r eklámok

Az­elkövetkezőkben­áttérünk­a­gömöri­fürdőhelyek­propagálását­segítő­reklámhirdeté- sekre,­a­hirdetésekből­ugyanis­egy-egy­fürdőnek­a­fejlődését­figyelhetjük­meg,­nemkü- lönben­azt,­hogy­hol­melyik­fürdő­tartotta­szükségesnek,­hogy­hirdetés­útján­tájékoz-tassa­a­közönséget,­melyik­fürdő­adott­magáról­csupán­népszerűsítő­fürdőtájékoztatót és­melyik­dicsőítette­igényesebben­a­vidék­szépségeit­is.­(vita­1964,­179–187.­p.)

kétségtelen,­hogy­a­legtöbbet­propagált­gömöri­fürdőhely­az­országos­balneológiai és­ fürdészeti­ szaklapokban­ Csíz­ volt,­ hirdetései­ pedig­ különféle­ jelleget­ öltve­ láttak napvilágot.­Találkozunk­az­egész­fürdőt­tömören­propagáló­pár­soros­hirdetéssel,­mely a­ legfontosabbnak­ tartott­ tényekre­ –­ éghajlat,­ évad,­ szolgáltatások,­ kedvezmények, fürdőorvos­személye­–­tér­ki,­mint­például­a­Balneológiai Értesítő²⁴vagy­a­Nemzetközi Gömöri fürdőélet a 19. században III. 157

F ó r u m Társadalomtudományi Szemle, XVI. évfolyam 2014/3, Somorja

24­Balneológiai Értesítő,­1901.­január­15.­17­p.

Fürdő-lapok²⁵hasábjain,­olvashatunk­egész­oldalas,­részletekbe­menő­reklámot,­mely a­fenti­tényezők­mellett­a­fürdőtelep­megközelíthetőségére,­felszerelésére,­a­víz­gyógy-javaslataira­és­gyógyeszközeire­is­kitér,­ahogy­a­Fürdői Almanachban­(Hohlfeld­1898, 216.­p.)­propagálják,­akad­olyan­reklám,­mely­csupán­az­ásványos­víz­vegyi­elemzését, alkalmazását­ és­ palackozását­ hirdeti,­ mint­ a­Közegészségügyi Kalauz²⁶ vagy­ épp­ a Fürdő és Turista Ujság²⁷, de­előfordul­csupán­a­fürdőtelep­egyik­villájának­képes­hirde-tése,­ esetünkben­ a­ csízi­ baranyai-villa­ reklámfelhívása,­ amint­ azt­ a­Magyar Fürdő Kalauzjegyzi.­(Magyar Fürdőkalauz1912,­51.­p.)

r eklámok­közül­Gömört­illetően­találkozhatunk­nyaralók­és­hidegvíz-gyógyintézet kiépítését­szorgalmazó­hirdetéssel,­mint­dobsina­esetében­a­Tátra-Vidék²⁸hasábjain, vagy­pedig­a­gyógyfürdő­eladásának,­ill.­bérbeadásának­felhívásával,­részletezve­a­kör-nyék­ fekvését­ és­ a­ fürdőtelep­ szolgáltatásait,­ ahogy­ azt­ a­ r ozsnyói­ Takarékpénztár teszi­a­tulajdonában­álló­vasas­fürdőjét­illetően­a­Magyar Fürdők Lapján²⁹keresztül.

