A vizuális képességrendszer a mindennapi élettel talán legszorosabb kapcsolatot tartó része atérszemlélet. Erről az információszerzésben, tanulásban, sportban, játékban vagy a munka világában egyaránt fontos képességterületről részletes, szakirodalmi elemzésen alapuló képességleírás készült (Séra, Gulyás, Kárpáti, 2002), amely tartalmazza a mérendő részképességeket és ezek átlagos fejlettségi szintjét a vizsgálni kívánt korosztályokban. A képi gondolkodás térszemlélettel kapcsolatos, mérhető összetevői a következők:
Vizualizáció:szemléleti kép konstruálása, belső megjelenítés. Fontos jellemzője az azonosítás: a vizuális minta és a belső sémák megfeleltetése. A vizualizációt befolyásolják a szükségletek, a beállítódás és a rendelkezésre álló információ mennyisége és minősége. Összetevői:
• Az egészlegesség észlelése – a részleteken való felülemelkedni tudás, a lényeges képi jegyek és struktúrák felismerése, azonosítása.
• Elemző tevékenység, analitikus észlelés – az egészlegesség észlelésével együtt jelentkezik. (Analitikus és szintetikus műveletek.) Ezt a műveletet kell elvégeznünk, ha nem egyértelműek az információk, ellentmondások vannak a vizuális mintában, a konfigurációk nehezen azonosíthatók stb.
• A teljes mezőfüggetlenség képessége – a közvetlen észleleti mezőtől való elvonatkoztatás, az összkép újrastrukturálása, függetlenedés az aktuális perceptuális mező összképétől és annak a mező által irányított tagolódásától, az elemek felismerése akkor is, ha a mező megváltozik.
• A konfigurációk és elemeik vizualizációjának pontossága: szemmérték, irány, pozíció és méretlátás.
Képzeleti munka:alakzatok, testek képzeletbeli transzformációját, manipulációját (pl. mozgatását) jelenti, amelyhez képzeletben történő megjelenítéssel (mentális reprezentációval) műveletek végzése, a látott vagy felidézett kép manipulálása és a képzeleti kép módosítása szükséges. Összetevői:
• A kognitív térkép működtetése: útvonaltérképek és egyéb téri elrendeződések vázlatának elkészítése
• Pszichomotoros komponensek
• Vonalhúzás: követés, utánrajzolás
• Ábrázolás: a méret és elhelyezés megválasztása
Vizuális memória: ábrák, jelek felismerése és reprodukálása. Vizualizációs és képzeleti munkán alapuló, illetve vegyes feladatokkal egyaránt vizsgálható.
Térszemlélet vizsgálatunk jelezte, mi az eredménye, ha nem fordítunk kellő időt a téri látásban és térbeli manipulációban szerepet játszó képességelemek fejlesztésére: a műszaki felsőoktatásnak kell pótolnia, amit a közoktatás elmulasztott. Sajnos nem minden vizuális képességelem esetében van mód fejlesztésre bármely életkorban.
A téri képességek egy része ugyanis csak meghatározott életkorban fejleszthető – idetartozik a téri képesség legtöbb összetevője. (Séra, Gulyás, Kárpáti, 2001, Kárpáti, 2004) Ha nem tanítjuk meg az általánosan kötelező alapképzésben (6–14 éves korig) a vizuális kommunikáció alaptechnikáit (például a munka világában nélkülözhetetlen térábrázolási konvenciókat vagy az ábraolvasást és -alkotást), nem vagy rosszul használhatók az ikonikus jelekkel operáló használati utasítások, gépkönyvek, szoftverfelületek.
A Szegedi Egyetem Oktatáselméleti Kutatócsoportjában, Csapó Benő vezetésével zajló kompetencia- alapú képességvizsgálati projektjének részeként6, 2009–2011 között 12 értékelési szakértő konszenzusával, 19 elemből álló képességstruktúrát állítottunk össze. A jelenleg is zajló vizuális képesség-kutatás kiindulópontja a nemzetközi szakirodalomban szereplő vizuális képességmodellek és a Nemzeti Alaptanterv (2007) szövege volt. Forrásainkból kigyűjtöttük az egyértelműen definiálható, s ezért mérhető képességelemeket. A mérhető képességeket rendszerbe foglaltuk, majd négy fókuszcsoportos szakértői vitán finomítottuk. (Szakértőink az elmúlt évtizedek méréseiben szerepet vállaló szaktanárok, művészek és pedagógiai kutatók voltak.)
5. táblázat. A vizuális képességrendszer összetevői (Kárpáti és Gaul, 2011 alapján) Fogalommagyarázat A „vizuális kultúra” tantárggyal fejlesztett képességek
A látottak lényeges vonásainak kiemelése, a megfigyelés szempontjainak gazdagsága, adekvát szempontválasztás 1. Megfigyelés
2.1. Felismerés: alakfelismerés, a jelentés azonosítása.
2. Látványfelismerés és -értelmezés
2.2. Értelmezés: következtetések levonása látványok, képek, szövegek alapján; nézőpontváltás; (látványok elképzelése más nézőpontból) kontrasztok, anyagi és formai minőségek, statikus vagy a dinamikus állapotok felismerése és érzékeltetése stb.
