Fürdőalbumok­és­kalauzok

Az­ idő­ haladtával­ a­ vegyes­ tartalmú­ fürdőlapok­ egyre­ inkább­ a­ nyaralók­ igényeinek megfelelésére­törekedtek,­s­végül­az­orvosi­szakszöveg­a­minimálisra­csökkent.­Takács 150 kerényi Éva

F ó r u m Társadalomtudományi Szemle, XVI. évfolyam 2014/3, Somorja

18­Fürdő- és Utazási Közlöny,1900.­február­1.­iv.­évf.­2.­sz.

19­Fürdő- és Utazási Közlöny,1899.­június­1.­5.­sz.

20­Nemzetközi Fürdő-Lapok,1896.­október­10.­i.­évf.­17.­sz.

21­Nemzetközi Fürdő-Lapok,1898.­augusztus­1.­62.­sz.

l ászló­szerkesztésében­1888-ban­Nagyváradon­jelent­meg­a­Magyar fürdők c.­zseb- könyv,­mely­a­magyar­fürdőhelyek,­útirányaik,­vidékeik,­forrásaik­s­gyógyhatásaik­álta- lános­ismertető­leírását­tartalmazta,­s­ezzel­új­korszakot­nyitott­meg­a­fürdészeti­iro-dalom­műfajában.­Takács­műve,­mely­fürdőigazgatóságok­és­fürdőorvosok­által­kiadott prospektusok­alapján­készült,­már­tudatosan­idegenforgalmi­céllal­adott­összefoglaló képet­a­magyarországi­fürdőkről,­gömöri­fürdőink­közül­ez­idő­tájt­egyedül­Ajnácskő képviseltette­magát­az­ismertetőben.­A­többi­gömöri­fürdő­közül­dobsina­és­r ozsnyó neve­ kerül­ említésre­ Ajnácskővel­ egyetemben­ a­ 33%-os­ kedvezménnyel­ árusított menettérti­fürdő-évadjegyek­vásárlása­kapcsán,­melyet­a­Magyar­államvasutak­bizto-sítottak­ 44­ fürdő-­ és­ kirándulóhelyre­ Magyarország-szerte.­ (Takács­ 1888,­ 5.­ p.) sajnálatos­módon­ez­a­fürdőleírás­is­inkább­a­táj­szépségének­leírására,­legfőképpen a­budapestről­való­utazás­során­útba­ejtett­Gödöllő,­salgótarján­és­Fülek­bemutatásá- ra­s­legvégül­maga­Ajnácskő­tájleírására­szorítkozik,­a­fürdő­ismertetésére­nagyon­álta-lános­és­tömör­összegzésben­kerül­sor.

A­19.­és­a­20.­század­fordulóján­szinte­futószalagon­jelentek­meg­a­pusztán­nép-szerűsítő,­albumszerű,­többnyire­ingyen­hozzáférhető²²zsebkönyvek,­fényképes­fürdői prospektusok,­melyekre­tekinthetünk­úgy­is,­mint­a­mai­utazási­irodák­katalógusaira:

előszeretettel­kínálták­a­legkelendőbb­magyar­–­és­sokszor­külföldi­–­fürdőket­az­üdül-ni­vágyóknak.­e­pár­évadot­megélt­kiadványok­inkább­a­fürdőzés­„wellness”­oldalára fókuszáltak,­minél­nagyobb­figyelmet­fordítva­a­szolgáltatásokra,­a­víz­gyógyereje­már csupán­másodlagos­helyre­került.­ilyen­küldetéssel­született­a­Fürdők és nyaralóhelyek címet­ viselő­ füzetecske,­ amely­ először­ 1893-ban­ jelent­ meg­ a­ d unántúli közművelődési­egyesület­és­a­balatoni­kultúr-egyesület­kiadásában­Porzsolt­kálmán és­dr.­sziklay­j ános­szerkesztésében­azzal­a­céllal,­hogy­a­balaton­vidéke­fürdő-­és­nya- ralóhelyeit­fölvirágoztassák­és­népszerűsítsék.­Az­ingyenes­brosúra­a­balaton-parti­für-dők­ismertetésén­kívül­ingyen­közzétette­a­folyó­évre­kiadó­nyári­lakások­jegyzékét­is.

