Az „Ember a természetben” curriculum projektjeinek összefoglaló értékelése a

Interjú a programokon résztvevő pedagógusokkal

Az interjút 9 olyan pedagógussal sikerült felvennem, akik az évek során részt vettek diákjaikkal valamelyik (akár több) szervezett projektünkben, akciónapunkon vagy vetélkedőnkön. Közülük (8 fő) vett részt valamelyik Madarak és Fák Napja vetélkedőn vagy a Tollas kalandok projektben. A válaszadók közül (4 fő) vett részt az Erdők Hetéhez kapcsolódó programon.

Méhmenedéket az általam megkérdezett pedagógusok közül hárman készítettek a diákjaikkal, ketten pedig a poszméhes programban vettek részt. 2-2 pedagógus diákcsoportjaikkal részt vett az általam vezetett ökológiai lábnyom számítás és Öröm-bánat térkép készítés projektben.

Program Résztvevő pedagógusok száma (fő)

Beporzók napja (méhmenedék készítése) 5

Ökológiai lábnyom számítása 2

Öröm-bánat térkép készítése 2

98

Madarak és Fák Napja (vetélkedő) 8

Erdők Hete (erdő, erdőgazdálkodás, erdei iskola) 4

7. táblázat: Interjút vállaló pedagógusok részvétele az „Ember és természet” projektben 6.4.1. Vélemények a projekttémák iskolai oktatásban való megjelenéséről

Az általam megkérdezett pedagógusok kivétel nélkül elengedhetetlennek tartják a fent említett témák/programok beépítését az iskolai oktatásba. Meglátásuk szerint a programok által hatékonyabban kialakítható a környezeti tudatosság a diákokban. Tapasztalatuk szerint a programoknak köszönhetően a tanulók környezeti szemléletében jelentős változás megy végbe.

Sokkal több és mélyebb ismerettel rendelkeznek az egyes témákban, ezáltal jobban megértik az adott környezeti probléma ok-okozati összefüggéseit. Ennek hatására jobban kialakul felelősségérzetük a környezetük iránt. A programok a természettudományos tantárgyak tananyagát mennyiségileg és minőségileg is kiegészítik. Az élményszerű, tapasztalati módszereknek köszönhetően a tanult és tapasztalt ismeretek is jobban rögzülnek és maradandóbbak lesznek. A tanulók által megszerzett tudást a család is tudja hasznosítani.

Szerepük lehet a generációk közötti tudásátadásban. (pl.: „… a gyermekek átadják szüleiknek is új ismereteiket, és ezt gyakran alkalmazzák is a családok.”)

Kiemelt válaszok:

 Szükséges lenne a projekttémáék témák beépítése, órarendi szinten a természettudományos tantárgyak anyagát lehetne kiegészíteni vele. Kisgyermekkorban kell elkezdeni a környezettudatos élet kialakítását, és tapasztalat, hogy a gyermekek átadják szüleiknek is új ismereteiket, és ezt gyakran alkalmazzák is a családok.

 Rendkívül fontosnak tartom. A környezettudatosság kialakítását minél kisebb korban élményszerű, tapasztalati módszerekkel kell elkezdeni. Ennek a család mellett a fő színtere az óvodai és iskolai nevelés. A programok során szerzett élményeiket, tudásukat nemcsak az iskolában, de otthon is kamatoztatják, továbbadják. A programokra előre gyakran készülünk és később az iskolában tovább folytatjuk az ott szerzett tudás és tapasztalatok beépítését.

 Természetesen fontos, mindig nagy kedvel és kíváncsisággal vannak a gyermekek amikor egy külső csoport készít programot a számukra. Előny akár a pedagógusok számára is mindig a feladatok feldolgozásának ötletei, saját hétköznapi munkájukba is beépíthetők ezek. A környezettudatosság kialakításában minden megerősítés csak pozitív irányú elmozdulást eredményezhet.

 Szükségesnek tartom. A gyermekek az interaktív játékokon és feladatokon keresztül betekintést nyerhetnek a környezettudatos életmód kialakításába,fontosságába. Sokkal tapasztaltabbak lesznek egyes témákban,kialakul felelősségérzetük a környezetük iránt amiben élnek. Egyes iskolai tananyag elsajátításában igen is segítségre lehetnek ezek a programok,hiszen jobban el tud mélyülni a gyermek az egyes témában(pl.erdő),így maradandóbb a tananyagtartalom is. Nekünk pedagógusoknak szintén nagy segítség, hiszen Közelebb tudjuk vinni a gyermekeket egy-egy témához,így az érdeklődésük is tovább fenntartható. Ez nem csoda, hiszen játszva tanulnak, tanulva játszanak.

