A legkorábbi infografikák között is szép számmal találunk olyanokat, amelyek a világ működését próbálták valahogyan leképezni, magyarázni.
Ma sem kell messzire mennünk, hogy infografikákra bukkanjunk. Infografikák segítenek eligazodni a repülőtereken, magyarázzák, hogyan kell összerakni egy új háztartási gépet vagy éppen egy kinder-figurát, KRESZ-vizsgára készülve infografikák mutatják be a tankönyvben, hogyan működik a motor. Számos egyéb példát is hozhatnánk a körülöttünk levő világból, amelyek mind grafikusan jelenítik meg környezetünk kisebb-nagyobb szeletének működését.
23-24. ábra. Magyarázó grafikák a mindennapokból ( http://www.mixvill.hu/data/docs/1288692492-JM2.jpg http://www.delcampe.net/page/item/id,205959508,var,kinder-surprise-=-cars-1--bpz-belgique-autocollant-pose-,language,E.html
)
A magyarázó ábrák lehetnek egészen egyszerűek, de összetett, sok elemet tartalmazó bonyolult grafikák is. A folyamat- vagy magyarázó ábrákat a legtöbb tudományterület ismeri és rutinszerűen használja. Ilyenek azok az egyszerű vagy összetettebb grafikák, amelyek valamilyen elmélet megértését segítik, vagy egy műszer összeállítását, egy mérés elrendezését mutatják be. De ilyenek egy folyamat lépéseit magyarázó grafikák is.
Az infografikáról
25-26. ábra. Tudományos magyarázó grafikák: geofizikai mérés elrendezése, illetve a citromsav-ciklus folyamatábrája. (Müller, 2006; Berend, 2006)
Ezeknél a grafikáknál kiemelten fontos, hogy pontosan ismerjük az ábrázolni kívánt jelenség részleteit, a folyamat lépéseit, illetve az, hogy megtaláljuk a helyes mértéket, vagyis csak annyi információt tegyünk az ábrára, ami valóban segíti a folyamat megértését. Az ilyen ábrák gyakran élnek egyszerűsítéssel, szimbólumokkal, piktogramokkal, melyek mind a megértést segítik. Fontos azonban, hogy mindig világos legyen, az egyes színeknek, jeleknek mi a funkciója. Bizonyos esetekben érdekes lehet a precíz méretarány, míg máskor, ha csak a folyamat a fontos, erre nem kell figyelni. Az arányokat szükség esetén az olvasóval is közölni kell, akár skálával, méretaránnyal vagy egyéb jelzéssel, például egy összehasonlítással. (Például ez egy emberi hajszálnál ennyiszer vastagabb szál, vagy ennek az állatnak a tömege annyi másikénak felel meg. Lásd 15. ábra!) Ugyanez igaz az irányokra, a metszetek, nagyítások helyére is (vagyis, ha egy képből kiemelünk egy részletet, lásd 16. ábra). Egy magyarázó ábránál előfordulhat, hogy a nézőpontot változtatni kell az ábrán belül, hogy minden irányból megvizsgálhassuk a grafika tárgyát. Sosem szabad azonban bizonytalanságban hagyni az olvasót, hogy mit is lát valójában. Ha egy folyamatot akarunk elmagyarázni, akkor tegyük minél világosabban, és ne nehezítsük a dolgot azzal, hogy a mi ábránk megértése is nehézséget okoz! (Tufte, 2006)
27. ábra. Arányokat összehasonlító infografika. Hány elefánt tömegének felel meg egy bálna tömege?
http://infosthetics.com/archives/2009/03/kingdom_of_the_blue_whale_facts_of_the_blue_whale_visualized.html Szükség lehet arra is, hogy megmutassuk, az általunk elemzett részlet hogyan illeszkedik valamilyen nagyobb egészbe. Ábrától, témától függ, hogy ez a nagyobb egész mennyire legyen részletes, vagy elég csak stilizáltan jelölni azt.
28. ábra. Egy mérésnél fontos lehet tudni, hogy az egyes pontok hol helyezkednek el a teljes vizsgált területen.
(Péntek, 2011)
Térkép
Bár a térképészet külön tudományág, mégsem feledkezhetünk meg róla, ha infografikáról van szó. A térkép, ha úgy vesszük, az adatvizualizáció egyik speciális formája.
