műsorok, helyzetek
VI.2. Forgatás a sajtótájékoztatón
A sajtótájékoztató nagyobb érdeklődésre számot tartó, személyes közvetí-tést igénylő témákban kizárólag a sajtó képviselői számára szervezett, in-formációk, üzenetek átadására szolgáló esemény. A média és a szerveze-tek/intézmények/pártok közötti leggyakrabban alkalmazott kommunikációs eszköz.
Előnye, hogy a szervezet üzeneteit személyesen ismerteti a szóvivő vagy a szervezet vezetősége, illetve lehetőséget biztosít azonnali kérdésekre és válaszokra. Hátránya, hogy az információ a média számára leértékelődik, hiszen ugyanabban az időpontban az összes sajtóorgánum értesül a témáról.
Az alábbiakban tekintsük át, hogyan lesz a sajtótájékoztatón elhangzó té-mából televíziós anyag!
VI.2.1.KAPCSOLATFELVÉTEL
Az adott szervezet többnyire e-mailben, ritkább esetben postai levél formá-jában meghívót küld a sajtó képviselőinek. (A sürgősen bejelentésre váró események esetén előfordul, hogy rögtönzött sajtótájékoztatót kell tartani, ilyen esetben a sajtóreferens körbe telefonálja a sajtó képviselőit.) A felelős szerkesztő eldönti, érdekli-e őt a meghívóban szereplő téma, szüksége van-e rá a műsorához. Ha igen, kiadja a témát egy szerkesztő-riporternek.
VI.2.2.FELKÉSZÜLÉS A SAJTÓTÁJÉKOZTATÓRA
A sajtótájékoztató-meghívók általában nem tartalmaznak túl sok háttér-anyagot, előfordul, hogy csak egy mondat vagy szókapcsolat jelöli meg a témát. A jól informált, tájékozott szerkesztő-riporter azonban már ebből kö-vetkeztetni tud arra, mi fog történni.
A szerkesztő-riporter felkutat minden lehetséges háttérinformációt, hogy ismerjen az ügyben minden álláspontot, és azok fényében tudjon kérdezni.
(Ha például a kormánypárt az új oktatási program bevezetésével kapcsolat-ban hív össze sajtótájékoztatót, a szerkesztő előtte tájékozódik arról, mi az ellenzék véleménye a kérdésben, mit kifogásolnak, mik lehetnek a társa-dalmi vitát kiváltó pontok az ügyben.)
Vannak olyan sajtótájékoztatók, amelyekre nem lehet érdemben felké-szülni, egyrészt mert nincs rá idő, másrészt mert a téma nem kívánja meg.
Például egy rendőrségi sajtótájékoztató kapcsán, ahol egy baleset vagy egy bűntény körülményeit közvetlenül az esemény után ismertetik, nem találha-tunk előzetesen kiszivárgott információt. Ilyenkor a helyszínen kell ügyes-nek lenni. Szintén kevesebb előzetes utánajárást igényel, ha például egy
színház hív meg bennünket sajtótájékoztatóra, melynek keretében a követ-kező évad repertoárját ismertetik…
VI.2.3.A SAJTÓTÁJÉKOZTATÓK MENETE
a) Csoportos sajtótájékoztató
A szervezet vezetősége vagy sajtószóvivője ismerteti a témát a sajtótájékoz-tatóra összegyűlt sajtómunkatársakkal, akik jegyzetelhetnek, vagy rögzít-hetnek egy-egy részt az elhangzottakból, de utána külön-interjúkra nincs le-hetőség. Nagy érdeklődésre számot tartó, fővárosi eseményeken, ahol szá-mos sajtóorgánum, nagyon sok tévéstáb képviselteti magát, többnyire ilyen sajtótájékoztatót tartanak, hiszen nem lenne idő mindenkinek külön-külön nyilatkozni. Így járnak el akkor is, ha rangos, prominens személyiség a saj-tótájékoztató vendége.
b) Sajtótájékoztató egyéni interjúlehetőséggel
Az első rész ugyanúgy zajlik, mint az előző típusnál: ismertetik a témát a sajtómunkatársakkal, akik jegyzetelhetnek, vagy rögzíthetnek egy-egy részt, de ezután lehetőséget biztosítanak a külön-interjúk elkészítésére is. A sajtó-tájékoztatót tartó emberek állnak a sajtó rendelkezésére és szívesen nyilat-koznak mindenkinek. Kisebb érdeklődésre számot tartó vagy kisebb telepü-léseken rendezett sajtótájékoztatókon többnyire így járnak el, hiszen keve-sebb tévéstáb, rádiós és újságíró vesz részt rajtuk.