r egionális­szinten­a­legnagyobb­számban­előforduló­reklámhirdetések­Csízfürdőt és­várgedét­illetik.­A­megyén­belül­megjelenő­Gömör-Kishont Vármegyei Naptár lapja-in­Csíz­két,­r ozsnyó­egy,­Nagyrőce­egy,­várgede­három,­dobsina­pedig­egy­alkalommal kerül­népszerűsítésre,­különféle­terjedelemben­és­stílusban­–­az­egész­oldalas,­díszes kivitelezésű,­ részletes­ alapadatokkal­ szolgáló­ hirdetésektől­ (r ozsnyó,­ Nagyrőce­ – [Gömör-Kishont... 1903])­ a­ fürdőtelepről­ készült­ fotóval­ is­ mellékelt­ reklámokon (várgede­–­[Gömör-Kishont... 1909])­át­a­csupán­az­ásványos­gyógyvíz­jellemzésére­és használatára­ kitérő­ hirdetésekig­ (Csíz­ –­ [Gömör-Kishont... 1906]).­ Csízfürdő­ jód-bró-mos­ vizének­ vegytani­ elemzése­ (Gömörmegyei Orvos-Gyógyszerész... 1900)­ a Gömörmegyei Orvos-Gyógyszerész Egyletbrosúráiban­ is­ több­ alkalommal­ hirdetésre kerül.­A­vármegyén­belül­megjelenő­társadalmi­heti­közlönyök­hasábjai­a­legideálisabb színterei­voltak­a­fürdők­és­társas­eseményeik­propagálására,­a­lapok­rendszeresen, évről­évre­közöltek­fürdői­reklámhirdetéseket,­terjedelmük­a­tömör,­informáló­jelleggel megjelent­felhívásoktól­a­részletekbe­menő,­népszerűsítő­hirdetésekig­terjedt.­A­leg-többet­propagált­gömöri­fürdő­címét­ugyancsak­Csíz­és­várgede­érdemelte­ki,­míg­az előbbi­1882-től³⁰,­utóbbi­1877-től³¹hirdette­magát­a­helyi­lapokban,­ugyanakkor­szép számmal­találkozunk­Ajnácskő­fürdőjét­és­l évártot­propagáló­felhívással­is­–­Ajnácskő neve­1875-ben³²,­l évárt­fürdőé­1870-ben³³bukkan­fel­először­a­regionális­sajtóban.

Nagy­ meglepetésünkre­ városi­ fürdőink­ gyógyfürdőiről­ és­ nyaralótelepeiről­ (j olsva, dobsina,­Nagyrőce,­r ozsnyó)­cikkező­hirdetéssel­csupán­elvétve­találkozunk­a­várme-gyei­lapokban,­az­is­legtöbbször­az­adott­fürdő­bérbe­adására­terjed­ki.

158 kerényi Éva

F ó r u m Társadalomtudományi Szemle, XVI. évfolyam 2014/3, Somorja

25­Nemzetközi Fürdő-Lapok,­1897.­június­1.­ii.­évf.­30.­sz.

26­Közegészségügyi Kalauz,1886.­május­16.­viii.­évf.­10.­sz.

27­Fürdő és Turista Ujság,1891.­november.

28­Tátra-Vidék,1884.­június­1.­ii.­évf.­11.­sz.

29­Magyar Fürdők Lapja,1905.

30­Gömör-Kishont,­1882.­június­11.

31­Rimaszombat és Vidéke,1877.­május­6.

32­Gömör,­1875.­április­18.

33­Gömöri Lapok,1870.­május­22.

A­hirdetések­sokszínűségéből­következtethetünk­a­fürdők­társas­életére,­szokásai-ra,­ ugyanakkor­ elárulják­ igényességüket,­ korszerűségüket­ és­ népszerűségüket­ is.­ A hagyományos,­fentebb­már­tárgyalt,­pár­soros,­tömören­ismertetett­hirdetésektől­és­az általános,­legapróbb­részletekbe­menő­nagyobb­terjedelmű­fürdőreklámoktól­itt­most eltekintünk,­és­csak­azokra­a­hirdetésekre­fókuszálunk,­melyek­nem­a­szokványos­for-mákat­öltötték­magukra.

Fürdőink­előszeretettel­hirdették­konyhájukat­és­olcsóságukat,­ahogy­azt­az­alábbi, 1881-es­reklámban­is­olvashatjuk­várgede­fürdő­bérlőjétől:­„j ó­ízletes­ételek,­kitűnő italok,­úgy­a­legnagyobb­rend­és­jutányos­árakról,­nemkülönben­a­legpontosabb­kiszol-gálatról­ kezeskedem.”³⁴ előfordult­ az­ is,­ hogy­ egy­ hirdetésben­ kimondottan­ csak­ a kosztra­helyezi­a­hangsúlyt­a­gyógyfürdő­kezelősége:­„Az­érdekelt­tisztes­közönségnek van­szerencsénk­tudomására­hozni,­hogy­a­várgedei­gyógyfürdőben­külön­egy­szigorú-an­rituális­konyha­áll­rendelkezésökre.”³⁵ ,­vagy­pedig­közvetlen­a­fürdővendéglős­pro-pagálta­éttermét,­így­Ajnácskő:­„…izraelita­vendégeim­részére­egy­teljesen­elkülönített izraelita­konyhát­is­tartok­fenn….”³⁶ vagy­Csízfürdő­esetében:­„van­szerencsém­a­t.­für- dőző­közönségnek­szíves­figyelmét­Csízben­a­Margit-nyaralói­éttermem­és­kert-helyi-ségemben­ kiszolgáltatandó­ jó­ magyar­ konyha­ és­ kúra­ szerinti­ étkezésre­ felhívni.

