A fenntarthatósági teljesítmény előtérbe kerülése és beépítése a balanced scorecard rendszerébe scorecard rendszerébe

A korábban leírtaknak megfelelően a Balanced scorecard rendszere nem kőbevésett szabály, de egyértelmű keretet alkot. Érdemes mindig az adott szervezethez igazítani, mert vagy nézőpontok szerint, vagy azok kapcsolódásánál eltérő lehet. Alapítványoknál, karitatív vagy más non-profit szervezeteknél a vevői nézőpont nem a pénzügyi szempontok alatt helyezkedik el. Helyette azzal egy szinten, mivel a legfontosabb a célzott érintettek szempontjai, de ezzel egyezően a pénzügyi szempontok is, hogy a segítséget, támogatást a lehető leghosszabb ideig a szervezet meg tudja tenni. (Kaplan - Norton, 2002) Több területre is szabták már ezt a rendszer, többek között lehet beszélni területi-, vagy környezeti balanced scorecardról is. (Harangozó, 2008) Itt jön a 21. században a balanced

76

scorecard talán legfontosabb kérdése, hogy valóban még mindig elég általánosan a versenyszférában négy nézőpontot figyelembe venni? Jelenleg kiemelt szerepet kap a fenntarthatóság. Az, hogy a vállalatoknak milyen a környezeti, egészségügyi, biztonsági, foglalkoztatási és közösségi teljesítménye. A fenntarthatóság vállalati szinten jelenleg azt jelenti, hogy a korábbi, csak gazdasági szemléletmódot fel kell váltania a gazdasági, környezeti és társadalmi optimalizálás hármas szempontrendszernek. (Bárth-Fehér, 2012) Ez azt jelenti, hogy a vállalat arra törekszik, hogy gazdaságilag életképes legyen, a környezetet ne terhelje és a társadalom számára is felelős, támogató szerepet töltsön be. Az új szempontokkal a stratégiai gondolkodás időtávja rendkívül megnövekedett, mert a környezeti és társadalmi hatások esetén muszáj hosszú távon gondolkodni, mivel a jelen cselekményeinek hatása, az addigi szempontokkal ellentétben sokkal később jelentkezik.

Megjelent a fenntarthatósági stratégiai menedzsment, ami lehetővé teszi a szervezetek számára olyan stratégiai eszközök és módszerek fejlesztését, amelyekkel megóvható a környezet, és a társadalmi jólét is biztosítható. (Crutzen, 2011; Fülöp - Hódi Hernádi, 2014) A fenntarthatóság beépítését a balanced scorecard rendszerbe már többen próbálták.

(Kaplan - Norton, 2000; Epstein - Wisner, 2001; Dias-Sardinha et al., 2002) Összességében az látható, hogy megoldásként három lehetőség adódik. (Zingales - Hockerts, 2002)

- Szempontjainak integrálása a klasszikus négy nézőpontba: akkor érdemes használni, ha a fenntarthatóság tényezői a piaci mechanizmusok által hatnak.

- Új, ötödik nézőpontként felvenni a rendszerbe a meglévő nézőpontok mellé: akkor érdemes használni, ha a fenntarthatóság stratégiai fontosságú, de hatását nem a piaci mechanizmusok által fejti ki, hanem nem-piaci szempontként.

- Fenntarthatósági balanced scorecardok összeállítása: akkor érdemes használni, ha a fókusz teljesen a fenntarthatóságon van. Ebben az esetben egy olyan új BSC-t kell kialakítani, ahol a hagyományos négy nézőpont mentén a fenntarthatósággal összefüggő célokat, feladatokat írnak fel, mutatókat használnak. Az ilyen irányú vizsgálatok, méréskialakítások egyre elterjedtebbek, és népszerűbbek. (Butler et al., 2011)

Ma már a fenntarthatóság legalább annyira fontos, mint a korábban azonosított négy nézőpont. Az első lehetőség – a beillesztés a hagyományos négy nézőpontba – esetén az egyenlőség eltűnne, így az nem számítana kielégítő megoldásnak. A szervezetek fenntarthatósági jelentéseket készítenek évről évre, és stratégiájuk kialakításánál egyik elsődleges szempont a szociális és környezeti szempontok beépítése a működésbe. Ezáltal azonosíthatók azok a gazdasági, társadalmi és környezeti szempontok, amelyek fontos szerepet játszanak a sikerességben, és erős befolyással vannak a vállalatok eredményeire.

(Butler et al., 2011) Ezeket nevezik „nem piaci” szempontoknak. A piaci szempontok viszont eddig is, és ezután is kiemelten fontosak, ezért a harmadik lehetőség - a fenntarthatóságra koncentráló BSC készítés - ezeket a szempontokat könnyel elnyomhatja.

A legjobb megoldás a vállalat minden nézőpontjának együttes, egyenlő kezeléséhez, ennek eredményeképpen a fenntarthatóság külön ötödik nézőpontként kezelése. Ezáltal lehet beszélni egy olyan balanced scorecardról, ahol öt egyenlő erő van kapcsolatban egymással és a vállalati céllal, misszióval.

