Fogalommeghatározás

2. 1. Szülői felügyelet és szülői felelősség

A kiskorú gyermekek legfőbb és legtermészetesebb védelmezői a szülei. A szülői jogok és kötelezettségek gyűjtőfogalmaként a magyar Ptk. az alapesetben mindkét szülőt megillető⁴⁰² szülői felügyelet szakkifejezést használja, amelyet annak idején a Családjogi Törvény (a továbbiakban: Csjt.)⁴⁰³ vezetett be. A szülői felügyelet – a Csjt. előtt alkalmazott atyai hatalomhoz⁴⁰⁴ képest – minőségileg eltérő és többlettartalmat hordozó státust jelent, amely kapcsán a gyermek gondviselése, a vele való törődés kap hangsúlyt. A Ptk. szerint a szülői felügyeleti jog részelemei a kiskorú gyermek neve meghatározásának, gondozásának, nevelésének, tartózkodási helye meghatározásának, vagyona kezelésének, törvényes képviseletének joga és kötelezettsége, és magában foglalja a gyámnevezés és a gyámságból való kizárás jogát is.⁴⁰⁵ A szülői felügyelet gyakorlásának elveiként a Ptk. rögzíti, hogy a szülői felügyeletet a szülők a gyermek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődésének érdekében,⁴⁰⁶ egymással együttműködve kötelesek gyakorolni, továbbá azt is kimondja, hogy a szülői felügyelet közös gyakorlása során a szülők jogai és kötelezettségei egyenlők.⁴⁰⁷ Miközben a Csjt-ben a szülői felügyelet mellett a gyermekelhelyezés is önálló jogi kategóriaként szerepelt, a Ptk. már alapvetően csak az előbbi fogalmat használja, míg az utóbbi immár csak harmadik személynél való elhelyezés relációjában jelenik meg, arra az esetre, ha a szülők általt gyakorolt szülői felügyelet a gyermek érdekeit veszélyezteti. Eljárásjogi szemszögből a magyar terminológiában a szülői felelősség körébe a szülői felelősség gyakorlásának rendezése, a gyermek harmadik személynél történő elhelyezése, továbbá a szülői felügyelet megszüntetése és visszaállítása iránti eljárások sorolhatók.⁴⁰⁸

Ami a szülői felügyelettel felruházott személyi kört illeti, ez alatt jellemzően a gyermek jog szerinti szüleit kell érteni, bár a szülő fogalmának meghatározása tekintetében például a sejtadományozás, a dajka, illetve béranyaság jelensége és a nem-tradícionális családformák (pl.

azonos nemű személyek kapcsolata) újszerű kihívásokat állítanak. Az európai államok többsége – Anglia, Wales és Finnország kivételével - a kétszülős modellen alapul és ennek megfelelően a szülői jogok összességét legfeljebb két személy gyakorolhatja, de egyes államokban – így például Németország és Svájc – a szülői részjogosítványokat a mostohaszülő is megszerezheti, továbbá Európán kívüli államokban – például Kaliforniában – jogilag több személy szülői státusa is elismert. ⁴⁰⁹ A Ptk. szerint a szülői jogok az anyát és az apát illetik meg azzal, hogy a hazai szabályozás elsődlegesen a közös szülői felelősség elvét követi.⁴¹⁰ A szülők

402 A közös szülői felügyeletet a magyar jogba a Csjt. 1995-ben történt módosítása iktatta be.

403 Csjt. 70. § (1953. 01. 01-jei állapot)

404 SZEIBERT (2019) i. m. 142.

405 Ptk. 4:146. § (2) bek.

406 Érdekes megemlíteni, hogy például a francia Code Civil a szülői felügyelet azon jogok és kötelezettségek összeségeként nevezi meg, amelyek végső célja a gyermek érdekeinek védelme (Art. 371-1).

https://www.legifrance.gouv.fr/affichCode.do;jsessionid=47419B826441E0A75BAA12490DA76808.tplgfr38s_

1?idSectionTA=LEGISCTA000006136194&cidTexte=LEGITEXT000006070721&dateTexte=20181005

407 Ptk. 4:147. §

408 Pp. 472. §

409 Jens SCHERPE: The Present and Future of European Family Law, vol. IV., Cheltenham, Edward Elgar Publishing, 2016. 108., 115-116.

