MTAKK
III. MTAKK és MTA Mikrofilmtár 1. Kézirattár
2. A fenti megbízáson kívül saját kezdeményezésembõl kifolyólag átnéztem a Bibl
Casanatense könyvtár anyagát magyar vonatkozás szempontjából. A már ismerte-ken kívül lényeges dolgot nem találtam.
3. A vatikáni levéltár Instr. Misc. csoportját, az 1–5450-ig számig [!] átnéztem és a magyar vonatkozású okmányok regesztáit lemásoltam.
4. A vatikáni kézirattár cod. Vat. lat.
no6970 darabját, mely a Lucius által ismer-tetett és a Fraknói által évtizedeken keresztül keresett magyar krónikát tartalmaz-za, lemásoltam. Ennek kapcsán és fõleg a magyar krónika más kéziratai alapján be-bizonyíthatónak vélem, hogy a dubniczi krónikát a budai krónika eredeti kézirata után másolták.
5. Egyéb jelentéktelen kutatások után, mint például a II. Rákóczi Ferencre és fiaira vonatkozó okmányok átnézése stb. s amelyek még kiegészítésre szorulnak,
55 Ugyancsak mûvészettörténettel foglalkozott volna az utolsónak kijelölt ösztöndíjas, Ferdényi Kálmán nagyváradi teológiai tanár, aki a Szent István Társulat Fraknói-féle ösztöndíját nyerte el. AÉ 26 (1915) 281.
be kell számolnom bolognai kutatásomról is. Bolognában az állami levéltár több osztálya tartalmaz magyar anyagot. A városhoz intézett levelek között találtam Mátyás király 2 levelét és Janus Pannoniusnak Velencébõl írt levelét. Ez utóbbi le-vél egyetlen írásos dokumentuma J. P. ottani tartózkodásának. A várostól küldött levelek registereiben csak egy magyar vonatkozásút találtam, Mátyás egyik levelére adott válaszát.
Sokkal fontosabb azonban a XIV. századi történelmünket illetõleg az ottani Libri degli Stipendiarii sorozat. Az ebben szereplõ magyar zsoldosok jegyzékét le-másoltam. Ennek kiegészítéseit, vagyis a „Magyar zsoldosok Itáliában a XIV. szá-zadban” címû munkámhoz az anyag-gyûjtést a nyáron folytatom, mikor is a vatiká-ni levéltár XIV. századi Introitus et Exitusait e célból átnézem, valamint a luccai, firenzei és anconai levéltárak ezirányú anyagát is átvizsgálom.
A bolognai magyar diákok jegyzékének összeállítása céljából a Fraknói által már átnézett jegyzéket, mely a bolognai áll. levéltárban van, kiegészítés céljából átnéz-tem, továbbiakban az ottani érseki levéltárban kell kutatnom. Evvel kapcsolatban meg kell említenem, hogy a bolognai volt magyar kollégium ebédlõjének magyar vonatkozású freskóit lefotografáltattam és magának a kollégium történetnek megírását is célul tûztem ki. Erre anyagot Bolognában találtam, de sok van a zágrá-bi kápt. levéltárban és az akadémia könyvtárában is.
A bolognai egyet. könyvtár 634. sz. latin codexét is, melyet Marsigli a budai vár visszafoglalásakor talált meg, lemásoltam, mivel az az esztergomi káptalan ülései-nek eredeti jegyzõkönyve az 1500–1527-es évekbõl.
Bp. [1]926 III. 27.
Dr. Lukcsics Pál
8.
Budapest, 1926. április 23.
Áldásy Antal és Kollányi Ferenc lektori jelentése Lukcsics Pál könyvérõl
(MTAKK K 1224/168 – eredeti, s.k. aláírásokkal)56
Tisztelt Bizottság!
A Dr. Lukcsics Pál által római tartózkodása alatt összegyûjtött V. Márton pápától származó supplicatios anyag kiadása tekintetében véleményünk a következõ.
Tekintettel egyrészt arra, hogy a supplicatiok szövegei jórészt azonos formulá-kat tartalmaznak, másrészt arra, hogy a mai pénzügyi viszonyok mellett az okle-véltárak kiadásánál is minél nagyobb takarékosság van javallva, magunk részérõl is helyesnek tartjuk a Dr. Lukcsics Pál által proponált módszert, hogy t.i. a suppli-catiok csak regestákban adassanak. A regestákat latin nyelven véljük
megszerkesz-56A szöveg Áldásy Antal kézírása.
tendõknek, ami, tekintettel a supplicatiok formulás voltára sokkal czélszerûbb, mint a magyar nyelven való közlés, miután a latinban a formulákra nézve megálla-podott és bevált rövidítések alkalmazhatók. A regestákban megfelelõ rövidítések volnának alkalmazandók, miáltal helyet és költséget takaríthatunk meg. A kiad-vány formájára a mellékelt nehány regesta adna felvilágosítást. A rövidítések te-kintetében az Arnold-féle Repertorium Germanicum I. kötete
57ad tájékoztatást, amely különösen is mintául szolgálhat a mi kiadványunknak.
A kötet bevezetésében czélszerûnek tartanánk egy rövid áttekintõ ismertetést a supplicatios gyakorlatról, a regestakötetek diplomatikai leírásáról, valamint a kö-tet anyagának összefoglaló ismerkö-tetését is kívánatosnak tartjuk.
Megjegyezzük, hogy az esetben, ha a supplicatiok tartalma azt indokolttá teszi, a teljes szöveg közlését megengedhetõnek tartjuk. Ez a nyomdai költségeket nem növelné erõsebben, mert, ahogy mi az anyagot ismerjük, ilyen darabok nem fog-nak nagyobb számban az anyagban elõfordulni.
