A férfi kézzel történő kielégítése mint a prostituált egyik szolgáltatása. 3

Lustál-kodás, semmittevés.

farol tn ige Szökik; té la kol. Nézd! Biz-tos farol valaki, futnak az őrök. Ik: be~, le~, meg~.

faros fn ritk Farmernadrág; fari.

fars Ld. fals.

fartúró fn gúny Az anális közösülést kedvelő homoszexuális férfi. — szarfaszú, végbélkéjenc. Vö. ratyi.

fartyó fn ritk Farmernadrág; fari.

fasíroz ts ige gúny Nagy nehézségek árán kiprésel, kikényszerít (pl. pénzt); kiszarat.

fasírt fn Elhízott, puhány, gyenge em-ber; pacal.

fasor fn 1. Fogda; fogszi. Figyeld meg, mégy a fasorba! 2. Temető; makkos.

fasz fn 1. pej Rendőr; zsaru. 2. Gumi-bot; kolbász. Rám vert a fasszal akkorát…

3. ~ra húz/ ránt: a) Nemileg magáévá tesz;

megdug. b) gúny Megver; elmáráz. Ezért még valaki faszra húz! | Faszra húzlak, ha ezt elbaszod! Kivan a ~a: Mérges, elege van.

Nagy a ~a: Nagyképű, erősnek érzi magát.

Vö. nagyarcú. Most itt vannak a haverjaid, ilyenkor nagy a faszod? Szj: Feláll a ~, az ész megáll: ritk 〈Nemi erőszak magyará -zatára használt mondás〉. Vö. kajakkúrás.

~ra →vadászik. R: Kis →gatyában nagy

~om, baszni jöttem, angyalom.

fasza fn (szraggal:) Faszája/ Faszám: Ba-rátom!; haver. 〈Kedélyes megszólítás, több-nyire cigányok használják〉. (Pl. a sétaudva-ron kikiabál vki egy általa ismeretlennek:) Faszája! Légyszi szólj a Zsigának, hogy a pralája akar vele borbiszálni! ’Barátom!

Légy szíves, szólj Zsigának, hogy a testvé-re akar vele beszélni!’ [< fasz ’hímvessző;

férfi’].

faszadék fn gúny, pej Buta ember; gyö­

kér. Ez a faszadék elrontotta a rádiómat.

Többé nem kap semmit!

faszagy fn ritk Buta ember; gyökér.

faszájos fedeles faszájos I. mn 1. Rendes, méltányos.

2. Kellemes, jó; lácsó. II. fn ~om: 〈Barát megszólítása〉; haver.

faszányos mn Jó, remek; lácsó. Nagyon faszányos volt ez a tea! [< fasza ’jó’].

faszcibáló fn pej Prostituált; rinya.

faszfej fn Buta ember; gyökér. Most nézd meg, ez a faszfej rám hozza az őröket!

[< fasz × seggfej].

faszimádó fn gúny Prostituált; rinya.

faszjankó fn Buta ember; gyökér.

faszkalap fn pej 1. Ügyetlen, kétbal-kezes; topa. 2. 〈Lenézett ember v. haragos megszólítása〉; haver. 3. Buta ember; gyökér.

faszleső fn ritk, pej Homoszexuális kapcsolatban a női szerepű férfi; köcsög.

fasznyelő fn ritk, pej 1. Prostituált; rinya.

Ez a fasznyelő feldobott a zsaruságon, hogy kajakra futtatom ’Ez a ribanc beárult a rendőrségen, hogy erőszakkal kényszerí-tem prostitúcióra’. 2. Homoszexuális kap-csolatban a női szerepű férfi; köcsög. Hát nem tudtad, hogy ez egy rohadt fasznye-lő?! 3. Buta ember; gyökér.

fasznyüvő fn gúny Prostituált; rinya.

faszol ts ige ritk Bűnhődik, megfizet.