Ajánlom­továbbá­kitűnő­asztali­és­pecsenye-boraimat.”³⁷

A­fürdőtulajdonosok­és­bérlők­fontosnak­tartották­a­fürdőben­történő­újítások­reklá-mozását,­hirdetve­a­szolgáltatások­aktualizálást,­mint­azt­az­alábbi,­1885-ös­felhívás­is bizonyítja­ a­ várgedei­ fürdőből:­ „kötelességemnek­ tartom­ ez­ alkalommal­ fölemlíteni, hogy­az­éttermet­schook­j ános­budapesti­volt­vendéglősnek­adtam­át…”³⁸,vagy­ahogy azt­egy­1911-es­lévárti­hirdetésben­olvashatjuk:­„A­szobák­és­a­fürdő­újonnan­vannak berendezve.”³⁹, de­ példaértékű­ Csízfürdő­ esete­ az­ adott­ évadra­ kirendelt­ fürdőorvos ismertetésével:­ „dr.­ dobos­ j ózsef,­ az­ összes­ orvosi­ tudományok­ tudora,­ a­ budapesti stefánia­gyermekkórház­volt­orvosa,­az­egész­fürdő­évadon­át­állandóan­rendel­Csízben a­Mária-lakban”⁴⁰,­illetve­l évártfürdő­esete­új­szakember­alkalmazásával:­„A­fürdőtele-pen­szakképzett­masszírozó­működik.”⁴¹. Nem­elhanyagolható­példa­megfelelni­a­kor divatjának,­mint­ahogyan­ezt­1912-ben­várgede:­„…a­fürdővendégek­ellátásáról­a­mai kornak­ megfelelő­ vendéglős­ gondoskodik.”⁴²és­ l évártfürdő­ tette: „Automobil­ járattal kocsi­is­rendelhető.”⁴³ előfordult,­hogy­egy-egy­fürdő­tulajdonosa­személyzetállományá-nak­bővítéséhez­is­a­regionális­sajtó­hasábját­választotta,­példaként­szolgáljon­várgede, Gömöri fürdőélet a 19. században III. 159

F ó r u m Társadalomtudományi Szemle, XVI. évfolyam 2014/3, Somorja

34­Gömör-Kishont,1881.­május­1.­ii.­évf.­15.­sz.

35­Gömör-Kishont,1912.­május­26.

36­Gömör-Kishont,1890.­május­29.

37­Gömöri Ujság,1911.­július­2.

38­Gömör-Kishont,1885.­május­3.

39­Gömöri Ujság,1911.­május­14.

40­Gömöri Hírlap,1896.­május­10.

41­Gömör-Kishont,1917.­május­6.

42­Gömöri Ujság,1912.­május­5.

43­Gömöri Ujság,1912.­május­19.

44­Gömör-Kishont,1907.­március­31.

mely­az­1907.­évi­fürdőidényre­fürdőorvos,­kazánfűtő,­vendéglős,­borbély­és­fürdősasz-szony­állások­betöltéséhez­kér­a­sajtó­által­segítséget⁴⁴ ,­vagy­pedig­egy,­a­fürdőkomple-xumhoz­tartozó­részleg­bérbeadásához­fordult­az­újsághoz:­„Csízfürdőben­egy­divatárus üzlet­kiadó,­tudakozódni­lehet­ott­a­Nedeczky-telepen.”⁴⁵

Fürdőtulajdonosaink,­ill.­bérlőink­ugyanúgy­felhívták­a­közönség­figyelmét­a­külön- leges­kedvezményekre,­példa­erre­klein­sámuel­várgedei­fürdőbérlő:­„Alulírott­tiszte- lettel­tudatom­a­n.­é.­fürdőző­közönséggel,­hogy­a­mai­naptól­fogva­fürdő-bérletjegye-ket­adok­ki­mérsékelt­áron­–­minden­tíz­darab­fürdőjegyre­három­darabot­ingyen­adok, azonban­ezen­mérsékelt­áru­jegy­másra­át­nem­ruházható.”⁴⁶ A­fürdők­hirdetései­szó-rakoztató­estek,­bálok,­színielőadások,­hangversenyek­megrendezését­is­rendszeresen propagálták,­ilyenek­voltak­a­fürdőhelyek­védjegyének­számító­Anna-bálok­felhívásai, melyek­ közül­ a­ legemlékezetesebbek­ Ajnácskőn,­ Csízben­ és­ várgedén­ tartattak­ – konkrét­példaként­megemlíthetjük­Fráter­l óránd­dalestélyét­Csízfürdőn⁴⁷ ,­a­menház-alap­javára­várgedén­megrendezett­1892.­évi­„Peleskei­nótárius”­című,­jótékony­célú műkedvelői­színielőadást⁴⁸vagy­az­első­Csízi­bazár­rendezésében­az­1899.­idényben megrendezett­tombolaesteket.⁴⁹

