VI. Császárpárti plébánosok
VI. 2. Egy királypárti plébános viszontagságai 1848-49-ben
Első pillantásra nehezen értelmezhető különbségnek tűnik, hogy valaki császárpárti vagy királypárti-e, mivel a császár és a király ugyanaz a személy volt (igaz koronázás hiányában utóbbival kapcsolatban több kérdés merülhetett fel). A szabadságharc leverését követő időszak azonban lehetőséget nyújtott arra, hogy az alkotmányosságot támogató konzervatívok visszaszerezzék elvesztett népszerűségüket.
Szűts Antal barátja és szövetségese, Kreminger Antal prépost, szegedi esperes-plébános jóval sikeresebben vészelte át a forradalom viszontagságait, mint barátja.
Szűtshöz hasonlóan ő is nehéz helyzetben volt, hiszen székhelyét 1849.
augusztus elejéig a magyar kormányhoz hű csapatok ellenőrizték. Röviden összefoglaljuk, milyen nehézségekkel kellett megküzdenie egy olyan papnak, aki a
„törvényes forradalmat” még elfogadta, de az 1849-es eseményekkel már élesen szemben állt. 1849. április 26-án Batthyány Kázmér gróf, országos biztos felfüggesztette hivatalából Kreminger Antal szeged-belvárosi plébánost, aki „ösmert szelleménél fogva, jelen állomásának vitelére érdemtelen”. A papról elterjedt a hír, hogy nem temetett el egy gyermeket, akinek az apja a király ellen harcolt Földváry Sándor őrnagy önkéntes nemzetőrei között. A plébános 1849 augusztusában visszatérhetett plébániájára, de hogy közben mi történt, azt Reizner János kutatásai óta nem sikerült megnyugtatóan tisztázni történetírásunknak. Reizner a városi iratanyag és a helyi sajtó áttekintését követően már 1884-ben rekonstruálta az eseményeket. Mivel az egyházi forrásanyag akkoriban még nem volt kutatható, néhány részletre nem tudott fényt deríteni. Így nem tudta bizonyosan, hogy a prépost valóban megtagadta-e Földváry Sándor egyik katonája gyermekének eltemetését, homályban maradtak a
plébános ellen folytatott vizsgálatok részletei, illetve Horváth Mihály szerepét sem sikerült teljes egészében feltárnia.819
A későbbi történészek, akik Kremingerről írtak, nagyobb részt Reizner adatait ismételgették. Így járt el – többek között – Szántó Imre a „Szeged történeté”-ben.820 Miklós Péter szerint Róka József püspöki helynök vizsgálatot rendelt el az ügyben, végül Horváth Mihály püspök visszahelyezte hivatalába Kremingert.821 Kisházi Kovács László szintén Reizner alapján tárgyalta az eseményeket. Szerinte Horváth Mihály kinevezett püspök 1849. május 31-én megsemmisítette a Kreminger helyére prezentált Szabados József választását, Róka József püspöki helynök pedig elküldte a belvárosi plébánost a budai fürdőkbe. Gaál Eduárd császári biztos rendeletét követően a Csanádi püspökség szeptember 5-én rehabilitálta a plébánost.822 Tekintettel arra, hogy Horváth Mihály vallás és közoktatásügyi miniszter utasítására a Kremingerre vonatkozó egyházi iratokat visszaküldték az egyházmegye levéltárába, a következőkben elsősorban ezekre az eddig nem publikált anyagokra támaszkodva kíséreljük meg rekonstruálni a történteket.823
1848. szeptember végét megelőzően semmi sem utalt a majdan kitörő viharra.
Szeged város két ízben is sürgette Kremingert a helybeli elemi iskolába, illetve a Móra városi iskolába egy-egy hitszónok kiküldésére, továbbá egy közelebbi temető kialakításához is kérték a segítségét.824 A plébános 1848. augusztus 4-én a veszprémi központtal felállított 6. honvédzászlóalj zászlaját szentelte fel a palánki (belvárosi) templomban.