Feldobtál az őrnek? Na, ezért faszolni fogsz, ha találkozunk! [< faszol ’felvételez’].

faszos I. fn Ember, férfi; fószer. 2. 〈Fi-atalabb barátságos megszólítása〉; haver.

Faszos, süss egy kávét! Gyere ide, faszos!

II. mn ritk Becsületes; fer. Faszos ez, nem pinás! (Vö. pinás ’nő’.)

faszrázó mn és fn pej Homoszexuális kapcsolatban a női szerepű férfi; köcsög.

faszszívónő fn ritk, pej Homoszexuális kapcsolatban a női szerepű férfi; köcsög.

faszszopó pej I. mn és fn Homoszexuá-lis kapcsolatban a női szerepű férfi; köcsög.

II. mn Rossz; tréfli. ~ ebéd: ritk Rossz ebéd.

faszszopósság fn pej Szemétség, hit-ványság; genyóság. Miért szívtad el a cigi-met? Ez faszszopóság volt!

fasztalicska fn gúny 1. Homoszexuá-lis kapcsolatban a női szerepű férfi; köcsög.

Ez egy fasztalicska! Tolják állandóan, bol-dog-boldogtalan. 2. ritk Prostituált; rinya.

fasztarisznya fn gúny Prostituált; rinya.

fasztolvaj fn gúny 1. Homoszexuális kapcsolatban a női szerepű férfi; köcsög.

Te fasztolvaj! Húzd innen a beled, mert ki-taposom a seggeden! 2. Prostituált; rinya.

faszul hsz Rosszul. Faszul volt csinál-va a balhé.

faszvágány fn gúny A fenék két fele közti vágat.

faszvagon fn gúny Fenék; bul.

faszverő fn gúny Homoszexuális kap-csolatban a női szerepű férfi; köcsög.

fatestápoló fn Baseballütő. A te bőröd-nek csak a fatestápoló tesz jót! [< Fa, illat-szer márkanév × a baseballütő anyaga (fa)].

— testápoló.

fatörzs fn ritk (Rendőr vagy börtönőr) főtörzsőrmester.

fatros fn ritk Apa. [< fater ’ua.’].

fáziskergető fn Villanyszerelő. — ká­

belagyú, villanyász.

fecsegő fn gúny Áruló, besúgó; vam­

zer.

fecske fn 1. Kezdő bűnöző, első bűnté -nyes fogvatartott; elsőbálos. 2. Fiatalkorú bűnöző, fogvatartott; efkás. 3. Első alka-lommal börtönbe került (vagy az adott inté-zetbe nem rég érkezett) fogvatartott; újonc.

Hát ez? – Most szállt be ez a fecske!

fecskefarkú fn pej Áruló; vamzer. [A fecske farka V alakú, a rabábécé szerint pedig ha vkire két ujjal mutatják a V-t, az vamzer ’áruló’-t jelent].

fedeles fn ritk Ház; kéró.

fedő feketesereg fedő fn ritk A betörő egyik segítője, aki

őrt áll betörés közben; hesszelő.

fegyenc fn 1. Fogvatartott; sittes. 2. Fegy-ház fokozatú büntetésre ítélt fogvatartott;

fegyházas.

fegyencjárat fn ritk Rabszállító autó;

rabó. [< A fegyencjárat (Con Air), egy Si-mon West által rendezett amerikai akció-thriller].

fegyház Szj: Bevágódtam a ~ba, mint egy fél tégla, azt se tudom merre vagyok arccal: ritk 〈Állandó formában visszatérő kifejezés:〉 Hirtelen börtönbe kerültem.

fegyházas mn és fn 1. Fegyház fokoza-tú büntetésre ítélt (fogvatartott). Vö. bör­

tönös, fogházas. 2. Rossz, hitvány; tréfli.