(Porzsolt­1893,­1.­p.)­Az­1895.­évi­füzet­azonban­már­nemcsak­a­balatoni,­hanem­az összes­hazai­magyar­és­külföldi­(osztrák,­német,­francia,­olasz,­svájci­és­egyéb­euró- pai)­fürdő­ismertetésére­is­kitért.­Gömöri­fürdőink­közül­egyedül­Csízfürdőről­olvasha-tunk­a­nevezett­évben­egy­rövid,­általános­összefoglaló­ismertetést.­(Porzsolt­1895,­21.

p.)­Az­1902-től­1912-ig­fennmaradt­brosúrák­már­csupán­a­hazai­magyar­fürdők­jel-lemzésére­térnek­ki,­mellőzve­az­osztrák­és­külföldi­fürdőhelyeket,­szerkesztőjük­ez­idő táj­ dr.­ Fodor­ oszkár,­ kiadójuk­ 1904-ig­ a­ dunántúli­ közművelődési­ egylet,­ 1905-től pedig­a­„Fürdők­és­nyaralóhelyek­kiadóvállalata”­budapesten.­Gömör­megye­fürdői­a lapokban­az­elkövetkező­években­is­szerepet­kapnak,­az­1902.­és­1903.­évben­Csíz, dobsina­ és­ r ozsnyó­ kerül­ részletesen­ bemutatásra­ a­ fürdőszolgáltatások­ pontos ismertetésével,­1904-ben­pedig­az­előző­három­fürdőhöz­várgede­is­társul­egy­rövid, átfogó­jellemzéssel.­Az­1909.­évtől­–­a­helyi­fürdőigazgatóságok­és­tulajdonosok­kéré- sére­–­mind­a­négy­fürdő­mellőzi­az­árak­és­szolgáltatások­részletes­közzétételét,­für-dőismertetésük­ a­ hazai­ fürdőket­ népszerűsítő­ képes­ fürdőkalauzban­ ezután­ csupán elenyésző,­pár­soros­leírásra­terjed­ki.­Az­1909.­évben­megjelent­brosúra­konkrétan­fel-Gömöri fürdőélet a 19. században III. 151

F ó r u m Társadalomtudományi Szemle, XVI. évfolyam 2014/3, Somorja

22­ A­legtöbb­fürdőbrosúra­ingyenesen­hozzáférhető­volt­orvosi­rendelőkben­és­nyilvános­helye-ken­(szállodák,­kávéházak,­vasúti­kocsik,­fürdők).

sorolja­azoknak­a­fürdőknek­a­neveit,­melyek­a­lekért­fürdőleírásokat­egyáltalán­nem szolgáltatták­be­a­lapnak­–­köztük­megtaláljuk­Nagyrőce­fürdő­nevét,­ill.­azon­fürdőkét, melyek­ a­ részletes­ leírások­ mellőzését­ kérték,­ esetünkben­ Csíz­ és­ dobsina­ kerül szóba.­(Fodor­1909,­1.­p.)­szomorúan­konstatálhatjuk,­hogy­a­Fürdő és nyaralóhelyek terjesztése­–­mely­eladdig­kivitelezését­tekintve­a­legszebb­képes­ismertetője­volt­a hazai­fürdőknek,­s­mely­a­kereskedelmi­Minisztérium­jóvoltából,­ismereteink­szerint 1902-től­(Fodor­1902,­1.­p.)­az­államvasutak­összes­kocsijában­ingyenesen­elhelye- zésre­került­a­hazai­lakosság­tájékoztatására­–­több­fürdőigazgatóságnál­fennakadás-ba­került,­s­hasábjain­külön­kiemelte,­hogy­e­magatartásban,­sajnos,­Gömör­legjobban virágzó­fürdőhelyei­is­közreműködtek,­okai­azonban­ismeretlenek­számunkra.