Szabó Zsigmond, a zászlóalj őrnagya baráti hangú levélben mondott köszönetet Kremingernek:
„Önnek nagylelkű ajándoka engem igen meglepett, s most kétszeresen vagyok köteles leghálásabb köszönetemet nyilvánítani, valamint saját, úgy a parancsnokságom alatt lévő Zászlóalj nevében. Ön kétszeresen áldozott, fáradtsággal és anyagi segéllyel.
819 Reizner János: A régi Szeged. A negyvenes évek és a forradalom napjai Szegeden. I. k. Szeged, 1884.
(a továbbiakban Reizner 1884/I.) 227–231. Ugyanez megjelent még egyszer, lásd: Reizner János: Szeged története. II. k. A XVIII. század végétől az 1879. évi árvízig. Szeged, [1889.] 153–155.
820 Szántó Imre: Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc időszaka, in.: Szeged története. 2. 1686-1849. Szerk.: Farkas József. Szeged, 1985. (a továbbiakban: Szántó 1985.) 783–784.
821 Miklós Péter: A katolikus egyház Szegeden 1848/49-ben. Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historica Tomus CXXIII. Szeged, 2005. 5–7., másodközlés: Miklós 2006/2. 71–73.
822 Kisházi-Kovács László: Egy híres szegedi plébános: Kreminger Antal (1804-1885). Deliberationes I/1.
(2008) 63–66. Az állítás azért különös, mert a Szerző által idézett forrás keltezése augusztus 28.
823 Horváth Mihály – Róka Józsefnek. Szeged, 1849. július 27. TRKEL Personalien. Praepositurae titulares. Personalia Kreminger Antal. 1849: szám nélkül.
824 G. Tóth 2000. 166, 175, 186.
A lelki kapocs, mely közöttünk köttetett, legyen megáldva s legyen örökkön szent, és a zászló, melyet Ön számunkra felszentelt, engedje Isten, hogy bennünket győzelemre vezetve legyen megmentője e vészfenyegette hazának!”825
Az esemény szemet szúrt a kormány hivatalos lapja, a „Közlöny” tudósítójának is. Augusztus 11-éről keltezett jelentésében lelkesen tudósított a zászlószentelésről:
„Meg kell említenünk a veszprémi zászlóaljnak városunkba lett zászlószentelését, és az ünnepélyt vezérlő prépost Kreminger Antalnak a sereghez tartott lelkes beszédét.”826
1848. augusztus 16-án, a belvárosi plébánián tartották meg a szegedi esperesi kerület gyűlését. Kreminger szövetségeseivel együtt elkeseredetten védte a Lonovics József csanádi püspök által előterjesztett tárgyalási javaslatokat, de végül kisebbségben maradt. A kisebbségben maradt konzervatívok (Kreminger és csoportja) hevesen ellenezték a reformokat, így azt a követelést is, hogy a püspök az egyházmegye által szabadon választott tanáccsal kormányozzon. Végül mégis felolvasták a csanádi papság 18 pontját, ezekhez ragaszkodott a többség „azon megjegyzésekkel, „hogy reájok nézve a püspöki pontok egészen ki nem elégítők”.827
Kreminger még 1848. július 15-én közájtatosságot rendelt el a béke megőrzése érdekében, amelyet a szőregi vérengzést (1848. október 15.) követően naponkéntire változtatott. 1848. szeptember végén szólította fel Vadász Manó szegedi polgármester a szeged-belvárosi plébánost, hogy legyen segítségükre az újoncok kiállításánál:
„A miniszterelnöki rendelmény folytán Szeged városból öszvesen 550 egyén lévén a haza jelenlegi körülményeinél honvédnek sosrshúzás által a 19, 20, 21, 22 évesek kiállítandó, felhívjuk tisztelt lelkész Urat, hogy palánk városi részről az illető küldöttség által honvédeknek öszveírt egyényeket [!] egyházi szószékből hazánk védelmére serkentve, arra szólítsa fel, miszerint sorshúzás végett f.[olyó] é.[v] október hó 1ső, 2dik és 3ik napjain reggeli 8 órakor a városházánál megjelenni kötelességüknek ösmerjék. Azok helyett, kik öszveírva lévén vagy e városban nincsenek, vagy pedig netalán betegségük végett meg nem jelenhetnek, szülőik jelenjenek meg, a sorshúzásra.
