EGY ÚJ MAGYAR NYELVJÁRÁSTÖRTÉNETI KÉZIKÖNYV TERVE
6. Hagyomány és újítás szövetsége: néhány szó az új nyelvjárástörténeti kézikönyv tervéről
6.5. Függelékek, filológiai apparátus
A kézikönyvnek mint tudományos célokat is szolgáló műnek természetesen lesz válo-gatott szakirodalom-jegyzéke. Kérdés azonban, hogy egy szűkített, elsődlegesen az oktatás
40 Juhász Dezső
céljait követő változatban legyenek-e szövegközi szakirodalmi hivatkozások. Ugyanis ha igen, akkor a bibliográfia nemcsak egy ajánlott olvasmányjegyzék lesz, hanem a kötelező tu-dományos apparátus részévé válik. – A hasznos, de fakultatív függelékek közé sorolható egy tárgyszójegyzék, amely egyes kulcsszók szövegbeli előfordulására utalhat; de elképzelhető még egy olyan terminológiai szójegyzék is, amely a nyelvjárástörténet (ill. a könyv) egyes kulcsszavait értelmezi.
A függelékek nélkülözhetetlen részét alkotják azok a térképek, amelyek az egyes nyelv-járási jelenségeket ábrázolják a nyelvatlaszok adatai alapján; vagy olyan történeti jelenség-térképek, amelyek nyelvemlékekből származó adatok térbeli megoszlását mutatják. A tér-képek optimális esetben színesek, és ott vannak elhelyezve, ahol róluk szó esik. (Sajnos A magyar nyelvtörténet kézikönyvében a kiadó az olcsóbb megoldást választotta: a térképek a könyv végére kerültek.)
Tervezem továbbá, hogy egy kisebb szöveggyűjteményt állítok össze olyan betűhűen közölt régi szövegekből, amelyek valamely nyelvjárási régióhoz úgy köthetők, hogy bennük kellő számban nyelvjárási jelenségek azonosíthatók. Ezek közül is kiemelek – korlátozott számban – olyanokat, amelyekhez didaktikai célból olvasatot (fonetikai interpretációt) mel-lékelek. Az olvasatok megkönnyítik azok tájékozódását, akik a régi magyar szövegek archa-ikus helyesírása miatt nehezen tudják az eredeti hangzást rekonstruálni és ezáltal a hangtani jelenségeket pontosan azonosítani. A nyelvtörténeti példaszövegekhez rövid bevezető, ille-tőleg szükség szerint a kritikai kiadásokban megszokott lábjegyzetek is csatlakozhatnak (pl.
személyek, helyek, események azonosítása stb.).
7. Záró gondolatok
A 21. századi információs technológiák lehetővé teszik, hogy egy kézirat, egy készü-lő könyv több lépésben érje el a közönségét, és mind terjedelmében, mind céljaiban, mind kidolgozottságában fokozatosságot mutasson. Ennek értelmében a születendő mű először olyan elektronikus kéziratként körvonalazódik, amely szűkebb szakmai körben lesz hozzáférhető, hogy részben felkért lektorok, részben kollegiális hozzászólók véleményt nyilvánítsanak róla. A következő szakaszban – akár fejezetenként is – olyan (főleg magyar szakos) egyetemi hallgatók, doktoranduszok elé kerül, akik elektronikus tananyagként ta-lálkoznak vele: szakszeminárium, speciálkollégium vagy MA-s óra keretében. A kidolgo-zottság magasabb fokán a kézirat teljes terjedelmében elektronikus jegyzetként jelenik meg, olyan felületeken, amelyek speciális intézményi hozzáféréseket tesznek lehetővé. A megjele-nés klasszikus formája természetesen olyan papír formátumú könyv, amely mögött megfelelő kiadó áll, megfelelő könyvterjesztési apparátussal. Egy jó kiadó ugyanakkor arra is figyelmet fordít, hogy egy többcélú kézikönyv egy idő után javított kiadásban is megjelenhessék. Eh-hez azonban az is szükséges, hogy a tudomány és a felsőoktatás kellő szakmai megbecsü-lésben részesítse ezt az immár évszázados múltra visszatekintő, de folyamatos megújulásra képes szakterületet.
41 Egy új magyar nyelvjárástörténeti kézikönyv terve
Hivatkozások
Bárczi Géza 1941. Magyar szófejtő szótár. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest.
Bárczi Géza 1947a. Régi magyar nyelvjárások. A Néptudományi Intézet Kiadványa, Buda-pest.
Bárczi Géza 1947b. A történeti nyelvjáráskutatás. Magyar Nyelv 43: 81–91.
Bárczi Géza 1951. A Tihanyi apátság alapítólevele mint nyelvi emlék. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Bárczi Géza 1951/1958. A magyar szókincs eredete. Tankönyvkiadó, Budapest.
Bárczi Géza 1954/1958. Magyar hangtörténet. Tankönyvkiadó, Budapest.
