(2) Helytartói alakulatok
IV. FÁZIS : B IRODALMI / KIRÁLYI SZEMLE
A birodalmi vagy királyi szemlék azokhoz a nagyszabású hadjáratokhoz kapcsolódtak, amelye-ken a király is részt vett, és amelyek a Birodalom számos, a hadjárat irányával érintkező vagy ahhoz közel álló tartományának, mātu-jának, vazallusának vagy szövetségesének haderejét is érintették. Az ezekre beérkező alakulatokat ezeken a szemléken osztották be magasabb egysé-gekbe.
Két típusú forrás áll rendelkezésre ennek a szintnek a rekonstrukciójához: (1) azok a királyi levelek, amelyekből megtudhatjuk egy ilyen mustra elrendelését, (2) azok a szerencsére nagy számban fennmaradt adminisztratív szövegek, mint például a Nimrud Horse Lists (nimrudi lólisták), amelyek ilyen szemléken készült feljegyzéseket, alakulatokba sorolt tisztek és lovak lis-táit tartalmazzák.
(1) Királyi levelezés. Ránk maradt néhány olyan, a király és egy-egy helytartója között vál-tott levél, amely arról szól, hogy az uralkodó egy megadott időpontra központi szemlére hívja a helytartóit és a tartományban állomásozó királyi vagy helytartói alakulatokat. Aššur-ālik-pāni asszír helytartó válaszol II. Šarrukīn levelére, amelyben a király megparancsolta, hogy a helytartó egy megadott határidőre jelenjen meg Arbelában az összes királyi alakulatával és saját seregével, benne harcikocsijaival és lovasságával.34
A királyi parancsok gyakran egyértelműek voltak. Šadaīa olyan rövid parancsot kapott az asszír királytól, hogy Tammúz (IV.) hónap 1. napján 30 hátaslóval jelenjen meg a színe előtt.35 Nabû-a‹u-u%ur qurbūtutestőr vitte a király parancsát Šarru-ēmuranninak, hogy egyetlen lova vagy embere sem hiányozhat a szemléről, amikor elvonulnak a király előtt.36Egy másik mozgó-sítási parancs is említi Šarru-ēmurannit, akinek mozgósítania kellett Dūr-Ladini, Dūr-Bili‹ai, Larak, valamint Bīt-Awukani arámi törzsek királyi seregbe sorozott újoncait.37
A mozgósítás azonban nem volt mindig ilyen egyszerű. Amikor egy ismeretlen asszír főmél-tóság, valószínűleg Na’di-ilu főpohárnok (rab šāqê)parancsot kapott a királytól, hogy mozgósítsa csapatait és azonnal induljon el hozzá, azt válaszolta: „a király az én uram tudja, hogy csapataim a város körül (szétszórva) állomásoznak és az összegyűjtésük három napot vesz igénybe.
Utasí-33BOTTA– FLANDIN1849, pl. 146: Room XIV, slab 10.
34LANFRANCHI– PARPOLA1990, 152 (ABL 784).
35SAGGS2001, 252–253 (ND 2404).
36LANFRANCHI– PARPOLA1990, 226 (ABL 884).
37PARPOLA1987, 18 (ABL 1292).
38LANFRANCHI– PARPOLA1990, 67 (CT 53, 85).
39FUCHS– PARPOLA2001, 83, NL 61+63 (ND 2359+ND 2777); SAGGS2001, 102–103, NL 61 (ND 2359).
40DALLEY– POSTGATE1984, nos. 98–115; DEZSŐ2006.
41DALLEY– POSTGATE1984, no. 98, Rev. 16–18.
42DALLEY– POSTGATE1984, no. 103, Rev. II:14–III:9.
