Fegyveres szolgálatot ellátó paphonvédek

Oltványi István, a császáriak irányában lojális püspöki helynök helyettese, 1849.

március 9-én rosszallását fejezte ki a fiatal káplánok körében uralkodó állapotok miatt egy Lonovics József püspökhöz intézett levelében:

„Fájdalommal jelentem – írta –, hogy a csanádi klérusból a magyar sereget némelyek nemcsak mint tábori papok követték, mint p[éldául] Magyari professzor, Kornis, Kerényi; hanem mi több, fegyvert fogva is ahhoz csatlakoztak. Így: Baross, Bobik, Rózsafy, Klobucsár, Kőszeghy, Berecz, Bokányi. E volt rossz magaviseletű segédekről több panaszt hallottam, s általános a kikelés az egész fiatal papság, ezek nevelése, sőt a tanítók ellen is (kivévén a kivéendőket). Némely plébánosok inkább segédeket nélkülözni, mint neveletlenekkel terheltetni akarnak. Gyökeres változásért

323 Kováts 1908. 70.

324 Schem. 1892. 289.

325 Ambrus 1892. 102.

326 Kováts 1908. 354.

köz az óhajtás!”³²⁷ Vajon igaza volt-e a helynöknek, amikor a honvédségben eltöltött szolgálatot egyházfegyelmi problémákkal kötötte össze?

Az egyházi törvényeknek megfelelően a papok nem viselhettek fegyvert. Akik ezt az előírást megszegték, azok szabálytalanságot (irregularitas) követtek el. Az egyházjog megkülönbözteti az igazságos és az igazságtalan háborút. Előbbi esetben is kizárólag a katonákat bátor kitartásra buzdító tábori papok nem követnek el szabálytalanságot. Utóbbi esetben viszont, feltéve, hogy az ellenséges katonák közül egy elesett vagy megcsonkult, a katonákat lelkesítő papok a fegyverforgatókhoz hasonlóan a papi szelídség hiánya (defectus lenitatis) miatt szabálytalanok. Míg a papi szelídség hiánya a kánonjogi kellékek hiányából származó szabálytalanság (irregularitas ex defectu), addig az emberölés, illetve csonkítás olyan bűntett, amely a törvény rendelete folytán von maga után szabálytalanságot (irregularitas ex delicto). A fegyverfogó papok tehát ebbe az utóbbi egyházjogi kategóriába tartoztak.³²⁸

A fentebbi helynöki levélben említett Baross László (1819–1892) billédi (billéti) káplán nemesi családban született, apja Baross Ferenc, édesanyja pedig Nyéki Borbála volt.³²⁹ Billédi káplánkodása közben rendszeresen kártyázott és – saját bevallása szerint – 1000 pengőforint adósságot halmozott fel, amit a meggondolatlan káplán részben uzsorásai kapzsiságának tudott be. Egy ideig nagybátyja, a Makón élő Nyéky László segítette ki, de látva, hogy egyre több adósságot halmozott fel, ő is levette róla a kezét.

1847. július 25-én ezért püspökéhez fordult, és kérte, vegyék vagyonát zár alá, hogy így hitelezőitől megmenekülhessen. A szentszék erre válaszul augusztus 4-én zár alá vette vagyonát, zárgondnokul pedig plébánosát, Novák Pált jelölték ki.³³⁰

Barosst a csanádi szentszék 1847. szeptember 17-én maga elé idézte, ahol

„miután néki azon tette, hogy magát erejét s tehetségeit túlhaladó adósságokba vetvén, mind jóhiszemű hitelezőit – saját becsülete és az egyházi rend tekintélyének kockáztatásával megkárosodhatás veszélyének kitette – mind magát oly bajba ejtette, melynek gyászos következményei egész életére kihathatnak, e Szentszék nevében Elnök Őméltósága [Fábry Ignác címzetes püspök – Z. P.] által komolyan rosszalltatott; arra, hogy pazarlási hajlamától megváljon, a kártyajátékkal, melynek szerencsétlen

327 TRKEL Personalien Oltványi István; Oltványi István – Lonovics Józsefnek. Temesvár, 1849. március 9. 1849:szám nélkül.