Gazdasági­célú­hirdetések­közül­hármat­emelünk­ki­említésképpen,­melyek­ugyan- úgy­részét­képezik­a­fürdőpropagandának.­ezek:­a­csízfürdői­részvénytársaság­által­bir-tokolt­fürdőtelep­éves­üzleti­mérlege⁵⁰ ;­a­várgedei­vasas­fürdő­részvénytársaság­rész-vényeinek­jegyzését­reklámozó­hirdetés;⁵¹ és­az­utóbbi­valéria­ásványvizének­demonst-ratív­ jellegű­ reklámja­ 1910-ből,­ melynek­ szlogenje­ „Magyar­ ember­ csak­ magyar ásványvizet­igyék!”⁵²

A­fürdői­reklámhirdetések­különböző­típusainak­felvonultatása­után­végül­pár­érde-kes­ felhívást­ mutatunk­ be,­ melyek­ jellegükkel­ eltérnek­ az­ előzőkben­ tárgyaltaktól.

szokatlan,­nem­mindennapi­reklámokkal­is­igyekeztek­egy-egy­fürdő­figyelmét­felkelte- ni.­Gömöri­fürdőink­közül­Csíz­az­egyedüli,­melynek­a­telepen­belüli­fűszer-,­ital-,­cse- mege-­és­ásványvízüzlete­is­propagálásra­került,­kiemelt­figyelmet­fordítva­a­hirdetés-ben­ az­ emléktárgyak,­ levelezőlapok­ és­ ivópoharak­ árusítására­ és­ a­ fürdő­ kölcsön-könyvtárára­(Szoyka Pál... 1912),­ami­kétségkívül­egy­jól­kiépített­és­igényesen­felsze-relt­fürdőtelepről­ad­tanúbizonyságot.­Fürdőink­reklámjai­közt­felbukkan­másodlagos reklám­megjelenése­is,­mint­ahogy­várgede­1896.­évi­fürdőmegnyitási­felhívásában, ahol­a­telep­szolgáltatásai­mellett­a­kőbányai­dréher­sör­is­reklámozásra­kerül­mint italkínálat.⁵³Arra­pedig,­hogy­a­fürdőidény­a­megyeszékhely­divatárusaira­is­hatással volt,­bizonyíték­a­regionális­sajtó­hasábjain­megjelent­fürdői­divathirdetések,­ilyen­pél-160 kerényi Éva

F ó r u m Társadalomtudományi Szemle, XVI. évfolyam 2014/3, Somorja

45­Gömör-Kishont,1896.­április­2.

46­Gömör-Kishont,1890.­július­24.

47­Gömör-Kishont,1907.­július­21.

48­Gömör,1892.­augusztus­7.

49­Gömör-Kishont,1899.­augusztus­3.

50­Gömör-Kishont,1898.­május­19.

51­Gömör-Kishont,1910.­október­16.

52­Gömör-Kishont,1910.­július­17.

53­Gömör-Kishont,1896.­május­14.

dául­ l öfkovics­ l ipót­ rimaszombati­ kereskedő­ 1892.­ évi­ reklámja.⁵⁴ r áadásként­ egy (1914.­ augusztus­ 2-i)­ nem­ mindennapi­ hirdetés,­ mely­ az­ első­ világháború­ kitörése következtében­ beállt­ zavarra­ enged­ következtetni:­ „A­ várgedei­ fürdő­ szeptember­ hó közepéig­nyitva­marad.”⁵⁵

A­feltárt­ismereteket­összegezve­konstatálhatjuk­Gömör­fürdőinek­lényegesen­sok-rétű­ felbukkanását­ és­ propagálását­ a­ korabeli­ magyar­ országos­ és­ regionális­ fürdő-szakirodalomban.­Annak­ellenére,­hogy­az­országos­fürdők­ranglétráján­nem­az­élen helyezkedtek­el,­ismertetésük­mégis­a­magyarországi­viszonylatban­elismert­és­nép-szerűsítésre­méltó­gyógyhelyként­prezentálja­vármegyénket­az­üdülni­vágyó­közönség számára.

irodalom

Fodor­oszkár­1902.­Fürdők és nyaralóhelyek. A magyar fürdők kalauza.­vi.­évfolyam.

