putv-prpud „B utterbrot“, kris- k cindl „C hristkind“ s. í. t.
2. Melléknévi:
nos k coid „n aßkalt“, taob-stum „taubstum m “, smoets-und-meiz „schwarz und w eiß“ s. i. t.
3. Számnévi:
treitseini „dreizehn“, tsmä und tsw antsig „zw eiund
zwanzig“, taoznd-nei-hunddd-oxt-dnd-dreisig „1938“.
M eghatározó-alárendelt összetételek.
A meghatározó összetételeknél az első tag m eghatározza a m ásodikat.
A) Főnév, m int első tag.
A főnév, m int az összetétel első tag ja vagy puszta tő ala k ban szerepel, vagy raggal van ellátva. Az első esetben „va
lódi“, a m ásodikban „nem valódi“ összetételről szólunk.
Valódi összetételek:
tögläü „tagelohn“, mö-speiz „Mehlspeise“ sat.
Nem valódi összetételek:
a) Az első tag genitivus. A genitivus, am ely m int ön
álló eset teljesen eltűnt a nyjnk.-ból m int a névszói összetéte
lek első tag ja elvétve szerepel még, mindenesetre sokkal rit
kábban, m int az úfn. irodalm i nyelvben.
häundw enks-puvs „H andw erksbursche“, kipúvts-tög
„G eburtstag“, näumas-tög „N am enstag“ sat.
Régi um lautgenitivus található a következő szóban:
kgints-plévm ü\ „Gänseblum e“.
b) D ativust nyjnk. összetételeinek első tag jáb an nem sike
rü lt találnunk.
c) Accusativusoknak kell tartan u n k a következő össze
tételek első tagját:
vz huits-fiun „das H olzfahren“, uz hqimoxv „das Heu- m aclien“, m inthogy a második tag tárgyas ige.
* *
*
Megjegyzés. Ha az összetételek tag jait egymáshoz való jelentés viszonyuk szerint vizsgáljuk, a következő m egállapí
tásokra ju tu n k : néha a két tag között logikai kapcsolatot,
viszonyt állap íh atu n k meg, m áskor azonban ez a logikai vonatkozás hiányzik.27
a) A két tag között semmiféle logikai viszony nem áll fenn. Az első tag lehet:
1. Személy vagy élőlény:
k cuu-hwdü „K uhhüter“, rind-fleis ..Rindfleisch“.
2. Dolog, anyag:
amelyből a második tag készült:
kuid-rirj „Goldring“, kumi-pölirj „G um m iball“, strQU- huvd „S trohhut”.
Az első tag az alkotó anyagnak csak része:
pivn-päm „B irnbaum “, o p fü l-päm „Apfelbaum ", mö- speiz „Mehlspeise“, nus-iuvtn „N ußtorte“ sat.
Az első tag m eghatározza a második rendeltetését:
piv-flosn „Bierfalsche“, hei-köm üí „H eugabel“, k café- leifü \ „K affeelöffel", sat.
Az első tag ellen használjuk a m ásodikat:
öumv-sivrn „O fenschirm “, h ü vstn -tsukv „H ustenzucker“.
Jelenti az anyagot, mellyel a m ásodik tag foglalkozik;
huits-m oxv „H olzm acher“, kuid-sm id „Goldschmied“, stä-klou p fv „Steinklopfer“.
3. Az első tag megjelöli azt a helyet, ahol a második található, vagy rendeltetését teljesíti:
föd-plévm iii „Feldblum e“, k co upf-püistv „K opfkissen“ . k cQupf-smeütsn „Kopfschm erzen“, tsáund-me „Zahnweh“.
w äund-üv „W andu h r”, hoiz-tlvxdl „H alstuch“.
4. Az első tag m eghatározza azt az időt, am elyben a második szerepel, vagy am ikor a rendeltetését teljesíti:
sum v-äütsüg „Som m eranzug“, öm t-sunv „Abendsonne“, roindv-kw äund „W intergew and“, noxt-heim ad „N acht
hem d“.
b) A két tag által m eghatározott képzetek hasonlók:
staob-reirj „Staubregen“, staob-tsukü „Staubzucker“, sat.
c) A két tag logikai viszonyban áll egymással:
1. Az első tag valam ely nemhez tartozó fa jtá t határoz meg:
rind-fix „Rindvieh“, re-pouk „Rehbock“.