410 Ptk. 4: 164. §

megállapodása, vagy a bíróság, illetve kapcsolattartás tekintetében a gyámhatóság határozata hiányában a szülők a felügyeletet közösen gyakorolják, akkor is, ha nem élnek együtt.

A magyar jogfelfogás szerint a közös felügyelet a szülők közötti szoros együttműködést feltételez, ami a gyermek érdekét szolgálja;⁴¹¹ éppen ezért közös felügyelet nem rendelhető el akkor, ha egyik szülő azt ellenzi. A nagyobb rugalmasság érdekében a Ptk. a közös és kizárólagos felügyelet mellett lehetővé teszi a felügyeleti jogok megosztását is. Utalni szükséges arra, hogy míg a házasságból született gyermek tekintetében e jogot jellemzően minkét szülő gyakorolja, a házasságon kívül született gyermekek esetében – a Ptk-tól eltérően - egyes jogrendszerek az apa szülői jogait csak feltételesen, az anya hozzájárulása függvényében ítélik oda. ⁴¹² E körben megemlítendő, hogy a házasságon kívül született gyermek tekintetében az EJEB kimondta, hogy a kizárólag az anyának juttatott szülői felügyelet – azaz az apa e jogokkal való automatikus felruházásának a hiánya - önmagában nem ellentétes az EJEE-vel akkor, ha a vér szerinti apa a szülői jogok odaítélését a joghatósággal rendelkező fórumon külön kérelmezheti, ⁴¹³ és az eljáró fórumnak az anya egyetértése hiányában is kötelessége vizsgálni a közös szülői felügyelet megállapításának lehetőségét a gyermek legfőbb érdekeit szem előtt tartva; ezzel szemben a szülői jogokból csupán az anya ellenkezése alapján való kizárás az EJEE-vel ellentétes.⁴¹⁴ Az EJEB az államok mérlegelési körébe tartozó kérdésnek minősítette a közös szülői felügyelet házasság felbontását követő, meghatározott feltételek mellett (a gyermektől különélő szülő kapcsolattartása és tájékoztatás a gyermekről) való kizárását is.⁴¹⁵

A magyar jog a házasságból, illetve a házasságon kívül született gyermekek, továbbá a szülők közötti egyenlő elbánás elvén nyugszik, és a szülő-gyermek jogviszony tekintetében nem tesz különbséget a szülői státus keletkezésének módját illetően (házasság, apai elismerés, bíróság által történt megállapítás, örökbefogadás). Ezzel összhangban, a házasságban élő szülők mellett az élettársi kapcsolatban élő szülők és a különélő szülők egyaránt gyakorolhatják a szülői jogokat, ideértve a kapcsolattartást is. Minthogy az azonos nemű személyek számára a magyar jogban az együttes örökbefogadás nem megengedett, jogilag együtt szülővé nem válhatnak.

A nemzetközi jogszabályokban – a Gyermekjogi Egyezmény nyomán - fokozatosan meghonosodott a szülői felelősség fogalma, amely egy erőteljesebben képviselt gyermekközpontú szemléletet hordoz magában, kiszorítva a paternalista alapú megközelítést.

A szülői felelősséggel járó jogok gyakorlóinak meghatározó feladata van a gyermekjogok érvényesülése területén. A szülői felelősség a gyermek védelmének és érdekeinek elsődleges eszköze. A Gyermekjogi Egyezmény értelmében a szülői felelősséget a gyermek legfőbb érdekének tükrében kell gyakorolni, figyelemmel a gyermek folyamatosan változó szükségleteire és képességeire.⁴¹⁶ A szülői jogok középpontjában a gyermek jóléte áll, és ilyenként a gyermeki jogok lényegében megszabják a szülői jogok határait is.⁴¹⁷ A családjog

411 SZEIBERT (2016) i. m. 277.

412 Például Ausztria, lásd ABGB, Sec. 167, Prof. Marianne ROTH: National Report on Parental Responsabilities, CEFL questionnaire, 20., letölthető: http://ceflonline.net/wp-content/uploads/Austria-Parental-Responsibilities.pdf