országos­ jellegű­ fürdőismertető­ kalauzok­ tekintetében­ nem­ maradhat­ közömbös számunkra­ilosvai­Hugó­Hol nyaraljunk? c.­fürdőútmutatója,­mely­üdülni­vágyó­egész-ségesesek­ és­ gyógyulni­ vágyó­ betegek­ számára­ egyformán­ hasznos­ információkkal szolgált.­Az­1895-ben­megjelent­könyv­107­magyarországi­fürdő-­és­forráshely­leírását tartalmazta,­ismertetve­a­fürdő­fekvését,­gyógyjavaslatait,­berendezését,­szolgáltatá-sait,­ továbbá­ a­ 20­ legnépszerűbb­ külhoni­ fürdőhelyet­ is­ propagálta.­ Pozitívumként könyvelhető­el,­hogy­ilosvai­a­laikus­közönség­számára­„nehézkes”­balneológiai­össze-hasonlításokat,­tudományos­vegyelemzéseket­mellőzi­könyvében,­és­csak­olyan­adatok közlésére­szorítkozik,­amelyekre­a­kikapcsolódásra­vágyó­„páciensnek”­valóban­igénye és­szüksége­van.­Gömörből­két­fürdőnk,­Ajnácskő­és­Csíz­kerül­röviden­bemutatásra lapjain.­(ilosvai­1895,­5.­p.)­ugyancsak­a­századforduló­küszöbén,­1898-ban­látott­nap-világot­ifj.­Hohlfeld­l ajos­tollából­a­Fürdői Almanachelnevezésű­képes­kiadvány,­mely elődeitől­ eltérően­ kizárólag­ a­ hazai­ fürdők,­ ásványvizek,­ klimatikus­ gyógyhelyek,­ víz- gyógyintézetek­és­nyári­üdülőhelyek­propagálását­célozta­meg.­A­„Nemzetközi­Fürdő-l apok”­kiadóhivatagyógyintézetek­és­nyári­üdülőhelyek­propagálását­célozta­meg.­A­„Nemzetközi­Fürdő-l­gondozásában­megjegyógyintézetek­és­nyári­üdülőhelyek­propagálását­célozta­meg.­A­„Nemzetközi­Fürdő-lenő­egyszeri­közgyógyintézetek­és­nyári­üdülőhelyek­propagálását­célozta­meg.­A­„Nemzetközi­Fürdő-löny­Ajnácskőn­kívügyógyintézetek­és­nyári­üdülőhelyek­propagálását­célozta­meg.­A­„Nemzetközi­Fürdő-l­Gömör valamennyi­ fürdőjét­ summázza,­ a­ legszükségesebb­ információkat­ közölve.­ Az­ alma- nach,­felépítését­tekintve­a­gyógyhely­fogalmával,­a­fürdési­szabályokkal,­az­ásványvi- zek­használatával,­a­hidegvízgyógymóddal,­az­ásványvizek­és­gyógyhelyek­osztályozá-sával,­ill.­a­magyar­királyi­államvasutak­menetrendjével­ismerteti­meg­olvasóját,­majd a­balneológiai­egyesület­alapszabályainak­bemutatása­után­kitér­az­egyes­magyar­für-dők­betűrendes­ismertetésére.­Az­ásványvizeket­és­gyógyhelyeket­29­csoportra­osztja, Gömörből­Csíz­(konyhasós­víz),­r ozsnyó­(vasgálicos­víz),­a­rozsnyói­Markó-kút­(vasas savanyúvíz),­az­ajnácskői­kovács-forrás­(földes-vasas­savanyúvíz)­és­dobsina­(éghajla-ti­gyógyhely)­kerül­említésre,­míg­a­kötetben­szereplő­további­fürdő­–­l évárt,­Nagyrőce, várgede­ –­ nem­ kap­ besorolást­ (Hohlfeld­ 1898,­ 17–19.­ p.),­ a­ vasúti­ menetrendben pedig­csupán­Csíz­és­r ozsnyó-fürdő­szerepelnek.­(Hohlfeld­1898,­22–24.­p.)­Hasonló küldetéssel­született­1904-ben­A magyar fürdők naptára c.­évkönyv­is,­amolyan­régi idők­kalendáriumaként,­a­közegészségi­és­közhasznú­tudnivalók­bulletinje­és­a­hazai termények,­ készítmények­ és­ hirdetések­ kincsestára.­ Tartalmát­ tekintve­ ugyanis­ a magyar­fürdők­népszerűsítésén­kívül­az­uralkodóház­bemutatását,­csillagászati­adato- kat,­naptár-­és­naplójegyzeteket,­a­Hankó-féle­külföldi­és­hazai­források­összehasonlí-tását­és­a­leggyakoribb­betegségek­felsorolását­is­tartalmazta,­megfűszerezve­a­hazai ásványvizek­jegyzékével,­nyaraló-­és­üdülőhelyek,­ill.­szanatóriumok­felsorolásával,­bal-neológiai­ tanulmányokkal,­ fürdőreklámokkal,­ postai­ szolgáltatások­ díjszabásaival, valamint­pénzváltási­árfolyamok­ismertetésével­és­szakorvosok­névjegyzékével­kiegé-152 kerényi Éva

F ó r u m Társadalomtudományi Szemle, XVI. évfolyam 2014/3, Somorja

szítve.­szerkesztői­vasvári­Aladár,­a­sztojkai­gyógyfürdő­igazgatója­és­r adó­sándor,­az országos­Pályázati­közlöny­felelős­szerkesztője­voltak.­(vasvári­1904)­A­294­hazai­for-rás­közül­Gömör­megye­valamennyi­ismert­fürdőjével­(Ajnácskő,­Csíz,­dobsina,­l évárt, Nagyrőce,­r ozsnyó,­várgede)­képviselve­van.

