Föld napja: „Öröm-bánat térkép” projekt

A projekt által megoldani kívánt problémák:

Ismeret szint Képesség szint Attitűd szint

Nincsenek közvetlen tapasztalataik lakóhelyük jelenlegi állapotáról!

A diákok nem ismerik:

 lakóhelye természeti és kultúrtörténeti értékeit.

 másokkal megértetni az öröm-bánat térkép lényegét és a lakóhelyi környezet védelmének fontosságát.

Nem alakult még ki bennük a helyidentitás, a környezetvédő attitűd!

Nem proaktívak a környezetüket érintő ügyekben.

86 A projekt céljai

Ismeret szint Képesség szint Attitűd szint

Ismerje meg lakóhelye természeti

Mutassa be az örömre és bánatra okot adó megfigyeléseket!

Legyen képes öröm-bánat térkép készítésére!

Legyenek képesek másokkal is megértetni az öröm-bánat térkép lényegét és a lakóhelyi környezet védelmének fontosságát!

A projekt időtartama: 2 tanítási nap

A projekt helyszínei: iskola tanterme; Kisbácsa-Bácsa városrész

A projekt kipróbálásának dátuma: 2013. április; (csak egyes elemei 2017. július) A projekt kipróbálásnak helyszínei: Győr-Kisbácsa és Bácsa városrész

Kérdőívet kitöltők száma: 81 fő

Kisbácsa öröm-bánat térképe projekt hatékonyságának vizsgálata

Kisbácsa öröm-bánat térképe projekt a Vidékfejlesztési Minisztérium Zöld Forrás Programjának támogatásával valósult meg, amelyre a Zölderő Környezetvédő és Szépítő Egyesület pályázott. A pályázat felelőse dr. Ferenczi Zoltán egyesületi elnök volt, de a szakmai tartalom összeállítása és megvalósítása az én feladatom és felelősségem volt (mindemellett az egyesület elnökségi tagja vagyok). A projekt teljes megvalósítása 2013. áprilisában zajlott a Tulipános Általános Iskola Kisbácsai Tagintézményében 34 fő 3. és 4. osztályos tanuló bevonásával. A Zöld forrás pályázatban ennél jóval több feladat elvégzését vállaltuk, ennek megfelelően a diákoknak szóló kérdőív is többféle kérdést vizsgált, amelyek közül most csak azokat emeltem ki, amelyek a curriculumban szereplő öröm-bánat térkép módszerének hatékonyságát vizsgálják.

A 2013-as megvalósítás mellett 2017. júliusában is sikerült a projektet kipróbálni, de ekkor nem a teljes program valósult meg, mert a Bácsai Plébánia nyári táborában egy nap vezetésére kaptam felkérést. Ekkor egy rövid bevezető foglalkozás után már a terepi megfigyelésekre indultunk, majd az öröm-bánat térkép elkészítésével és bemutatásával zárult a program. A eredeti háromnapos program tehát nem valósulhatott meg, ebből kifolyólag a hatékonyság mérésébe sem tudok minden kérdést felhasználni, csak azokat, amelyekre a tábori programban is válaszokat kaptam. A kérdőív eredményei így is felhasználhatók, mert elsősorban a terepi tapasztalatokra vonatkozó kérdéseket tartalmazott. A nyári programban 47 fő 1-8 osztályos tanuló vett részt, ezáltal összesen 81 fő töltötte ki a kérdőíveket.

Az első kérdésnél fel kellett ismerni a fotók alapján a városrészben található természeti és kultúrtörténeti értékeket, amelyek közé becsempésztem egy Ravazdon található emlékhelyet (3. kép). A diákok elsősorban azokat a fotókon szereplő helyi értékeket ismerték fel, amelyeket rendszeresen látnak, pl. 1. képen szereplő kereszt egy kispályás focipálya sarkánál található, 4.

87

kép egy elég forgalmas kereszteződés mellett, a 7. képen szereplő bácsai Szent István templom melletti épületben volt a nyári tábor, de a táborozó gyerekek szüleikkel is rendszeresen járnak templomba. (5. sz. mellékelt 78. ábra)

Az 5. sz. mellékelt 79-80. ábrákon jól látható, hogy a diákok jelentős része szeret a városrészben élni és fontosnak is tartja a lakóhelye természeti és épített környezetének a védelmét. Természe-tesen a védelem fontosságára adott válaszok fenntartással kezelhetők, mivel könnyen lehet-séges, a diákok a feltételezett elvárásoknak megfelelően válaszoltak.

Lényegesebb kérdés, hogy diákok mit tartanak értékesnek és mit elszomorítónak a városrész természeti és épített környezetében. A terepi bejárás előtt a diákok összesen 13 darab különböző környezeti értéket említettek meg, ami nekik tetszik a városrészben, a terepi bejárás után ez 10 darabra csökkent, míg az elszomorító városrészi elemekre bejárás előtt 10 darabot írtak, utána pedig 9 darabot. Ennél érdekesebb azonban a megjelölt elemek tartalmi változása, mert ebben látható igazán a terepi bejárás hatás. A bejárás előtt a diákok zömmel olyan értékeket jelöltek meg, amely a ráhangoló foglalkozás után az eszükbe jutott. A Szitásdomb füvészkert magas számát (40%) magyarázza, hogy egy kérdés is vonatkozott rá, illetve egyesületünk szer-vezésében rendszeresen tartunk környezeti nevelési programokat az iskola diákjainak (pl.