A regesták közlése chronologikus sorrendben történnék s azok folyó számmal utánna ellátandók.
58Budapest 1926 április 23-án
Kollányi Ferenc Áldásy Antal
57 Repertorium Germanicum. Regesten aus den päpstlichen Archiven zur Geschichte des Deutschen Reichs und seiner Territorien im XIV. und XV. Jahrhundert, hrsg. v.Robert Arnold, Berlin 1897.
58A Bizottság 1926. máricus 27-ei ülésén olvasták fel Lukcsics jelentését, miszerint elkészült V. Márton szupplikációinak feldolgozásával, majd ekkor adták ki a kiadási kérelemmel ellátott kéziratot ellenõrzésre, elõször csak Kollányinak. (MTAKK K 1591/33.) A bírálatban foglaltakat az akadémikusok már május 14-én teljes egészében elfogadták, s meghagyták Lukcsicsnak a kért bevezetés elkészítését, továbbá hogy az anyagot a javasolt szempontok szerint rendezze végleges formában sajtó alá. Feladatával a szerzõ két év múltán készült el. Áldásy a véleményezése szerint az elõírtak alapján átdolgozott munkát 1928. április 16-án mutatta be, amelyet az akadémikusok újabb felülvizsgálatra Kollányihoz utaltak, s jóváhagyása ese-tén hozzájárultak a kiadás engedélyezéséhez. (K 1591/37.) A kötet megjelenése mindezek után bizonyítha-tóan pénzügyi okok miatt váratott magára. A Bizottság 1929. május 28-ai ülésén újból megerõsítette a mû kiadhatóságáról hozott döntését, ám végrehajtását felfüggesztette addig az idõpontig, amíg a Minisztérium jóváhagyása meg nem születik arról, hogy a Fraknói-villa – ekkor még csak reménybeli – bérjövedelme tu-dományos célokra fordítható. (K 1591/40.) 1929. július 4-én Klebelsberg azt kérte Berzeviczytõl, hogy mi-vel még a Fraknói-villa kiadása nem sikerült (egyéb forrás pedig továbbra sem állt rendelkezésre), halasszák el Lukcsics munkájának kiadását. (MTAKK K 1224/191.) Berzeviczy értesülve Tóth László áp-rilis 2-ai, Áldásynak küldött részletes beszámolójából a bérbeadásról, 1930. ápáp-rilis 29-én megsürgette Gerevichnél a pénz átutaltatását, hogy a Bizottság határozata értelmében ebbõl tudják fedezni a nyomda-költségeket. Két nap múlva az akadémikusok is áldásukat adták Áldásy elõterjesztésére, hogy mihelyt az elsõ 10 000 lírás részlet befut, nyomdába küldjék a kéziratot. (K 1224/193 és 196; K 1591/41.) Párhuzamosan elkezdték a nyomdai árajánlatok bekérését, amit a fedezet novemberi beérkezése miatt a következõ év ele-jén megismételtek. Végül a Franklin 1931. január 28-ai ajánlatát fogadták el, aminek végösszege – az egyes tételeket összeadva – 500 példány/2530 pengõre rúgott. Mindazonáltal a tényleges költségek ennél többet tettek ki, hiszen a Bizottság Áldásy halála után konstatálta, hogy a teljes ár kifizetésére még nem került sor, s haladéktalanul intézkedett 2995,96 pengõ átutaltatásáról. (Uo. K 1224/203 és 226; K 1591/[48] [1933.
márc. 29.].) – Láthatjuk, Gerevichnek a 297. jegyzetben idézett 1926. évi megállapítása, miszerint Lukcsics gyûjtése már sajtó alatt van, az önigazoló igazgató – korántsem egyetlen – túlzása volt.
9.
Debrecen, 1926. május 8.
Iványi Béla ösztöndíjkérelme
(MTAKK K 1224/167 – s.k.)
Nagyméltóságú Miniszter Úr! Kegyelmes Uram!
Budapest székesfõváros 1912-ben Dr. Csánki Dezsõ vezetése mellett megindította a kútfõinek kiadására vonatkozó elõmunkálatokat, amelyek már befejezést is nyer-tek volna, ha a forradalmakkal bekövetkezett országromlás közbe nem jön.
1918-tól máig a munka szünetelt és csak a jelen év tavaszán sikerült Dr. Csánki Dezsõ Õméltóságának a székesfõváros tanácsánál kieszközölni a munkálatoknak újra való megindítását. A római egyházi és világi levéltárakban lévõ idevágó anyag összegyûjtésével Dr. Csánki õméltósága engem bízván meg, mély tisztelettel azzal a kérelemmel fordulok Nagyméltóságodhoz, kegyeskedjék nekem 1927. január hó elejétõl kezdve egészen július hó 15-ig, illetve addig, amíg a római levéltárak a nyári szünet alkalmával bezárulnak, a római Magyar Történelmi Intézetben lakást, és valami stipendiumot engedélyezni.
Végül legyen szabad még tisztelettel megemlíteni, hogy a Budapest történetére vo-natkozó anyagon kívül, vagy mellett, szeretnék kutatásokat végezni egy régi témám, az asylum jog, továbbá az V. Pius, illetve V. Sixtus pápák által felállított Congregatio indicis (librorum prohibitorum) magyarországi vonatkozású anyagát illetõleg.
Kérelmem megújítása mellett maradtam Nagyméltóságodnak
Alázatos szolgája,
Dr. Iványi Béla egyetemi tanár Debrecen, 1926 május 8.
Nagyméltóságú Gróf Klebelsberg Kúnó [!] m. kir. vallás- és közoktatásügyi Mi-niszter Úrnak Budapest
10.
Veszprém, 1928. február 19.
Lukcsics József Áldásy Antalhoz
(MTAKK K 1224/179 – s.k.)