413 J. McB v. L.E. ügy 54. p.

414 Zaunegger v. Germany ügy 60. p.; Sporer v. Ausztria ügy, no. 35637/03., 2011. 02. 03., 87-90.p.

415 Cernecki v. Ausztria ügy, no. 31061/96., 2000. 07. 11.

416 Gyermekjogi Egyezmény 18. cikk (1) bek.

417ENGELHARDT Iris: Kinderrechte und elterliche Verantwortung, Claudia MAIER-HÖFER (hgb): Kinderrechte und Kinderpolitik, London, Springer VS , 2017. 174.; Anne KIMMEL-ALCOVER: Le droit à la vie familiale à

anyagi jogi rendelkezéseinek nemzetközi szintű egységesítési törekvése jegyében 2006-ban megszületett Családjogi Modelltörvény a szülői felelősség céljaként a gyermek növekvő autonómiájának a szolgálatát nevezi meg,⁴¹⁸ami a gyermek személyére való markánsabb fókuszálást vetíti előre. ⁴¹⁹

Az államnak kötelessége segíteni a szülőket, illetve a gyermek törvényes képviselőit a gyermek nevelésével kapcsolatos teendők ellátásában, ⁴²⁰ ugyanakkor a gyermek érdekeinek veszélyeztetettsége esetén az állam hatósági intézkedések útján való fellépése is megalapozottá válik.

A Brüsszel IIa rendelet tág értelmű definíciót ad a szülői felelősség fogalmára.⁴²¹ Ennek részét képezi a magyar anyagi jogban használt szülői felügyelet, a gyermekkel való kapcsolattartás és a gyámság is.⁴²² A Brüsszel IIa rendelet meghatározza a szülői felelősség hordozójának fogalmát is.⁴²³ Ennek értelmében - az ügyre alkalmazandó jog függvényében - a vér szerinti szülők mellett a gyermek feletti szülői jogok valamely részjogosítványával rendelkező személyek is a jogosultak közé sorolhatók, például a szülő élettársát megillető szülői jogok, a nagyszülőt, testvért megillető kapcsolattartási jogok.⁴²⁴ A nemzeti szabályozásoktól való eltérésekre tekintettel, a Brüsszel IIa rendelet alapján elbírált ügyek esetében tehát alapos szemrevételezést igényel, hogy pontosan milyen ügykörről van szó, és a rendeletben megjelölt szempontok alapján⁴²⁵ – autonóm értelmezés útján⁴²⁶ – szükséges megítélni, hogy az adott kérdés a szülői felelősség fogalmába tartozik-e. (Erről részletesebben lásd 3. 2. pont).

A NMJ Kódexben csupán rövid rendelkezéseket találunk a szülői felügyelet nemzetközi magánjogi aspektusaira nézve. Ennek oka abban keresendő, hogy e kérdéskörre nézve szerteágazó uniós és nemzetközi szabályozás létezik, és a NMJ Kódex csak reziduális jelleggel jut szerephez. E tekintetben szintén figyelemmel kell lenni arra, hogy az NMJ Kódex a fogalomhasználat során a magyar anyagi jogból indul ki. Bár az NJM Kódex és a Brüsszel IIa rendelet tárgyi hatálya közel azonos, némi tartalmi eltérés megállapítható a lefedett eljárásokat illetően.⁴²⁷ A szülői felügyeletet érintő uniós és nemzetközi jogszabályok között több tekintetben is átfedés mutatkozik, és ezek szövevényében való eligazodás komoly kihívás elé állíthatja a jogalkalmazót. Első lépésként azt szükséges megállapítani, hogy adott ügyben – az érintett államok viszonylatában – mely jogforrások képezik az elbírálás alapját.

l’épreuve de la séparation, Claire NEIRINCK - Marine BRUGGEMAN (szerk.): La Convention Intérnationale des Droit de L’enfant, une convention particulière, Paris, Dalloz, 2014. 47.

418 Ingeborg SCHWENZER: Model Family Code From a Global Perspective. Antwerpen – Oxford, Intersentia, 2006. 136.

419 SZEIBERT (2019) i. m. 154.

420 Gyermekjogi Egyezmény 18. cikk

421 Brüsszel IIa rendelet 2. cikk (7) bek.

422 Lásd Ptk. Negyedik Könyv XVI-XIX. Fejezet

423 Brüsszel IIa rendelet 2. cikk (8) bek.

424 Útmutató a Brüsszel IIa rendelet alkalmazásához 24. 2 letölthető: https://e-justice.europa.eu/fileDownload.do?id=249f71a4-34c1-4026-aea3.