Fodor­oszkár­1909.­Fürdők és nyaralóhelyek. A magyar fürdők kalauza.­Xiii.­évfolyam.

Gömör-Kishont Vármegyei Naptár az 1903. évre.

Gömör-Kishont Vármegyei Naptár az 1906. évre.

Gömör-Kishont Vármegyei Naptár az 1909. évre.

Hohlfeld­l ajos­1898.­Fürdői Almanach.­budapest,­eckstein­ármin­könyvnyomdája.

ilosvai­ Hugó­ 1895.­Hol nyaraljunk? Fürdő útmutató egészségesek és betegek számára.

budapest,­belgráder­zsigmond­kiadása.

kósa­l ászló­1999.­Fürdőélet a monarchiában.­budapest,­Holnap­kiadó.

Magyar Fürdő Kalauz.Tata,­ Magyar­ Fürdő­ kalauz­ kiadóvállalat,­ englander­ és­ társa­ nyomdai műintézete,­1908.

Magyar Fürdő Kalauz.Tata,­ Magyar­ Fürdő­ kalauz­ kiadóvállalat,­ englander­ és­ társa­ nyomdai műintézete,­1909.

Magyar Fürdő Kalauz.Tata,­ Magyar­ Fürdő­ kalauz­ kiadóvállalat,­ englander­ és­ társa­ nyomdai műintézete,­1910.

Magyar Fürdőkalauz. Tata,­ Magyar­ Fürdő­ kalauz­ kiadóvállalat,­ englander­ és­ társa­ nyomdai műintézete,­1911.

Magyar Fürdőkalauz. Tata,­ Magyar­ Fürdő­ kalauz­ kiadóvállalat,­ englander­ és­ társa­ nyomdai műintézete,­1912.

Porzsolt­kálmán­1893.­Fürdők és nyaraló helyek.­budapest,­dunántúli­közművelődési­egyesület, balatoni­kultúr-egyesület,­i.­évfolyam.

Porzsolt­kálmán­1895.­Fürdők és nyaraló helyek.­budapest,­dunántúli­közművelődési­egyesület, balatoni­kultúr-egyesület,­iii.­évfolyam.

Szoyka Pál áruházának kölcsön-könyvtár jegyzéke 1912.­ r imaszombat,­ Nyomtatott­ r ábely Miklós­fia­könyvnyomdájában.

Takács­l ászló­1888.­Magyar fürdők.­Nagyvárad,­r osenbaum­vilmos­kiadása.

vasvári­ Aladár­ 1904.­A magyar fürdők naptára.­ első­ évfolyam.­ budapest,­ Fritz­ ármin­ könyv-nyomdája.

vita­zsigmond­1964.­Orvosok és fürdők hirdetései a reformkorban.­különlenyomat­az­országos orvostörténeti­könyvtár­közleményeiből.­budapest,­Medicina.

Gömöri fürdőélet a 19. században III. 161

F ó r u m Társadalomtudományi Szemle, XVI. évfolyam 2014/3, Somorja

54­Gömör,1892.­július­10.

55­Gömör-Kishont,1914.­augusztus­2.

ÉvAker ÉNyi

sPA l iFe iNGÖMÖr/GeMer iN THe19TH CeNTur yiii.

The­spas­of­the­Gömör–kishont­county­were­propagated­on­many­scenes,­despite of­the­fact­that­they­did­not­belong­among­the­most­recognized­Hungarian­thermal spas­ and­ summer­ resorts­ in­ the­ country.­ it­ was­ achieved,­ on­ one­ hand,­ by intensive­ propaganda­ addressing­ mainly­ the­ physicians­ in­ form­ of­ scientific books,­ journals­ and­ special­ magazines­ on­ balneology­ promoting­ therapies available­ in­ the­ country,­ and,­ on­ the­ other­ hand,­ spa­ guides­ and­ information brochures­for­the­guests.­The­amount­of­advertisement­in­the­regional­press­was not­negligible­either,­as­they­flooded­not­only­the­social­weeklies­of­the­county,­but also­ the­ special­ literature­ on­ spas.­ The­ present­ study­ makes­ an­ attempt­ to showcase­the­means­of­propaganda­related­to­spas­in­the­contemporary­press, taking­into­account­the­fact­that­the­spas­of­Gömör­were­only­offered­a­peripheral place­ among­ the­ thermal­ spa­ resorts­ of­ the­ country­ by­ the­ Hungarian­ special literature­promoting­balneotherapy.

