A fűszerpaprika botrány anatómiája

magyar fűszerpaprika-szektor mély válságba került. Ennek okai több tényezőre vezethe-tők vissza:

— a külpiaci verseny erősödése, a korábbi versenytársak további térhódítása, új külpiaci szereplők (pl. Izrael, Brazília, észak-afrikai országok) megjelenése és erősödő versenyképessége;

— alacsony szintű termesztéstechnológia;

— a korábbi, jelentős paprika-feldolgozó vállalatok pénzügyi válsága;

— új, sok esetben a szürke gazdasághoz is kapcsolódó belföldi paprikafeldolgozó vállalkozások megjelenése;

— a korábbi termelő-feldolgozó integrációs kapcsolatok felbomlása;

— a belföldi fogyasztás átalakulása, a paprika, mint ételízesítő iránti igények csökkenése.

1994-ben Magyarországon már volt egy paprika-botrány. Ekkor míniumot mutattak ki a fűszerpaprika-őrleményben. A korabeli sajtó szerint hamisítás történt, a termék színének javítása érdekében, de számos szakember véleménye szerint a miniumot a szárítók rozsdamentesítéséhez használták. Tény, hogy egyes külföldi egyetemek (POKORSKY, 2004; Michigan State University, szóbeli közlés) még napjainkban is ezt

52. LAKNER Z., RADÓCZNÉ KOCSIS T., RÉDAI I.: A magyarországi fűszepaprika exportja.

Gazdálkodás. 1993. vol. 37. no. 3. p. 24-36.

említik meg elsősorban a 20. század második felének nagy élelmiszer-mérgezési botrányai közül példaként. A fenti tényezők hatására a paprika-termelés csökkent.

2003-ban a magyar országgyűlés egyik képviselője (TÓTH I., 2003) kérdést intézett az FVM miniszterhez a Dél-Amerikából érkező fűszerpaprika import ügyében. Válaszában a miniszter kiemelte (NÉMET, 2003), hogy nincs ok aggodalomra, mert a paprika-import lényegtelen szerepet játszik és dél-amerikai, illetve ausztrál fűszerpaprika féltermék, illetve őrlemény behozatalára nem került sor, tehát „a képviselő úr aggodalma nem volt indokolt”.

Több kereskedő ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy az esetek jelentős részében az európai országokból érkező, tehát ottani importnak minősülő áru származási helye Dél-Amerika, „más kérdés, hogy ez mennyiben tűnik ki az iratokból” (Index⁵³, 2004).

A korabeli hírek utólagos elemzése egyértelművé teszi, hogy 2004 augusztusától (két hónappal a botrány kirobbanása előtt) a kérdés már az érdeklődés homlokterében állt és nemcsak a szakértők zárt körében képezte vita tárgyát. 2004. augusztus 30-án a kormány internetes portáljának „dialóg” rovatában például a Nemzeti Katasztrófa-védelmi Hivatal egyik kríziskezelő tisztje azzal a kéréssel fordult az ügyvezető miniszterelnök-helyetteshez, hogy avatkozzon be az import ügyében, mert reális az aflatoxin-szennyezés veszélye. 2004. szeptember 1-én a napilapok arról tájékoztattak, hogy a Bács-Kiskun Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrzési Hivatal aflatoxint talált az importpaprikában.

Október 27-én a magyar kormány elrendelte a fűszerpaprika-őrlemény kivonását a kiskereskedelemből. Rácz Jenő egészségügyi miniszter bejelentette, hogy a megengedettnél magasabb a termékek aflatoxin-tartalma. Elmondta, hogy az aflatoxin potenciális veszélyt jelent az emberi májra, az immunrendszerre és daganatos megbetegedéseket okozhat. Hozzátette továbbá: “Ez a toxin csak a trópusokról érkező paprikában lehet, ami azt jelenti, hogy a gyártók illegálisan keverték az import paprikát a magyarral. A vizsgálatok azt igazolták, hogy az aflatoxin koncentrációja 10-15-ször nagyobb volt a határértéknél.”; illetve „Az aflatoxin csak akkor veszélyes, ha valaki fél kiló paprikát fogyaszt hetente – ez körülbelül az éves fogyasztással egyezik meg”. A hivatalos közlemények valószínűtlennek tartották, hogy a fertőzött paprika kikerüljön a kereskedelembe, de a hatóságok arra hívták fel a fogyasztókat, hogy további intézkedésig ne fogyasszanak fűszerpaprikát.