328 Szeredy József: Egyházjog különös tekintettel a magyar szent korona területének egyházi viszonyaira, valamint a keleti és protestáns egyházakra. Pécs, 1883³. I. k. 321–338.

329 Baross László keresztlevelének másolata. 1837. november 16. TRKEL Personalien Baross László 1837:szám nélkül.

330 TRKEL Personalien Baross László 1847:1344.

következményeit ismételve tapasztalja, és adósságok tételivel végkép felhagyjon, erélyes szavakkal intetett, és isméti visszaesés ellen szigorúbb fenyíték súlya alatt figyelmeztetvén, szívére köttetett, hogy kifogás nélküli magaviseletével, és hivatalbeli kötelességei ernyedetlen teljesítésével előjeleit adja a tőle méltán elvárt javulásnak.”³³¹

Baross adósságai azonban jóval meghaladták az általa jelzett összeget, mivel zárgondnoka 1847. november 10-én 2811 forint adósságról tett jelentést.³³² Novák Pál közben megkezdte a legtürelmetlenebb adósok kielégítését, először Krancsits Márk Temesvár-józsefvárosi polgár követelését egyenlítette ki.³³³ Baross László, aki időközben közepesre vizsgázott Konrád Frigyes előtt a bűn feloldozásához szükséges vizsgáján,³³⁴ a dorgálás ellenére sem javult meg, s ennek következtében lépett be az önkéntesek közé. Baross ugyanis néhány hónap leforgása alatt újabb, 167 forint 40 krajcár adósságot halmozott fel.³³⁵ Mivel nem akart ismét egyházi elöljárójához fordulni, inkább beállt a honvédek közé. 1848. július közepén tudatta Fábry Ignáccal elhatározását:

„E folyó hó [1848. július] 18-án, Pesten az önkéntesek közé állottam.

Gondolám, inkább a harctéren dicsőségesen végzem küzdéssel teljes nyomorult életemet, mint négy falak közt kötél, vagy bármily más halállal. Ezt jónak láttam Méltóságodnak tudtára adni.

Erősen hiszem, miszerint a Főtisztelendő Káptalan nem fog lépéseket tenni, hogy mostani állásomat elhagyni kéntelenítessek. Sikerrel úgy sem működhetnék azon pályán, melyen 6 éveken keresztül, s ezt merem állítani, némi buzgóságot fejték ki, nem leginkább azért, nehogy általa oly lépésre kényszerítessek, melyre gondolni is borzadok.

Nevemet, eddigi viselt állásomat jónak találtam eltitkolni, nehogy valaki megbotránkozzék lépésemen, és így némi árnyék essék azon tisztes rendre, melynek igénytelen tagja valék.”³³⁶

A csanádi szentszék 1848. augusztus 8-án tárgyalta Baross ügyét, és úgy döntött, hogy nem tud célszerű intézkedéseket hozni, hiszen sem Baross álneve, sem pedig tartózkodási helye nem volt ismeretes számukra. Egyébként is – olvashatjuk a szentszéki ülés jegyzőkönyvében – „az, ami ezen szerencsétlen egyénnek megtérítésére

331 TRKEL Personalien Baross László 1847:1853.

332 TRKEL Personalien Baross László 1847:2025.

333 TRKEL Personalien Baross László 1848:23.

334 TRKEL Protocollum Officii Dioecesani Csanádiensis de anno 1848. Nr. 4.

335 TRKEL Personalien Baross László 1848:1609.

336 Baross László – Tisztelt püspök atya! Hely és dátum nélkül. [Az iktatókönyv szerint a levél Komáromban kelt, 1848. július 31-én.] TRKEL Personalien Baross László 1848:1404.