162 kerényi Éva

F ó r u m Társadalomtudományi Szemle, XVI. évfolyam 2014/3, Somorja

F ó r u m Társadalomtudományi Szemle, XVI. évfolyam 2014/3, Somorja

könyvek

simon­ Attila:­ Az­ elfeledett­ aktivisták.­ k or-mánypárti­magyar­politika­az­első­Csehszlovák k öztársaságban.­ somorja,­ Fórum­ k isebbség-kutató­intézet,­2013,­224­p.

Mielőtt­még­az­alább­következő­sorokat­olvas-va­a­kedves­érdeklődő­zavartan­összevonná­a szemöldökét,­ és­ arra­ kezdene­ gyanakodni, hogy­a­szerző,­a­szerkesztő­vagy­a­tördelő­jól összekevert­ valamit,­ előrebocsátanánk,­ hogy nem,­ilyesmiről­szó­sincs,­csak­e­szöveg­szer-zőjének­ szeszélye,­ avagy­ az­ érdeklődési­ köré-ből­ adódó­ hirtelenjött­ ötlete­ vezetett­ hozzá, hogy­oly­távolról­kezdjen.

Nagy­ számban­ akadnak­ olyan­ irodalmi műfajok,­főként­az­írásművészet­peremterüle-tein,­ amelyek­ a­ túlcizelláltság,­ a­ burjánzó képek­és­szókapcsolatok­helyett­a­cselekmény-re,­ de­ még­ inkább­ a­ világépítésre­ koncentrál-nak.­ Az­ ilyen­ kötetek­ szerzői­ előszeretettel bocsátkoznak­ tájleírásokba,­ városképek,­ tor-nyok,­ tárnák­ részletes­ leírásába,­ az­ erdők mélyének,­a­hegygerincek­frissességének­meg-ragadásába.­ Évszázados­ történelmet­ teremte-nek­ az­ általuk­ megálmodott­ világnak,­ tele kegyetlen­ és­ jóságos­ uralkodókkal,­ kiknek művét­ a­ táj­ és­ a­ várak,­ a­ fennálló­ rendszer egyaránt­megőrizték.­karakterek­sorának­válto-zó­vérmérsékletű­akarata­feszül­egymásnak­az ilyen­szövegekben,­akik­nem­csak­a­saját­éle­-tükre­hatnak­egy-egy,­meghatározott­közegben elejtett­ markáns­ megnyilvánulásukkal,­ de­ az egész­ közösségük­ sorsára­ is.­ Az­ ilyen­ művek általában­ciklusokká,­vaskos,­több­ezer­oldalas kötetekké­terebélyesednek­–­önmagát­generá-ló­ szövevényük­ folytán­ –,­ és­ jellemzően­ köny-nyebben­ találnak­ utat­ az­ olvasókhoz,­ mint­ a bizonyítható­tényeken­alapuló,­különböző­törté-nelmi­ korokat­ feltáró­ szövegek.­ ennek­ döntő oka­ elsősorban­ persze­ az­ előbbiek­ célzatos, szórakoztató­ jellegében­ keresendő,­ noha­ az utóbbiak­olykor­teljesen­elszigetelt,­érzelmektől és­ szórakoztató­ kitekintésektől­ mentes,­ szak- zsargont­alkalmazó­jellege­is­nagyban­hozzájá-rul­ ehhez.­ Mindennek­ elmondása­ talán­ azért nem­ volt­ haszontalan,­ mert­ az­ általánosan

egyébként­ nagy­ bizonyossággal­ kijelenthető szembenállás­ simon­ Attila­ munkáinak­ eseté-ben­ jelentősen­ módosulni­ látszik.­ erről­ azon- ban­később,­most­essen­pár­szó­a­szerző­kuta-tási­területéről.

