Új fajták és a termesztés-technológia

Az új eredmények két részre bonthatók: új, fajtaelismerésre bejelentett fűszerpaprika hibridek előállítása és a hajtatásos technológia kidolgozása. Noha a fűszerpaprika hibridek állami elismerésre történő bejelentésében az elsőség Túri Istvánt, a Telky F1 nemesítőjét illeti, az általa nemesített hibrid „életpályája” a szegedi nemesítés stratégiájának helyességét igazolja:

Magyarországon csak akkor van esély egy fűszerpaprika-hibrid köztermesztésben való elfogadására, ha a nemesítői munka szoros termelői együttműködéssel párosul – Szegeden ezt a „filozófiát” követtük.

4.5.1. Fajtaelismerésre bejelentett illetve már elismert hibridek Sláger F1 fűszerpaprika hibrid (2006)

Folytonos növekedésű, csüngő termésállású, csípős hibrid fűszerpaprika fajta. Bokra fóliaházi termesztésben 160-200 cm magas, erőteljes növekedésű, termései hegyesek, 18-20 cm hosszúak, tömegük 18-20 g, színük éretten sötétpiros.

Termesztését elsősorban hajtatóházi körülmények között támrendszer mellett javasoljuk 4-5 tő/m² növényszámmal.

Vetését február közepén táphengerbe (szivar) vagy tápkockába, palántázását fóliaházba április 15-20. között ajánljuk. Az első szedés várható ideje július II. dekádja. Potenciális termőképessége 100-140 bogyó tövenként. Festéktartalma utóérlelve 320-360 ASTA. Szárazanyag-tartalma szedéskor 16-18%. Kapszaicin-tartalma a Szegedi-178 csípős fajtához hasonló. Intenzív termesztési körülményrendszert igényel (36.

kép).

36. kép – Sláger F1 fajta

Délibáb F1 (fajtajelölt)

Csípősség nélküli, csüngő termésállású, hidegfóliás hajtatásra nemesített fajtajelölt. Folytonos növekedésű, magassága fóliaházi hajtatásban elérheti a 2-2,5 métert. Kötések száma 100-140 db/tő. Termése 15-18cm hosszú, hegyes, éretten sötétpiros. Festéktartalma szedéskor 200-220 ASTA, utóérlelve 300-350 ASTA. Szárazanyag-tartalma szedéskor 16-17%.

Vetésideje február közepe táphengerbe (szivar) vagy tápkockába, ültetése április 10-20 között 4-5 tő/m²

Ökológiai gazdálkodásban is eredményesen termeszthető.

Intenzív termesztési körülményrendszert igényel (37. kép).

37. kép – Délibáb F1 fajtajelölt

Bolero F1 (fajtajelölt)

Csípősség nélküli, csüngő termésállású, hidegfóliás hajtatásra nemesített fajtajelölt. Folytonos növekedésű, magassága fóliaházi hajtatásban elérheti a 2-2,5 métert. Kötések száma 100-140 db/tő. Termése 15-18 cm hosszú, hegyes, éretten sötétpiros. Festéktartalma szedéskor 180-200 ASTA, utóérlelve 300-360 ASTA. Szárazanyag-tartalma szedéskor 16-18%. Vetés ideje február közepe táphengerbe (szivar) vagy tápkockába, ültetése április 10-20 között 4-5 tő/m² növényszámmal fóliaházban. Termesztését támrendszer mellett javasoljuk. Érése július II. dekádjától folyamatosan az őszi fagyokig tart. Termőképessége 8-10 kg/m². Tavaszi elővetemények után (pl. saláta, retek, újhagyma) májusi ültetéssel másodnövényként is 6-7 kg/m² termés szedhető.

Ökológiai gazdálkodásban is eredményesen termeszthető.

Intenzív termesztési körülményrendszert igényel (38. kép).

38. kép – Bolero F1 fajtajelölt

4.5.2. Hideghajtatásos fűszerpaprika termesztés-technológia

A fentiek alapján a következőket állapíthatjuk meg a hibrid fűszerpaprikák termesztésével kapcsolatosan. A hibrid vetőmagot ahhoz, hogy a fajtákban rejlő potenciális termőképességet kihasználjuk mindenképpen el kell vetni februárban. Ha ezt elmulasztjuk, akkor későbbi ültetéssel (április vége helyett május közepe, vége) számolhatunk, így akár 30-40%-kal csökkenhet a termésmennyiség. Szükséges és érdemes fejlett gyökérzettel rendelkező 8-10 lombleveles palántákat kiültetni 4-5 növény/ m² állománysűrűségben, ennek legjobb módja a tápkockás palánták nevelése. Ezt követően kell telepíteni a (lehetőleg) csepegtető öntözőberendezést, ami ideális esetben az öntözés mellett a tápanyag utánpótlást is biztosítja a növények zavartalan fejlődése érdekében. Ültetés után foszfor, később nitrogén majd kalcium- és káliumdús, gyorsan oldódó és ható műtrágyákat kell alkalmazni heti 2-3 alkalommal az előírás szerinti dózisban. A kritikusan forró napokon figyelmet kellett fordítani a termesztő berendezések hőmérsékletének és páratartalmának szabályozására is.