szolgálhatna csak a körülmények bővebb kifejtéséből tünendik ki”, így csupán nagybátyját, Nyéky Lászlót értesítették a történtekről, és elrendelték Baross minden holmijának összeírását.³³⁷ Nyéky László küldött még 15 forintot az adósságok kiegyenlítésére, ami azonban a Baross Lászlótól hátramaradt 30 forinttal együtt sem fedezte a fennálló követeléseket, így a szentszék a zárgondnokon keresztül a kölcsönadó személyeket az ilyenkor szükségszerűen lefolytatandó csődper megindítása érdekében a polgári hatóságokhoz utasította.³³⁸

Baross még július közepén kérte áttételét egy harctéren állomásozó zászlóaljba, ami meg is történt. 1849. július 5-én a makói szentszék saját kérésére igazolást állított ki számára, amely szerint Baross László, aki Bányai álnéven az 5. honvédzászlóaljban őrmesteri tisztet visel, egyházi szolgálatban állt és eredetileg Barossnak hívták.³³⁹ Később áthelyezték a 92. honvédzászlóaljba, és hadnaggyá léptették elő.³⁴⁰ A fegyverletételt követően, Aradon a kirendelt cs. k. katonai bizottmány a hadi szolgálat alól fölmentette, ennek következtében a térparancsnokság ellátta útlevéllel, és szeptember 6-án Makóra utazott a nagybátyjához.³⁴¹

Mind Baross, mind pedig Makra Imre makói esperes-plébános értesítette a szentszéket az egykori honvédtiszt megérkezéséről. Közben Baross nagybátyjától időnként ellátogatott Földeákon élő nővéréhez.³⁴² A szeptember 18-án tartott szentszéki ülés tárgyalta ügyét, ahol tekintettel fegyveres szolgálatára, amivel szabálytalanságot (irregularitást) követett el, felfüggesztették papi hivatásának gyakorlása alól. A szentszéki jegyzőkönyv szerint:

„Miután a folyamodó Baross László múlt 1848. évi július hóban törvényes elöljáróságának engedelme nélkül állomását hűtlenül elhagyván, s e megyéből eltávozván oly életmódot választott, melyet az egyházi törvények minden egyházi egyénnek szabályszerűtlenség terhe alatt szigorúan tiltanak, mely nála annál vétkesebb tett, hogy biztos papi hivataláról örökre lemondani, s számos jó hitű hitelezőinek kielégítését csalárd lelkiismerettel veszélyeztetni nem borzadott, tekintetbe jövén egyszersmind az is, mely csekély buzgóságot mutatott ő addig is hivataloskodásában, és törekvését egyedül a káplányi állomások válogatására, s kedve szerinti változtatgatására fordítva, s idejét, vagyonát szenvedélyes kártyázással vesztegetve, sem magának, sem

337 TRKEL Protocollum Officii Dioecesani Csanádiensis de anno 1848. Nr. 1404.

338 TRKEL Protocollum Officii Dioecesani Csanádiensis de anno 1848. Nr. 1609.

339 TRKEL Personalien Baross László 1849:241.

340 Bona 1998-1999. I.k. 87.

341 TRKEL Personalien Baross László 1849:315.

342 Uo.

egyházi rendének örömet s valódi hasznot nem szerzett, hogy ezentúli őszinte igaz megjobbulásáról komolyabban elmélkedhessék, s magát Isten kegyelmével, melyet csak a megtörődött szívűek, alázatosak, s töredelmes bűnbánók nyerhetnek, üdvösséges feltételekre, s életmódjának kellő szabályozására elszánja, s elhatározza, papi rendjétől és annak mindennemű gyakorlásától felfüggesztettnek s eltiltottnak nyilváníttatván, múlhatatlan kötelességül tétetik, hogy a) a szegedi vagy a radnai sz.[ent] ferenciek zárdájába vonulni, és ott tulajdon költségére egy szobát és táplálást fogadván két egész holnapot töltsön, egész idő alatt minden társalgástól megválva, szoros magánosságot még az evés mellett is tartva, egyedül jókor reggel sz.[ent] mise hallgatására a kolostori énekkarba átmehessen. b) ezen egész időt épületes és papi jellem kiképzésére vezérlő könyvek olvasásában, ájtatos elmélkedésekben, s buzgó imádságokban fogja tölteni. c) minden pénteki napot kenyér és víz melletti szoros böjtben köteles lesz megtartani. d) minden két hét végével töredelmes gyónást fog végezni, az áldozáshoz pedig csak ezen egész fenyítéknek kiállása után fog járulni, valamint csak akkor, midőn ezen határozatnak eleget téve, s arról a zárda főnökétől bizonyság levelet ide beküldve a kártyázás ellen szilárd lemondó fogadást írásba téve, s a hitelezők kifizetését szinte kitelhetőleg biztosítva, jobb útra megtéréséhez reményt nyújtand, fog kellő lépés a felfüggesztésről, s szabályszerűtlenségrőli felmentés végett tétetni, úgyszinte gond lenni alkalmaztatása iránt.”³⁴³