A­századforduló­tán­méltán­legnépszerűbb­és­legigényesebb­fürdőkalauza­az­erdős j ózsef-féle­Magyar Fürdő Kalauz. Az­ 1908­ és­ 1912­ között­ a­ „Magyar­ Fürdő­ kalauz kiadóvállalat”­által­piacra­dobott­brosúra­évente­négy­alkalommal­jelent­meg­ingyene-sen,­az­1908.­és­1909.­évben­még­kétnyelvű­magyar–német­verzióban­(Führer durch Ungarns Bader),­ később­ csak­ magyarul.­ Az­ ún.­ tulipán-mozgalom­ korszakában­ a magyar­fürdők,­gyógyhelyek,­nyaralótelepek,­vízgyógyintézetek,­szanatóriumok,­magán-gyógyintézetek,­ ásvány-­ és­ gyógyvizek­ lexikonszerű­ képes­ ismertető­ kalauza­ Gömört illetően­ Csíz­ (1908–1912),­ dobsina­ (1908–1912),­ l évárt­ (1910–1912),­ Nagyrőce (1910–1912),­r ozsnyó­(1909–1912)­és­várgede­(1909–1910)­fürdőinek­megismer- tetésére­törekedett.­1908-ban­még­csupán­129­magyar­fürdő­került­ismertetésre­lap- jain,­közülük­Csízfürdő­bemutatása­még­igen­rövid,­csak­a­szezon­időpontját,­vasútál-lomásának­ helyét­ és­ az­ általa­ gyógyított­ betegségeket­ közli­ a­ kalauz­ (Magyar Fürdő Kalauz 1908,­18.­p.),­de­hasonló­tömör­stílusban­került­bemutatásra­a­dobsinai­nya- ralótelep­is,­mely­főleg­a­természeti­környezet­leírására,­a­vasúti­elérhetőségre,­a­bér-kocsi­viteldíjára,­a­bérlő­nevére­és­a­jégbarlang­nyitva­tartására­szorítkozott.­A­brosúra ez­évben­a­nevezetesebb­fürdők­és­a­főváros­közvetlen­vonat-összeköttetéseit­is­lis-tázta,­ esetünkben­ Csízfürdő­ prezentálásával,­ azonban­ a­ 35­ legnépszerűbb­ hazai ásványvíz­között­már­nem­szerepel­egyetlen­gömöri­forrásvíz­sem.­A­kalauz­már­234 fürdőt­bemutató­1909.­évi­februári­számában­Csíz­és­dobsina­mellett­megjelenik­a rozsnyói­ vasas­ gyógyfürdő,­ vendéglőjének­ képével­ és­ részletes­ fürdőleírásával,­ mely kitér­a­vasúti­összeköttetésre,­a­menetjegyárakra,­a­táj­leírására,­a­gyógyvíz­elemzésé- re,­a­szolgáltatás­áraira,­a­szobák­jellemzésére,­a­gyógymódokra,­a­szórakozási­lehe-tőségekre,­ az­ étkezés­ költségeire,­ valamint­ a­ posta-­ és­ távírda-szolgáltatásokra­ –­ a részletes­magyar­nyelvű­tájékoztató­ellenére­a­fürdő­német­nyelvű­ismertető­szövege csak­általános­információkat­közöl­tömören.­várgede­úgyszintén­bemutatásra­kerül­a prospektusban­ettől­az­évtől,­éspedig­a­gyógyítható­betegségekre,­a­környezeti­leírás-ra,­ a­ vasútvonal­ elhelyezkedésére,­ a­ posta-­ és­ távírda-szolgáltatásokra­ szorítkozva.

(Magyar Fürdő Kalauz 1909,­267.­p.)­Megyénkre­nézve­előrelépést­jelent,­hogy­1909-ben­a­95­népszerű­hazai­ásványvíz­listáján­megjelenik­a­csízi­víz­is­mint­legismertebb gyógyvíz.­ (Magyar Fürdő Kalauz 1909,­ 296.­ p.)­ Az­ 1909.­ évadtól­ erdős­ j ózsef­ szer-kesztő­a­brosúrát­a­„Tulipánszövetség-Magyar­védőegyesület”­hivatalos­közlönyeként propagálja­(Magyar Fürdő Kalauz 1909,­4.­p.),­s­az­1910.­évadtól­már­csak­magyar nyelven­prezentálja­a­hazai­fürdőket,­szám­szerint­422­fürdőt­és­ásványvizet­ismertet.

A­ lapszám­ a­ hazai­ forrásoknak­ a­ külföldiekkel­ szembeni­ összehasonlításával­ indít, ebben­Csíz­(darkau,­Halle),­Ajnácskő­(spaai-Pouhon)­és­r ozsnyó­(Charlottenbrunn)­kap szerepet­a­gömöri­ásványos­vizek­közül­(Magyar Fürdő Kalauz1910,­211.­p.),­valamint felbukkan­l évárt,­csupán­nagyon­röviden­ismertetve­a­fürdőtelepet,­ill.­Nagyrőce­für- dője.­Az­1911.­évadtól­jelentős­változásokat­figyelhetünk­meg­gömöri­fürdőink­bemu- tatásával­kapcsolatban.­ezek­okai­is­ismeretlenek­számunkra,­ahogy­azt­más­fürdé-szeti­ közlönynél­ is­ tapasztalhattuk:­ tartalmilag­ és­ terjedelemben­ csökkenni­ kezd­ a telepleírás,­sőt­az­1911.­évi­lapszám­előszavában­erdős­azon­193­fürdő­és­gyógyinté-Gömöri fürdőélet a 19. században III. 153

F ó r u m Társadalomtudományi Szemle, XVI. évfolyam 2014/3, Somorja

zet­névsorát­is­közli,­melyek­már­egyáltalán­nem­küldték­el­adataikat­a­folyó­évi­kötet-be­ –­ Gömörből­ a­ csízi­ dr.­ Pazár­ szanatóriuma,­ j olsva­ és­ várgede­ szerepel­ a­ listán.

