• Nem Talált Eredményt

Az élelmiszer-kereskedelmi vállalkozások stratégiái

In document dr. Lakner Zoltán (Pldal 113-116)

4. AZ ÉLELMISZERGAZDASÁG SZEREPLŐINEK STRATÉGIÁI

4.6. Az élelmiszer-kereskedelmi vállalkozások stratégiái

Amint azt az előző fejezetekben részletesen igazoltam, a rendszerváltást megelőzően különösen nagy szakadék tátongott a fejlett országok és hazánk élelmiszer-kereskedelmi rendszereinek fejlettsége között. Ebből következik, hogy a kereskedelem modernizációja alapvető feltétele volt az élelmiszerlánc egésze átalakulásának is. A belkereskedelmi üzle-tek tulajdoni átalakítása viszonylag gyorsan ment végbe, a rendszerváltást követően nagy-számú magántulajdonú élelmiszerbolt jelent meg a belföldi élelmiszerkereskedelem palettáján.

Munkámban44 arra törekedtem, hogy

— meghatározzam a magyarországi élelmiszer-kiskereskedelmi vállalkozások legfőbb jellemzőit,

— felmérjem, milyen stratégiákat követnek a vizsgált kiskereskedelmi egységek és ezen stratégiák milyen módon csoportosíthatóak,

— megvizsgáltam miként látják helyzetüket, mindenek előtt a gazdasági környezetet a kereskedelmi vállalkozások,

— megvizsgáltam, mit tesznek helyzetük javítása érdekében, továbbá

— elemeztem, milyen fejlődési lehetőségeket látnak maguk előtt.

Humán toxicitás 85

Tengervíz színnyezése 0

Ózonréteg veszélyeztetése 34

Talaj toxicitás 34

Fotokémiai oxidáció 25

44. LAKNER Z.: Adalékok a kozmetikai termékek piaci viszonyainak megismeréséhez:a kiskereskedők és stratégiáik. Olaj, Szappan, Kozmetika. 2001. vol. 50. no. 2. p. 77-85.

4.6.2. VIZSGÁLATI MÓDSZEREK

Kutatásaim során több mint nyolcszáz bolt vezetőjéhez juttattam el egy, többségében zárt kérdésekből álló kérdőívet az egyik nagy élelmiszer-kereskedelemmel foglalkozó vállal-kozás segítségével. Az anonim kérdőíveket 541 bolt juttatta vissza a kereskedelmi képvi-selők segítségével, ezek közül 504 volt értékelhető.

4.6.3. A VÁLLALKOZÁSOK CSOPORTOSÍTÁSA STRATÉGIÁIK ALAPJÁN

A kutatás számos figyelemre méltó eredményt hozott, ezek egy részét a 3. melléklet fog-lalja össze.

A vizsgált huszonkét lehetséges fejlesztési irány megítélése közötti kapcsolatokat, ezek struktúráját a faktor-analízis segítségével elemeztem. Hat faktor elkülönítésére adódott lehetőség, melyek a vizsgált alapsokaság varianciájának 64 százalékát magyarázták. A faktor analízist követően öt cluster elkülönítésére nyílt lehetőség.

Az első clusterbe tartozó válaszadók különösen fontosnak tekintették a kereskedelmi vállalkozás költségeinek csökkentését, a kedvezőbb beszerzési árak elérését, a beszerzési szövetkezetek létrehozását, a termelőktől történő közvetlen beszerzés arányának növelését, a bolt jó hírnevének kialakítását, a fokozott reklámtevékenységet, a forgalmazott termékek diverzifikálását, nagyobb méretű boltok létrehozását, az igényesebb, tájékozottabb fogyasztói réteg kialakítását, valamint a kereskedelmi vállalkozók képzettségének emelését.

Összefoglalóan megállapítható, hogy ezen vállalkozói csoport döntően a kereskedelmi üzem működési költségeinek csökkentésében és ezzel egyidejűleg az igényesebb vásárlóközönség felé történő orientációban látja a vállalkozás tovább fejlesztésének lehetőségét.