Baross a rendelet vételét követően azonnal elindult a radnai kolostorba, ahol költségeit ismét nagybátyja vállalta magára. Onnan intézte bűnbánó sorait 1849. október 1-jén a szentszékhez: „Hibáztam Isten és az egész Keresztény világ előtt, hogy papi hivatalomat odahagyva, állásommal ellenkező életmódot választottam, amiért is, hogy szeretett közanyánk, szentegyházunk bocsánatára érdemesíttessem, magamat a kegyes végzésnek alázattal alája vetem.”³⁴⁴ 1849. október 19-én Baross László és Kornis József, egy hasonló fenyítéssel sújtott pap, kéréssel fordult a szentszékhez fenyítékük hátralévő részének elengedése érdekében. Azzal érveltek, hogy eddig példásan teljesítették a szentszéki határozatot, és mivel javaiktól megfosztották őket, rokonaiknak

343 TRKEL Protokollum Officii Dioecesani Csanadiensis de anno 1849. Nr. 315. A szentszéki határozatot ismertette Tamási Zsolt is, de ő úgy látta, hogy Barossnak a vétsége „az volt csupán, hogy pénzben kártyázott”. Tamási Zsolt: A katolikus egyházvezetés önvédelmi törekvései az 1848 /49-es forradalom leverése után. Történelmi Szemle 51. (2009/3.) 366.

344 TRKEL Personalien Baross László 1849:551.

sokba kerül a zárdabeli ellátásuk kifizetése. A szentszék azonban 1848. október 31-én a kiszabott fenyíték további lelki haszonnal járó pontos teljesítésére utasította őket.³⁴⁵

A megtévedt káplán ezúttal állta a szavát. 1849. december 7-én felterjesztette elöljáróinak a kért igazolásokat a radnai zárda főnökétől és gyóntató atyjától, valamint beküldte írásbeli nyilatkozatát, hogy nem fog többet kártyázni. Utóbbi nyilatkozata így hangzott: „Alól írt folyó év szeptember 18-án ügyembe kelt kegyes szentszéki ítélet meghagyásának s ön elhatározó fogadásomnak hódolva, ezennel ünnepélyesen ígérem és fogadom, hogy a kártyázási nyomorult szenvedélyt, mint az erény útjáróli lesikamlásom egyedüli okát többé űzni nem fogom. S e miat[t] keletkezet[t] és még fizetetlen adósságaimat ahogy körülményeim engedendik, leróni magamat kötelezem.”³⁴⁶ Az egyházmegye 1850. január 30-án kérte számára a Rómától biztosított felmentést, amire Scitovszky János prímás azt válaszolta, hogy Őszentsége kegyelméből és a prímás segélyével az február 20-án megadható. Fel is mentették az irregularitás alól.³⁴⁷

Baross László ezt követően több plébánián is volt segédlelkész, így Földeákon, Bogároson, Battonyán, Makón, Szentannán, és Zsombolyán. 1856-ban nevezték ki kurátusnak (önállású káplánnak) Csermőre. Plébánosi javadalmat 1859-ben kapott Kisfaludon. Ezt 1869-ben a facséti, majd 1873-ban a vecseházi plébániával cserélte fel.