Madarak és Fák Napja, Erdők Hete), így a kérdés által felidéződtek az ottani élmények, de itt található az a terepbicikli pálya is, amit többen megjelöltek. Ezzel szemben a bejárás előtt a szépen gondozott lakókörnyezet (házak, kertek) alig jelentek meg az értékek között, miközben a bejárás végére a diákok közel fele (42%) ezt emelte ki az egyik legfontosabb örömre okot adó értékként, de jobban felfigyeltek arra, hogy mennyi emlékmű (árvízi, háborús, kisebb keresz-tek) található a városrészben. A bejárást követően megjelölt értékeket az is befolyásolta, hogy a városrészi távolságok, illetve a gyerekcsoportok száma miatt nem tudtuk a teljes városrészt bejárni, így például kimaradt a fenyves, a bácsai rét és legelő is. (5. sz. mellékelt 18. táblázat:

Öröm elemek bejárás előtt és után)

Megjelölt bánatot okozó értékek bejárás előtt bejárás után

szemetelés 26 19

illegális hulladéklerakók 23 9

hulladékégető 9 0

falopás 9 0

iskola 9 9

természetrongálása 6 0

hulladékudvar 6 0

bácsai csatorna szennyezése 6 0

nagy autóforgalom, zaj, levegő szennyezés 3 3

szúnyogok 3 0

leromlott utak 0 15

gondozatlan területek, házak 0 33

szelektív kukák környezete 0 7

nincs járda 0 6

fenyves előtti rész 0 3

bácsai út rendetlen 0 3

4. táblázat: Bánat elemek bejárás előtt és után

88

Hasonlóan érdekes a bánatra okot adó elemek megoszlása. Míg kezdetben a városrészben és természeti környezetében megjelenő szemetelés és illegális hulladéklerakók (sic) voltak a gyerekek szerint a problémák forrásai (együtt 49 %), addig a bejárás után a leromlott utak és a gondozatlan területek (48%) lett a meghatározó. Több gyermek is kifejtette, hogy mennyire megdöbbent az utcák és járdák rossz minőségén, ami eddig nem tűnt fel nekik, mert sokukat autóval hozzák iskolába, és akkor nem ennyire szembetűnő a probléma. A szemetelés megjelenésében biztosra veszem, hogy a szülőktől hallottak is erősen befolyásoló erővel bírtak az elején, de az is kiderült, hogy a szelektív gyűjtőszigetekre se viszik a gyereket, mert azok gondozatlansága (amely az összes városrészi szigetre igaza) is csak a bejárás után tűnt fel a gyerekeknek. Míg a bejárás előtti tanulói véleményeket a felnőttektől hallottak is befolyásolták, addig a bejárás utána a diákok már a konkrét tapasztalataikat rögzítették. Úgy vélem, ezek az adatok kellően meggyőzőek ahhoz, hogy elfogadjam az öröm-bánat térkép figyelemfelhívó, környezetérzékenyítő hatását.

Személyes megfigyelések tapasztalatai:

A diákok végig motiváltak voltak, láthatóan élvezték a terepi kutató szerepét, nagyon alaposan figyelték és jegyzetelték a bejárás során látottakat. Sok fotót is készítettek a túrák során, amelyek közül később több is megjelent a digitalizált öröm-bánat térképen. A térképek készítésénél egy kis oktatói segítséggel ugyan, de jól sikerült a feladatok megosztása, jól tudtak a csapattagok együttműködni. A nyári táborban az idősebb tanulók rendkívül segítőkészek voltak a kisebbekkel, engedték, hogy aktívan részt tudjanak venni a térképek készítésében (rajzolás, színezés). Jó volt látni, mennyire tetszett nekik a végeredmény, amit be tudtak mutatni a programok végén a szüleiknek is.

Személyes beszélgetések, interjúk a diákokkal: A programok közbeni diákokkal való beszélgetésből az tűnt ki, hogy szeretnek ebben a városrészben élni, de több ötletük is lenne a városrész „gyerekbarátabbá” tételéhez, különösen a játszóterek számát és felszereltségét szerették volna többen is fejleszteni. 2013 óta szerencsére több előrelépés is történt az ügyben.

A gondozott udvarok, lakókörnyezet kapcsán rávezető (heurisztikus) kérdésekkel sikerült azt is tudatosítani, hogy a gondozottság feltétele az, hogy az ott lakóknak legyen igényük az esztétikus rendezett környezetre, és hajlandóak is legyenek tenni ezért. Tehát nem lesz magától rendezett lakókörnyezetünk, mindenkinek tennie kell érte, még a közterületeken is.

Ami nem tetszett a gyerekeknek, a szelektív szigetek koszossága, nem értették, hogy miért nem vigyáznak a szelektív szigetek tisztaságára azok a felnőttek, akik elvileg környezettudatosságból hozzák ide az otthon különválogatott hulladékot („ha védik a környezetet, miért szemetelnek”). Jogos reakció, és valóban nehéz megérteni, miért ennyire (finoman fogalmazva) figyelmetlenek a helyi lakosok.