77

26. ábra. A fenntarthatósággal kiegészített Balanced Scorecard nézőpontjai és azok kapcsolata a vállalat küldetésével, stratégiájával.

Forrás: saját szerkesztés, Kaplan - Norton, 2000 és Zingales - Hockerts, 2002 alapján A fenntarthatóságot nagyon sok mutatószámmal lehet mérni, amelyek általában két területre különíthetőek el: a környezeti és társadalmi szempontokra.

Környezeti mutatók

- felhasznált anyagokon belül visszaforgatott anyagok százalékos aránya;

- megújuló energiaforrások használata az összes energiafelhasználáshoz viszonyítva;

- összes visszaforgatott és újra felhasznált víz abszolút és százalékos aránya;

- közvetlen és közvetett módon kibocsátott üvegház-hatású gázok aránya;

- hulladék újrahasznosításának aránya;

- környezetvédelmi beruházások aránya;

- környezetvédelmi bírságok aránya.

Társadalmi mutatók

- jelentős változások bejelentésének minimális értesítési ideje;

- sérülések, munkanap kieséssel járó balesetek száma;

- egy főre eső éves átlag képzési óraszám;

- Az átlagos bruttó diplomás kezdő fizetés a minimálbérhez viszonyítva;

- teljesítményre vonatkozó kiértékelést kapó munkavállalók aránya;

- férfiak és nők alapfizetésének egymáshoz viszonyított aránya;

- törvények, jogszabályok be nem tartásából eredő jelentősebb bírságok összege, száma;

- A közhasznú céllal történt adományok, pénzbeli, természetbeni támogatások aránya a nettó árbevételhez viszonyítva;

- Női munkavállalók aránya a menedzsmentben.

A nem-piaci, mint ötödik szempont logikai beépülését a balanced scorecard ajánlott négy dimenziójához olyan módon szükséges megtenni, hogy minden szempont teljesen egyenrangú legyen. (Ittner - Larcker, 2003) A fenntarthatóság beépítésénél a három lehetőségnél az került megállapításra, hogy amennyiben az integráció ötödik nézőpontként történik, akkor mint nem piaci szempont fejti ki hatását. Ezáltal explicit módon hat a sikeres stratégiai teljesítményre. (Feurer - Chaharbaghi, 1995) Figge és munkatársai egy másik megoldást a fenntarthatósági balanced scorecard kialakítást választották, ahol a környezeti és társadalmi szempontokat állították a középpontba és azok alá rendelték a

Pénzügyi teljesítmény

Mit várnak el tőlünk a tulajdonosok?

Fenntarthatóság

Hogyan őrizhetjük meg a fenntarthatóságot?

Vevők

Mit várnak el tőlünk a vevőink/ fogyasztóink?

Működési folyamatok

Milyen folyamatok terén kell kiemelkedő teljesítményt nyújtanunk?

KÜLDETÉS ÉS STRATÉGIA

Tanulás és Fejlődés

Hogyan őrizhetjük meg változási és fejlődési (tanulási) képességünket?

78

további nézőpontokat, viszont figyelemmel voltak a további, nem piaci szempontokra is.

Azt állapították meg, hogy a piaci szempontokon túl, a nem-piaci szempontok befolyással vannak a teljes rendszerre. (Figge et al., 2002) Így elmondható, hogy a nem piaci szempontok direkt és indirekt módon is hatnak a vállalat tanulási-, fejlődési, működési folyamatok, vevői és pénzügyi nézőpontjára. Figge és munkatársai nem piaci hatások eredményét azzal egyesítve, hogy a külön szempontként beépítés esetén a fenntarthatósági nézetek nem piaci szempontok elmondható, hogy a fenntarthatósági szempontok a balanced scorecard logikai rendszerében alapvető helyre kerülnek. Következésképpen az összes többi nézőpontra hatással vannak, ha azokat egy ötödik, mint fenntarthatósági, külön nézőpontként vezetik be a rendszerbe.

Ezt a szemléletet használta a Royal Dutch Shell a fenntarthatósággal kiegészített balanced scorecard kialakításánál. A holland-angol multinacionális vállalat nagyon fontosnak tartja a fenntarthatóság kérdését, és a balanced scorecard szerinti stratégiája kialakításánál, stratégiai térképének megalkotásánál elsőrendű tényezővé kívánta emelni. A klasszikus négy nézőpontot ehhez átalakította, úgy, hogy a pénzügyi-, és vevői nézőpontot megtartotta, a működési folyamatokat kihagyta, és a tanulási-, és fejlődési nézőpontot emberi nézőpontra nevezte át. Végül beépítette negyedikként a fenntarthatósági fejlődés nézőpontot, ami a logikai elrendezésnél alapvető helyre került, az emberi nézőpont alá, kihatva az összes többi nézőpontra. (Zingales - Hockerts, 2002) Ez azért is érthető, mert mint nem piaci szempont a fenntarthatóság alapvető, és kialakult tudatos működés esetén minden más működési szempontot megalapoz, mind tevékenység, mint gondolkodásmód szerint is.

27. ábra. Royal Dutch Shell fenntarthatósággal kibővített balanced scorecard kapcsolati rendszere

Forrás: saját szerkesztés, Zingales - Hockerts, 2002 alapján