1882-ben nyugalmazták, az 1890-es évek elején Szegeden élt, az egyházi sematizmusokban tévesen 1848/49-es tábori papként tartották nyilván. 1892. július 22-én hunyt el.³⁴⁸

A paphonvédek sorában következő Bobik Gusztáv (Bocsár, 1824. július 11 – Merczyfalva, 1907. november 27.) édesanyja Belinghausen Judit, édesapja pedig Bobik Pál bocsári jegyző volt. Tanulmányait Szegeden, majd Temesváron folytatta, 1845-től 1847-ig nevelő volt Szabó Antalnál Sóskúton, 1847. július 7-én szentelték pappá, majd segédlelkésznek rendelték Nagybecskerekre.³⁴⁹

1848 őszén beállt a 34. sorgyalogezred 3. zászlóaljába, és részt vett a délvidéki harcokban. 1849. március 25-én hadnaggyá, június 6-án pedig főhadnaggyá léptették

345 TRKEL Protocollum Officii Dioecesani Csanádiensis de anno 1849. (Temesvár) Nr. 550.

346 TRKEL Personalien Baross László 1849:933.

347 Fábry Ignác – Scitovszky Jánosnak. Temesvár, 1850. március 28. Prímási Levéltár Scitovszky-akták Cat. 21. 1417. cs. Acta Iudicii deleg. polit. Compromissos concernentia. Szám nélküli eredeti tisztázat.

348 Schematismus cleri dioecesis Csanádiensis pro anno Domini 1892. Temesvár, 1892. 195, 235.

349 Testimonium Scholasticum. Szeged, 1841. július 30. Bobik Gusztáv 1841: szám nélkül.

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. k. Budapest, 1891. (a továbbiakban: Szinnyei 1891-1894.) 1110–1111. Petri szerint Egerben végezte a filozófiát, de ez bizonyítványának másolata értelmében kevéssé valószínű. Petri 1992. 162.

elő, egyúttal a mélyen vallásos Knezić Károly tábornok parancsőrtisztje volt. A fegyverletételt követően, augusztus 26-án besorozták az 59. sorgyalogezredbe. 1850.

június 20-án leszerelték, visszatért egyházmegyéjébe, ahol néhány hetes zárdafogságot követően feloldozták az irregularitás alól, és ismét alkalmazták.³⁵⁰

Kezdetben Világoson volt káplán, majd 1850. október 1-jén folyamodványt nyújtott be a zsidóvári plébánia elnyerése érdekében, de nem nevezték ki plébánosnak.

1850. október 30-án Nadrágra küldték kurátusnak (önállású káplánnak), ami ellen a temesvári katonai kormányzat vezetője, Johann Baptist Coronini gróf, cs. kir. tábornok 1852. október 5-én kelt levelében élesen tiltakozott. Lehetetlen, hogy egy pap – érvelt a tábornok –, aki felségárulást követett el, és papi méltóságához annyira méltatlanná vált, hogy fegyverrel a kezében harcolt, önállóan működjön egy plébánián. Bobikot helyezzék át káplánnak egy „megrögzötten megbízható plébános” alá, egy olyan helységbe, ahol jobb szellem uralkodik a kormánnyal szemben. A szentszék erre Versecre, később Zsombolyára, majd Krassovára helyezte káplánnak.³⁵¹

1858-ban azután Karácsonyi János krassovai alesperes igencsak meglepte elöljáróit, amikor arról tájékoztatta őket, hogy Bobik Gusztáv visszatérve Krassovára szénbányák feltárásával és üzemeltetésével foglalkozik. Az egyházmegye előtt a káplánnak, aki valóban gazdasági társaságot alapított egy helybeli tanító és mások bevonásával, igazolnia kellett magát, ráadásul a vállalkozás az adótörvénybe ütközően működött, így a világi hatóságok figyelmét is felhívta magára.³⁵²

Aligha véletlen, hogy Bobikot 1858-ban áthelyezték kurátusnak Perkoszovára, és csak 1863. október 24-től lett plébános Merczyfalván. Honvéd múltját a kiegyezés időszakában sem tagadta meg, egész életén át a Temes Megyei Honvédegylet tagja volt.³⁵³ Irodalmi tevékenységet is folytatott: több cikke jelent meg a „Csanád”-ban és a

„Fővárosi Lapok”-ban, továbbá egy eposzt is írt „Az ember komédiája” címmel.