A mai embernek a térkép a mindennapjai részét képezi. Kicsi korunktól körülvesznek minket a térképek, így általában nem idegenkedünk az ilyen jellegű információktól. De mi is valójában a térkép? A precíz definíció szerint:
a térkép a Földön vagy más égitesten, a világűrben található jelenségek és tényállások méretarány szerint kicsinyített, magyarázó, alaprajzszerű ábrázolása a síkban. (Zentai, 2012)
Tartalmuk szerint a térképeket két nagy csoportba sorolhatjuk: általános térképek, illetve tematikus térképek. Az általános térképek tájékozódási céllal készülnek és a méretarányuk dönti el, hogy műszaki, topográfiai vagy földrajzi térképről beszélünk-e.
Az infografikák szempontjából azonban főleg a tematikus térképek érdekesek. Ilyen térképeken ábrázolhatunk bármilyen jelenséget, aminek fontos a földrajzi elhelyezkedése. Ezeknek a térképeknek az alapja általában egy általános topográfiai térkép, amelynek célja, hogy az ábrázolt tartalom földrajzilag elhelyezhető legyen. Erre épül az egyéb ábrázolt információtartalom.
Ezek a tematikus térképek lehetnek kvalitatívak, vagyis minőséget ábrázoló térképek, mint például a földtani térképek. Vagy kvantitatív, azaz egyes mennyiségeket szemléltető térképek, amik valaminek a nagyságát, tömegét, értékét fejezik ki, mint például a meteorológiai csapadéktérképek. Ha a tematikus térkép statikus, akkor az adott időpillanatra vonatkozó adatokat mutatja, pl. egy adott napon leesett csapadék átlagmennyiségét, míg a dinamikus térképek az ábrázolt elemek időbeli vagy térbeli változását ábrázolják. A meteorológiai példánál a frontok haladása ábrázolható ilyen dinamikus térképen, de például egy faj vándorlása az ökológiai térképek esetén hasonlóan jó példa.
Az infografikáról
A tematikus térképek ábrázolhatnak egy vagy több témát. Eszerint beszélhetünk analitikus térképről, amely egy témát dolgoz fel, mint például egy faj magyarországi elterjedését mutató térkép. A komplex térkép már több témát feldolgoz, de ezek között nincs szoros kapcsolat. Például ilyen egy légszennyezettségi térkép, amin láthatjuk a települések úthálózatát, közlekedési hálózatát. Végül beszélhetünk szintetikus térképekről, amelyek szintén több témát dolgoznak fel, de ezek között szoros összefüggés van. Ilyenek például az olyan mezőgazdasági térképek, ahol egyszerre ábrázolják a gazdasági, talajtani, klimatológiai hatásokat. (Zentai, 2012)
A térképre szánt információkat mindig meg kell válogatni aszerint, hogy a térkép befogadóképessége mit bír el.
Az adattérképeknél az az egyik legnagyobb kihívás, hogy a különböző rétegeken levő információkat hogyan lehet egy ábrába összeszerkeszteni, hiszen figyelni kell a léptékre, az arányokra, a színekre, a jelölésekre, illetve arra is, hogy az egyes rétegek egyértelműen értelmezhetőek legyenek az olvasó számára.
Itt is el kell különíteni a professzionális, illetve az ismeretterjesztő térképeket. Hiszen egy ismeretterjesztő térképen több magyarázatot, piktogramot, színt, esetleg szöveget kell használni.
Térképeknél mindig fontos elem a jelmagyarázat, a méretarány, a tájolás. Ezek nélkül munkánk bármilyen szép és igényes, nem lesz precíz, vagy éppenséggel érthetetlen lesz.
Bár kissé kilóg az eddigi térképek közül, mégis itt kell megemlíteni az olyan „térképeket”, ahol nem a földfelszín az alap, hanem például az emberi test vagy bármilyen anyag, felület. A különböző képalkotási eljárások, mint például a CT – szintén adatvizualizációk, annak minden fontos szabályának betartásával.
37. ábra. CT-felvétel egy rákos szervezetről, a színek használatával egyértelműen kiugranak a beteg területek ( http://egeszseg.origo.hu/cikk/0746/668793/20071115_petct_vizsgalat_daganatos_elvaltozas_oep_1.htm )