Minthogy azon egyének, kik sem szülők által, sem pedig maguk meg nem jelennek, 4 évi szolgálat helyett 8 évig fognak fegyverben szolgálni, ide egyes vessző alá zárván használatul egy buzdító felhívást.”828
825 TRKEL Praepositurae titulares. Personalia Kreminger Antal. 1849:422.
826 Közlöny 1. (1848. augusztus 16.) 332.
827 A szegedi esperesi kerület gyűlése Szeged - Sz. dömei parókia, 1848. augusztus 16. TRKEL Horváth Mihály iratai. 1848: szám nélkül. Közli Zakar 2016. 168–176.
828 TRKEL Praepositurae titulares. Personalia Kreminger Antal. 1849:422.
Kreminger azonban nem magyarázta meg az újoncozással kapcsolatos rendeletet és nem is lelkesítette híveit. Ebner Antal városi polgár ezen rendkívül megbotránkozott, és Bach Györggyel valamint Szűts Andrással jelentést tett az esetről a polgármesternek.
Másnap Ebner szóváltásba keveredett Kremingerrel, aminek során kifejtette, hogy „jó lenne egy őrködő küldöttséget a templomokba rendelni”, mire Kreminger így válaszolt:
„én az én elveim mellett holtig megmaradok”. Az őrködők kirendelésére egyébként 1848. december közepén valóban sor került.829
Kreminger Antal indulatosan reagált Ebner kritikájára. Mint megírta, az, hogy a mai szentbeszéd utáni hirdetésem „nem éppen Ön gondolata s kívánsága szerint lőn végezve, csak sajnálni tudom, de hogy ezért ön engem a tisztelt polgármester úrnak feladott, s így édes magyar hazám iránti hűtlenségről gyanúsított, ezt jelen vészes időben szó nélkül hagyni ártatlanságom érzetében becsületem tilt.
Mire nézve felszólítom, hogy ha alacsony rágalmazóvá süllyedni nem akar, bizonyítsa be: mit vétettem papi vagy hazafiúi hivatalom ellen.”830
Róka József csanádi püspöki helynök 1848. december 29-én küldte meg az Országos Honvédelmi Bizottmánynak december 22-én kelt, a lelkészekhez kibocsátott rendeletét. Miután a Közlöny (amely a rendeletet közölte) csak ma érkezett meg – írta –, így meghagyta, hogy a négy következő vasárnapokon vagy ünnepnapon a proklamációt
„a hívek anyanyelvére lefordítva” a szószékről a népnek magyarázva felolvassák, „azt a haza iránti tántoríthatlan hűségre lelkesítsék, benne a szabadság érzetét élesszék, s előtte megfoghatóvá tegyék, hogy a legszebb polgári erény a haza szabadságát védeni”. E vasárnapokat követő négy köznapokon a papoknak gyászmiséket kellett tartaniuk a csatákban elesett hősökért. A szabadságharc diadaláig pedig az október 21-i körlevelében meghagyottakhoz kellett tartaniuk magukat. Ezt a körlevelet – szemben a fentebb említett október 21-ivel –, amely a népet hazaszeretetre és az ország védelmére buzdította – a szegedi esperesi kerület lelkészeinek is szétküldték.831
Kreminger 1849. február 14-én a 60. (Gustav Wasa) ezred kilenc, Szőreg alatt elesett katonáját temette el. Később arra hivatkozott, hogy ekkor is lelkesítette a jelenlévőket.832 A katonákat többnyire egyébként nem ő temette el, hanem Breinfolk Gusztáv piarista atya, aki – Kreminger feljegyzése szerint – 1849. január 12-én „a