simon­ Attila­ történészi­ működésének vonalvezetése­rendkívül­markáns.­ennek­meg-határozó­ állomásai­ –­ melyek­ alatt­ a­ legfonto-sabb­önálló­tanulmányok­mellett­elsősorban­a legutóbbi­ köteteit­ értjük­ –­ mind­ a­ szlovákiai magyarság­ első,­ a­ két­ világháború­ közé­ eső korszakának­valamely­szegmensével­foglalkoz-nak.­ A­ szerző­ eddigi­ főműveként­ talán­ az immár­ angolul­ is­ olvasható,­ magyar­ nyelven 2010-ben­megjelent­Egy rövid esztendő króni-kája. A szlovákiai magyarok 1938-ban című kötet­ volna­ aposztrofálható,­ mely­ azonfelül, hogy­a­korszak­döntő­esztendejére­koncentrál, nyitó­szakaszában­egészen­az­első­világháború végétől­ kezdődően­ kíséri­ végig­ a­ szlovákiai magyarság­ történetét.­ A­ kötetben­ fel-felrémlő aktivizmus­ jelensége­ az,­ amely­ az­ általunk bemutatni­ kívánt­ munkának­ immár­ központi tárgya,­de­még­mielőtt­kifejtenénk,­miért­is­elfe-ledettek,­talán­érdemes­szót­ejtenünk­arról­is, hogy­a­vizsgált­kor­egyáltalán­mit­is­értett­akti-visták­megnevezés­alatt.­„[A]ktivista­magyar­az, aki­eladta­magát­a­cseheknek,­avagy­a­szlová-koknak,­ esetleg­ mind­ a­ kettőnek.­ Aktivista magyar­ az,­ aki­ nem­ a­ Turulban,­ hanem­ a sokolban­tiszteli­a­szent­madarat­és­aki­agyis-ten­ jónapot­ helyett­ nazdart­ és­ mauctát köszönt,­aki­szent­istván­helyett­szent­vencelt tetováltatja­a­jobb­karjára.­[…]­szóval:­aktivista magyar­ az,­ aki­ elfajzott­ a­ magyarságtól,­ nem-zeti­öntudatát­júdáspénzre­váltotta­át,­de­még a­ júdáspénzen­ is­ az­ a­ körírás:­ nyelvében magyar,­lelkében­csehszlovák”­–­olvasható­Az elfeledett aktivisták hátlapszövegében­ is­ a Magyar­ujság­1938-as,­önironikus­aktivizmus-jellemzése.­ simon­ Attila­ munkája­ azonban­ az érem­mindkét­oldalát­megvizsgálja,­s­munkájá-nak­olvasása­közben­mi­is­rájövünk,­nemcsak hogy­két­oldala­van­az­éremnek,­még­csak­nem is­egyetlen­éremről­van­szó.

Aktivisták­azok,­akik­a­mindenkori­hatalom iránt­ hűséggel­ viseltetnek,­ akik­ –­ szemben­ a csehszlovákiai­magyarság­többsége­által­prote- zsált­ellenzéki,­az­új­hatalommal­szembeszegü-lő,­ jellemzően­ burkolatlanul­ is­ revizionista

F ó r u m Társadalomtudományi Szemle, XVI. évfolyam 2014/3, Somorja

vonallal­ –­ elfogadják­ az­ új­ állam­ létét,­ azon belül­képzelik­el­a­jövőjüket,­és­a­csehszlova-kista­ pártokkal­ is­ együttműködésre­ töreksze- nek.­ezzel­azonban­nem­kellett,­hogy­együtt­jár- jon­a­nemzettagadás,­mint­ahogy­azt­az­aktiviz-must­ megvető­ ellenzéki­ vonal­ előszeretettel hangoztatta…­ de­ sokszor­ együtt­ járt­ vele­ az önérdek­előtérbe­helyezése,­a­hatalom­kiszol-gálásáért­járó­fizetség­reménye­–­már­csak­ha a­földreformból­származó,­kívánt­részesedésre gondolunk­is­–,­amely­bizony­sokszor­elmaradt.