6.4.2. A pedagógusok véleménye a diákok motiváltságáról, aktivitása a projektekben A kutatásomban résztvevő valamennyi pedagógustól kizárólag pozitív visszajelzés érkezett arra kérdésemre, hogy a tanulók mennyire vettek részt szívesen a különböző programokon. A

99

tanulócsoportok minden alkalommal izgatottan várták a programokat. A foglalkozásoknak köszönhetően lehetőségük volt kilépni a megszokott iskolai környezetből. Játékos, élményszerű formában szerezhettek tapasztalatokat a környezetükről és önmagukról. A munkában tevékenyen vettek részt, amelynek szemmel látható eredményét a pedagógusok is kiemelték.

(pl.: „… visszatérve a mindennapokba, gyakran szóba kerültek az ott szerzett tapasztalatok, élmények, illetve hogy ezek hatására ők milyen vállalásokat tettek a környezetük érdekében.”) Minden csoportnak más-más program volt a legemlékezetesebb. (pl.: „Nálunk a legsikeresebbnek talán a Madarak és Fák Napja bizonyult. Ennek okai valószínűleg a szépen kialakított környezet (Füvészkert), a változatos feladatok, a vetélkedő jelleg, a jó szervezés és az elérhető jutalom voltak.”; „A legemlékezetesebbek talán a Madarak és Fák Napja alkalmából rendezett több állomásos vetélkedők, amikor a gyerekek a verseny végeztével sokszor kérték, hogy egy-egy feladatban újra kipróbálhassák magukat. Alig várták a következő, hasonló alkalmat.”)

Kiemelt válaszok:

 „A gyerekek várták és lelkesen fogadták a lehetőséget, hogy a természetben szerezzenek közvetlen tapasztalatokat. Nálunk a legsikeresebbnek talán a Madarak és Fák Napja bizonyult. Ennek okai valószínűleg a szépen kialakított környezet ( Füvészkert), a változatos feladatok, a vetélkedő jelleg, a jó szervezés és az elérhető jutalom voltak.”

 „Szívesen vettek részt. Az Erdők Hete program volt a kedvencük, rengeteg új ismerettel gyarapodtak. Emlékezetes pillanat volt az állatbemutató, valamint szomorú tapasztalat, hogy a közismert növények jó részét nem ismerik fel.”

 A Beporzók napján döbbentek rá a gyerekek, hogy milyen fontos részei ezek a kis rovarok a természetnek. Sokkal nagyobb tisztelettel bánnak velük azóta, és ha pl.

berepül egy méh a terembe, nem megölni akarják, hanem "kiszabadítani".

 „A legemlékezetesebbek talán a Madarak és Fák Napja alkalmából rendezett több állomásos vetélkedők, amikor a gyerekek a verseny végeztével sokszor kérték, hogy egy-egy feladatban újra kipróbálhassák magukat. Alig várták a következő, hasonló alkalmat.

A többi program hatékonyságát is bizonyítja szerintem, hogy visszatérve a mindennapokba, gyakran szóba kerültek az ott szerzett tapasztalatok, élmények, illetve hogy ezek hatására ők milyen vállalásokat tettek a környezetük érdekében.”

 Évről évre minden alkalommal várják ezeket a programokat a diákok,örömmel vesznek részt rajta. Szívesen emlékeznek vissza rájuk. Talán a legemlékezetesebb mindig az erdei iskola. Az vizsgálatok(pl.IV.Béla kút),az erdőben való kutatások,megfigyelések mind örömteli emlékképekben él bennük,s nem utolsó sorban ők is hasznos időtöltésnek tartják.

6.4.3. A pedagógusok véleménye a diákok tudásbővülésének mértékéről

A válaszadó pedagógusok több területen tapasztaltak bővülést a diákok tudásában. A programok során a tanulók megismerkedhettek a különböző növény- és állatvilág egyedeivel, a környezetvédelemmel. A foglalkozások nagymértékben elősegítették szerintük a diákok környezettudatos szemléletének a kialakulását. Az elméleti tudás mellett tapasztalati tudást is szerezhettek. A környezeti ismeretek mellett egyéb más területen is gyarapodott a tudásuk. (pl.:

„kulturális téren is bővült tudásuk lakóhelyük, közvetlen és tágabb környezetük történetéről, hagyományairól.”) A programok nagymértékben hozzájárulnak a tanulók személyiségének formálódásához, valamint a csoportkohézió alakulásához. (pl.: „Bővítette a látókörüket.