829 TRKEL Praepositurae titulares. Personalia Kreminger Antal. 1849:169.
830 TRKEL Praepositurae titulares. Personalia Kreminger Antal. 1849:422 (hátirat).
831 TRKEL Horváth Mihály iratai. 1849:422.
832 Kreminger Antal feljegyzése hely és dátum nélkül. Szeged-Belváros Plébánia Levéltára. 1849: szám nélkül.
szegedi kórházakat, a nagy és kis kaszárnyát, az alsó-, felsővárosi zárdákat a piaristák[!]
és tanodai házat, mint kórházi lelkész átvette és azon év aug. haváig ellátta”.833
Egy hónappal később, március 15-én Kreminger Antal fényes papi segédlettel a Mars mezőn celebrált ünnepi szentmisét „a magyar szabadság és önálló nemzeti függetlenség” kivívásának évfordulóján. A város közgyűlése március 12-én rendelte el az évforduló méltó megünneplését. A zord időjárás és a havas eső dacára hatalmas tömeg gyűlt össze.834 A szentbeszédet azonban már nem Kreminger, hanem Szabados József teológiai tanár tartotta, aki prédikációjával megalapozta szegedi népszerűségét.835 Ugyanezen a napon szentelte fel Kreminger a Szt. Rókus plébániatemplomban a 8.
honvédzászlóalj zászlaját, a lelkes kommentárok viszont akkor már elmaradtak.836 Kreminger gyanús politikai magatartása miatt – amint arra már utaltunk – a szegedi közgyűlés a helybeli templomokba polgári biztosokat küldött ki, akiknek a lelkészek hazafias eljárását kellett ellenőrizniük.837 Közben a szenttamási szerb tábor bevételét követően Földváry Sándor őrnagy önkéntes nemzetőrei hazatértek Szegedre.
A katonák haragja a plébános ellen fordult, mivel az egyikük gyermekét vonakodott ingyen eltemetni. Felkeresték tehát Osztróvszki József kormánybiztost és közölték vele, hogy ha nem kapnak elégtételt, Kremingert felkoncolják.838
A városban tapasztalható ingerültség hatására Batthyány Kázmér kormánybiztos Szabadkáról Debrecenbe utazva, Szegeden, 1849. április 26-án elrendelte Kreminger állásából történő felfüggesztését. A plébános először a „Szegedi Hírlap”-ban akart az őt ért vádakra válaszolni, de miután a szerkesztők nem közölték írását, kinyomattatta azt.
Ebben kiemelte, hogy a „haza jelen vész állapotjában” az országgyűlés, a kormány, Szeged városa, illetve püspöke rendeleteit készségesen kihirdette és meg is magyarázta.
A magát az ügy kapcsán érintettnek érző Nyáry Ferenc rókusi plébános (aki Kreminger szerint a politikát a szószékre vitte) szintén „Nyílt felvilágosítást” adott közre, amelyben élesen támadta Kremingert.839
833 Szeged-Belváros Plébánia Levéltára. Szeged Ecclesia Palánk. Liber II-us. Katonai halottak 1848-1856.
17.
834 Habermann 2000. 792.
835 Szabados József (1818-1892) a temesvári papnevelde tanára volt, aki Temesvár ostroma miatt Szegeden rekedt. Szántó 1985. 780.
836 Kreminger Antal: Nyilt-válasz. Szeged, 1849. április 26. Nyomtatvány. TRKEL Horváth Mihály iratai.
1849:242.