simon­ Attila­ nem­ véletlenül­ nevezi­ elfele- dettnek­az­aktivizmust,­azt­a­politikai­irányvo-nalat,­ amely­ egykor­ a­ szlovákiai­ magyarság húsz­százalékát­is­meg­tudta­nyerni­magának­a választásokon.­ A­ ma­ európájában­ a­ nemzeti értékek,­ a­ nemzeti­ identitástudat­ sokadvirág-zását­ tapasztalhatjuk,­ s­ nincs­ ez­ másként­ a magyarság­körében­sem,­sőt.­Az­aktivizmus­a nemzet­vakbuzgói­számára­szégyenfolt,­valami olyasmi,­amit­ki­szeretnének­törölni­a­múltból, s­olyan­történelmet­kreálni,­amelyben­a­szlová-kiai­ magyarságot­ nem­ szólította­ meg­ a­ lenini kommunizmus,­s­amiben­Prága­iránt­elkötele-zett­magyarok­sincsenek…­Még­akkor­sem,­ha e­két­tábor­hívei­együttesen­jócskán­átlépték­is az­ egyharmados­ küszöböt,­ s­ olykor­ még­ az ötven­százalék­közelébe­is­eljutottak.

Az­ alábbiakban,­ nagyon­ nagy­ vonalakban tekintsük­hát­át,­mi­mindennek­is­szentel­figyel-met­ legújabb­ kötetében­ simon­ Attila.

voltaképpen­ párhuzamosan­ futtatja­ egymás mellett­ a­ szlovákiai­ magyar­ aktivizmust­ a szudéta-vidék­ aktivizmusával,­ sőt,­ inkább­ ez utóbbiból­ kiindulva­ bontja­ ki­ az­ előbbit­ is, hiszen­ az­ államhatalommal­ való,­ az­ érintett kisebbség­ előrejutásával­ is­ járó­ együttműkö-dés­ nem­ magyar,­ hanem­ német­ gondolat.­ A magyar­ aktivizmus­ az­ első­ Csehszlovák köztársaság­időszakának­derekán­élte­virágzá- sát,­tekintettel­arra,­hogy­a­fiatal­állam­létrejöt-tekor­ a­ teljes­ magyar­ ajkú­ lakosság­ –­ amely államalkotó­nemzetből­egyszer­csak­nemhogy első,­de­legjobb­esetben­másod-,­vagy­inkább harmadrendű­ kisebbséggé­ avanzsálódott­ – elutasítóan­tekintett­rá,­mint­ahogy­tette­ezt­az első­köztársaság­időszakának­záró­éveiben­is, amikor­ az­ egyre­ nagyobb­ lánggal­ égő­ revizio-nista­gondolkodás­nyert­újfent­teret.­A­húszas évek­ Csehszlovákiája­ volt­ tehát­ az,­ amely­ az

állam­megszilárdulásával,­és­világszínvonalúan hogy­ bár­ a­ vártnál­ jócskán­ alulmaradtak­ az eredményei,­valamit­mégiscsak­sikerült­teljesí- tenie.­A­magyar­aktivizmus­azonban­annak­elle-nére,­hogy­ebben­az­időben­ténylegesen­elérte a­ húszszázalékos­ támogatottságot­ –­ főként azon­ propagandájának­ köszönhetően,­ amely szerint­a­párt­hívei,­lévén­élvezik­a­csehszlovák pártok­barátságát,­nyereségre­számíthatnak­a földreformból­–,­nem­ért­el­célokat,­s­célkitűzé-seit­ is­ jószerével­ csak­ a­ választói­ körében, tehát­ magyar­ vonalon­ hangoztatta,­ csehszlo-vák­szövetségeseinek­társaságában­alig.

A­ földreformot­ használva­ működésének katalizátorául,­ elsőként­ említendő­ Csomor istván­ köztársasági­ Magyar­ Földmíves­ Pártja, amely­a­csehszlovák­Agrárpártra­szövődött­rá, olyannyira,­ hogy­ eszmei­ vezéreként­ is­ „Hodža apánkat”­nevezte­meg.

A­ földreformi­ érdek­ vonalán­ másodikként említhető­az­immár­baloldali,­igencsak­kérész­- életű­országos­Parasztpárt,­Mikle­vince­vezér-letével.

Noha­ aktivista­ lépésnek­ nem­ nevezhető szent-ivány­j ózsef­nemzeti­reálpolitikája,­abból

Noha­ aktivista­ lépésnek­ nem­ nevezhető szent-ivány­j ózsef­nemzeti­reálpolitikája,­abból

In document Fó­r uM­Tár ­sA­dA­l oM­Tu­do­Má­Nyi­szeM­l e NeGyedÉveNkÉNT­MeGj el eNő­Tu­do­Má­Nyos­Fo­l yó­ir A­T Xvi.­év­fo­lyam (Pldal 157-172)