(Magyar Fürdőkalauz 1911,­5–6.­p.)­Az­adatok­továbbítását­illető­közöny­mögött­felté-telezhetünk­fürdőtulajdonos-­vagy­bérlőváltást,­a­fürdő­családias­jellege­megőrzésének szándékát­vagy­csupán­egyszerű­emberi­mulasztást.

Az­országosan­ismert­tudományos­szaklapok,­a­népszerűsítő­fürdészeti­folyóiratok és­az­országos­idegenforgalmi­zsebkönyvek­után­térjünk­át­a­vizsgálódásunk­tárgyát képező­Gömör­ásványos­fürdőinek­propagálásra­szakosodott­irodalomra­–­a­kalauzok-ra.­ bár­ az­ első­ fürdőismertető­ könyvek­ és­ füzetek­ magyarországi­ fürdőkről­ még­ a reformkorban­megjelentek­(szliács,­balatonfüred,­Herkulesfürdő,­Harkány,­vízakna­–

[k ósa­ 1999,­ 72.­ p.]),­ melyekből­ a­ fürdőközönség­ igényére­ következtethetünk, Gömörből­ csupán­ a­ századfordulóról­ maradtak­ fenn­ fürdői­ kalauzok­ –,­ nem­ kizárt azonban,­hogy­korábban­is­létezhettek­fürdőinkről­effajta­brosúrák.­vármegyénk­nyolc fürdője­ közül­ (Ajnácskő,­ Csíz,­ dobsina,­ j olsva,­ l évárt,­ Nagyrőce,­ r ozsnyó,­ várgede) j olsva­ és­ Nagyrőce­ ásványos­ vizű­ városi­ fürdőjének­ kivételével­ mindegyikről­ maradt fenn­valamilyen­jellegű­ismertető­füzet.­e­füzeteket­három­tematikus­csoportra­külö- níthetjük­el:­magával­a­forrással,­ill.­a­víz­elemzésével­kapcsolatos­füzetekre;­a­komp-lett­fürdőtelep­bemutatására­és­népszerűsítésére­szakosodott­propagáló­„albumokra”;

az­ún.­„használati­útmutatókra”.

Az­első­tematikus­csoportba­tartozó­brosúrák­inkább­szakmai­jelleggel­bírnak,­s­két füzetet­ tudunk­ ebbe­ a­ kategóriába­ sorolni,­ az­ egyik­ Ajnácskő­ gyógyvizeivel,­ a­ másik pedig­ Csízfürdő­ forrásával­ foglalkozik.­ Ajnácskő-fürdőt­ illetően­ a­ Molnár­ j ános,­ dr.

szabó­ j ózsef­ szerzőpáros­ által­ írt­Ajnácskő gyógyforrásai és geológiai viszonyai c., 1886-ban­az­Athenaeum­részvénytársaság­által­budapesten­kiadott­ismertető­leírásról már­korábban­szó­esett.­A­32­oldalas­könyv­két­szakmai­részre­tagolódik,­számunkra a Molnár­j ános­által­szerkesztett,­Ajnácskő­gyógyforrásait­ismertető­szakszöveg­a­mérv­- adó­(a­másik­részben­taglalt­földrajzi-geológiai­ismertetőtől­jelen­dolgozatban­eltekin-tünk).­Az­ajnácskői­gyógyvízleírás­máig­az­egyetlen­létező­kalauz­az­egykori­fürdőről, mely­olvasóját­a­fürdő­topográfiai­viszonyaival­ismerteti­meg,­majd­rövid­bevezető­után az­ajnácskői­ásványforrások­fizikai,­minőségi­és­mennyiségi­kémiai­elemzését­prezen-tálja­szemléltető­táblázatokkal.­A­másik­vegyészeti­jellegű­forrásmunka­az­1864-ben Párizsban­megjelent­s­Hasenfeld­Manó­által­írt­Eaux minérales de La Hongrie et en particulier eau minérale iodée de Csiz. Hasenfeld­Manónak­mint­a­párizsi­orvosfürdé- szeti­társulat­levelező­tagjának­14­oldalas­füzete­kétségkívül­bizonyítéka­a­csízi­jódos-brómos­forrásvíz­európai­jelentőségének­a­balneológia­terén,­melyben­Hasenfeld­a­víz különféle­kémiai­analízisein­kívül­más­hasonló­jellegű­európai­forrásokkal­(Adelaide, Halle,­bassen,­l ipík,­Hessen,­saxon)­is­összeveti­azt,­mintegy­bemutatva­Csíz­egyedi-ségét­és­értékét.

