Beporzók napja: „Hártyás szárny és pödörnyelv” projekt

A projekt által megoldani kívánt problémák:

Ismeret szint Képesség szint Attitűd szint

Nem ismerik, miért fontos a biológia sokféleség.

A diákok nem ismerik:

Nincsen tapasztalatuk beporzóbarát kertek működtetéséről.

Alakuljon ki bennünk a beporzók védelméért érzett felelősség.

A diákok nem feltétlenül kedvelik a beporzó fajokat (pl.

14 Például a tankönyvek elemzésénél bemutatott állatkert tervezésével kapcsolatos feladat.

80

Nem tartják fontosnak a biológia sokféleség védelmét.

A projekt céljai

Ismeret szint Képesség szint Attitűd szint

Értsék meg a beporzás jelentőségét az emberi élelmezésben!

Ismerjék meg a beporzást végző fontosabb élőlények csoportjait!

Lássák meg a sokszínűség értékét!

Alakuljon ki bennünk a beporzók védelméért érzett felelősség!

A projekt időtartama: a tervezett projekt esetében 3 tanítási nap A projekt helyszínei: iskola tanterme és udvara

A projekt kipróbálásának dátuma: 2018. április 16.; május 2.; 8.

A projekt kipróbálásnak helyszínei: győri Tulipános Általános Iskola; győrszentiváni Móricz Zsigmond Általános Iskola és a gyarmati Kossuth Lajos Általános Iskola.

Kérdőívet kitöltők száma: 98 fő

A „Hártyás szárny és pödörnyelv” projekt/rendhagyó tanórák hatékonyságvizsgálata A Beporzók napja egy rendkívül új zöld nap 2018-ban került először megünneplésre.

Háromnapos projektet nem volt még lehetőségem vezetni, de egyes részeit az alábbi osztályokkal megvalósítottam rendhagyó környezetismeret óra vagy szakkör keretében:

 2018. április 16.: a győrszentiváni Móricz Zsigmond Általános Iskolában (Beporzás jelentősége és a poszméhek szerepe a beporzásban (24fő, 3. osztály), Méhmenedékek készítése (21 fő 6. osztály);

 2018. május 2.: a gyarmati Kossuth Lajos Általános Iskolában (Beporzás jelentősége és méhmenedékek készítése (4. osztály, 18 fő)

81

 2018. május 8.: a győri Tulipános Általános Iskolában (Beporzás jelentősége és a poszméhek szerepe a beporzásban, szakkör a két 3. évfolyamból, 35 fő,);

A diákok ismeretei a vizsgálat előtt

A beporzásról valamennyi diák tanult már környezetismeret óra keretében, a víz, szél, rovar és madár megporzás is szerepel a tananyagban. A beporzás fontosságát tekintve a diákok szerint a növények termésképzése a döntő (gyümölcs: 37%; teremjen: 21% és zöldségek: 29%), 12%-ban pedig a méztermelés jelenik meg. (lásd 3. osztály Környezetismeret) (5. sz. mellékelt 71.

ábra) A korábbi ismereteik alapján a beporzó élőlények közül szinte mindenki ismerte a méheket (100%), a lepkéket (72%) és a madarakat (kolibrik, 42%), de a szúnyogokról és az emlősökről nem tudtak. (5. sz. mellékelt 72. ábra)

A diákok véleménye a vizsgálat után

A program végén látható, hogy minden korábbi faj esetében javult az eredmény (méheknél nem változott), de megjegyezték a csokoládé szúnyogot (88%), amely faj egyedüliként porozza be a kakaófát és az emlősök közül a nem túl esztétikus látványt nyújtó repülő kutyát (denevér) is.

A beporzók védelmét kivétel nélkül mindenki fontosnak tartotta: nagyon fontos: 61%; fontos 36%; a legfontosabb: 3%. Érdekesebb már az a kérdés, hogy miért fontos a beporzók védelme, ahol az alábbi eredmények születtek:

17. ábra: A védelem szükségessége

A diákok a projekt feladatai (pl. a bolt polcai beporzás nélkül) által megértették, hogy beporzás nélkül nem lesz elég élelmiszer. A program viszont nem volt teljesen sikeres a biológiai diverzitás fontosságának megértetése esetében, mert csak a harmadik helyen szerepel a méztermelés után. Tehát alapvetően még mindig az emberi szemszögből értékelt hasznosság a domináns, amit nem tartok komolyabb gondnak 9-10 éves diákok esetében, mert már az is előrelépés, ha megérti, miért fontosak számára ezek az apró élőlények. Azonban a további tanulmányai során szükséges lesz kimozdítani az antropocentrikus szemléletből, hogy megértse, nincsenek előjogaink a Föld többi élőlényével szemben. A projekt korrekciója közben törekednem kell olyan feladat beillesztésére, amely jobban kiemeli a sokféleség jelentőségét a Föld élővilága szempontjából.