Bárczi Géza 1956. A magyar történeti nyelvjáráskutatás. In: Kniezsa István (szerk.): Általános nyelvészet, stilisztika, nyelvjárástörténet. A III. országos nyelvészkongresszus előadásai.
Budapest. 301–324.
Bárczi Géza 1963/1966/1975. A magyar nyelv életrajza. Gondolat Könyvkiadó, Budapest.
Bárczi Géza – Benkő Loránd – Berrár Jolán 1967. A magyar nyelv története. Tankönyvkiadó, Budapest.
D. Bartha Katalin 1958. A magyar szóképzés története. Tankönyvkiadó, Budapest.
Benkő Loránd 1957. Magyar nyelvjárástörténet. Tankönyvkiadó, Budapest.
Benkő Loránd 1961a. A magyar irodalmi írásbeliség a felvilágosodás korának első szakaszá-ban. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Benkő Loránd 1961b. Új módszerbeli lehetőségek a magyar nyelvjárástörténeti vizsgálatok-ban. Magyar Nyelv 57: 401–413.
Benkő Loránd 1967a. A nyelvföldrajz történeti tanulságai. Magyar Tudományos Akadémia I.
Osztály Közleményei 24: 29–48.
Benkő Loránd 1967b. Nyelvjáráskutatás és településtörténet. Magyar Nyelvőr 91: 455–464.
Benkő Loránd 1988. A történeti nyelvtudomány alapjai. Tankönyvkiadó, Budapest.
Berrár Jolán 1957. Magyar történeti mondattan. Tankönyvkiadó, Budapest.
Deme László 1956. Nyelvatlaszunk funkciója és további problémái. Akadémiai Kiadó, Bu-dapest.
Deme László 1959. A XVI. század végi nyelvi norma kérdéséhez. Nyelvtudományi Értekezé-sek 20. Akadémiai Kiadó, Budapest.
ETH. = Szabó T. Attila Erdélyi Történeti Helynévgyűjtése. 1–11. Szerk. Hajdú Mihály és mtsi. Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest. 2001–2010.
EWUng. = Etymologisches Wörtebuch des Ungarischen. Főszerk. Benkő Loránd. Akadémiai Kiadó, Budapest.
N. Fodor János 2014 . A történeti személynévföldrajz mint a nyelvföldrajz egyik kutatási területe I. Névtani Értesítő 36: 23–41.
N. Fodor János – F. Láncz Éva 2011 . A Történeti magyar családnévatlasz előmunkálatairól.
Névtani Értesítő 33: 175–190.
B. Gergely Piroska 2012. Válogatott tanulmányok az Erdélyi Fejedelemség nyelv- és név-használatáról. Szerk. Gréczi-Zsoldos Enikő – Kecskés Judit – Kollár Krisztián – Miklós Gabriella – Nagy Judit. A Miskolci Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke, Miskolc.
Gréczi-Zsoldos Enikő 2007: Nógrád vármegye nyelve a XVII. században. Nógrád Megyei Levéltár, Salgótarján.
Hegedűs Attila 2013. Változattörténet. In: É. Kiss–Gerstner–Hegedűs 138–153.
42 Juhász Dezső
Hoffmann István – Juhász Dezső – Péntek János (szerk.) 2002. Hungarológia és dimenzioná-lis nyelvszemlélet. [K. n.] Debrecen–Jyväskylä.
Hoffmann István – Tóth Valéria 2015. Magyar Nemzeti Helynévtár. Névtani Értesítő 37:
195–202.
Imre Samu 1971. Szinkrónia és diakrónia a magyar nyelvatlasz anyagában. Magyar Nyelv 67: 134–144.
Juhász Dezső 2002. Magyar nyelvjárástörténet és történeti szociolingvisztika: tudomány-szemléleti kérdések. In: Hoffmann István – Juhász Dezső – Péntek János (szerk.): Hunga-rológia és dimenzionális nyelvszemlélet. [K. n.] Debrecen–Jyväskylä. 165–172.
Juhász Dezső 2007. A nyelvföldrajz történeti tanulságai – egy klasszikus tanulmány negy-ven év távlatából. In: Guttmann Miklós – Molnár Zoltán (szerk.): V. Dialektológiai Szim-pozion. Szombathely, 2007. augusztus 22–24. Berzsenyi Dániel Főiskola, Szombathely.
133–138.
Juhász Dezső 2012. Benkő Loránd, a nyelvföldrajz és a nyelvjárástörténet kutatója. Magyar Nyelv 108: 145–152.
Juhász Dezső 2016. A magyar történeti dialektológia korszakai. Magyar Nyelv 112: 17–31.
Kalcsó Gyula 2009. A névszóragozás egységesülése a XVI. századi nyomtatványokban. Pan-dora Könyvek 21. Líceum Kiadó, Eger.
Kiss Jenő – Pusztai Ferenc (szerk.) 2003. Magyar nyelvtörténet. Osiris Kiadó, Budapest.