Ellenzéki politikai megnyilvánulásai miatt azonban egyházi előmenetele nem alakult jól. 1897. szeptember 11-én Dessewffy Sándor csanádi püspök felterjesztette az egykori honvédtisztet, 1888-óta már a Felső-temesi kerület esperesét, címzetes kanonokságra.

Amint a vallás- és közoktatásügyi miniszternek írt levelében a püspök kiemelte, „Bobik Gusztávot legmagasabb kitüntetésre ajánlja a félszázadon át lelkiismeretes buzgósággal

350Bona 1998-1999. I. k. 177; Kováts Sándor helyesen állapította meg, hogy Bobik 1 év 6 hónapon át alkalmazás nélkül volt egyházmegyéjében (Kováts 1908. 367.), amit Juhász Kálmán úgy adott tovább, hogy „Bobik Gusztáv nagybecskereki káplán másfél éven át bűnhődött”. Juhász 1994. 73.

351 TRKEL Personalien Bobik Gusztáv 1852:2165.

352 TRKEL Personalien Bobik Gusztáv 1858:356, 596.

353 Bona 1998-1999. I. k. 177.

létesített lelkipásztori működés, mely alatt példás életmódjával, tudományos képzettségével és hazafias magatartásával nemcsak híveinek, hanem az egész egyházmegye papságának tiszteletét és becsülését magának kivívott.”³⁵⁴

Wlassics Gyula kultuszminiszter azonban válaszában elutasította a kérést, arra hivatkozva, hogy „a nevezett egyházi férfiú a legutóbbi képviselőválasztás alkalmával a legszélsőbb politikai ellenzék hívének mutatta magát, ezen felül minden alkalmat felhasznál arra, hogy a hatósági közegeket ócsárolja”. Új felterjesztést sürgetett, mire Dessewffy kitartott eredeti jelöltje mellett. Ismét Bobik Gusztávot terjesztette fel, aki

„mint fiatal áldozár az 1848/9-i szabadságharcban, mint Knezić tábornok hadsegéde vett részt, amiért később életét csak bujdosás által tudta megmenteni; az ezen időre következő években az irodalom művelésére adta magát”. A püspök kiemelte szívjóságát és híveinek iránta tanúsított határtalan szeretetét is. Ellenzéki beállítottságát azzal magyarázta, hogy hívei is a Nemzeti Pártot támogatták. „Ellenben szomorú tényként fog szerepelni a hazai történelemben – folytatta a püspök –, hogy egy, a haza szabadságáért küzdő egyén, ki különben később is minden tekintetben példásan teljesíté hivatása és polgári kötelességeit, egész élete érdemei elismerésétől megfosztatik, hogy mint szabad polgár szavazatát meggyőződése szerint fejezze ki.”³⁵⁵

Mivel a várt kinevezést nem kapta meg, püspöke 1898. február 24-én krassói főesperessé nevezte ki.³⁵⁶ Miután 1907. november 27-én, reggel fél 9-kor meghalt,³⁵⁷ végrendeletének megfelelően a merczyfalvi temetőben, édesanyja mellett helyezték örök nyugalomra.³⁵⁸

Viszonylag kevés adattal rendelkezünk Bokányi Józsefről (1820–1849). 1844-ben szentelték pappá, és 1847-től volt szőregi káplán.³⁵⁹ A radikális papsághoz tartozott, hiszen 1848. augusztus 16-án, Szegeden, a kerületi gyűlésben az ú. n. „Csanádi pontok”, azaz az egyház radikális reformja mellett kardoskodott, egyúttal pedig, amint a jegyzőkönyvben olvashatjuk, „tüzetesen s kiválólag megindítványozta a papi nősülés behozatalát” is.³⁶⁰ Kreminger Antal szegedi prépost-plébános már 1849. június 7-én azt jelentette a makói helynökségnek, hogy Bokányi a szerbek elől „Szegedre menekülvén,