0% 10% 20% 30% 40% 50%

Legyen továbbra is méz A sokszínű, változatos természet megőrzése miatt.

A legyen elég gyümölcs és zöldség Legyen a madaraknak élelem (mag)

82

A diákok 63 %-ának a vélemény nem változott beporzók védelmének kapcsán a rendhagyó óra után, ennek indoklása: (1) eddig is tudta, hogy fontosak (86%-uk), (2) továbbra is fél a méhektől/darazsaktól (14%). Akiknél változás volt (43%), azoknál a méhmenedékek készítése és kihelyezése szerzett jó ötletet otthonra (65%); a csokoládé, Nutella eltűnése miatti félelem váltotta ki, hogy fontosnak tartsák a beporzást (22%; csokoládé szúnyog), végül érdekesebbek ezek az élőlények mint gondolták volna (13%).

A beporzók védelmi lehetőségeire mindenki tudott választ írni. A válaszok megoszlását nagymértékben befolyásolta, melyik típusú foglalkozást vezettem az adott osztálynak, mert ahol méhmenedéket (darázsgarázst) készítettünk, oda ez szerepelt többségében, ahol a poszméhek kerültek előtérbe, ott a poszméhodú jelent meg szinte kizárólagosan a méhlegelők (virágok, fák) ültetése mellett. A lepkeitató és fürdő csak említés szintjén egy-egy képpel ábrázolva szerepelt a foglalkozáson, ezért ilyen kevesen írták. (5. sz. mellékelt 73. ábra) A diákok jelentős része (66%) két védelmi lehetőséget tudott felsorolni (általában a menedék készítése és virágok ültetése). Négynél többet senki sem, de azt gondolom, ilyen rövid ideig tartó, de sok tevékenységet magába foglaló foglalkozáson sikeresnek tekinthető, ha a gyerek tisztában van azzal, hogy virágok ültetésével és menedékek kihelyezésével tud segíteni ezeken az élőlényeken. (5. sz. mellékelt 74. ábra)

Személyes megfigyelések tapasztalatai:

A diákok számára a méhek, darazsak világa különleges (a csípésük miatt félelmetes) témakör.

Pozitív tapasztalat volt számomra, hogy a beporzásról általánosságban (víz, szél, rovarok;

termésképzés) a diák döntő többsége tudott, azonban a jelentőségének mértékéről (minden harmadik falat étel függ tőle) nem, és ez komoly megdöbbenést okozott számukra. Különösen az után a feladat után, mikor egy bolt polcait szimbolizáló csomagolópapírról leszedték azokat az alapvető élelmiszernek tekinthető termékeket (reklámújságból kivágott és gyurmaragasztóval rögzített), amelyek léte függ a beporzástól és szinte teljesen kiürült a papír.

(fotó: melléklet)

Érdekes tapasztalat volt, a méhmenedékek készítésénél a fűrészelés, a dróttal való kötözés gondot okozott sokaknál (de a metszőolló helyes fogása is egyeseknél). Kérdésemre kiderült, otthon nem szoktak ilyen tevékenységet végezni. Pedig a gyerekek többsége falusi jellegű településen (Győrszentiván), illetve faluban él. Érdemes tehát változatos barkácsolós feladatokat beépíteni a gyerekprogramokba, mert ezek szerint otthon ez kimarad a gyerekek életéből.

A legnagyobb élmény a gyerekek számára a Szentes-Bio Kft.-től (Deák Gábor területi képviselő segítségével) kapott Koppert poszméhdoboz volt. Ezekben a dobozokban poszméhcsaládokat telepítenek mesterségesen, hogy utána üvegházakban, fóliasátrakban vagy a gyümölcsösökben segítsék a beporzást. Egy ilyen poszméhekkel teli ládát vittem be a gyerekeknek, amely biztonságosan (a poszméhek kijutása nélkül) felnyitható, ezáltal a gyerekek néhány centiméter közelségből figyelhették meg ezeket a különleges rovarokat, illetve a kapott virágporral meg is etethették őket.

83