Az első információk szerint a gyártók a termékek színintenzitás-fokozása érdekében keverték az import-paprikát a termékhez, de később az FVM azt a tájékoztatást adta, hogy a magyar termelők az előző évi alacsony termés miatt vettek Dél-Amerikából paprikát, és azt keverték a termékükhöz. A termék nedvességtartalma a szokásosnál nagyobb volt (a nem megfelelő szárítási technológia, a termékkezelés és tárolás problémái miatt) és így a termékben keletkező penészgombák termelték az aflatoxint.

A következő napokban az illetékes szervek folyamatosan tájékoztatták a fogyasztókat a sajtó útján és az interneten keresztül arról, hogy mely termelők termékei tekinthetők biztonságosnak.

Kutatásainkat két kérdőív segítségével, összesen 487 válaszadó bevonásával végezetük. Célunk az volt, hogy közvetlenül, a válság idején ismerjük meg a fogyasztók

magatartását, ezért nem tudtunk a reprezentativitásra törekedni. A magasabb iskolai végzettségű, városi válaszadók felül-reprezentáltak voltak a mintában.

A fogyasztóknak a paprikaüggyel kapcsolatos ismereteit vizsgálva az alábbi következtetések fogalmazhatók meg: (1) a fogyasztók jelentős része (98%) tudott róla, hogy a magyar paprikával kapcsolatban élelmiszerbiztonsági kifogások vannak. A válaszadók jelentős része (80%) viszonylag elégedetlen volt a hatóságokkal, mert véleményük szerint a hatósági lépéseket későn tették meg.

A válaszadók döntő többsége a tájékoztatások után 72 órával már értesült az élelmiszer-biztonsági problémákról, melynek pontos okát a válaszadók több mint fele ismerte. A magasabb képzettségű és fiatalabb válaszadók esetében a paprikaügy pontos okának ismerete nagyobb volt.

Jelentős különbség volt a válaszadók szocio-demográfiai összetétele alapján abból a szempontból, hogy milyen forrásokból informálódtak a paprikabotrányról (46. ábra). A fiatalabb generációhoz tartozó válaszadók számára a legfőbb információforrás az Internet volt, míg a középkorú válaszadók elsősorban a televízióból informálódtak, a legidősebbek pedig a rádióból. Ez a tény jól magyarázható a magyar lakosság eltérő média-használati szokásaival. A TV híradások figyelemmel kísérése elsősorban a középkorú generáció tagjaira jellemző. A háttér-rádiózás az otthonülők tipikus kiegészítő tevékenysége.

46. ábra: Az egyes információforrások jelentőségének megítélése a

baromfiinfluenzával kapcsolatos tájékozódásban, a válaszadók iskolai végzettségének függvényében

A fókuszcsoportos interjúk során számos olyan megközelítés került felszínre, amelyik a magyar fogyasztók alacsony szintű bizalmát mutatta mind a hatósági intézményekkel, mind a médiával szemben. Amikor a fogyasztókat az egyes lehetséges megközelítésekkel szembesítettük, akkor ők elutasították azokat az állításokat, melyek a probléma bagatellizálását sugallnák. „A magyar paprika elleni nemzetközi összeesküvés”

elmélete viszonylag a legnépszerűbb volt az alacsony képzettségű, idősebb válaszadók körében. (40. táblázat)

kereskedők szórólap óriásplakát rokon, ismerős internet hetilap napilap helyi rádió országos rádió helyi tv kereskedelmi tv állami tv

0,0 0,5 1,0 1,5 2,0 2,5 3,0 3,5 4,0

Felsőfokú Középfokú Alapfokú Legmagasabb iskolai végzettség

pontszám 1-5 intervallum-skálán

40. táblázat: A fűszerpaprika-válság megítélése

Ez a tény azzal magyarázható, hogy itt van a legnagyobb bázisa a globalizáció-ellenes irányzatoknak, melyek az importliberalizálást és a privatizációt minden baj forrásának tartják.