Accademia D’Ungheria di Roma Via Giulia, 1 160./1930-31

A Magyar Tudományos Akadémia Római Bizottságának.

Van szerencsém mély tisztelettel felterjeszteni dr. Gombosi György, dr. Hoór-Tempis István, dr. Jajczay János és dr. Oroszlán Zoltán uraknak, az 1929–30-i aka-démiai évben a Római Magyar Történelmi Intézet tagjainak tanulmányi jelentéseit.

Amint ezen jelentésbõl kitûnik, dr. Gombosi György és dr. Oroszlán Zoltán di-cséretreméltó szorgalommal és methodikai képzettséggel dolgoztak mûvészettörté-neti, illetve archaeologiai problémáik elõkészítésén és megoldásán. A szorosan vett történeti kutatások lanyha menetén és eredménytelenségén csak úgy lehetne segíte-ni, ha a Tekintetes Bizottság elõbb felküldött javaslatom értelmében kegyes volna egy kutatási programot kidolgozni, amelynek feldolgozására a tagok köteleztet-nének; továbbá ha a történeti Intézet vezetõje szorosabb összeköttetést tartana fenn a hazai egyetemek szaktanáraival. Ez utóbbi összeköttetés képesítené õt arra, hogy a tagok munkáját tehetségükhöz és elõképzettségükhöz idomítva, azt eredmé-nyesebbé tegye. Az archaeologiai és mûvészettörténeti feladatok kijelölését s az el-végzésükre alkalmas tagok kiválasztását megkönnyíti az a tény, hogy dr. Gerevich Tibor egyetemi tanár úrnak, a Római Magyar Intézet kurátorának, mint a Tekin-tetes Bizottság tagjának, alkalma van a kellõ alkalmakkor nézeteit kifejtenie.

Mély tisztelettel:

Dr. Miskolczy Gyula igazgató Róma, 1930. december 20.

71 A forrást idézi és ismerteti,Fráterné,A Magyar Tudományos Akadémia állandó bizottságai, 255.

Miskolczy levelét a Bizottság 1931. január 14-én tárgyalta. MTAKK K 1591/[44]. Lásd alább a 19. sz.

iratot. Megjegyzendõ, hogy Kollányi Ferenc már 1927. június 17-én sürgette egy átfogó, ugyanakkor konkrétumokba bocsátkozó program megalkotását. MTAKK K 1591/36.

[Az ösztöndíjasok jelentéseibõl:]

⁷²

Méltóságos Kurátor Úr!

A nagyméltóságú Vallás- és közoktatásügyi Minister Úrtól 1929. július hó 4-érõl keltezetten 470-38-5/1929. sz. alatt a római Collegium Hungaricumban mûvelõ-déstörténelmi tanulmányok végzésére ösztöndíjas helyet nyertem az 1929/30. tan-év tartamára. Az eddig eltelt idõtartamban végzett munkásságomról a követke-zõkben bátorkodom beszámolni:

Szaktanulmányaim fõleg az Anjou-kori magyar mûvelõdésre vonatkozván, a ha-zai levéltárakban gyûjtött anyag kiegészítése a fõcélom. A Schedario Garampi Miscellanek, Abbates, Vascovi [!], Papa [!], Cardinales, Beneficia indexei alapján kijegyzett adatok a XIV. sz.-i magyar hitéletre, a nálunk járt apostoli nunciusok (Guido, Cabrazino) mûködésére, továbbá N. Lajos királyunknak Siciliára tartott hûbéres igényére fognak rámutatni. Továbbá meg fogják világítani azt a szerep-kört, amelyet a szentszék N. Lajosnak szánt a délvidéki eretnekségek megszünte-tését illetõleg, s már elõre vetik az egyes pénzügyi intézkedések hazánk szerepét az elõrenyomuló török hatalommal szemben. A hazai püspökségek majd mindegyi-kére találtam érdekes adatokat, azonfelül Lajos királyunknak nem egy, egyházi ügyekben, Italia földjén tett intézkedéseit. A fragmentumos, rubricellás indexek XIV. sz.i kijegyzései ugyancsak a nápolyi és siciliai, tusciai, romagnolai, bolognai összeköttetések szálait bogozzák ki. Az úgynevezett Introitus – Exitus kötetek XIV. sz.i, magyar vonatkozású kijegyzései a nápolyi hadjáratok mûvelõdéstörté-nelmi értékelésére vonatkoznak, valamint az e korbeli krónikáknak „Muratori Scriptores rerum Italicarum”-jának alapján egybeállított adatai. Monsignore Cen-ci kézirati katalógusa alapján sikerül átnéznem a nápolyi hadjáratok idején érintett néhány város számadáskönyvét is, ami valószínûleg fog adalékokat nyújtani a XIV.

sz.i magyar hadviseléshez. Mintegy szellemtörténeti hátterét fogja adni a XIV. sz.

második felének magyar mûvelõdéséhez az a tanulmány, amelyet az avignoni pápa-ság könyvtárának tanulmányozásával végeztem. Erre vonatkozólag is behatóan fog-lalkoztam az erre vonatkozó index maradványokkal, Ehrle-Deniflé s Otto Hein-rich munkáival. Jelenleg III. Callixtus pápa supplicatioinak, vatikáni és lateráni regesztáinak magyar vonatkozásait állítom össze. Tanári pályámmal szorosan összefüggõ pedagógiai kérdés gyanánt pedig a „fasiszta középiskola történettanítá-sa” címen óhajtok megfigyeléseket eszközölni a nevesebb középiskolákban, azon-felül átvizsgálom a használatban levõ történelmi tankönyveket abból a szempont-ból, hogy milyen mértékben és irányban foglalkoznak Hazánk történelmével.