425 Brüsszel IIa rendelet 3. és 4. cikke

426 435/06. sz. C. ügy, ECLI:EU:C:2007:714 29.p.; 523/07. sz. A. ügy, ECLI:EU:C:2009:225, 27. p.; C-215/15. sz. Gogova-ügy, ECLI:EU:C:2015:725; 33. p.; C- 428/15. sz. Child and Family Agency és J. D. ügy, ECLI:EU:C:2015:725, 32-33. p.

427 Az NMJ Kódex 106. § tárgyi hatálya – a Brüsszel IIa rendelettel szemben – a gyermek családi és utónevének meghatározásával összefüggő eljárásokra is kiterjed.

2. 2. Gyámság

A gyámság a szülői felügyelet analóg jogintézménye. A Ptk. szerint az a kiskorú, aki nem áll szülői felügyelet alatt, gyámság alá tartozik.⁴²⁸ Ha a kiskorúnak nincsenek szülei, vagy a szülői felügyelet ellátásában akadályoztatva vannak, illetve annak ellátására alkalmatlanok, akkor számára a személyes és vagyoni érdekeinek védelme érdekében gyámot kell kirendelni. Ilyen eset áll fenn különösen akkor, ha a kiskorú szülei elhunytak, a szülői felügyelet szünetel vagy azt a bíróság megszüntette, és a gyermek más személynél, nevelőszülőknél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben való elhelyezése válik szükségessé, ideiglenes vagy tartós jelleggel. A Ptk. szerint a gyámhatóság a kiskorú gyámjául elsősorban a szülő által megnevezett személyt, ennek hiányában a gyámság ellátására alkalmas közeli hozzátartozót rendeli ki, ha azonban ilyen hozzátartozó sincs, akkor más hozzátartozó vagy arra alkalmas személy is kirendelhető, mindenekelőtt azok közül, akik a gyermek gondozásában, nevelésében már korábban részt vettek. ⁴²⁹

Minthogy a gyám funkciója a szülő helyettesítése, jogosultságai, feladatai alapvetően a szülői felügyelet körébe tartozó főbb jogkörökkel azonosak, ez alól azonban a jogszabály rendszerint kivételeket állapít meg. A Ptk. értelmében a gyám - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a gyámsága alatt álló gyermek gondozója, nevelője, vagyonának kezelője és a gyermek törvényes képviselője.⁴³⁰ A szülői felügyeletet ellátó szülő hiányában tehát a gyám az, aki védelmezi a gyermeket, ellátja törvényes képviseletét és kezeli a vagyonát. A gyám jogosultságai a gyermek vagyonának kezelése terén jellemzően korlátozottak (számadási kötelezettség, gyámhatósági jóváhagyás szükségessége), de a magyar jog szerint a gyám nem adhat hozzájárulást a gyermek örökbefogadásához és a gyermek nevének megváltoztatására sem jogosult. A gyámi feladatok ellátása szoros szakhatósági kontroll mellett zajlik.

Az egyes államok joga a gyámság jogintézményét különbözőképpen szabályozza. Így eltérés mutatkozhat a gyám kirendelésének feltételeit, a gyámság létrejöttének, megszűnésének esetköreit, a gyám feladatait, a gyámság típusait, gyakorlását, valamint egyéb elemeket illetően.

A nemzetközi kollíziós szabályok adnak eligazítást arra nézve, hogy adott ügy mely állam joga alapján bírálandó el. Az uniós és nemzetközi jogszabályokkal,⁴³¹ illetve tendenciákkal összhangban⁴³² az NMJ Kódex a gyámság kérdéskörét a szülői felügyelettel egy kategóriába sorolva, együttes és azonos szabályozásnak veti alá.

428 Ptk. 4: 223. §

429 Uo. 4: 226 - 4: 227. §

430 Uo. 4: 224. §

431 Brüsszel IIa rendelet, Gyermekvédelmi Egyezmény

432 SZEIBERT Orsolya: Gyámság, VÉKÁS Lajos – GÁRDOS Péter (szerk.): Kommentár a Polgári Törvénykönyvhöz, Budapest, Wolters Kluwer, 2014. 879.