Hű, ez az ebéd nagyon fegyházas volt!

fegyi fn ritk Fegyház; agymosó.

fegyilap fn ritk Fegyelmi lap; zsuga­

lap.

fegylap fn Fegyelmi lap; zsugalap.

fegyveres ~ kéregetés←, ~ kéregető←.

fegyverhordozó fn gúny Az elítél-tek hierarchiájában a legalsó fokon lévő, zárkatársa(i) kiszolgálására kényszerített, megalázott személy; csicska.

fegyverszakértő fn ritk Prostituált;

rinya.

fehér fn 1. (Met)amfetamin tartalmú kábítószer; szpíd. 2. Ecstasy tabletta (kábí-tószer); eksz. 3. Kokain (kábí(kábí-tószer); kokó.

fehérember fn gúny Nem cigány, ma-gyar; paraszt.

fehérgalléros mn és fn Csaló; simlis.

[< fehérgalléros ’nem fizikai munkát végző személy’].

fehérház fn 1. Fegyintézet, bünte-tés-végrehajtási intézet; kalitka. 2. Bör-tön; sitt. 3. ritk Rendőrség; jard. [< Fehér Ház (Washingtonban)].

fehérít ts ige Ágyaz, megveti az ágyat;

almoz.

fehérlelkű mn Ártatlan. [Ti. ritka, mint a fehér holló]. — hólelkű, tiszta.

fej Szj: Ez a ~ már fúj!: Csúnya (vagy)!

Vö. dzsungáló. →Szétbassza a ~ét.

fejásztró fn ritk Ablak; kilátó. [< cig.

fejāstra, feljāstra ’ablak’ (Vek. 63)].

fejeget ts ige pej Lassanként, aprán-ként különböző történetekkel pénzt csal ki vkitől, különböző ürügyekkel folyton kére-get; húzogat.

fejes fn ritk Magasabb beosztású rend-őr; főgóré.

fejeszseka fn ritk Rendőri vezető, maga-sabb beosztású rendőr; főgóré. Vö. zseka.

fejléc fn Rég Egy nagy táblára tűzött címke, melyen a rab neve, törzsszáma repel a körletparancsnok irodájában a sze-gedi Csillag börtönben.

fejszecsapás fn ritk Női nemi szerv;

mizs.

feka fn ritk, gúny Cigány; bokszos. [<

feka ’néger’ < fekete].

fekete fn ritk Cigány; bokszos.

fekete-erdei ~ klinika←.

feketekutya fn gúny Bör tön kom man-dós. — akciós, bevetős, feketeruhás, ké­

ményseprő, komancs, krampusz, mumus, problémamegoldó.

feketeleves fn (Nescaféból készült) fe-ketekávé; kofi.

feketeöves fn Áruló; vamzer. Vigyázz, mit beszélsz előtte, feketeöves!

feketepálinka fn ritk Kóla.

feketeretek fn pej Cigány; bokszos.

feketerigó fn pej Cigány; bokszos.

feketeruhás fn gúny Börtönkomman-dós; feketekutya.

feketesereg fn Bűnözőkből verbuvá-lódott csapat vmi megszerzésére, terület védelmére vagy csak erődemonstrációra.

Vö. slepp.

feketeveszedelem felfényez feketeveszedelem fn ritk Csúnya nő;

dzsungáló.

feketézik tn ige Üzletel, a börtönben tiltott árukkal, értékekkel kereskedik; biz­

niszel.

fékrongy fn Az ejakulátum felfogásá-ra használt ruha, rongydafelfogásá-rab; ragarongy.

(Ált. a két hetente cserélhető bévés tö-rölközőt használják erre a célra). 〈Ha vki sokat ült, és fiatalon bekerült a börtönbe, gúnyosan szokták neki mondani:〉 Tökölön születtél a sétaudvaron, apád belevert egy fékrongyba, majd kidobott az ablakon, és a nap kikeltett. Beálltál a sorba, és mondtad azonnal a törzsszámod. Azóta nem tudják, mitől lett több a létszám.

fekszemle fn A komolyan nem vett minden napi zárkaszemle, amikor a nevelő és az őr megy zárkáról zárkára, ellenőrzi a tisztaságot, rendet, egyéni ápoltságot. Vö.

szemle. Mi volt ez a csengetés? Szemle?