Mindenképpen figyelembe kell venni a hajtatóház kiválasztásánál azt, hogy a növények igen intenzív növekedésűek, technológiától függően magasságuk könnyem meghaladhatja a 2,5 métert, így az alacsony belmagasságú fóliaházakban nem javasoljuk termesztésüket, vagy lehetőséget kell adni a növényeknek arra, hogy növekedési erélyüket inkább vízszintes irányban teljesítsék ki. A sor- és tőtávolság megválasztásánál elengedhetetlen a művelőút szélességének helyes tervezése, mivel ellenkező esetben a vegetációs időszak második felére az állomány annyira besűrűsödik (39. és 40. kép), hogy az esetlegesen szükséges növényvédelmi munkákat sem lehet a növények törése nélkül elvégezni (nem beszélve a sűrű állomány nagyobb növény-egészségügyi kockázatáról).

A növények intenzív növekedési fázisában kerülnek kiépítésre a támrendszerek, melyhez zsinórral vagy szegfűhálóval rögzíthetjük a növényeket. A metszésnek köszönhetően valamivel korábban kezdődik a termésérés, de a lombozat ritkítása elsősorban növényápolási és növényvédelmi szempontból előnyös.

A növényvédelem elsősorban preventív kisdózisú, környezetkímélő szerek alkalmazására irányuljon, mivel ezek lényegesen költségtakarékosabbak, mint a szántóföldi

növényvédelemben használatos szerek. Fóliaházi körülmények között a levéltetvek és a bagolypille kártétele okozhat gondot, a gombabetegségek közül pedig a lisztharmat elleni védekezésre kell odafigyelni. A szabadföldi palántázott állományhoz viszonyítva a fólia alatti termesztésben lényegesen korábbi virágzásnak, intenzív fejlődésnek köszönhetően az érés már július I-II. dekádjában megkezdődik, a szedés kezdete évjárattól függően július vége, augusztus eleje. Ezt követően a termés –amennyiben erre pl. üresen álló fóliaház rendelkezésre áll - akár a napsütés energiájával is biztonságosan utóérlelhető, szárítható. A jó minőségű őrlemény érdekében nem szabad a bogyóknak megégni, ezért ezekben a munkafázisokban mindenképpen gondoskodni kell árnyékolásról, megfelelő szellőzésről akár ventilátor alkalmazásával is.

39. kép Ebben az állományban (Röszke)

már júliusban sem lehetett végigmenni 40. kép Megfelelő előrelátással még október közepén is járható a művelőút (Balástya)

A fóliás termesztéstechnológiával, a tenyészidő meghosszabbításával munkaszervezés szempontjából széthúzható a munkaerőigény, így a szezoncsúcsok mérsékelhetők. Az időjárástól való függetlenedéssel és a korábbi ültetési idővel a betakarítás is lényegesen korábban kezdhető, arra alkalmas berendezés birtokában pedig az utóérlelés és az előszárítás a kora őszi hónapokban a nap energiája segítségével jelentős költségmegtakarítással valósítható meg.

A több éves kísérleti munka alapján a hidegfóliás fűszerpaprika termesztésről megállapítható:

• A tenyészidő meghosszabbodik (fóliás: február vége-november vége szabadföldi:

március-október)

• A szedési munkacsúcs széthúzódik - fóliás: július eleje-november vége szabadföldi:

szeptember eleje-október közepe, de legkésőbb az őszi fagyokig (Szegeden legkorábban október 6-án volt az elmúlt 20 évben)

• Tökéletes utóérlelési lehetőség >kiváló minőség (július-szeptember során a nap energiája kiválóan használható utóérlelésre és előszárításra)

• A természetes szárítási lehetőség kihasználásával (július-szeptember) olcsóbb féltermék állítható elő

• A szabadföldi állományokhoz képest akár nyolc-tízszeres termésmennyiség is betakarítható adott területről (biztonságos körülmények között!)

• Körültekintően megválasztott hibridekkel lényegesen nagyobb mennyiségi és minőségi javulás érhető el a hagyományos fajtákhoz képest.

• Az ehhez szükséges termesztési feltétel-rendszer (hajtatóház) többletráfordítása megtérül a magasabb hozamon, ill. a koncentrált termesztés fajlagosan kisebb költsége miatt.

• A növényvédelem környezetbarát.