100

Közösségépítésre is nagyszerűen alkalmas.”; „Az átélt élmények által pedig a környezethez fűződő viszonyuk szorosabbá vált, környezettudatosságuk nőtt.”; „Nem utolsó sorban az önismereti nevelésben is segítettek a programok.”) Tudásuk nem csak környezetismeret tantárgyból bővült, hanem a tantárgyak közötti átjárhatóságnak köszönhetően több más területen is kamatoztathatják az itt megszerzett ismereteket. (pl.: „Különösen a környezetismeret tantárgyból, de a magyar irodalom, erkölcstan, matematika és testnevelés tantárgyakban is nagy segítség.”)

Kiemelt válaszok:

 Segített elmélyíteni a tanórai tudást, gyakorlati tevékenységekkel egészítette ki azt.

Bővítette a látókörüket. Közösségépítésre is nagyszerűen alkalmas. Hazatérve pedig a szülőkkel is meg tudták beszélni, a gyerekek is tudtak érdekes új ismereteket megosztani a családdal.

 Növények és állatok felismerése sokkal könnyebben megy. Környezetismeret órán, már kamatoztatják a programokon megszerzett tudásukat, valamint többen kezdtek el járni Öko szakkörre, mert érdekelni kezdte őket a környezetvédelem.

 Rengeteg tapasztalatot, nemcsak elméleti, de gyakorlati tudást is szereztek az élő és élettelen környezetükről, saját lakóhelyükről. A környezeti tudás mellett kulturális téren is bővült tudásuk lakóhelyük, közvetlen és tágabb környezetük történetéről, hagyományairól. Nem utolsó sorban az önismereti nevelésben is segítettek a programok.

 A tapasztalataim évről évre csak pozitívak. A tanulóknak nagyon sok tananyag elsajátításban, elmélyítésében segítenek ezek a programok. Különösen a környezetismeret tantárgyból, de a magyar irodalom, erkölcstan, matematika és testnevelés tantárgyakban is nagy segítség. A fenntarthatósági területen bővült a legjobban a tudásuk.

Összefoglalva: A projekteken résztvevő pedagógusok válaszai igazolják, hogy a curriculum-tervben szereplő projektek hozzájárulnak a diákok környezettudatának formáláshoz. A kollégák, akik az osztályaikkal részt vettek a projekteken, megerősítették, hogy a programok során tanultak rögzültek a diákokban, az iskolai oktatásban alkalmazhatók voltak. Emellett a diákok olyan élményekkel gazdagodtak, amelyek elősegítik a természetóvó attitűd kialakulását.

A programok felkeltették a diákok érdeklődését a fenntarthatósági témakörök iránt, konkrét példákat kaptak a cselekvési lehetőségekről, amely hatására egyesek még környezetvédelmi szakkörre is beiratkoztak. Úgy gondolom igazolást nyert az is, hogy az új tanulási környezetek betöltik szerepüket a környezeti ismeretek bővítése és a környezeti attitűdök fejlesztése terén.

101

7. „Együtt a környezetért 2.0.” virtuális oktatási tananyag

Az „Ember a természetben” curriculum mindhárom projektjét – Biológiai sokféleség, Túlfogyasztás, Erdők Hete – feldolgoztam digitális tananyagként. Az anyag teljes elérhetősége

engedélyhez között és ezen a linken elérhető:

https://drive.google.com/open?id=1S8wcZ8pJw8F5DPOqUZOtXSF5xElv-Vsz

A curriculum-terv megalkotásában, majd a tartalmi fejlesztésében a korábban már megemlített

„Együtt a környezetért!” projekt (KEOP) jelentős szerepet játszott, ezért a projekt vezetőjének javaslatára (aki azonos a témavezetőmmel), mintegy a projekt folytatásaként megalkotott digitális tananyagnak az informatikából ismert nevezéktannak megfelelően az „Együtt a környezetért! 2.0” nevet adtuk.

A 6. sz. mellékletben mutatom be az „Együtt a környezetért 2.0” a virtuális oktatási anyagot tartalmazó és megjelenítő három dimenziós virtuális oktatási teret (MaxWhere 3D VR) kívánom bemutatni. A bemutatás során két vizsgálattal igyekszem igazolni a 3D VR tér hatékonyságát a virtuális oktatási anyag megjelenítésére.

21. ábra: A MaxWhere 3D VR tér X-Podium elnevezésű tere, ahol az „Együtt a környezetért 2.0” oktatási anyagot megjelenítettem.

102