A­második­csoportot­képezik­a­nagyközönség­számára­készülő,­fürdőket­propagáló kalauzok,­melyekben­részletesen­ismertetésre­kerül­az­egész­fürdőterület­a­megköze- líthetőségtől­a­szolgáltatásokon­át­a­környékbeli­látnivalókig,­korabeli­fotókkal.­ez­a­tar-talmilag­ugyan­dúsabb,­áttekinthetőbb,­de­stílusában­könnyed,­egyértelmű­és­kevésbé tudományos­ brosúratípus­ inkább­ figyelemfelkeltésre­ szolgált,­ amolyan­ „turisztikai könyvecske”­jelleget­öltve,­ne­feledjük­ugyanis,­hogy­fürdőinket­a­kor­trendjét­követve nem­csupán­gyógyulni­vágyó­páciensek,­hanem­nyaralásra,­regenerálódásra­áhítozó 154 kerényi Éva

F ó r u m Társadalomtudományi Szemle, XVI. évfolyam 2014/3, Somorja

„egészséges”­vendégek­is­felkeresték.­Az­effajta­ismertető­kalauzokból­gömöri­fürdő-inkről­ 11­ maradt­ fenn­ az­ utókor­ számára:­ Csízfürdőről­ 6­ (ebből­ 2­ magyar,­ 3 magyar–német,­1­francia),­r ozsnyóról­2,­l évártról,­várgedéről­és­dobsináról­pedig­1-1,­valamennyi­magyar­nyelven.­A­füzetek­mennyiségének­és­formájának­megjelenése is­elárulja­a­fürdő­jelentőségét,­országos­viszonylatban­elfoglalt­szerepét­és­látogatott- ságát.­Nem­véletlen­tehát,­hogy­a­Magyarországon­egyedüli­jód-bróm­forrásként­elköny- velt­Csíz­gyógyfürdője­6­darab,­különböző­nyelvű­fürdőbrosúrát­is­produkált­annak­elle-nére,­hogy­a­legfiatalabb­gömöri­fürdőről­beszélhetünk.­A­dr.­sassy­j ános­tollából­szár-mazó,­s­a­Fürdőirodalmi­könyvtár­sorozatában­1897-ben­megjelenő­Csíz jód- és bróm-fürdő címet­viselő­ismertető­írást­már­fentebb­említettük.­A­62­oldalas­kiadvány­tartal-milag­ és­ stílusban­ a­ tudományos­ szakirodalom­ és­ a­ népszerűsítő­ füzetecske­ között helyezkedik­el,­inkább­afféle­tanulmány,­nagyobb­figyelmet­fordít­a­víz­vegyelemzésére és­ használatára,­ s­ csak­ érintőlegesen­ említi­ a­ fürdői­ közlekedést,­ szolgáltatásokat, valamint­a­környék­látnivalóit.­utal­minderre­a­füzet­egyszerű­kivitelezése­is,­minimális képmelléklettel.­Tekinthetünk­rá­úgy,­mint­„első­próbálkozásra”,­ugyanis­az­elkövetke-ző­években­kiadott­5­csízfürdői­kalauz­már­egyértelműen­a­cifra­fedőlapú,­propagálást szolgáló­ „turistakönyv”­ jellegét­ ölti­ magára.­ Tartalmilag­ és­ stílusát­ tekintve­ a­ három magyar–német­kalauz­(bal­oldalán­található­a­magyar,­jobb­oldalán­pedig­a­német­nyel- vű­fürdőismertetés),­ill.­ezek­egyikének­francia­nyelvű­változata­egységes,­megjelené- sük­évétől­függően­frissítve­és­módosítva­adatait­az­alábbi­nagy­tematikus­csoportok-ra­fókuszálva:­a­fürdő­fekvése,­éghajlata,­a­víz­vegyi­összetétele­és­betegségeknél­való alkalmazása,­fürdőorvosok,­lakások,­ellátás,­árak,­szórakozási­lehetőségek,­kirándulá-sok,­vasúti­közlekedés,­képes­melléklet.­l ényegében­az­összes­füzet­ugyanazokat­az információkat­tartalmazza,­még­a­tartalmi­sorrend­is­megegyező.²³