Látványok, képek (hosszú és rövidtávú) felidézésének képessége
3. Vizuális emlékezet
Képi információk rendszerezése, analógiák felismerése – csoportosítása
4. Vizuális elemzés
Megfigyelt és elképzelt formák megjelenítése 5. Formaalkotás a síkban (2D) és a térben (3D)
Nagyítás, kicsinyítés, csonkolás, kiegészítés stb.
6.Manipulációk
Részletek alapján az egész megalkotása, rajz alapján téri alakzat elkészítése, térbeli konstrukció 2D-ben való megjelenítése
9.2.Jelképek, allegóriák, vizuális metaforák képzése
6A projekt céljai, eredményei és közleményeinek jegyzéke itt olvasható: http://www.edu.u-szeged.hu/new_ok/?q=hu/content/diagnosztikus-meresek-fejlesztese
A vizuális megismerés
10.1. Ábraalkotás: konvenciókon alapuló, szabályokhoz igazodó, jelentést hordozó, közlő és magyarázó rajzok, 10. Ábrák alkotása és értelmezés
szerelési ábrák, folyamatábrák „olvasásának” és létrehozásának képessége, valós vagy elképzelt viszonyok, kapcsolatok megjelenítésének képessége.
10.2. Ábraértelmezés: magyarázó rajzok, szerelési és folyamat ábrák, egyéb jelrendszerek megértése.
Adatok, összefüggések, fogalmak, struktúrák, arányok képi megjelenítése.
11. Nem vizuális jellegű információk megjelenítése
Állapotok változásai, mozgásfázisok megjelenítése.
12. Időbeli folyamatok megjelenítése
Különböző észlelési tapasztalatok, modalitások (látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés) más ábrázoló 13. Modalitásváltás
rendszerben való rögzítése (pl. hanghatások, tapintási tapasztalatok vizuális jellé, ábrázolássá „fordítása”, megjelenítése.
Adott képmezőben, koherens ábrázolás létrehozása.
Kiemelés, a képelemek szervezése, figyelemirányítás, figyelemvezetés.
14. Képalkotás, komponálás
Vizualizáció, képzeleti munka, térábrázolás, téri memória.
15. Térszemlélet
Probléma felismerés, anyag-, szerkezet- és technológia ismeret,tervezés, konstruálás különböző anyagokból és célokra.
16. Konstruálás
A megjelenítés, a kifejezés célján megfelelő vonal tónus, szín, forma, stb. használat (a mintakövetéstől az önálló alkalmazásig).
17. A síkbeli és térbeli vizuális megjelenítő, kifejező eszközök adekvát használata
Fantázia, divergens gondolkodás, rugalmasság, fluencia, egyediség.
18. Kreativitás
Anyagok és eljárások ismerete; rendeltetéshez, alkalmazkodás a kifejezési célokhoz, anyag- és eszközválasztás/használat.
19. Anyagalakítás, eszközhasználat
Az egyes képességelemek kapcsolatát jól érzékelteti a következő ábra.
16. ábra. A vizuális képességrendszer összefüggései egyéb kompetenciákkal.
(Forrás: SchülerInnen-kompetenzen, 2012, 10. old., idézi Kárpáti, 2013.)
A mintegy 5000, 6–12 éves tanuló részvételével lezajlott méréses vizsgálati eredményei alapján négy faktorba csoportosultak a képességelemek (Kárpáti és Gaul, 2011):
1. Vizuális megismerés (észlelés, emlékezés, értelmezés).
2. Ábrázolási konvenciók, technikák, esztétikai elvek alkalmazása.
3. Vizuális kommunikáció.
4. Képi kifejezés: tervezés, alkotás.
Ez a négy képességcsoport határozza meg, hogyan bánunk a vizuális nyelvvel, hogyan rendszerezzük és hasznosítjuk a látás útján szerzett ismereteinket. A tevékenységek jó részét az óvodában, iskolában sajátítjuk el, és egész életünkben használjuk akkor is, ha egyetlen vonalat sem húzunk a továbbiakban. A vizuális megismerés befolyásolja mindennapi döntéseinket öltözködésről, környezetünk kialakításáról, munkánk eredményeinek megformálásáról.
Először képekben gondolkodunk, ha megítéljük, aki előttünk áll, képeket rögzítünk, hogy élményeinket és tapasztalatainkat továbbadhassuk. Ebben a rövid fejezetben csak érzékeltetni tudtuk, milyen sokféle hatás eredményeként alakul ki egy-egy gondolati vagy kézzelfogható kép. A könyv további részeiből megtanulhatjuk, hogyan éljünk a képi közlés eszközeivel.