tottam a major-domusomat a csapatok összegyűjtésére.”38Nabû-bēlu-ka’’in még nehezebb hely-zetben volt, amikor megkapta a király mozgósítási parancsát, hogy Niszan (I.) hónap 1. napján legyen Kal‹uban, és az emberek és lovak is legyenek vele. Válaszában megírta a királynak, hogy éppen az utakat tisztítják, de állandóan havazik és hatalmas a hó. Tavaly ugyanez volt a helyzet, és amikor elindult két harcikocsival, akkor az emberek és lovak, akik vele voltak, mind meg-fagytak a hóban. Ilyen körülmények között csak Niszan (I.) hónap 6. vagy 7. napján tud a király előtt megjelenni.39
2. ábra. A CTN III, 99-es szöveg struktúrája
(2) A nimrudi lólisták néven ismert szövegkorpusz kb. 17 kisebb-nagyobb táblából áll.40 Jel-legzetességük, hogy – valószínűleg Kr. e. 711/710 körül, illetve az elkövetkező években – Babi-lóniában lezajlott királyi mustrák összesítő listáit tartalmazza. A listák alakulatokhoz rendelt tiszteket, illetve alakulatokhoz tartozó lóállományt vettek számba. Két listát ismerünk, amelyen az alakulatokhoz rendelt lovak számának összesítő sora is megmaradt. Az egyik412205 lovat és 177 öszvért, összesen 2382 állatot, míg a másik 3477 lovat és öszvért összesít.42Jelen előadásom-ban nem a királyi sereg ezekkel a számokkal becsülhető méretét szeretném hangsúlyozni, így
3. ábra. A CTN III, 108-as szöveg struktúrája
inkább a királyi szemle során történő átszervezésekre térek át. Az egyik legfontosabb szöveg a királyi sereg egyik nagyobb alakulatának tisztjeit összesíti(2. ábra). Ez a seregrész négy nagyobb alakulatból áll: 1) a lovastestőrség 14 főtisztjéből és 14 alárendelt tisztjükből; 2) 7 tartományi ala-kulat tisztjeiből. Ezeknek az alaala-kulatoknak a parancsnokait (Šarru-ēmuranni, Nabû-bēlu-ka’’in, Taklāk-ana-Bēli) a már tárgyalt levelekből is jól ismerjük. Itt azonban nem látjuk nyomát címe-iknek (helytartó vagy főméltóság), amiből arra következtethetünk, hogy ebben a kontextusban, a szervezeti absztrakció ezen fokán már nem a közigazgatási-katonai aspektusuk (helytartó), hanem sokkal inkább az ebben a közegben elnyert primér katonai profiljuk (tábornok) kerül el-őtérbe. Ennek a seregtestnek az érdekessége, hogy az egyenként eltérő számú főtisztet felvonul-tató hét alakulatuk főtisztjeinek összesített száma pont 50. Elkerülhetetlen annak a feltételezése, hogy itt egy tudatos rendezőelv gyűjtötte össze a tartományokban állomásozó királyi alakula-tokat 50 főtisztnyi erőben. 3) A harmadik seregtest a palota harcikocsizóinak 28 hadtáptisztjét összesíti, míg a 4) negyedik seregtestbe az istállófelügyelők négy alakulatának tisztjeit sorolták be. A négy alakulat eltérő erőben jelenik meg, de tisztjeik összesített száma itt is 28. Ha az ezen a táblán felsorolt alakulatok négy nagyobb egységbe sorolt tisztjeinek a számát megnézzük,
fel-tűnő szabályosságra, vagy inkább tudatos seregszervező alapelvre lehetünk figyelmesek: a 14, 50, 28 és 28 tiszt összeadva egy 120 tisztből álló hadtestet alkot. Itt nem csak a szám kereksége, de szimbolikussága is elgondolkodtató. Azt sajnos nem tudjuk, hogy ez a 120 tisztnyi hadtest, mond-juk hadosztály, vajon 12 000 embernyi haderőt jelentett-e vagy sem.
A nimrudi lólisták szövegkorpuszának többi táblájából sikerül az asszír királyi sereg egy másik hadtestét vagy hadosztályát is rekonstruálnunk. Ezek közül is a CTN III, 108-as szöveg (3. ábra)a legfontosabb, mert ezen a nagy táblán mind a két rekonstruálható hadtest vagy had-osztály tisztjeinek a felsorolása megtalálható és így lehetőséget teremt a teljes királyi sereg re-konstrukciójára. A szöveg eleje egyfajta vezérkar benyomását kelti. A másik hadosztály fő csa-patteste az öt városi alakulat (Aššurāia, Arbailāia, Arrap‹āia, Arzu‹ināia és Armāia) volt. Sajnos nincs épen maradt számsorozatunk, így nem tudjuk bizonyítani, hogy ez az öt alakulat is pont 50 tiszt erősségben jelent meg a mustrán, de ennek valószínűsége elég nagy. Ehhez a hadosz-tályhoz tartoztak még a „harcikocsi tulajdonosok”, és a szekció lezárása szerint ennek a had-osztálynak a parancsnoka a főeunuch (rab ša—rēšē)volt.
Ezzel össze is állt egy kép, amely II. Šarrukīn hadseregének királyi alakulatait, hangsúlyozom, csak a királyi alakulatait mutatja. Vezérkari tisztekkel és két hadosztállyal. Ebben a seregben az egyes kisebb tartományi alakulatok már felismerhetetlenek. Csak a tartományokban állomásozó ki-rályi alakulatok összegyűjtött teljes tartományi állománya jelenik meg a helyi tartományi, vagy a nagyobb regionális szemléken kialakított összetételben. A tartományi kisebb, teljes létszámra fel sem töltött tartományi alakulatokból így lettek cohors-ok (századok), a helyi vagy regionális szem-léken ezredek, a királyi vagy birodalmi szemszem-léken pedig hadosztályok és sereg.