27 Schudt, i. m. 47 11.
35 2. A két tag synomin s az összetétel egy-egy jelentésében elhom ályosult szó m egvilágítására szolgál:
maoi-éizl „Maulesel “, maoi < lat. mulus.
roind-hund „W indhund“, < ófn. w int k u ty afa jta . sm igv-m üvdv „Schw iegerm utter“, < swigar kfn. swiger.
d) összehasonlító összetételek:
himü'-plao „him m elblau“, firjv-präd „fingerbreit“.
G yak ran m egfigyelhetjük, hogy valam ely erősítő tag attól a melléknévtől, am ely m ellett világos értelemmel bírt, más melléknévre kerül át, amelyhez viszont eredeti értelm é
ben nem illik.28
stä-rejx „steinreich“, sta-oid „steinalt“, tgud-siXa „tod- sicher“, hunts-m ivd „hundsm üde“, sao-krgub „saugrob“, sat.
e) Erősítő összetételek.
Ezek az összehasonlító összetételekből keletkeztek. Köny- nyen felism erhetők, m ert a főhangsúly a természetestől el
térően nem az első tagot emeli ki, hanem m indkét alkotóelem egyform a erősségű hangsúllyal bír:
eiz-kcoid „eiskalt“, k cgutsn-krgub „kotzengrob“,
kröz-krev „grasgrün“, k civtsn-kröd „kerzengerade“, s. i. t.
* k
k
B) Az első tag melléknév.
fruvm eis „Frühm esse“, frü v -stu k „ F ru h stü k “, krguz- födv „G roßvater“, kröuz-m uvdv „G roßm utter“, houx- tsgid „Hochzeit“, jurj-frao „ Ju n g fra u “.
H erm ann Paul az izolált jelzői összetételeket is ide
sorolja :28
ta jirjksti tög „der jüngste Tag“, tv heöligi kgist „der hei
lige Geist“, oidv hev „alter H err“, ovm v sindv „arm er Sünder“ s. i. t.
3. Az első tag ige.
A legtöbb effa jta összetételnél az első tag a m ásodiknak célját, rendeltetését jelenti:
28 Paul, i. m. 14. §.
pröd-pfäunv „B ratp fane“, preixgizn „Brecheisen4', näd- nö’l „N ähnadel“, rib-eizn „Reibeisen“, saof-pruvdv „Sauf
b ru d er“, sw im -pöd „Schwim m bad“, stgim-eizn „Stemm
eisen“ s. i. t.
A második tag melléknév:
kfü'-lQiiz „gefühllos“, m evk-w ivdig „m erkw ürdig“.
4. Az első tag ragozhatatlan szó.
lásd a praefixum ról szóló fejezetet.
Bahuvrihi. (Possessivcomposita).
Bahuvrihi-összetétel ak k or keletkezik, h a valam ely sze
mély vagy tárg y n ak nevét az egésznek jellegzetes része he
lyettesíti.29 1. Főnevek:
tu m -k cQupf „D um m kopf“, tr u h - k cg u p f „T rutzkopf", lamj-leib „Langleib“ sat.
2. Melléknevek:
laurj-hövrig „langhaarig“, laurj-panig „langbeinig", trei-éikig „derieckig“, sat.
Megjegyzés. Kluge a ga- präfix u m ot is a bahuvrihiössze- tételek között tárg y alja.30
II. Igei összetétel.
a) Az első tag ragozhatatlan szó.
1. P räfix um (Igekötő). A lapjelentésük szerint az igefo
galomhoz helyi m eghatározást fűznek, illetőségüket azonban innen sok más jelentéscsoportra is kiterjesztették. Ilyenek pl. a perfektiválás, tárgycsere sat.
A präfix um o k kal való szóképzést külön fejezetben rész
letesen tárg y alju k . Lásd a präf.-rol szóló fejezetet.
2. Határozószó:
häm -ke „heimgeben4', häm -kcum v „heimkommen", öwi- saov „hinabschauen“.
29 Paul, H. i. m.
30 Kluge, Fr. i. m.
37
b) Az első tag névszó.
