A riporter feladatai, megjelenése, magatartása

V.2.1.A RIPORTERI FELADATOK

A riporteri feladatok egyes aspektusait a korábbi fejezetekben már érintet-tük. Fontos azonban ismét kiemelni, hogy a forgatási helyszíneken ő a stáb vezetője. Amikor kollégáival megérkezik valahova, az ő dolga, hogy meg-keresse és köszöntse az illetékeseket, bemutatkozzon, bemutassa a stáb tag-jait, és elmondja, mit szeretnének. Ő kéri meg a potenciális interjúalanyokat arra, hogy nyilatkozzanak.

A legfontosabb feladata az interjúk elkészítése. Ilyenkor a riporter min-dig a közvéleményt képviseli. Végiggondolja, mire lehet kíváncsi a nyilvá-nosság, milyen információk napvilágra hozása szolgálja az emberek érdeke-it, és annak megfelelően teszi fel kérdéseit. Ugyanakkor mindig arra törek-szik, hogy a közismert információkon túl valami olyat hívjon elő interjúala-nyából, amit a közönség még nem hallott. Ahogy Domokos Lajos fogalmaz:

„amikor beszélgetünk az interjúalannyal, nem az a dolgunk, hogy elismétel-tessük vele mindazt, amit már minden, nálunk jobban informált ember tud a témáról, hanem a partnerünkkel folytatott eszmecsere a valóság feltárásának egy valóban új szakaszát kell, hogy jelentse.”²⁴

Ha az anyag koncepciója megkívánja, a riporter aktív szereplőjévé is válhat az anyagnak. Ha kell, részt vesz bizonyos cselekményekben, tevé-kenységeket végez a vágóképeken, stand-upot mond, vagy élőben jelentke-zik be a helyszínről.

A forgatás végeztével a riporter feladata, hogy az egész stáb nevében el-köszönjön, megköszönje az interjút és az egyéb segítséget.

V.2.3.A RIPORTER FELLÉPÉSE, MEGJELENÉSE

A forgatási helyszínen a riporter a teljes tévécsatornát képviseli, ennek fele-lősségét át kell éreznie. Megjelenése ennek megfelelően mindig legyen kon-szolidált, ápolt, tiszta, viselkedése pedig udvarias, tiszteletteljes és diszkrét, ám határozott.

Egy aktív szereplést nem vállaló riporter esetében az előnyös külső nem annyira fontos, mint egy műsorvezető esetében, de neki is törekednie kell arra, hogy megjelenéséből minél többet hozzon ki. Ahhoz, hogy elnyerje az interjúalanyok szimpátiáját, és azok megnyíljanak előtte, nem hátrány a

24 Domokos Lajos: Press. A nyomtatott és az elektronikus újságírás elmélete. Teleschola, OMIKK, Domokos Press & PR Bt., Budapest, 1994. 279. old.

lemes, de legalábbis ápolt külső. Ha a riporter olyan anyagot forgat, amely-ben van riporteri szereplés, stand-up, tudósítói bejelentkezés, akkor a külse-jére vonatkozó elvárások még magasabbak.

Célszerű, ha öltözékét a forgatás helyszínének és témájának megfelelően választja ki, hiszen nem mindegy, hogy egy mezőgazdasági üzembe vagy egy elegáns szállodába megy-e interjút készíteni. Bizonyos műfajoknál azonban ez nehézségekbe ütközik: a híradós riporterek például általában csak a munkahelyükre való megérkezés után értesülnek arról, hová kell menniük aznap. Ezért célszerű mérsékelten elegáns öltözetben elindulni ott-honról, (ing, blézer, zakó, megfelelő lábbeli), amely minden szóba jöhető szituációnak megfelel.

A női riporterek esetében a túl kihívó öltözet vagy a túl erős smink kerü-lendő, mert komolytalanná teszi a megjelenést, lejáratja a csatornát, amely-nek dolgozik. Az öltözet nem akadályozhatja a munkavégzés gyorsaságát, a szabad mozgást (pl. a túl magas cipősarok kerülendő).