– Á, nem, csak fekszemle! [< fekszem le × szemle].

fekszik tn ige 1. Megadja magát, felad-ja, beletörődik; lehasal. Itt feküdnöd kell, vagy véged, öcsém! 2. Sok mindent el tud intézni, a tűz közelében van, bennfentes.

〈Érdeklődés afelől, hogy vki el tud-e intéz-ni vmit:〉 Fekszik a csávó? – Fekszik!

fektet ts ige Székel; kulázik. Kábelt ~:

Ua.

fektetett ~ nyolcas←.

feküdj fn Fekvőtámasz. Na, hány fe-küdj megy, öcskös?

fekvő ~ nyolcas←.

fekvőnyolcasos mn és fn Életfogytig-lanra ítélt rab; életfogytos.

fél Szj: Ne ~j, embert még nem basztam, csak te leszel a huszonhetedik: 〈Nem régen börtönbe került fogvatartottak ijesztgeté-sére mondják〉.

feláll tn ige 1. Kiáll verekedni, felteszi a kezeit a bokszhoz; felpakol. 2. ~ a →fasz, az ész megáll.

felállít ts ige ritk Kihív verekedni, bok-szolni hív; felpakoltat.

felcsiszol ts ige Elárul; bevamzerol.

Felcsiszolt a csávó a nevelőnek.

felcsövel tn ige Meggazdagszik; fel­

csövesedik. Vö. lecsövel. Felcsövelt a Jani, kérjünk tőle kávét!

felcsövesedik tn ige Meggazdagszik. Vö.

lecsövesedik. Felcsövesedett a pókerból.

Jól nyomja a csávó! — felcsövel.

feldob ts ige 1. Elárul, besúg; be vam-ze rol. 2. Dobd fel a →kacsóidat! ~ja a ba-kancsot/ pacskert/ papucsot: Meghal; meg-mulázik. [< feldobja a talpát ’ua.’].

feldörzsöl ts ige Beárul, elárul, besúg;

bevamzerol.

félelemház fn ritk Rendőrség; jard.

feleség Szj: Úgy jársz, mint a volt ~em:

jól meg foglak baszni: 〈Ijesztgetésképpen mondják a nem régen börtönbe került fogvatartottnak zárkatársai〉.

felez ts ige Ítélete felét letölti. Én már feleztem!

felfényez ~i az →aranyerét.

felgyógyi felnyom felgyógyi fn Hatásos gyógyszer; bogyó.

Adott az ápoló egy felgyógyit, és reggelre kutya bajom!

felhívás ~ keringőre: Kihívás vereke-désre.

felhő mn Nagy; bigi.

felhős mn Bizonytalan, veszélyes; me­

leg. Ma ne csináljuk, felhősnek érzem a balhét! [< felhőtlen ’zavartalanul derűs’].

felhősödik tn ige Veszélyessé válik;

melegszik.

felhőszakadás fn Sok baj, amikor min-den összejön.

felhúz ts ige Felidegesít. — felkúr, fel-spanol, felstuffol, frejkol, stuffol.

félidős mn és fn Olyan (fogvatartott), aki a büntetésének a felét már letöltötte. — féllábas.

felír ts ige Megjegyez. Nem adtál a cso-magodból, ezt felírom magamnak! — ke­

retez, tabulál.

félix fn Öt; csincs. [< Félix, személynév

× fél X, ti. római tíz].

felkantároz ts ige Újoncot vmire erő-vel rászoktat, betör (pl. csicskának kény-szeríti).

felkap ts ige Elfog, megfog; begyűjt.