837 G. Tóth 2000. 253.
838 Reizner 1884/I. 228.
839 Batthyány Kázmér rendeletét és Kreminger válaszát közli: Reizner 1884/I. 287-290, az események leírása ugyanott 228–230. Az eseményeket Reizner alapján ismerteti: Miklós Péter: A katolikus egyház
A városi bizottság jelenlétében Kremingernek át kellett adnia plébániáját Szabados József újonnan prezentált lelkésznek, bár ártatlannak tartotta magát, ezért a plébániáról nem volt hajlandó elköltözni, és hangoztatta, hogy csak az egyházmegyei hivatal mozdíthatná el.840 A városi tanács már április 27-én értesítette a makói szentszéket, hogy Kreminger felmentése miatt, addig, míg a városi közgyűlés plébánost választ, Szabados József urat, „ki e város híveinek rokon érzelmét, szeretetét, erkölcsisége, szelíd nyájas bánásmódja és tudományos képzettsége által kinyerni szerencsés vala”, bízta meg. Munkácsi (Mihálovics) József ideiglenes helynök válaszul április 28-án megbízta Szabadost „az érintett parochiának ideigleni helyettes minőségbeni ellátásával”.841
Kreminger és Szabados meglehetősen eltérően emlékeztek vissza 1849 őszén az átadás-átvétel folyamatára, amit anyagi jellegű vitájuk is súlyosbított. Kreminger már szeptember folyamán követelte egykori helyettesétől plébánosi jövedelmei visszatérítését. Ezen túl önkényeskedéssel is vádolta őt. „Avagy nem önkénykedett-e a tisztelt úr [Szabados József] velem – fakadt ki a szentszékhez intézett, 1849. szeptember 27-én kelt levelében –, mikor önkényesen helyettességet, világi kézből vállalt? Mikor felfüggesztés helyett végképi elűzést értelmezett, és a városnál megtett panaszló kérdése által értelmeztetett? Mikor lakombóli rögtöni kivonulásra vagy ennek csak megkezdésére mások előtt szorgalmazott? Mikor védelmi nyomtatványaim templombai elosztását betiltotta? Mikor a Rosália kápolnábani misézéstől eltiltani akart? Mikor az alesperességhez érkezett hivatalos levelek általami felnyitását kétségbe hozta?”842
Szabados persze a szentszéknek írt, 1850. január 20-án kelt válaszában mindent tagadott.843 Szerinte 1849. április 26-án Szeged polgármestere,844 aki magához kérette, tájékoztatta, hogy Batthyány Kázmér Kremingert megfosztotta hivatalától, s hogy ő Szabadost bízza meg a plébánia ellátásával. Szabados hivatkozott arra, hogy ezt csak a püspökmegyei hivatal jóváhagyásával teheti meg, de a botrány kitörésének veszélye miatt a polgármester ragaszkodott az azonnali átadáshoz. Minderről a szükséges iratokat
Szegeden 1848/49-ben. Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historica Tomus CXXIII. Szeged, 2005. 5–
7
840 G. Tóth 2000. 347–348.
841 TRKEL Horváth Mihály iratai. 1849:220, vö.: G. Tóth 2000. 362.
842 TRKEL Personalia Szabados József 1849:932.
843 Szabados ellen a temesvári cs. kir. hadbíróság az 1850-es évek elején eljárást folytatott. Úgy sikerült megmenekülnie, hogy a belvárosi plébánia elvesztését – hamisan – az akkor már halott, forradalmi érzelmeiről ismert Nyáry Ferenc rókusi plébánosnak, illetve a magyar világi hatóságoknak tulajdonította.
TRKEL Personalia Szabados József 1850:2823.
844 Vadász Manó
mellékelve jelentést tett Makóra. Április 29-én átjött az akkori titoknok úr és megbízta, hogy vigye a parochiális funkciókat. Hatalmat tehát a püspökmegyei hatóságtól nyert.