354 TRKEL Personalien Bobik Gusztáv 1897:3114.

355 TRKEL Personalien Bobik Gusztáv 1897:4019.

356 TRKEL Personalien Bobik Gusztáv 1898:605.

357 TRKEL Personalien Bobik Gusztáv 1907:5608.

358 TRKEL Personalien Bobik Gusztáv 1907:6088.

359 Kováts 1908. 360.

360 A szegedi esperesi kerület gyűlése. Szeged, Szt. Dömei parókia, 1848. augusztus 16. TRKEL Horváth Mihály 1848/49. 1848: szám nélkül. Közli: Zakar 2016. 168–174.

itt honvéddé lett, más vallásra tért s megházasodott”.³⁶¹ Fábry Ignác 1850 tavaszán is csak annyi információval rendelkezett Bokányiról, hogy belépett a honvédek közé, áttért a református hitre, és egy szegedi lánnyal „istentelen módon” törvénytelen házasságra lépett. A temesvári csatában (1849. augusztus 9.) megsebesült, és a kellő orvosi ellátás hiányában, sebüszkösödés következtében meghalt.³⁶²

Sok félreértés forrása volt Karg Magnus (1820–1873) katonai szolgálata, aki a Torontál megyei Törökkanizsán született, szülei: Miller Anna és Chark Mihály, utóbbi asztalosként kereste kenyerét.³⁶³ A szegedi líceumot követően a temesvári papnevelde hallgatója volt, 1836-ban Lonovics József szentelte pappá, majd az utolsó orániai perjel, Schrodt József prezentációját követően szárcsai plébánossá nevezték ki. 1840-ben az egyházmegye vezetése maga elé idézte, mert nem csak egyházi öltözet nélkül jelent meg nyilvános helyeken, hanem még hiányos öltözetben is látták.³⁶⁴

A nemzeti-romantikus felfogású Ambrus József – és nyomában valamennyi egyháztörténész – így interpretálta az 1848-49-es eseményeket: „A szívvel lélekkel hazájáért lángoló plébános örömmel sietett a megtámadott haza és szabadság védelmére, miért is önként a ’Lehel huszárok’ közé lépett, s az egész szabadságharcot végigküzdötte. Hogy mint katona is becsülettel és vitézül megállta a helyét, fényesen igazolja az, hogy őrnagyi rangra emeltetett.”³⁶⁵ Ambrus értékelését több egyháztörténész is átvette.³⁶⁶

Karg Magnus azonban – a rendelkezésünkre álló források szerint – sosem szolgált a 14. (lehel) huszárezredben. Bona Gábor a honvédség tisztikaráról írt munkáiban nemhogy az őrnagyi, de még a főtiszti kinevezésére sem talált adatot.³⁶⁷ A szabadságharcot követő szentszéki vizsgálat is más tényekre derített fényt. Kreminger Antal szegedi prépost-plébános 1849. szeptember 27-én jelentette, hogy Karg Magnus megérkezett a szegedi mozgó csapattól („Szegedini militiae mobili”).³⁶⁸ Oczverek

361 Kreminger jelentését Miklós Péter többször is közölte. Miklós Péter: Adalékok a szőregi római katolikus plébánia 1848/49-es történetéhez, in.: Magyar Egyháztörténeti Vázlatok (METEM) 2000/1-4.153–160; illetve Miklós 2004. 81–90; valamint Miklós 2006/1. 11–23.

362 Fábry Ignác – Scitovszky Jánosnak. Temesvár, 1850. március 28. EPL Scitovszky-akták Cat. 21. 1417.

cs. Acta Iudicii deleg. polit. Compromissos concernentia. 1850: szám nélkül.

363 TRKEL Personalien Karg Magnus Testimonium Scholasticum. Szeged, 1832. augusztus 14. 1832:

363 TRKEL Personalien Karg Magnus Testimonium Scholasticum. Szeged, 1832. augusztus 14. 1832:

In document A CSANÁDI EGYHÁZMEGYE AZ 1848/49-es FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC IDŐSZAKÁBAN (Pldal 75-102)