is szorgalma san látogatta s jó példát mutatott, mint kell a közügyekben nemcsak részt venni, hanem vezérszerepet is vinni egy lelkes főnemesnek. — 1820-ban má sodik házasságra lépett gr. Majlríth Jó zsef státus-minister leányával, Ágnesset.
Az 1820 utáni események folytán, az 1825-iki országgyülésen b. Mednyánsz-ky Alajos is a sértett jogok mellett nyilatkozott; 1828-ban pedig tagja, sőt éltető lelke volt azon orsz. választ mánynak, mely a nádor elnöklete alatt az oktatási terv kidolgozásával volt megbizva; az ő tollából folyt a terje delmes munkálat, előzménye a későbbi kimeritőbb dolgozatoknak, melyek ál tal báró Mednyánszky hazánk iskolai rendszerének, a körülmények s lehet-ség szerint, valódi reformátora lett.
1830-ban hosszas félbeszakasztás után, újra a hivatalos pályára lépett, helytar tósági tanácsossá neveztetett, s 1831.
mint kir. biztos működött Pesten, hol a cholera forrongásokat okozott. Tagja volt azon küldöttségnek is, mely gróf Teleki József elnöklete alatt a m. t. tár saság alaprajzát készité, s az alapítók által a felállított m. akademiának igazgató tagjává neveztetett, 1831-ben pedig maga az akademia által ugyan annak tiszteleti tagjává választatott.
Fontos kir. biztosi munkákban vevén részt, s azokat szerencsésen be is vé gezvén, 1833-ban már udv. tanácsos s cancelláriai előadó lett, 1835-ben pedig trencséni főispáni helyettessé, 1836-ban val. b. titk. tanácsossá s a magy. k.
kamara alelnökévé, 1837-ben nyitra-megyei főispánná neveztetett. Ekkor bizatván meg az erdélyi kamarai keze lés elhanyagolt állapotának vizsgálata s
rendbeszedésével : erdélyi tartózkodá sát egyszersmind tudományos czélokra használta fel. — 1839-ben új okta tási rendszer készitésére megbizott bi zottmány elnökségét viselvén , ked-vencz tárgya körül nagy buzgalmat, szakértést s ernyedetlen munkásságot fejtett ki, melynek gyümölcseit azon ban élvezhetnie nem adatott; ő volt megbizva a nemzeti bank tervének ki dolgozásával is. Az 1839-iki ország gyülésen lelkes közbenjárói szerepet vitt a benne méltó bizalmat helyező kormány s a mindinkább fejlődő ellen zék közt, s egyik főeszköze volt, hogy a nemzet kivánságai teljesültek, s a pártok békélve oszlottak szét. — Magas érdemei jutalmául 1842-ben fényes hi vatalos pályája tetőpontját, a főkincstár-n ok sági méltóságot érte el, a m. k. ka mara elnökévé neveztetvén. Az 1844-iki országgyűlés küzdelmeiben, egészsége s nyugalma hősies feláldozásával véve részt, mindent elkövetett, hogy az ügyek mindinkább súlyosodó állásán tehetsége szerint segítsen. Megtört erővel tarta meg 1844 jun. 15-ikén a nyitrai tiszt-ujitást, melynek erőköclései halálát elő-segiték. Még haza sem érhetett, midőn jun. 17-ikén útközben a galgóczi vár
ban, őseihez költözött. Hazánknak e valóban hű nagy és nemes fiát azon elcsüggedésében, hogy örvény szélén álló hazája bajain legnagyobb erőfeszi téssel sem segíthet, nagy részben a honfiui fájdalom ö!te meg,
Mednyanszky mint iró, a thereziá-numbeli német nevelés befolyása alatt, azon korban, midőn nemzeti tudomá nyos irodalmunk még csak zsengéjében volt, a német nyelvet használta ugyan : de későbben a Tudományos Gyüjte mény s Auróra meginditása után, ezek be már ékes magyarsággal irt, s nagy befolyású magas helyzetében minden kor egyike volt azon lelkeseknek, kik a
BÁRÓ MEDNYÁNSZKY ALAJOS.
magyar nyelv ápolása s terjesztése ügyé ben, annak megtámadói ellen, eré lyesen s hatályosan felléptek. -- Med-nyánszky irói működésének tere : a magyar történettudomány , melyen a roppant tudományti h. Hormayrral s Hammer-Pnrgstallal kezet fogva dolgo zott. E végre , főleg magyar történeti forrásokban gazdag, becses könyvtárt s kéziratgyüjteményt alapított. 0 lett azután, hosszas tanulás s gyüjtögetés és mélyebb történeti bn várlat eredmé nyeűl, a magyarországi, különösen fel vidéki ős hagyományok, regék s mon dák ihletett regélője, a néphit csodás meséinek gondos összeszedője s bájos ajkú elmondója, s igy ahoni történet nép szerüsitője. Nagy gonddal s fáradsággal gyüjtött adatokat a templáriusok törté netéhez ; a becses adatok azonban egy utazás közben elvesztek b. Mednyánszky nagy fájdalmára.
Báró Mednyánszky Alajos, magas méltóságos alak volt s határozottan római arczczal bírt, de római jellem mel is. — Igazságszeretete, becsüle tessége, szigorú erkölcsi tisztasága, ál talános tiszteletet vivtak ki számára.
Háza a tiszta erkölcs egyháza volt, lakása a rendnek, munkásságnak, illemnek, s felvilágosodott hazaszere tetnek.
Műn kúi : Jlnhlerischr. lleise uuf dem Waagflusse i»
f'ityarn (Pest. 1820); második kiadás Pest, 184.S;
•l Erzihlunyen Sagen und Legenden aus Ungarns Varzvit (Pest, 1829); magy;irúl : '-i kötetben Sse-hényitől ős Nyiniyitnl silány forditásban. 1832 ;!.
Ler/atiu romana Prtri t'a-.mnn. — 4. Munkatársa volt Hormayr,,TinrAíii4«r/i för vatcrtandische Ge-tckirhie" czlmü történeti zsebkönyvének (1820 — 1830) s ugyancsak llormayr Arch ívjanak, a Sehe-dius-i'éle ,,Xeitschrifl ron und för í'nj«rn"-nak sut. IHikcut kell «5 okiratokat mar/ún leréltárakhúl közölni? Mátyás király char.ieteristikája: Viseg rádi emlékirat : Pragffy és FÍÍV eredeti magyar
végrendeleteik: Pctrekő, Ghymes. Vöröskő leirá sai; sat. (Tud. Gyüjt.); ., ^ f»g«ly /icresej" tört.
elbes/.élés; „A Szerb király/!'" rege (Auróra).
XI.