Mikor Kreminger elűzéséről felolvasták a rendeletet, ő volt az első, aki azt felfüggesztésként értelmezte. Kreminger azt mondta, ő nem mozdul, ezt Szabados ugyan nem helyeselte, de Kreminger tudtával ment a polgármesterhez, hogy megpróbálja kiegyenlíteni az ellentéteket. Valóban kérte, hogy Kreminger kezdjen kipakolni, hiszen nem lehetett mást tenni. Kreminger első, felfüggesztését bíráló nyomtatványát a templomban osztotta szét, később ezt megtiltotta, mivel a prépostra a szegediek kellemetlen érzelemmel gondoltak. A nyomtatványok – szerinte – elterelték volna a nép figyelmét a szentmiséről. Ő kérdezte, hogy Kreminger meddig szeretne a Rozália kápolnában misézni, de mást nem mondott neki. Nem vonta kétségbe, hogy Kreminger felbonthatja a leveleket és nem vezérelte az önkény tetteiben.845
Szegeden, a Mars téren, 1849. április 29-én ünnepélyes keretek között hirdették ki a függetlenségi nyilatkozatot. Az ünnepség Te Deum-mal kezdődött, azt követően Vadász Manó polgármester szólt a nagyszámú hallgatósághoz, majd felolvasták Kossuth rendeletét és a függetlenségi nyilatkozatot, végül Osztróvszki József kormánybiztos fejtegette a nyilatkozat jelentőségét. Utóbbi Kossuth Lajoshoz intézett, április 30-án kelt jelentésében kitért az ünnepi szentmisére is. „Nyugodt megelégedésével látta a nép, hogy e nemzeti ünnepnél az isteni szolgálatot nem Kreminger Antal abszolutisztikus szelleme miatt átalán gyűlölt belvárosi lelkész teljesíté, hanem – miután ez gr. Batthyány Kázmér orsz[ágos] teljhatalmú biztos úr rendeletéből, mint érdemtelen hivatalából kitétetett –, a városi tanács által ideiglenesen helyettesített ’derék s hazafias szellemű’ Szabados József, ki leginkább március 15-ikének megünneplésekor tartott jeles egyházi szónoklatával nyeré meg a nép közbizalmát és szeretetét.”846
Kreminger nemcsak a makói helynökséget, hanem Batthyány Kázmért, Horváth Mihály vallás és közoktatásügyi minisztert, és Róka Józsefet is értesítette a történtekről.
Kijelentette, hogy továbbra is plébánosnak tartja magát, katolikus hitelveit még a forradalomban sem áldozza fel, és – noha enged az erőszaknak – sértett jogai helyreállítását követelte. Horváth Mihály kultuszminiszter 1849. május 6-án érvénytelenítette Szabados József Kreminger helyére történő megválasztását, és
845 TRKEL Personalia Szabados József 1850:455.
846Osztróvszky József: Reform, forradalom, kiegyezés. Összegyűjtött írások és beszédek. S.a.r.:Ruszoly József. Szeged, 1993. 80.
utasította a szentszéket, hogy Kreminger ügyét vizsgálják ki.847 Ennek hatására a makói szentszék 1849. május 18-án Horváth Mihály apátfalvi és Major János palotai plébánosokat, valamint Oltványi Pál szentszéki aljegyzőt Szegedre küldte, hogy május 30-tól kezdve vizsgálják ki Kreminger ügyét.848 Róka József püspöki helynök pedig, tekintettel arra, hogy Horváth Mihály vallás és közoktatásügyi miniszter eltiltotta Szabados Józsefet a plébános-helyettesi működéstől,849 Bizek Károly segédlelkészt nevezte ki a belvárosi plébánia helyettesévé.850
Szeged város május hó 14-én tartott tanácsülésén tiltakozott Horváth Mihály rendelete ellen, arra hivatkozva, hogy a kormánybiztos közönségesen valónak ismert okok alapján függesztette fel Kremingert, az ügyet már befejezettnek tekintették, azért választották meg Szabados Józsefet plébánosnak. Kérték, hogy ezt a határozatot a miniszter ne csak úgy tekintse, „mint a felsőbbi, jogszerű és hazafias rendelet alapján hozottat, hanem mint a hazafias indulat legtisztább kútforrásából eredettet is”.851
Horváth Mihály vallás és közoktatásügyi miniszter 1849. május 31-én kelt válaszában elutasította a város kérését. Leszögezte, hogy a polgári hatóság hatásköre az egyházi ügyekre nem terjed ki, így Batthyány Kázmér kormánybiztosnak nem volt joga megfosztania Kremingert kihallgatás és az egyházi felsőbbség tudta nélkül hivatalától.