Az­ első,­ valószínűleg­ 1900-ban­ kiadott,­ esztétikailag­ gyönyörű­ kivitelezésű,­ sze-cessziós­borítójú­színes­brosúra­címlapján­a­csízi­jód-bróm­forrás­palackozott­vize­és egy­kígyót­és­tálat­tartó­istennő­alakja­–­Hygiea,­az­egészség­istennőjének­szobra­–, fedőlapján­pedig­a­fürdő­illusztrált­képe­látható­madártávlatból.­A­másik,­feltehetően 1902-ben­kiadott­fürdőismertető­már­egyszerűbb,­kevésbé­feltűnő,­szolid­borítójú,­egy-szerű­ ornamentikával­ díszített.­ A­ harmadik,­ francia­ nyelvű,­ valamint­ az­ 1908-ban, Glosz­Arthur­szerkesztésében­kiadott­füzetecske­borítója­pedig­az­első­kettő­kombiná-ciója,­címlapján­ugyanúgy­megtalálható­a­csízi­víz­palackja­és­az­istennő­alakja,­mint ahogy­a­második­kiadvány­szecessziós,­kék­ornamentikája­is,­hátoldalán­pedig­a­máso- dik­brosúrában­található,­Csízfürdőt­meghatározó­helyrajzi­térkép.­A­brosúrák­kivitele- zése­a­fürdő­növekvéséről,­a­magyarországi­viszonylatban­elfoglalt­szerepéről­és­a­ven-dégek­növekvő­igényeiről­tanúskodik.­A­fürdőkalauzok­értékét­emelik­a­fürdőtelepről készített­korabeli­fotográfiák­is,­melyek­a­gyógytermet,­a­fürdőházat,­az­ivócsarnokot,­a Gömöri fürdőélet a 19. században III. 155

F ó r u m Társadalomtudományi Szemle, XVI. évfolyam 2014/3, Somorja

23­ Csíz­ jód-bróm-fürdő­ útmutatója.­ Auskunft­ über­ jod-brom-quellen-bad­ Csiz­ in­ oberungarn.

budapest,­r igler­j ózsef­ede­Papírneműgyár­r.t.­1900­körül,­47­p.;­Csíz­jod-brom-forrás-fürdő.

Auskunft­ über­ jod-brom-quellen-bad­ Csiz­ in­ oberungarn.­ budapest,­ Márkus­ samu­ könyv-nyomdája,­1902­körül,­62­p.;­Csíz­bain­de­source­de­iode­et­de­brom.­budapest,­Márkus samu,­1902­körül.;­Csíz­jod-brom-forrás-fürdő.­Auskunft­über­jod-brom-quellen-bad­Csiz­in oberungarn.­szerkeszti:­Glos­Arthur.­r imaszombat,­l évai­izsó­nyomdája,­1908,­72­p.

szanatóriumot­ és­ az­ egyes­ nyaralóvillákat­ szemléltetik.­ A­ legutolsó­ monarchiabeli képes,­szecessziós­fürdőkalauz­Csízről­az­1914/1915-ös­évadban­került­a­standokra, tartalmában­az­elődeivel­megegyezve,­de­stílusában­még­nagyobb­egyszerűségre­töre-kedve­–­34­oldalán­ugyanis­több­a­fotó,­mint­maga­a­szöveg.

A­Csízfürdő Gömör-Kishont vármegyébencímen­Horváth­j ózsef­fürdőigazgató­által szerkesztett­és­a­budapesti­„Pátria­irodalmi­vállalat­és­nyomdai­r t.”­kivitelezésében megjelent­kalauz­a­kontinens­legerősebb­jód-bróm­fürdőjeként­hirdeti­Csízt.­ugyanezt a­tömör­tartalmat­és­könnyed­stílust­tükrözi­l évárt­egyetlen­fennmaradt­fürdőkalauza 1913-ból,­ Plachy­ Tamás­ fürdőtulajdonos­ szerkesztésében:­Lévárt gyógyfürdő. A magyar Gastein.­A­gazdag­képanyag­mellett­újításként­jelenik­meg­oldalain­a­korábbi fürdőbetegek­visszajelző­és­elismerő­leveleinek­bemutatása,­ilyesmit­ez­idáig­egyetlen fürdőkalauzban­sem­találunk.­r ozsnyó­fürdőkalauzai­közül­kettő­maradt­fenn­az­utókor számára,­a­már­korábban­emlegetett­Polónyi­károly-féle­kalauz­a­19.­század­végéről­és a­l égrády­testvérek­kiadásában­1918-ban­megjelent­–­és­vogel­d.­korabeli­fotóival­tar-kított­ –­ 16­ oldalas­ képes­ fürdőkalauz­Rozsnyófürdő címmel.­ Az­ 1891-ben­ kovács Mihály­ rozsnyói­ könyvnyomdájában­ megjelent­Rozsnyó. Klimatikus gyógyhely c.­ 58 oldalas­könyvecske­lényegében­ennek­utódja,­kibővített­változata,­bár­a­két­fürdőbro- súra­tartalmi­és­formai­elemekben­egyaránt­eltér­egymástól.­A­Monarchia­szétesésé-nek­ évében­ kiadott­ füzet­ röviden,­ tömören­ foglalja­ össze­ a­ fürdőről­ és­ a­ környékről szóló­ hasznos­ információkat,­ képanyaggal­ illusztrálva­ az­ ismertetéseket,­ közhasznú tényekkel­(árak)­ellátva­olvasóit.­Az­századfordulón­kiadott­brosúra­inkább­leíró­jellegű, mentes­az­árakról­való­tájékoztatástól,­kevesebb­képet­közöl­és­inkább­maga­r ozsnyó környékének­prezentálására,­mintsem­kimondottan­r ozsnyó-fürdő­bemutatására­össz-pontosít.­Az­58­oldalas­könyvecske­az­alábbi­fejezeteket­tartalmazza:­r ozsnyó­földraj- zi­fekvése,­története,­nevezetesebb­épületei,­a­lakosok­foglalkozása,­klimatikus­viszo-nyai,­a­levegő­ózontartalma,­geológiai­viszonyai,­flórája,­a­rozsnyói­fürdő­ásványvize­s gyógyhatása,­kirándulások.­Amint­látjuk,­maga­a­klimatikus­gyógyhelyként­számon­tar-tott­vasas­fürdő­bemutatása­csupán­a­könyv­végére­kerül.­ezért­tehát­nem­vonhatunk párhuzamot­ a­ sassy-féle,­ tudományos­ oldalról­ megközelített­ Polónyi-tanulmány­ és­ a