Emlékszel a Pityura, aki szökésben volt Tökölről? Ma őt is felkapták.

felkerál ts ige 1. Vízforralóval meg-melegít. ~ja a dobit: Teát főz, kifőzi a teafiltereket. — felkeráz, felkerel, kerál, keráz(ik), kerel, süt. 2. Elárul, beárul; be­

vamzerol.

felkeráz ts ige 1. Vízforralóval megme-legít; felkerál. 2. Elárul, beárul; be vam-zerol.

felkérdez ts ige Kérdőre von (amit ál-talában verekedés követ, mert sértésnek számít). Figyelj már, tesó! Mért csaptad be a barátomat? – Most akkor te felkérdezel engem? Na, dobd fel a kezed, játsszuk le!

felkérdezés fn Kihallgatás; vamzerol­

tatás.

felkerel tn ige Elárul, beárul; bevam­

zerol. 2. ritk Vízforralóval megmelegít;

felkerál.

felkóstol ts ige Kötekedik, beleköt (többnyire azzal a szándékkal, hogy fel-mérje a másik erejét, szándékait, bátorsá-gát). Felkóstoltak a sétán ’Belém kötöttek a sétán’. — bekóstol, bepróbál(kozik), bin dzser gál, bökiz, cicizik, déligyü­

mölcsnek néz, gecizik, genyózik, hegyez, hernyózik², injekcióz, ismerkedik, kifog, kísérletezik, kitalálja magának, kóstol­

gat, kúrogat, lődöz, lövöget, megkóstol, megszólít, megtalál, próbálgat, rárepül, rászáll, stuffmájerkodik, stuffoskodik, vekeckedik, zrikál. Vö. vérszívás.

félkulcs fn Betörő egyféle zárnyitó eszköze. Vö. fésű.

felkúr ts ige Feldühít, felidegesít; fel­

húz.

féllábas fn ritk Büntetése felét letöltött fogvatartott; félidős.

fellő ~tték a pizsamát/ pizsit: Takarodó van, le kell feküdni.

fellök Lökd fel a →kacsóidat!

félmillás mn Új, ritk Mellnagyobbítá-son átesett (nő). [< Utalás a plasztikai mű-tét költségeire, vö. milla ’millió’].

felmószerol ts ige gúny Beárul, elárul;

bevamzerol.

felmózerol ts ige gúny Beárul, elárul;

bevamzerol.

felni fn Ecstasy tabletta (kábítószer);

eksz.

felnyom ts ige 1. (Autót, házat, lakatot stb.) feltör. ~ egy verdát: Feltör egy autót.

— betámad, bulizik, meghúz, megnyom,

felöcsiz felvevő nyit(ogat), nyom, pattint, porciz, pukkra

vág, rácsap, ráüt, reccsent, szakít, szar­

díniázik, széfezik. 2. Betör; becsenget.

3. ~ja a bunkert: Felkeresi azt a helyet, ahová a bűncselekményből származó hol-mikat elrejtették. 4. gúny Beárul, elárul, besúg; bevamzerol.

felöcsiz ts ige Varrógépet gyorsabbá tesz (Sátoraljaújhely). (Pl. az orsóra vas-tagon cérnát teker, így lerövidül az áttétel, ezáltal a tű gyorsabban mozog le-fel.)

felpakol tn ige Kiáll verekedni, felteszi a kezeit a bokszhoz. Pakolj fel!: Állj ki ve-rekedni, emeld fel a kezed, és védd magad!

(Tkp. tedd fel a kezed a verekedéshez!)

felpróbál ts ige ritk Nemileg magáévá tesz; megdug. Felpróbáltam az új csajt.

Viszi! ’Közösültem az új lánnyal. Jó!’

felsakkoz ts ige Felmos. Sakkozd fel a folyosót!: Töröld fel a folyosót! — dzseszál, dzsesszel, fókázik.

felsőpolc fn Az emeletes (vas)ágy felső szintje, felső ágy; dobcsi. Vö. polc.

felspanol ts ige ritk Feldühít; felhúz.

Fel van spanolva: Mérges, dühös. Vö. brag-gesz. Dugó legyen, mert az őr fel van spanolva.

felstuffol ts ige 1. Elhitet vele vmit, fülébe teszi a bogarat, felbiztatja; befírol.

2. Felingerel, felhergel, felidegesít,

In document Gégény János (Pldal 114-119)