1. H a accusativusban álló főnév az első tag, a főhangsúly m indig m agára a főnévre esik:
QUTDOxt-keim „obachtgeben“, teö-neimv „teilnehm end éipfü'-proukv „Apfel p flücken“, krözm än „Gras m ähen“, huits-ö-snein „Holz abschneiden“, slit-sue-f övn „Schlitt-
schufahren“,
prgud-poxv „Brot backen“, srgud-m oxv „Schrot m achen“.
2. Az igékkel összetett m elléknevek az igefogalomhoz csatlakozó eredm ényt fejezik ki:
Tárgyas: fui-sitn „vollschütten', fivtig-m oxv „fertig
m achen“, m ovm -m oxe „w arm m achen“ sat.
T árgyatlan: fui-krivr] „voll kriegen“, fietig sei „fertig sein“, fu i rnevn „voll w erden“ sat.
Reflexiv: si kraurjg loxv „sich k ran k lachen ", sit tum stöün „sich dumm stellen“ sat.
III. R agozhatatlan összetételek.
1. Egy viszonyszónak függő esettel való összeolvadása révén keletkeztek a következő összetételek:
ts-krund „zugrunde“, ts-livb „zuliebe“, ts-evst „zuerst“, ts-léitst „zuletzt“, in-staund „im stande“, ts-frin „zufrie
den“,
imv-tsrvevg „quer“, imv-haopt „ü b erh au p t“, ts-ruk „zu
rü ck “, ima-rgi „überein“.
A kötőszók közül idetartoznak a következő mellé- rendelők:
seit-teim „seitdem“, trguts-tgim „trotzdem “, a következő alárendelők:
nox-tgim „nachdem “, trouts-teim „trotzdem “.
2. M indkét alkotóelem ragozhatatlan. A dynam ikus hangsúly többnyire elnyom ta a hangsúlytalan tag hang
zóját:
trau „d aran “, tr-aow „ d a ra u f“, tr-aost „d raußen“, t-rin
„drinnen“, tv-pgi „dabei“, te-keir) „dagegen“, tv-nox „dar
nach“, tu-tsuv „dazu“, trgum „droben“, trund „druten“, rö „herab“, raom „h erauf“, raoz „heraus“, rei „herein“,
rum „herüber“, nö „hinab”, naorv „h in au f”, naoz „hin
aus“, ngi „hinein”, num „hinum “.
Megjegyzés. A következő összetételek második tagja m inden valószínűség szerint az eltom pult — hin: au f hin, abhin sat; illetőleg — her: aufh er s. i. t.
aof-i, „hin au f“, öro-i „hinab“, um-i „hinüber", fiur-i „nach vorne“, hindr-i „nach h inten“, aos-i s. i. t.
aomu „h erau f“, ömv „herab“, einv „herein“, um v „her
um “, sat.
M indkét tagot egyform a erősséggel m ondjuk ki:
tö-hev „daher“, tuvt-hev „dorther", mou-hev „w oher“, tu vt-hi „dorthin“, mou-hi „wohin“, sat.
A -roevts szócskával összetett szav akat névszói összetéte
leknek vehetjük, a -vevts ugyanis nem más, m int egy m ár nem létező főnévnek genitivus-alakja.
ő-mevts „abw ärts“, aom-roevts „ au fw ärts“, aoz-meets
„ausw ärts“, fou-m evts „vorw ärts“, s. i. t.
Ezzel szemben a häm -tsuz „heim w ärts“, és hev-tsüvz „hierher“
összetételek m ásodik tag ján ak a kfn. zuo-ze az alapja. Ennek a továbbképzése a tsüvzig (v. ö. hiesig) rendkívül produk tív a nyjk.-ban, s csaknem postpositio jelleggel irá n y t jelez:
SQu-tsuvzig „in diese R ichtung“, häm -tsuvzig „auf dem Heimwege“, tv k civx v tsuvzig „in der Richtung der K irche“, aomi-tsuvzig „au fw ärts“, oroi-tsuvzig „abw ärts“, hindri-tsuvzig „noch h in ten “, fivrv-tsu vzig „nach vorne“, eini-isuuzig „einw ärts“, aozi-isuvzig „nach h ian u s“, tsruk-tsuvzig „rückw ärts“ sat.