VI.2.4.FORGATÁS A SAJTÓTÁJÉKOZTATÓN
Operatőri feladatok
A sajtótájékoztatók általában nem tartoznak az operatőrök kedvenc munkái közé, hiszen vizuális szempontból általában nem túl ingergazdagok. A vá-góképeken szerepelniük kell a sajtótájékoztatót tartó személyeknek, lehető-leg mindegyikükről többféle plán készüljön. Szükség van néhány képre a sajtótájékoztatót hallgató újságírókról, megörökíthetők a jegyzetelő kezek.
Ha a helyszínen vannak a témához kapcsolódó tárgyak, prospektusok, logó-val ellátott brosúrák, akkor azokról is érdemes képet készíteni. Az operatőr munka közben időnként rápillant a szerkesztő-riporterre, figyeli a jelzéseit, hogy tudja, mikor kell hasznos hangot vennie.
Szerkesztő-riporteri feladatok
A szerkesztő-riporter a sajtótájékoztató közben figyeli az elhangzottakat, és jegyzetel! Igyekszik minél több információt összegyűjteni. Jelzi az opera-tőrnek, hogy mikor kezdjen hasznos hangot venni, és mikor álljon le.
Hasznos hang rögzítése
A sajtótájékoztatón a szerkesztő nem lehet mindig az operatőr sarkában.
Ő többnyire ül a közönség soraiban, míg kollégája járkál a teremben, hogy több szögből készíthessen felvételt. A szemkontaktust azonban időről-időre felveszik! Ilyenkor a szerkesztő apró kézmozdulatokkal üzenhet az opera-tőrnek:
o „Indítsd a felvételt, és forogjon folyamatosan” – ezt az üzenetet úgy tudja közvetíteni a szerkesztő, ha mutatóujját körkörösen mozgatja.
o „Elég, leállhat a felvétel!” – ezt az üzenetet rövid, határozott intéssel jelzi.
o „Most készíthetsz vágóképeket!” – amikor már nincs szükség hasz-nos hangra, a szerkesztő két ujjával ollót formázva, „nyisszantó”
mozdulatokkal int az operatőrnek.
Interjúkészítés
Ha van rá lehetőség, a sajtótájékoztató után a stáb interjút készít. Az opera-tőr kiválasztja a hátteret, és előkészíti a technikát. A szerkesztő-riporter odamegy az interjúalanyhoz, bemutatkozik, és a kamera elé invitálja.
Ügyesnek és szemfülesnek kell lenni, hiszen egy sajtótájékoztató után általában sokan „vadásznak” az interjúalanyokra. A konkurens stábokkal udvariasan, de határozottan kell viselkedni, nem szabad ellopni előlük az in-terjúalanyt, de túl sokáig téblábolni, mindenkit magunk elé engedni sem jó, hiszen kifutunk az időből. Ideális esetben van a helyszínen egy ügyes sajtó-referens, aki megszervezi, beosztja, hogy az egyes illetékesek mikor tudnak a különböző stábok rendelkezésére állni.
Ha sok a stáb és kevés az idő, sor kerülhet csoportos interjúkészítésre is. Ilyenkor több tévéstáb, illetve rádiós kolléga körbeállja az alanyt, a ripor-terek egyszerre tartják oda a mikrofonjukat. Hátránya, hogy az operatőr ilyen esetben nem tud olyan szép kompozíciót készíteni, hiszen tülekednie kell, az interjúalany pedig nem a riporterünkre néz, hanem pásztázik a te-kintete a kérdezők hadán. Az így készített interjú kevésbé értékes, mint az exkluzív, hiszen a konkurencia is ugyanazzal a nyersanyaggal térhet haza.
Hozzáforgatás
Gyakran szükség van arra is, hogy más helyszínen történő forgatással egé-szítsük ki az nyersanyagot. A sajtótájékoztatókon általában nem lehet vizuá-lis szempontból túl izgalmas képsorokat készíteni, ezért ha van rá idő és le-hetőség, érdemes a témához illusztrációként további vágóképeket felvenni – valahol máshol. Ha például egy mezőgazdasági témáról volt szó, a stáb utó-lag készíthet néhány snittet a termőterületekről, vagy ha oktatásügyi
kérdé-seket taglaltak a sajtótájékoztatón, el lehet menni egy iskolába vágóképezni stb.
Politikai téma, vitás kérdés esetén nem elég, ha a sajtótájékoztatót tartók álláspontját közvetítjük, az elfogulatlanság jegyében meg kell kérdeznünk a másik oldalt is a témáról, így ilyen esetben az objektivitás biztosítása érde-kében kell hozzáforgatnunk a sajtótájékoztatón készült nyersanyaghoz.
VI.2.5.UTÓMUNKA
A forgatás után a nyersanyag olyan folyamatokon megy keresztül, mint a többi szerkesztett anyag: digitalizálás, szkriptelés, szerkesztői munkalap el-készítése, vágás, ellenőrzés, adásba illesztés…