Ezen beszámolóm szíves tudomásulvételét kérve Méltóságod részérõl, mara-dok alázatos szolgája: Dr. Buday Károly s.k. reálgimn. tanár

Róma 1930. ápr. 29.

⁷³

72 MTAKK K 1224/207 – gépelt tisztázat.

73 Uo.: Dr. Pivárcsi István patrológus másolta a kiadatlan Claudius-kódexet (BAV Vat. Lat., vol. 5775).

Dr. Meszlényi Antal egyetemi m.tanár munkásságának az eredménye 1930. ápr. 28-ig.

1. A magyarországi jezsuiták története a XVI. sz.-ban c. munka kiegészítése és feldolgozása.

2. Anyaggyûjtés a vatikáni levéltárban a következõ témák köré csoportosítva:

a) II. József halála és a Szentszék

b) Az 1790/91. évi pozsonyi országgyûlésrõl szóló nunciusi jelentések

c) A bencések, ciszterciek és a premontreiek visszaállítása 1802-ben és a Szentszék d) Az egri egyházmegye dismembrációja 1804-ben

e) Nunciusi jelentések a Pázmáneumról és a központi szemináriumról 1802–1804 f) A fõpapi javak szabályozása 1803–1804

g) Nunciusi jelentések Károly Ambrus fõherceg, esztergomi érsekrõl 1807–1808 h) A nuncius jelentései az 1802., 1806., 1808. évi diétákról

j) Nunciusi jelentések egyes magyar könyvekrõl 1814-tõl kezdve k) Meveroli [!] nuncius magyarországi útleírása 1809

l) A nuncius beszámolója a mo-i vallásügyekrõl a napóleoni háborúk idejérõl.

Róma 1930. ápr. 28.

Dr. Meszlényi Antal s.k.

Jelentés az 1929/30. évi tudományos mûködésrõl.

Küldetésem az Anjou-korra vonatkozó anyag felkutatására vonatkozik, s ter-mészetesen ennek a célnak az érdekében dolgoztam.

A nápolyi kir. levéltár De Lellis és Sicola repertoriumainak felhasználásával felkutattam a még ott levõ magyar anyagot, amivel lehetõvé válik több kérdés tisztázása, illetõleg az eddigi felfogás korrigálása. Azonkívül átnéztem a nápolyi Biblioteca Brancacciana kéziratos anyagát, miután már 1926-ban tanulmányoztam a Biblioteca Nazionale kéziratait. A közös tudományos mûködés elõmozdítására szo-rosabb összeköttetésbe léptem az Anjou-korral foglalkozó olasz és francia tudósokkal.

Végül a római nagy könyvtárakban átvettem a legújabb olasz irodalmat és bibliográfiai munkámat teljessé tettem. Hátralevõ programom: a firenzei levéltár Anjou-korra vo-natkozó magyar anyagának felkutatása, pótlások a vatikáni levéltárból és a Biblioteca Vallicellianából és az esetleg létezõ XIV. sz.i velencei követjelentések felkutatása a ve-lencei levéltárban. Róma 1930. ápr. 29.

Dr. Miskolczy István s.k. egyetemi magántanár, a római magyar Akadémia tagja

A Római Magyar Történeti Intézet Tekintetes Igazgatóságának!

Dr. Jajczay János a római Magyar Történeti Intézet tagjának mûködési jelentése az 1929/1930 ösztöndíjas évrõl.

⁷⁴

1929 szeptember elsejétõl 1930 július-ig kisebb megszakí-tásokkal tartózkodtam Rómában, mely idõ alatt munkásságom két részre oszlott:

74MTAKK K 1224/209 – gépelt, s.k. aláírás.

Elsõsorban muzeológiai és mûvészettörténeti tanulmányokat folytattam, má-sodsorban az akadémia könyvtárát rendeztem. Mûvészettörténeti tanulmányaim során behatóan foglalkoztam Masaccióval; Nápolyban fõleg magyar vonatkozású dolgokkal. – Szõnyegekrõl írandó könyvemhez adatokat gyûjtöttem.

Könyvtárrendezési munkálataim:

1. a mintegy 8–10 000 darabból álló könyvanyagot szakok szerint csoportosítottam 2. a folyóiratokat évfolyamonként – a hiányok megállapításával – rendeztem 3. a köny-veket katalogizáltam 4. a különösen értékes és ritka könyköny-veket különválasztottam és fokozott védelem alá helyeztem 5. az intézet tulajdonát képezõ Dante anyag bib-liográfiáját összeállítottam. A katalógus cédulákat legépelésre kiadtam, mely ha elké-szül, az Intézet könyvtára egy a modern követelményeknek tökéletesen megfelelõ, betûrendes és szakkatalógussal fog rendelkezni.

⁷⁵

Róma, 1930. július hó. Mély tisztelettel Dr. Jajczay János

17.

Róma, 1931. május 16. elõtt

⁷⁶

A Római Magyar Történeti Intézet költségvetési tervezete az 1931/32. évre

(MTAKK K 1224/222 – fejléces papíron, gépelt)

In document munkájában (Pldal 161-164)