A második vizsgált clustert az jellemzi, hogy csak igen kevés esetben tudott azonosulni a megjelölt fejlesztési irányokkal. Ez a csoport nem rendelkezik markáns, egyértelműen azonosítható stratégiával. Gazdasági cselekvéseinek vezérfonala ezért valószínűsíthetően nem a hosszú távú gondolkodás, hanem a pillanatnyi körülményekhez történő igazodás, a sodródás. Hosszútávú, koherens üzletpolitikai elképzelések hiányában megkísérel egy-egy termékcsoport forgalmazására szakosodni, illetve bizonyos földrajzi piac, egy-egy térség igényeit kielégíteni.

A harmadik clusterbe tartozó kereskedők nagy fontosságot tulajdonítanak a bolt imázsának és egy-egy piac igényei kielégítésének. Ők azok, akik az adott közegben, régióban, vagy településen jelentős szerepet kívánnak játszani, ennek érdekében azonban kevesebb tőke mozgósítására adódik lehetőségük, ezért kisebb mértékben tartják fontosnak a reklámtevékenységet.

A negyedik cluster abban különbözik az előzőektől, hogy az ide sorolható tipikus válaszadó alapvető céljának tekinti a széles áruválaszték kialakítását és elutasítja azt a

a bolt esztétikus kialakításában, illetve az egyenletes minőségű termékek forgalmazásában. Viszonylag jelentős szerepet kap a termékek, illetve piacok szerinti szakosodás és a korszerű kereskedelmi eszközök alkalmazásának szempontja, továbbá a termelők beszerzési szövetkezeteinek előtérbe kerülése is.

Az ötödik cluster fontos sajátossága, hogy alapvetően növekedésorientált, ennek érdekében különösen fontosnak tartja például a raktártér bővítést és a földrajzi piacok igényeihez történő alkalmazkodást. Felismeri, hogy a kereskedelmi vállalkozások színvonalának fejlesztése lehetetlen a fogyasztók ismeretszintjének növelése nélkül, ugyanakkor további fejlődési lehetőségeket lát a diszkont-jellegű értékesítés növelésében is.

Összefoglalóan megállapítható, hogy a bemutatott, ötös csoportosítás alapján kitűnik: a kereskedelmi vállalkozások számottevő hányada viszonylag jól elhatárolható, markáns stratégiával rendelkezik, vannak azonban olyan kereskedő-csoportok, ahol nem beszélhetünk egyértelmű stratégia-követésről. A stratégia típusok egyik része a minőségi orientációt, széles termékválasztékot, a kereskedők és fogyasztók képzését és a korszerű kereskedelmi módszerek alkalmazását helyezi előtérbe. Ez a stratégia egyesíteni igyekszik a minőség központúságot és a költségtakarékosság követelményét. A stratégiatípusok másik része egy-egy jól elkülöníthető földrajzi szegmens igényeinek kielégítésére törekszik, előtérbe állítva a bolt imázsát és a fogyasztóközönség megtartását.

A felmérés eredményei azt is alátámasztották, hogy a magyar élelmiszer-kereskedők körében egy generációváltás kezdődik el. Az első generációs “boltalapítók”, akik korábbi végzettségükre vagy kereskedelmi tapasztalataikra támaszkodtak, lassan-lassan elhagyják a pályát, és új, a korábbinál felkészültebb szakemberekre lesz szükség. Ez a felismerés vezetett oda, hogy az akkori Budapesti Corvinus Egyetem Élelmiszertudományi Karán hazánkban elsőként hoztunk létre “Élelmszerkereskedelem” szakirányt az élelmiszermérnökképzéseben. A végzettek iránt megnyilvánuló jelentős munkaerőpiaci kereslet messzemenően visszaigazolta előzetes várakozásainkat.

5. AZ ÉLELMISZERGAZDASÁG JÖVENDŐ

In document dr. Lakner Zoltán (Pldal 113-116)