Mindemellett a riporteri munkához elengedhetetlen a határozott, maga-biztos, de nem fennhéjázó fellépés. A céltudatosság a stábtagok munkájának megkönnyítése miatt is fontos – hiszen a felkészületlen, tétovázó, félszeg, döntésképtelen riporter akadályozza a forgatás gördülékenységét.

V.2.4.ALAPVETŐ ETIKAI SZABÁLYOK A MINDENNAPI RIPORTERI MUNKA SORÁN

A televíziós újságírás morális hátteréről nehéz rövid áttekintést adni. Jelen jegyzetnek nem is célja, hogy médiaetikai fejtegetésekbe bocsátkozzon, csupán néhány alapvető szabályra szeretné felhívni a figyelmet, amelyek ismerete és betartása a mindennapok gyakorlatában fontos.

 A riporter célja, hogy hozzájusson a lehető legtöbb és legjobb minő-ségű információhoz, és azt tálalja a nézőknek – ez azonban sosem válhat mások kárára. (Kivéve természetesen azokat az eseteket, ami-kor bűncselekményt leplezünk le − ilyenami-kor ami-korántsem baj, ha hátrá-nyos helyzetbe hozzuk a szabálysértőket, törvényszegőket.)

 Az interjúigény bejelentésekor az interjúalanynak azt is tudomására kell hozni, hogy milyen témában szeretnénk beszélgetni vele. Nem etikus hazugságokkal vagy a lényeg elhallgatásával a kamera elé csalni valakit, hogy utána olyan kérdéseket tegyünk neki fel, ame-lyekre nem számíthatott. (Illetve ha tudta volna, hogy mi a tervünk, el sem vállalta volna az interjút…)

 A televíziós anyagok készítése során az interjúalanyokat csak akkor hozhatjuk kellemetlen helyzetbe, lelkiállapotukat, pszichés stabilitá-sukat csak akkor boríthatjuk fel, ha ők ezt előre vállalják, illetve ha

az interjú által keletkező közösségi előny arányban van az okozott negatívumokkal. (Gondoljunk itt például a balesetek, bűncselekmé-nyek, katasztrófák áldozataival, az áldozatok hozzátartozóival, ne-héz, kiszolgáltatott helyzetben lévőkkel készített interjúkra.)

 Vészhelyzetekben a jó anyag elkészítésén való munkálkodás nem előzheti meg a segítségnyújtást!

 A megszerzett információkat mindig ellenőrizni kell.

 Az erkölcsi érzékre nemcsak az interjúkészítés során, de az utómun-ka közben is szükség van. A vágással vagy egyéb eszközökkel nem szabad manipulálni a nyilatkozatokat, rövidítés esetén ügyelni kell arra, hogy a szövegkörnyezetükből kiragadott mondatok értelme és lényege megmaradjon.

A televíziók tulajdonosai azt várják el munkatársaiktól, hogy azok a lehető legjobb, legérdekesebb anyagokat készítsék el, amelyek a lehető legna-gyobb nézettségre tesznek szert. Lehetnek azonban olyan szituációk, ame-lyekben a csatorna érdekei ütköznek egy-egy magánember, jogi személy vagy közösség érdekeivel. Ilyen esetekben a szerkesztő-riporter kényes helyzetbe kerülhet: a felettesei kívánalmainak tegyen eleget, vagy a szakmai elveknek? Ilyenkor saját etikai érzékére kell hogy támaszkodjon. Az általá-nos szakmai irányelvek felül kell hogy írják a csatorna érdekeit. Erkölcsö-sebb vállalni az összetűzést a felettesekkel, mint szakmai-etikai hibát véteni, még akkor is, ha ez a magatartás rövidtávon anyagi vagy egyéb hátrányok-kal, akár az állás elvesztésével jár. Hosszú távon viszont a szakmai-etikai hiba nyomhatja rá a bélyegét a televíziós pályafutására.

V.3. A műsorvezető és a hírolvasó