Ő nem is megfosztotta, hanem csak felfüggesztette hivatalától, ez pedig nem vonja maga után a hivatal ismételt betöltését. Május 6-án kelt rendelete ellenére, miszerint a Kreminger elleni vizsgálat befejezéséig óvakodjanak a plébánia betöltésétől, Szabados Józsefet a törvényes rend felborításával választották plébánossá. Ezt a választást, mint törvénytelent Horváth megsemmisítette. Egyúttal a város tudtára adta, miszerint
„Kreminger Antalnak önök nyakára való erőszakolása, vagy pedig Szabados Antalnak852 a plébánia törvényes megüresedése esetébeni meg nem választhatása egyáltaljában nem szándékoltatik, hanem a nemzet által reám ruházott kötelességnek nem felelnék meg akkor, midőn a törvényes rendnek önök által máris megpróbált
847 Kreminger Antal – A püspöki ideiglenes helynöknek [Munkácsi / Mihálovics Józsefnek] Szeged, 1849. május 5. TRKEL Horváth Mihály iratai. 1849: szám nélkül, az 1849. május 18-i szentszéki ülés:
ibidem 1849:464; illetve TRKEL Praepositurae titulares. Personalia Kreminger Antal. 1849:242.
848 TRKEL Praepositurae titulares. Personalia Kreminger Antal. 1849:334.
849 TRKEL Praepositurae titulares. Personalia Kreminger Antal. 1849:348.
850 G. Tóth 2000. 385.
851 G. Tóth 2000. 347.
852 A város felterjesztésében is tévesen „Antal” szerepelt, ezért írt Horváth Mihály is téves keresztnevet.
felbomlasztását, s önök által tanúsított bűnös makacssági merény fejlesztését még csírájában elfojtani mulasztanám el.”853
A radikális sajtó élesen és igaztalanul támadta Horváth Mihályt Szeged városához intézett levelei kapcsán. A „Szegedi Hírlap” 1849. július 11-i számában megjelent cikk szerint „a mi kultuszminiszterünk minden, csak az nem, minek lennie kellene, ő tulajdonképp csanádi püspök, s befolyását csak az egyház megerősítésére, s hívei megnyugtatására használja”. A cikkíró ezt követően röviden ismertette Kreminger politikai viseletét, s azt, hogy Batthyány Kázmér felfüggesztette állásából, mire Kreminger erősen protestált a döntés ellen. „Hogy az ördög segíthesse az ő embereit – ironizált a szerző – püspöknek kellett kultuszminiszterré lennie, és így a derék Kreminger megmentetett.
Horváth úr erősen ráparancsolt Szeged városára, hogy az előbbi prépostot visszahelyezzék, s hogy többé az egyház jogaiba ne avatkozzanak.
De Szeged hatósága nem veszté ám el érzékeit s azt válaszolta: hogy ő prépostja elmozdítását kormánybiztosi parancsra tevé, s a megválasztott Szabadossal meg van elégedve, az elavult egyházi jogok ma már nem járják meg, s így ő előbbi határozatánál marad.
Ki nem tudja, a papok történetéből hogy a római papok igen érzékenyek, s azért éppen nem csuda, ha Horváth úr ezen nyilatkozatra Szeged városának kijelenté: hogy ő az egész várost hazaárulónak nyilvánítja, ha a feketesárga papot ismét vissza nem helyezi.
Azonban a szegediek jól tudják, hogy az csak magát teszi nevetségessé, ki ily várost hazaárulónak mond, s minthogy tudják, hogy a hazaárulókra nálunk nem a
Azonban a szegediek jól tudják, hogy az csak magát teszi nevetségessé, ki ily várost hazaárulónak mond, s minthogy tudják, hogy a hazaárulókra nálunk nem a