Kiss Jenő – Pusztai Ferenc (szerk.) 2017. A magyar nyelvtörténet kézikönyve. Tinta Kiadó, Budapest. (Megjelenés előtt.)
É. Kiss Katalin – Gerstner Károly – Hegedűs Attila 2013. Kis magyar nyelvtörténet. Egyete-mi jegyzet. Szerk. Gerstner Károly. Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK, Piliscsaba.
MNyA. = A magyar nyelvjárások atlasza 1–6. Szerk. Deme László – Imre Samu. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1968–1977.
Németh Miklós 2004. Nyelvjárás, beszélt nyelv és spontán sztenderdizációs törekvések a XVIII. századi szegedi írnoki nyelvváltozatban. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Pais Dezső 1953. A magyar irodalmi nyelv. A Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Iro-dalomtudományi Osztályának Közleményei 4: 425–466.
Papp László 1959. A XVI. század végi nyelvjárásaink tanulmányozása. Nyelvtudományi Ér-tekezések 19. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Papp László 1961. Nyelvjárás és nyelvi norma XVI. századi deákjaink gyakorlatában. Nyelv-tudományi Értekezések 25. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Papp László 1963. Nyelvjárástörténet és nyelvi statisztika. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Papp László 1964. Magyar nyelvű levelek és okiratok formulái a XVI. században. Nyelvtu-dományi Értekezések 44. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Révai Valéria 2010. A nyelvhasználat szintjei a XVII–XIX. században Északkelet-Magyaror-szágon. Gondolat Kiadó – Iskolakultúra, Veszprém.
RMNyA. = A romániai magyar nyelvjárások atlasza 1–11. Gyűjt. Murádin László. Szerk.
Juhász Dezső. [1–2.] Magyar Nyelvtudományi Társaság, [3–11.] Magyar Nyelvtudományi Társaság – Pharma Press Kiadó, Budapest. 1995–2010.
TESz. = A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. 1–3. Főszerk. Benkő Loránd. Akadé-miai Kiadó, Budapest. 1967–1976.
TNyt. = A magyar nyelv történeti nyelvtana. I., II/1–2. Főszerk. Benkő Loránd. Akadémiai Kiadó, Budapest. 1991–1995.
43 Egy új magyar nyelvjárástörténeti kézikönyv terve
Tóth Valéria 2012. Mai Magyar Digitális Helynévtár. Egy kutatási program célja, eredmé-nyei, távlatai. Helynévtörténeti Tanulmányok 7: 19–28.
Török Gábor 1964. A Börzsöny-vidék nyelvjárástörténetének települési háttere. Nyelvtudo-mányi Értekezések 45. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Vargha Fruzsina Sára 2010. A dialektometria alkalmazása és történeti helynevek nyelvföld-rajzi vizsgálata a Székelyföldön. Helynévtörténeti Tanulmányok 5: 223–233.
Vargha Fruzsina Sára 2014. Az Erdélyi magyar szótörténeti tár nyelvföldrajzi felhasznál-hatósága. In: Fazakas Emese – Juhász Dezső – T. Szabó Csilla – Terbe Erika – Zsemlyei Borbála (szerk.): Tér, idő, társadalom és kultúra metszéspontjai a magyar nyelvben. ELTE Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai, Dialektológiai Tanszék – Nemzetközi Ma-gyarságtudományi Társaság, Budapest. 291–305.
Vörös Ferenc 2013a. Térinformatika és névföldrajzi paradigmaváltás. Fórum Társadalomtu-dományi Szemle 15/2: 35–67.
Vörös Ferenc 2013b. Mutatvány az 1720-as országos összeírás névföldrajzából. Savaria University Press, Szombathely.
Vörös Ferenc 2014. Kis magyar családnévatlasz. Kalligram Kiadó, Pozsony.
Vörös Ferenc 2015. Fejezetek a 18. század eleji Magyar Királyság névföldrajzából. Savaria University Press, Szombathely.
Zsemlyei Borbála 2007. Kicsinyítő képzők földrajzi elterjedése az erdélyi régiségben. In:
Hoffmann István – Juhász Dezső (szerk.): Nyelvi identitás és a nyelv dimenziói. Nemzet-közi Magyarságtudományi Társaság, Debrecen–Budapest. 249–257.
Juhász, Dezső
The project of a new handbook of Hungarian historical dialectology
The one and so far only handbook of Hungarian historical dialectology was published 60 years ago, in 1957, by Loránd Benkő, in the series of University Booklets of Hungarian Linguistics.
Since then both dialectology and historical linguistics has had significant developments.
Making a new handbook – which can be used in higher education and in scientific research – is necessary. The lecture and its written version is about this important project. After an introduction to the history of historical dialectology, the article discusses the main chapters and problems: the application of regional and chronological points of view, interdisciplinary embeddedness, the possibilities and limits of philological and geolinguistic research, etc.
It also mentions the use of appendixes (eg. maps, sample texts). The article considers the necessity of electronic publishing and updating, as well as publishing a hardcover edition.