A­Csízfürdő Gömör-Kishont vármegyébencímen­Horváth­j ózsef­fürdőigazgató­által szerkesztett­és­a­budapesti­„Pátria­irodalmi­vállalat­és­nyomdai­r t.”­kivitelezésében megjelent­kalauz­a­kontinens­legerősebb­jód-bróm­fürdőjeként­hirdeti­Csízt.­ugyanezt a­tömör­tartalmat­és­könnyed­stílust­tükrözi­l évárt­egyetlen­fennmaradt­fürdőkalauza 1913-ból,­ Plachy­ Tamás­ fürdőtulajdonos­ szerkesztésében:­Lévárt gyógyfürdő. A magyar Gastein.­A­gazdag­képanyag­mellett­újításként­jelenik­meg­oldalain­a­korábbi fürdőbetegek­visszajelző­és­elismerő­leveleinek­bemutatása,­ilyesmit­ez­idáig­egyetlen fürdőkalauzban­sem­találunk.­r ozsnyó­fürdőkalauzai­közül­kettő­maradt­fenn­az­utókor számára,­a­már­korábban­emlegetett­Polónyi­károly-féle­kalauz­a­19.­század­végéről­és a­l égrády­testvérek­kiadásában­1918-ban­megjelent­–­és­vogel­d.­korabeli­fotóival­tar-kított­ –­ 16­ oldalas­ képes­ fürdőkalauz­Rozsnyófürdő címmel.­ Az­ 1891-ben­ kovács Mihály­ rozsnyói­ könyvnyomdájában­ megjelent­Rozsnyó. Klimatikus gyógyhely c.­ 58 oldalas­könyvecske­lényegében­ennek­utódja,­kibővített­változata,­bár­a­két­fürdőbro- súra­tartalmi­és­formai­elemekben­egyaránt­eltér­egymástól.­A­Monarchia­szétesésé-nek­ évében­ kiadott­ füzet­ röviden,­ tömören­ foglalja­ össze­ a­ fürdőről­ és­ a­ környékről szóló­ hasznos­ információkat,­ képanyaggal­ illusztrálva­ az­ ismertetéseket,­ közhasznú tényekkel­(árak)­ellátva­olvasóit.­Az­századfordulón­kiadott­brosúra­inkább­leíró­jellegű, mentes­az­árakról­való­tájékoztatástól,­kevesebb­képet­közöl­és­inkább­maga­r ozsnyó környékének­prezentálására,­mintsem­kimondottan­r ozsnyó-fürdő­bemutatására­össz-pontosít.­Az­58­oldalas­könyvecske­az­alábbi­fejezeteket­tartalmazza:­r ozsnyó­földraj- zi­fekvése,­története,­nevezetesebb­épületei,­a­lakosok­foglalkozása,­klimatikus­viszo-nyai,­a­levegő­ózontartalma,­geológiai­viszonyai,­flórája,­a­rozsnyói­fürdő­ásványvize­s gyógyhatása,­kirándulások.­Amint­látjuk,­maga­a­klimatikus­gyógyhelyként­számon­tar-tott­vasas­fürdő­bemutatása­csupán­a­könyv­végére­kerül.­ezért­tehát­nem­vonhatunk párhuzamot­ a­ sassy-féle,­ tudományos­ oldalról­ megközelített­ Polónyi-tanulmány­ és­ a